Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-06 / 4. szám

1974. JANUAR 6., VASARNAP rts i «£CHl <c/((Hap 7 Beszélgetés a belgyógyászatról Interjú dr. Magyar Imre professzorral Felkerestük Magyar Imre professzort, a budapesti Sem­melweis Orvostudományi Egyetem 1. sz. Belgyógyászati Klinikájának az igazgatóját. Neve sokak előtt ismert, hi­szen mint belgyógyász pro­fesszor nagyon sok beteggel találkozik, de talán még töb­ben ismerik a televízióból, vagy könyvein keresztül. Va­jon az orvos professzor, aki a szépirodalom területére is át­kalandozik és aki oly otthono­san beszélt a zenéről a tele­vízióban, hogyan látja sző­kébb szakterületének a mai problémáit és a jövő perspek­tíváit? — A belgyógyászat legna­gyobb problémája ma elsősor­ban magának a belgyógyá­szatnak a helyzete, sőt sokak által válságosnak nevezett helyzete Arról van szó, hogy az orvostudománynak eme alap­területén a szakosodás már olyan nagymértékű — melles­leg megjegyzem, hogy ez ha­ladó folyamat, melyet megaka­dályozni nem lehet, de nem is szabad —, hogy a belgyógyá­szatból leszakadnak különféle szakterületek és belgyógyász, mint olyan, ma már alig akad. Jellemző példa, hogy a leg­utóbbi nemzetközi belgyó­gyászkongresszust sem tudták megtartani, annyira kevés je­lentkező volt. Ma már kevés az olyan belgyógyász, akit a belgyógyászat egészében érde­kel. Viszont van nefrológus (a vese betegségeivel foglalkozik), hematológus (a vér betegségei érdekli), endokrinológus (a belső elválasztású mirigyek betegségeit tanulmányozza), pulmonológus (a tüdő beteg­ségeit gyógyítja), cardiológus, angiológus (a szív, illetve az erek betegségeivel foglalko­zik) és így tovább. Tehát a belgyógyászat szűkebb szak­mákra „parcellázódott”. Ez ön­magában nem volna baj, mert a kutatás ily módon föllendül: egy kis területnek az ismerője mélyebbre hatolhat, eredmé­nyesebben dolgozhat annál, aki az egésszel foglalkozik. A baj az, hogy közben megfeled­keznek magáról a betegről. Akinek nem vesebaja, nem fülbaja, nem torokbaja van, hanem „egyszerűen” beteg — többféle tünettel, sokféle ösz- szefüggésen keresztül. Lassan hiányozni fog az a belgyó­gyász, aki az összefüggéseket látja, aki az egész emberrel foglalkozik. A szakágak spe­cialistái a betegnek csak egyes szervével, vagy szerv- rendszerével törődnek. Leegy­szerűsítve: a gégész csak tor­kot gyógyít, s arra nem fi­gyel föl, hogy egy torokgyul­ladás esetleg más, súlyosabb betegség tünetcsoportiához tartozik. Ezt persze a beteg sínyli meg. • Meg kell vallanunk, elég ijesztőnek tűnt, amit most el­mondott. De mivel a speciali­zálódás végül is haladó irányú folyamat — mit lehet tenni? Milyen megoldást lát ön? — A megoldás az lehetne, hogy csak a már kész belgyó­gyász szakorvost nevezzék ki körzeti orvosnak. A körzeti or­vosnak kellene ugyanis az egész emberrel foglalkozó bel­gyógyász szerepét betöltenie. De körzeti orvosaink egy ré­sze, sajnos, nem belgyógyász­szakorvos. Ehhez az egyetem elvégzése után még négy és fél évet valamelyik belgyógyászati klinikán vagy osztályon kelle­ne eltoltenie. Soknak . tartja ezt? Nézze, az orvosi ismere­tek ma már olyan mértékben megszaporodtak, hogy az a hat év, ami alatt egy orvos képzé­se folyik, éppen csak az ala­pok elsajátítására elegendő. • Professzor úr, a belgyó­gyászat területén hol, miben várja a közeljövőben a legna­gyobb, reálisan belátható fej­lődést? — Anélkül, hogy jósolni kel­lene, már a mai tények alap­ján biztos, hogy a jövő fejlő­dést befolyásolják a következő tényezők: — Az immunológia bevonulása a belgyógyászatba. Röviden arról van szó, hogy a belgyógyászati betegségek oka­ként fölmerült, hogy a szerve­zet bizonyos esetekben ellen­anyagokat termel a saját anyagaival szemben is. Amint ezt bizonyítani sikerült, azon­nal fölmerült a beavatkozás lehetősége is: az ellenanyag­képzést akadályozó gyógysze­rek előállítása. Ezek fejlődésé­től nagyon sokat várok. A biokémia, ezen belül az enzimkutatás fejlődésétől is sokat remélek. Az enzimek hiánya ugyanis számos beteg­ség oka. — A technika fejlődése az orvostudományban is nagy távlatokat nyit. A belgyógyá­szatban főleg a diagnózisok finomításában játszanak sze­repet a különféle műszerek. Például a különböző endosz­kópokkal — ezeket be lehet vezetni a szervezet belsejébe — egy sereg olyan betegség gyógyítása is lehetővé vált, amelyeket azelőtt föl sem is­mertünk. — Végül a transzplantáció területén várok nagy fejlődést. Igaz, ez elsősorban sebészeti probléma, de belgyógyászati betegségeket lehet vele meg­gyógyítani (például vesebajt, máj betegséget, szívbajt). A belgyógyászt azonban legin­kább talán a csontvelő-átül­tetés érdekli, mellyel sok he­matológiai betegséget meg le­het majd gyógyítani, olyan be­tegségeket, melyekben a csont­velő nem működik. Eöry Éva Elektronikus klinika Gipszkötés - gipsz nélkül A végtagok csonttöréseinek rögzítésére használt ún. gipsz­kötés helyett az egyik amerikai gyógyászati eszközökét gyár­tó cég üvegszálból szőtt, műgyantával átitatott szalagot hozott forgalomba. Ezt polipropilén szövedék borítja, hogy a műgyan­ta ne érintkezzék a bőrrel. A puha, hajlékony szalagot a rög­zítendő végtagra csavarják, majd ultraibolya lámpával három percig besugározzák, hogy a műgyanta megszilárduljon. A rendszer súlya a hagyományos gipszkötés súlyának alig fele­harmada, szilárd, ütésálló, nem zárja el a bőrt a levegőtől, sőt a vízbe is meríthető. A vakbélgyulladás és a számítógép Egy aingol statisztika szerint a szigetországban minden in­dikált vakbélműtét közül három felesleges. Ez részint abból adódik, hogy ha ismételt vizsgálatokkal sem tudják biztonság­gal kizárni a heveny vakbélgyulladás fennforgásának a ve­szélyét, inkább elvégzik a viszonylag egyszerű műtétet. Ér­dekes módon a vakbélgyulladás diagnózisának felállításában évtizedek óta semmi haladás nincsen, még ma is döntő mér­tékben az orvos szubjektív megítélésén múlik a diagnózis. Angol kutatók egy nagy tapasztalatú sebésznek a megálla­pításait komputerbe táplálták be, s ugyanakkor a számító­gépet diagnosztizáló programmal látták el. Ezt követően 85 vakbeles diagnózist feldolgoztak az utólagos tapasztalatok alapján, és azt tapasztalták, hogy az orvosok 36 szükségtele­nül végzett műtétével szemben a komputer csak kilenc eset­ben tévedett volna. káoszban, az adatokat tárol­ja, rendezi, szisztematikusan keres, válogat. Használata megkíméli az orvosokat az időrabló szellemi segédmun­kától és visszanyerik idejü­ket az érdemi gyógyításra. Egy példa jól szemlélteti ezt a tevékenységet: Szükség ese­tén megkérdezhető a gép az összes gyomorrákos beteg vér­képének vagy vércsoportjá­nak, vagy más laboratóriu­mi, illetve • klinikai tüneté­nek az alakulására vonatko­Számitógéppel összekapcsolt izotópos vérit er imgé&vi*s- gáló berendezés. J zóan. Hosszú hetek munkája* helyett a gép percek alatt megadja a pontos választ, amelyből esetleg fontos diag­nosztikai vagy gyógyító kö­vetkeztetés vonható le. Ugyanez vonatkozik a szakirodalmi kutatásra. Nap­jainkban a szakirodalom — még egy kisebb részterületen is — gyakorlatilag áttekinthe­tetlen. A témák gépi tárolá­sa és szelektálása nagy se­gítséget nyújt a kutatónak. S innen már csak egy lépés az orvosi adatbankok létreho­zása. így nevezik azt a köz­ponti gépi berendezést, amely egy körülhatárolt népesség (város, megye) valamennyi, orvosilag rögzített adatát tá­rolja, rendezi és a kórházi egységekhez továbbítja. Az orvosi bankokból az egyes személyek gyógyítása és egészségügyi gondozása szem­pontjából fontos adatokon kí­vül messzemenő járványtani, egészségügyi-szervezési, egész­ségpolitikai, demográfiai is­meretek és következtetések vezethetők le. Számítógép a laboratóriumban A laboratóriumok felé egyre nagyabb igény , mutatkozik a tesínedveknek, elsősorban a vérnek és a vizeletnek az elemzésére. A jelenleg még nagyobbrészt emberi munká­val végzett vizsgálótechnika már nem kielégítő és elavult, nem tud eleget tenni a fokozó­dó követelményeknek. Az elektronikus analizátorgépen viszont rövid idő alatt a vizs­gálandó folyadék egész fo­lyama futhat át és nyerhet sok irányú elemzést. Hason­lóan ehhez ma még körülmé­nyes és nem kellő pontosságú vérsejtszámlálási módszert gé­pi elektronikus úton lényege­sen gyorsabbá és • teljesen megbízhatóvá teszi. A röntgenorvosok az adandó sugárdózis megállapítására — amely függ a beteg korától, nemétől, súlyától, általános ál­lapotától, a besugározandó da­ganat természetétől, nagysá­gától, elhelyezkedésétől és még töbféie körülménytől — használhatja jól fel a számí­tógépet. A napjainkban oly gyakori szívpanaszok miatt gyakran kell EKG-vizsgálatot végezni. Az EKG-görbék elem­zése meglehetősen igénybe ve­szi az orvosok idejét. Ezt az időt tudja lényegesen csök­kenteni az EKG expressz-ana- lizátor, amely a betáplált program alapján kiszűri, és lámpafelvillanással jelzi a kóros görbét. Ugyanez a le­hetőség áll fenn az elektroen- kefalográfíás (agyműködés), oszcillometriás (érszűkület), retinográfiás (szemfen ékvizs­gálat) és egyéb regisztráló mű­szerek leletednek az értékelé­sére. És a betegágynál Az orvostudomány legmo­dernebb ágai közül elsősorban az intenzív folyadék- és elekt­rolit-terápia területén jut nagy szerep a számítógépnek. Inten­zív terápiának nevezzük azo­kat a sürgős orvosi beavatko­zások összességét, amelyeket az olyan súlyos betegeknél al­kalmaznak, akiknek sérülésük vagy betegségük minőségétől függetlenül elsődleges az élet­fontos funkciók helyreállítása. Az intenzív terápia számos és rendkívül sokrétű laborató­riumi vizsgálatot és ezekből leszűrhető terápiás tervet igé­nyel. Számítógép nélkül mind­ez csak nagy idő- és energia­veszteséggel végezhető. A számítógépek orvosi al­kalmazásának a következő lé­pése, amikor nemcsak az egyes adatok gyors beszerzését teszi lehetővé a számítógép, hanem magának a betegségnek a megállapítását. A beteg ösz- szes tünetét és leletét betáplál­ják a gépbe, és a gép ezekből állapítja meg kibernetikus va­lószínűségszámítás alapján a legesélyesebb néhány betegsé­get. h. J. Sterilizálás — sugárzással Koraszülötteknél gyakran előfordul, hogy az első na­pokban bizonyos időközökben kihagy a légzés. A zavar ide­jében történő felismerését és az azonnali orvosi beavatko­zást teszi lehetővé egy új Siemens-készülék, amely ál­landó ellenőrzés alatt tartja a csecsemő légzését. Minden lélegzetvételt regisztrál és pi­ros lámpája felgyulladásával, valamint hangos bugással jelzi, ha . a légvételben szü­net állt be. Légzési zavart jelző készülék A sterilizálás legolcsóbb módja, a hó'sterilezés hőérzékeny anyagoknál nem alkalmazható. A modern orvostudományban azonban egyre gyakrabban kívánnak egyszer felhasználható készenléti eszközöket alkalmazni: ezekkel elkerülhetők az egymásután kezelt betegek között a keressstfertőzések, kikü­szöbölhető a sterilezés várakozási ideje. Készítésük viszont szinte elképzelhetetlen műanyagok nélkül, a műanyagok nagy rcsze pedig nem viseli el a 100—150 C-fokos sterilezési hő­mérsékletet. Ilyen anyagok csírátlanítására két eljárás marad tehát: az etilénoxidgázzal és a rádióaktív sugárzással való sterilizálás. A képen látható készülékben a különféle műanyag orvo­si eszközöket nagy erejű kobaltsugárzásnak teszik ki, mégpe­dig úgy, hogy a fémtartályokba helyezett, előzőleg polietilén burokba és papírdobozba zárt fecskendőket, vérátömlesztési és vérvételi eszközöket, szondákat, katétereket stb. lesüllyesz­tik a sugárforrás közvetlen közelébe. A gammasugaras steri­lizátor hasznos tere60 literes; a sugárzás mértéke eléri az óránkénti 1,6 millió röntgenegységet. A berendezés megbízha­tó, kezelése egyszerű és teljesen veszélytelen. Várhatóan már a közeljövőben ilyen sterilizátorokkal szerelik fel a nagyobb kórházakat és klinikákat világszerte. ; orvostudomány MÁS, ÜJ MÓDSZEREIRŐL SZÁMOLUNK BE OLVA­SÓINKNAK E HETI TUDO­MÁNY-TECHNIKA ÖSSZE. Állításunkban. A sejtek biológiai órája Közismert tény, hogy az ál­latok életfolyamatai biológiai ritmust mutatnak. Az ember is 24 órás biológiai ritmussal rendelkezik. E ritmust az agyvelőben levő biológiai óra irányítja — ahogy ezt addig a megfigyelések alapján felté­telezték. A müncheni Max— Planck-intézet magatartásfi­ziológiai kutatórészlegének kutatásai azonban sokkal in­kább arra ütalnak, hogy a biológiai óra nem az agyve­lőben található, hanem a szervezet minden egyes sejt­jében van egy biológiai óra, amely minden más sejt órájá­val összeköttetésben van. Az időzónák feletti hosszútávú repüléseknél a szervezetben felmerülő átállási nehézsé­geket biológiai sejtórák de- szinkronizációjával magyaráz­zák. és innen hatolt az egyre mé­lyebb részek felé. Az irodák­ból, könyvtárakból, tanter­mekből fokozatosan betört a laboratóriumokba, kísérleti helyiségekbe, kórtermekbe, sőt még a műtőbe is. Előre­haladása feltartóztathatatlan. Orvosi adatbank Az egyre szélesedő megelő­ző, gyógyító és gondozó egészségügyi apparátus ma már áttekinthetetlen doku­mentációs adathalmazokkal rendelkezik. A gép percek alatt rendet tud teremteni a Századunk máöodik felére jellemző a számítógépek tér­hódítása, szinte az élet min­den területén. A tudományos kutatás és gazdásági tevé­kenység területe után még olyan ,,konzervatívnak” tartott ágazatokban is kezd gyöke­ret verni, mint az oktatás vagy az orvostudomány. A számítógép a sokáig ide­genkedő orvostudományt elő­ször a felületen, az admi­nisztráció és a dokumentá­ció területén „támadta meg”, C U N IKA AZ ORVOSTUDOMÁNY­BAN IS MIND NAGYOBB TERET HÓDIT A SZÁMÍTÓ­GÉP. ERRŐL S AZ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom