Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-06 / 4. szám
1974. JANUAR 6., VASARNAP rts i «£CHl <c/((Hap 7 Beszélgetés a belgyógyászatról Interjú dr. Magyar Imre professzorral Felkerestük Magyar Imre professzort, a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem 1. sz. Belgyógyászati Klinikájának az igazgatóját. Neve sokak előtt ismert, hiszen mint belgyógyász professzor nagyon sok beteggel találkozik, de talán még többen ismerik a televízióból, vagy könyvein keresztül. Vajon az orvos professzor, aki a szépirodalom területére is átkalandozik és aki oly otthonosan beszélt a zenéről a televízióban, hogyan látja szőkébb szakterületének a mai problémáit és a jövő perspektíváit? — A belgyógyászat legnagyobb problémája ma elsősorban magának a belgyógyászatnak a helyzete, sőt sokak által válságosnak nevezett helyzete Arról van szó, hogy az orvostudománynak eme alapterületén a szakosodás már olyan nagymértékű — mellesleg megjegyzem, hogy ez haladó folyamat, melyet megakadályozni nem lehet, de nem is szabad —, hogy a belgyógyászatból leszakadnak különféle szakterületek és belgyógyász, mint olyan, ma már alig akad. Jellemző példa, hogy a legutóbbi nemzetközi belgyógyászkongresszust sem tudták megtartani, annyira kevés jelentkező volt. Ma már kevés az olyan belgyógyász, akit a belgyógyászat egészében érdekel. Viszont van nefrológus (a vese betegségeivel foglalkozik), hematológus (a vér betegségei érdekli), endokrinológus (a belső elválasztású mirigyek betegségeit tanulmányozza), pulmonológus (a tüdő betegségeit gyógyítja), cardiológus, angiológus (a szív, illetve az erek betegségeivel foglalkozik) és így tovább. Tehát a belgyógyászat szűkebb szakmákra „parcellázódott”. Ez önmagában nem volna baj, mert a kutatás ily módon föllendül: egy kis területnek az ismerője mélyebbre hatolhat, eredményesebben dolgozhat annál, aki az egésszel foglalkozik. A baj az, hogy közben megfeledkeznek magáról a betegről. Akinek nem vesebaja, nem fülbaja, nem torokbaja van, hanem „egyszerűen” beteg — többféle tünettel, sokféle ösz- szefüggésen keresztül. Lassan hiányozni fog az a belgyógyász, aki az összefüggéseket látja, aki az egész emberrel foglalkozik. A szakágak specialistái a betegnek csak egyes szervével, vagy szerv- rendszerével törődnek. Leegyszerűsítve: a gégész csak torkot gyógyít, s arra nem figyel föl, hogy egy torokgyulladás esetleg más, súlyosabb betegség tünetcsoportiához tartozik. Ezt persze a beteg sínyli meg. • Meg kell vallanunk, elég ijesztőnek tűnt, amit most elmondott. De mivel a specializálódás végül is haladó irányú folyamat — mit lehet tenni? Milyen megoldást lát ön? — A megoldás az lehetne, hogy csak a már kész belgyógyász szakorvost nevezzék ki körzeti orvosnak. A körzeti orvosnak kellene ugyanis az egész emberrel foglalkozó belgyógyász szerepét betöltenie. De körzeti orvosaink egy része, sajnos, nem belgyógyászszakorvos. Ehhez az egyetem elvégzése után még négy és fél évet valamelyik belgyógyászati klinikán vagy osztályon kellene eltoltenie. Soknak . tartja ezt? Nézze, az orvosi ismeretek ma már olyan mértékben megszaporodtak, hogy az a hat év, ami alatt egy orvos képzése folyik, éppen csak az alapok elsajátítására elegendő. • Professzor úr, a belgyógyászat területén hol, miben várja a közeljövőben a legnagyobb, reálisan belátható fejlődést? — Anélkül, hogy jósolni kellene, már a mai tények alapján biztos, hogy a jövő fejlődést befolyásolják a következő tényezők: — Az immunológia bevonulása a belgyógyászatba. Röviden arról van szó, hogy a belgyógyászati betegségek okaként fölmerült, hogy a szervezet bizonyos esetekben ellenanyagokat termel a saját anyagaival szemben is. Amint ezt bizonyítani sikerült, azonnal fölmerült a beavatkozás lehetősége is: az ellenanyagképzést akadályozó gyógyszerek előállítása. Ezek fejlődésétől nagyon sokat várok. A biokémia, ezen belül az enzimkutatás fejlődésétől is sokat remélek. Az enzimek hiánya ugyanis számos betegség oka. — A technika fejlődése az orvostudományban is nagy távlatokat nyit. A belgyógyászatban főleg a diagnózisok finomításában játszanak szerepet a különféle műszerek. Például a különböző endoszkópokkal — ezeket be lehet vezetni a szervezet belsejébe — egy sereg olyan betegség gyógyítása is lehetővé vált, amelyeket azelőtt föl sem ismertünk. — Végül a transzplantáció területén várok nagy fejlődést. Igaz, ez elsősorban sebészeti probléma, de belgyógyászati betegségeket lehet vele meggyógyítani (például vesebajt, máj betegséget, szívbajt). A belgyógyászt azonban leginkább talán a csontvelő-átültetés érdekli, mellyel sok hematológiai betegséget meg lehet majd gyógyítani, olyan betegségeket, melyekben a csontvelő nem működik. Eöry Éva Elektronikus klinika Gipszkötés - gipsz nélkül A végtagok csonttöréseinek rögzítésére használt ún. gipszkötés helyett az egyik amerikai gyógyászati eszközökét gyártó cég üvegszálból szőtt, műgyantával átitatott szalagot hozott forgalomba. Ezt polipropilén szövedék borítja, hogy a műgyanta ne érintkezzék a bőrrel. A puha, hajlékony szalagot a rögzítendő végtagra csavarják, majd ultraibolya lámpával három percig besugározzák, hogy a műgyanta megszilárduljon. A rendszer súlya a hagyományos gipszkötés súlyának alig feleharmada, szilárd, ütésálló, nem zárja el a bőrt a levegőtől, sőt a vízbe is meríthető. A vakbélgyulladás és a számítógép Egy aingol statisztika szerint a szigetországban minden indikált vakbélműtét közül három felesleges. Ez részint abból adódik, hogy ha ismételt vizsgálatokkal sem tudják biztonsággal kizárni a heveny vakbélgyulladás fennforgásának a veszélyét, inkább elvégzik a viszonylag egyszerű műtétet. Érdekes módon a vakbélgyulladás diagnózisának felállításában évtizedek óta semmi haladás nincsen, még ma is döntő mértékben az orvos szubjektív megítélésén múlik a diagnózis. Angol kutatók egy nagy tapasztalatú sebésznek a megállapításait komputerbe táplálták be, s ugyanakkor a számítógépet diagnosztizáló programmal látták el. Ezt követően 85 vakbeles diagnózist feldolgoztak az utólagos tapasztalatok alapján, és azt tapasztalták, hogy az orvosok 36 szükségtelenül végzett műtétével szemben a komputer csak kilenc esetben tévedett volna. káoszban, az adatokat tárolja, rendezi, szisztematikusan keres, válogat. Használata megkíméli az orvosokat az időrabló szellemi segédmunkától és visszanyerik idejüket az érdemi gyógyításra. Egy példa jól szemlélteti ezt a tevékenységet: Szükség esetén megkérdezhető a gép az összes gyomorrákos beteg vérképének vagy vércsoportjának, vagy más laboratóriumi, illetve • klinikai tünetének az alakulására vonatkoSzámitógéppel összekapcsolt izotópos vérit er imgé&vi*s- gáló berendezés. J zóan. Hosszú hetek munkája* helyett a gép percek alatt megadja a pontos választ, amelyből esetleg fontos diagnosztikai vagy gyógyító következtetés vonható le. Ugyanez vonatkozik a szakirodalmi kutatásra. Napjainkban a szakirodalom — még egy kisebb részterületen is — gyakorlatilag áttekinthetetlen. A témák gépi tárolása és szelektálása nagy segítséget nyújt a kutatónak. S innen már csak egy lépés az orvosi adatbankok létrehozása. így nevezik azt a központi gépi berendezést, amely egy körülhatárolt népesség (város, megye) valamennyi, orvosilag rögzített adatát tárolja, rendezi és a kórházi egységekhez továbbítja. Az orvosi bankokból az egyes személyek gyógyítása és egészségügyi gondozása szempontjából fontos adatokon kívül messzemenő járványtani, egészségügyi-szervezési, egészségpolitikai, demográfiai ismeretek és következtetések vezethetők le. Számítógép a laboratóriumban A laboratóriumok felé egyre nagyabb igény , mutatkozik a tesínedveknek, elsősorban a vérnek és a vizeletnek az elemzésére. A jelenleg még nagyobbrészt emberi munkával végzett vizsgálótechnika már nem kielégítő és elavult, nem tud eleget tenni a fokozódó követelményeknek. Az elektronikus analizátorgépen viszont rövid idő alatt a vizsgálandó folyadék egész folyama futhat át és nyerhet sok irányú elemzést. Hasonlóan ehhez ma még körülményes és nem kellő pontosságú vérsejtszámlálási módszert gépi elektronikus úton lényegesen gyorsabbá és • teljesen megbízhatóvá teszi. A röntgenorvosok az adandó sugárdózis megállapítására — amely függ a beteg korától, nemétől, súlyától, általános állapotától, a besugározandó daganat természetétől, nagyságától, elhelyezkedésétől és még töbféie körülménytől — használhatja jól fel a számítógépet. A napjainkban oly gyakori szívpanaszok miatt gyakran kell EKG-vizsgálatot végezni. Az EKG-görbék elemzése meglehetősen igénybe veszi az orvosok idejét. Ezt az időt tudja lényegesen csökkenteni az EKG expressz-ana- lizátor, amely a betáplált program alapján kiszűri, és lámpafelvillanással jelzi a kóros görbét. Ugyanez a lehetőség áll fenn az elektroen- kefalográfíás (agyműködés), oszcillometriás (érszűkület), retinográfiás (szemfen ékvizsgálat) és egyéb regisztráló műszerek leletednek az értékelésére. És a betegágynál Az orvostudomány legmodernebb ágai közül elsősorban az intenzív folyadék- és elektrolit-terápia területén jut nagy szerep a számítógépnek. Intenzív terápiának nevezzük azokat a sürgős orvosi beavatkozások összességét, amelyeket az olyan súlyos betegeknél alkalmaznak, akiknek sérülésük vagy betegségük minőségétől függetlenül elsődleges az életfontos funkciók helyreállítása. Az intenzív terápia számos és rendkívül sokrétű laboratóriumi vizsgálatot és ezekből leszűrhető terápiás tervet igényel. Számítógép nélkül mindez csak nagy idő- és energiaveszteséggel végezhető. A számítógépek orvosi alkalmazásának a következő lépése, amikor nemcsak az egyes adatok gyors beszerzését teszi lehetővé a számítógép, hanem magának a betegségnek a megállapítását. A beteg ösz- szes tünetét és leletét betáplálják a gépbe, és a gép ezekből állapítja meg kibernetikus valószínűségszámítás alapján a legesélyesebb néhány betegséget. h. J. Sterilizálás — sugárzással Koraszülötteknél gyakran előfordul, hogy az első napokban bizonyos időközökben kihagy a légzés. A zavar idejében történő felismerését és az azonnali orvosi beavatkozást teszi lehetővé egy új Siemens-készülék, amely állandó ellenőrzés alatt tartja a csecsemő légzését. Minden lélegzetvételt regisztrál és piros lámpája felgyulladásával, valamint hangos bugással jelzi, ha . a légvételben szünet állt be. Légzési zavart jelző készülék A sterilizálás legolcsóbb módja, a hó'sterilezés hőérzékeny anyagoknál nem alkalmazható. A modern orvostudományban azonban egyre gyakrabban kívánnak egyszer felhasználható készenléti eszközöket alkalmazni: ezekkel elkerülhetők az egymásután kezelt betegek között a keressstfertőzések, kiküszöbölhető a sterilezés várakozási ideje. Készítésük viszont szinte elképzelhetetlen műanyagok nélkül, a műanyagok nagy rcsze pedig nem viseli el a 100—150 C-fokos sterilezési hőmérsékletet. Ilyen anyagok csírátlanítására két eljárás marad tehát: az etilénoxidgázzal és a rádióaktív sugárzással való sterilizálás. A képen látható készülékben a különféle műanyag orvosi eszközöket nagy erejű kobaltsugárzásnak teszik ki, mégpedig úgy, hogy a fémtartályokba helyezett, előzőleg polietilén burokba és papírdobozba zárt fecskendőket, vérátömlesztési és vérvételi eszközöket, szondákat, katétereket stb. lesüllyesztik a sugárforrás közvetlen közelébe. A gammasugaras sterilizátor hasznos tere60 literes; a sugárzás mértéke eléri az óránkénti 1,6 millió röntgenegységet. A berendezés megbízható, kezelése egyszerű és teljesen veszélytelen. Várhatóan már a közeljövőben ilyen sterilizátorokkal szerelik fel a nagyobb kórházakat és klinikákat világszerte. ; orvostudomány MÁS, ÜJ MÓDSZEREIRŐL SZÁMOLUNK BE OLVASÓINKNAK E HETI TUDOMÁNY-TECHNIKA ÖSSZE. Állításunkban. A sejtek biológiai órája Közismert tény, hogy az állatok életfolyamatai biológiai ritmust mutatnak. Az ember is 24 órás biológiai ritmussal rendelkezik. E ritmust az agyvelőben levő biológiai óra irányítja — ahogy ezt addig a megfigyelések alapján feltételezték. A müncheni Max— Planck-intézet magatartásfiziológiai kutatórészlegének kutatásai azonban sokkal inkább arra ütalnak, hogy a biológiai óra nem az agyvelőben található, hanem a szervezet minden egyes sejtjében van egy biológiai óra, amely minden más sejt órájával összeköttetésben van. Az időzónák feletti hosszútávú repüléseknél a szervezetben felmerülő átállási nehézségeket biológiai sejtórák de- szinkronizációjával magyarázzák. és innen hatolt az egyre mélyebb részek felé. Az irodákból, könyvtárakból, tantermekből fokozatosan betört a laboratóriumokba, kísérleti helyiségekbe, kórtermekbe, sőt még a műtőbe is. Előrehaladása feltartóztathatatlan. Orvosi adatbank Az egyre szélesedő megelőző, gyógyító és gondozó egészségügyi apparátus ma már áttekinthetetlen dokumentációs adathalmazokkal rendelkezik. A gép percek alatt rendet tud teremteni a Századunk máöodik felére jellemző a számítógépek térhódítása, szinte az élet minden területén. A tudományos kutatás és gazdásági tevékenység területe után még olyan ,,konzervatívnak” tartott ágazatokban is kezd gyökeret verni, mint az oktatás vagy az orvostudomány. A számítógép a sokáig idegenkedő orvostudományt először a felületen, az adminisztráció és a dokumentáció területén „támadta meg”, C U N IKA AZ ORVOSTUDOMÁNYBAN IS MIND NAGYOBB TERET HÓDIT A SZÁMÍTÓGÉP. ERRŐL S AZ