Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-06 / 4. szám
Huszonöt éves a KGST Végletek N e dicsérjük a középutat — mert annak sok veszedelme bajba sodorhatja a rajta járót —, ám miért vessük el azt, ami igaz, ami helyes: az egészséges arányokat? Azt mondja a Híradástechnikai Anyagok Gyára szakszervezeti bizottságának titkára, hogy az üzemi, munkahelyi demokratizmus fejlesztése érdekében tett erőfeszítések eredménnyel jártak, de ez csak a kezdet. Most a bonyolultabb, ahogy azt manapság emlegetni szokás, a finomabb feladatok kerültek előtérbe, így a többi között a társadalmi szervezetek titkárainak — pártszervezet, szakszervezet, ifjúsági szövetség — együttműködése után a testületek tevékenységének összehangolása, azután annak napirendre tűzése, miként fejleszthető a tájékoztatás, mert eddig jószerint az csupán a tanácskozások megtartására szorítkozott. Néhány sorba belefér mindez, a valóságban azonban tényleg bonyolult feladatokról van szó, arról, hogy a végletek helyett egészséges arányok alakuljanak ki. Elvben, a gyakorlattól elszakítva, nem nehéz cáfolni a végletességet. Ám már sokkal nehezebb azoknak a módszereknek a meglelése, amelyek elősegítik, hogy érdemi vita bontakozzék ki, azaz a párbeszéd valóban párbeszéd, eszmecsere legyen. Vajon ott tisztelik az üzemi, munkahelyi demokratizmust, ahol mindig és mindenről a legszélesebb közvéleményt kérdezik? Vajon mi értelme lett volna összehívni a munkásokat, a csoportvezetőket, üzemvezetőket a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat váci gyárában, s tudakolni tőlük, vajon elvállalják-e annak a szerkezetnek az előállítását, amelyet a szovjet automata szövőgépekhez készítenek, s amelynek — a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat több más, hasonló termékével együtt — fontos szerep jut a magyar—szovjet textilipari gépgyártási kooperációban? S emmi értelme nem lett volna az ilyesfajta tanácskozásnak; formális demokratizmus ez. nem több. nincs szükség rá. A gyárvezetés, helyesen, úgy ítélte meg: a nagyvállalaton belüli feladatok elosztásának nem lehetnek bírái, mert Vácról nem képesek meglátni minden indokot, érvet. A megadott teendők végrehajtásának hogyanjáról. a megoldások mikéntjéről azonban nemcsak, hogy lehet, hanem kell is beszélni, véleményt kérni. S aligha pusztán azért, hogy a munkahelyi demokrácián ne essék csorba, hanem azért is, mert a feladat így válik közössé, az egész kollektívát érdeklővé. s mert a vélemények, észrevételek alapján kialakítható az ésszerű út. A termelési eredmények igazolják, hogy ez volt a jó módszer. Vannak azonban, s nem is kevesen, akik nem szeretnek vitatkozni, megindokolni a tervezett vagy már megtett intézkedéseket, akik úgy gondolják, hogy a hatalom — o vezető beosztás — egyben környezetükben a legokosabbá teszi őket, amit tehát ők mondanak, csinálnak, az a legjobb, azon nem lehet vita. S tény, hogy példákra is hivatkozhatnak az így gondolkodók, „hallgatag munkásokra”, akik csak ültek, nem szóltak semmit az előterjesztésről. A példákat, eseteket kissé megkaparva azonban szembetűnik, hogy áttekinthetetlen adathalmazt zúdítottak a hallgatóság nyakába, olyan műszaki megoldások szakmai tolvajnyelven megfogalmazott részletezését, amilyeneket a technológiai osztályon is csak a legjobbak értenek meg „tolmács” nélkül... Csoda, hogy hallgattak a munkások, ha úgy érezték, ez nekik magas? H asznos fölidézni egy mondatot, amelyet több mint tizenöt esztendeje fogalmaztak meg. A párt Központi Bizottsága 1958. október 16-i határozata a munkásosztállyal kapcsolatos egyes feladatokról kimondotta: „Minden párt-, állami és gazdasági vezető köteles a munkások tömegeivel személyi kapcsolatait tovább javítani”. S aligha tévedünk, ha a köteles-re tesszük a hangsúlyt, arra, hogy nemcsak a személyi kapcsolatok javítása, hanem az üzemi, munkahelyi demokratizmus fejlesztése — nem egy helyen megteremtése! — úgyszintén kötelessége ezeknek a vezetőknek. A kettő nem választható el. Nincs demokratikus légkör ott, ahol hiányoznak a személyi kapcsolatok, s a jó személyi kapcsolatok erősítik, gazdagítják a demokratizmust. Egyszerű igazságok ezek, fölismerésükhöz, gyakorlásukhoz nincs szükség vastag könyvek elolvasására, tanfolyamok anyagának elsajátítására. Pusztán arról van szó, hogy a vezetőknek — az elhamarkodott, elsietett általánosítások helyett — jobban meg kell ismerniük a munkások érdeklődését. tudását, mert ez nem azonos a tíz vagy öt évvel ezelőttivel, hanem jóval nagyobb, tágabb annál. Aki úgy érzi, hogy neki nincs mit tanácskoznia a munkásokkal — mert azok „úgysem értik” azt. amiről ő beszélne —, nincs mit tanulnia. okulnia a munkások véleményéből, észrevételei-; bői, az legfőbb vezetői kötelességét rúgja fel. S aki legfőbb kötelességét nem teljesíti, vajon eleget tehet-e a többinek? Mert hogyan rakja a falat az, aki nem nézi, alapozott-e? Mészáros Ottó Negyedszázaddal ezelőtt, 1949. január 5-én ült össze Moszkvában Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia és a Szovjetunió képviselőinek értekezlete, amely szem előtt tartva a szocialista országok közötti kölcsönös segítséget a népgazdaság fejlesztésében, a lakosság anyagi és kulturális jólétének emelése céljából, a szocializmus építése és az egyenjogúság alapján létrehozta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát. Képünkön: a KGST moszkvai székháza látható. (Évfordulós cikkünk a 2. oldalon.) PEST MEGYEI YILÄC PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ M$ZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XVUI. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM ÁRAI FORINT 1974. JANTJÄR 6., VASARNAP CHILE Sütőipari sztrájk Santiagóban Alacsony bérük megemeléséért szombaton sztrájkba léptek a sütőipari dolgozók Santiagóban. Szeptember 11-e, vagyis a katonai junta hatalomra jutása óta Chilében ez a második sztrájk. November közepén a metróépítkezés dolgozói szüntették meg a munkát, és követeltek magasabb béreket. A chilei belső ellenállási mozgalom azt az utasítást kapta az ellenállás politikai vezetőségétől, hogy a jelenlegi körülmények között tartózkodjék a fegyveres akcióktól. A chilei fasiszta junta polgári személyekből halálbrigádokat alakított a chilei nép megfélemlítésére, a foglyok kínzására és a Népi Egység híveinek meggyilkolására, hangsúlyozza a Chilei Kommunista Párt most közzétett nyilatkozata. DEL-VIETNAM DIFK-sujtóértekezlet n fogolycsere folytatásáról Vo Dong Giang ezredes, a | dél-vietnami felek kétoldalú katonai vegyes bizottságaj DIFK-tagozatának helyettes \ vezetője szombaton sajtóérte- t kezletet tartott Saigonban és ezen óvatos derűlátással nyi- j latkozott arról, hogy január [ 23-ig a Hold-újév napjáig befejezik több mint négyezer polgári és katonai fogoly kicserélését. A fogolycsere folytatásáról pénteken elvi megállapodás született a kétoldalú katonai vegyes bizottságban. Az akció lebonyolításának részleteit most dolgozza ki a kétoldalú testület illetékes albizottsága. Giang ezredes sajtóértekezletén azt is közölte, hogy Dél- Vietnam felszabadított területének fővárosát a nemzeti megbékélés és egyetértés országos tanácsának megalakulása után fogják kijelölni. A tanács, amelynek megalakítását a Vietnamról szóló párizsi megállapodás írja elő, három összetevőből — a DIFK, a saigoni kormányzat és a semleges erők képviselőiből fog állni. Megalakítását mindeddig a saigoni félnek a Párizs környéki politikai tárgyalásokoh tanúsított obstruktiv magatartása akadályozta. Kairói vélemények a csapatszétválasztási tárgyalásokról Kairói értesülések szerint Genfben az egyiptomi—izraeli katonai munkabizottság ülésein jelentős haladást értek el, a hírforrások azonban nem közölnek részleteket az állás, pontok közeledéséről, az esetleges megállapodási formula körvonalairól. Az A1 Ahram szombati kommentárjából arra lehet következtetni, hogy Egyiptom számára alapvető kérdés a csapatszétválasztás és a megszállt területek teljes kiürítésének összekapcsolása. „A csapatszétválasztásról kötendő megállapodásnak garantálnia kell, hogy a szembenálló erők elkülönítése és az ENSZ-csapatok közbeiktatása nem vezet a helyzet befagyasztásához, azaz garantálnia kell a Biztonsági Tanács 242. számú határozatának végrehajtását — írja a tekintélyes kairói lap. Egyiptom tehát ahhoz a feltételhez köti a csapatszétválasztást, hogy Izrael egyúttal vállaljon kötelezettséget a megszállt Sinai-félszi- get teljes kiürítésére. Mose Dajan izraeli hadügyminiszter szombaton Washingtonban újabb eszmecserére ült össze Henry Kissinger amerikai külügyminiszterrel. A két politikus először mintegy 50 perces négyszemközti találkozón tekintette át a csapatvisszavonással kapcsolatos izraeli terveket, majd tanácsadóik bevonásával folytatták megbeszélésüket. Távhívás, új telefontulajdonosok Átadták a ceglédi automata teleíoaközpontot Hitellel segített a Pest megyei Tanács Tegnap délelőtt a ceglédi postán üzembe helyezték az új Crossbar automata távbeszélő központot. Az ünnepélyes átadáson megjelent Horn Dezső, a közlekedés- és postaügyi miniszter helyettese, a posta vezérigazgatója, dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke, Cegléd ország- gyűlési képviselője, Bessenyei Miklós, a Postásak Szakszervezetének főtitkára, Iklódy Gábor miniszteri biztos, a BHG vezérigazgatója, Kovács István, az SZMT megyei titkára, valamint részt vettek a ceglédi járás és Cegléd város párt- és államigazgatási vezetőd is. Nagy Be kíné, a Budapest- Vidéki Postaigazgatóság vezetője arról a gyors ütemű ipari és mezőgazdasági fejlődésről beszélt, amely a felszabadulás óta Cegléden végbement. Több vállalat, szövetkezet jött létre, így rohamosan megnőtt a korszerűbb hírközlés igénye. Cegléden a régi, kézi kapcsolású központ, amelynek kapacitása még az ezer vonalat sem érte el, elavultnak és kevésnek bizonyult. — A posta vezetősége úgy döntött, a régi berendezés helyett korszerű, nagyobb befogadóképességű Crossbar automata távbeszélő központot létesít Cegléden. Ehhez a meglevő postaépületet is át kellett alakítani. Mivel a beruházási költség meghaladta a harmincmillió forintot, és ez az összeg nem állt teljes, egészében a posta rendelkezésére, a Pest megyei Tanács hitel formájában járult hozzá a költségekhez. így indulhatott meg 1971_ben a munka — idézte fel a kezdeti lépéseket Nagy Béláné. A gyártást és szerelést a BHG végezte a Helyközi Távbeszélő Igazgatóság szakembereinek közreműködésével. Az új központ távhívásra, kétezer állomás bekapcsolására alkalmas. A postaigazgatóság területén Pest megyében Cegléd a második város, amelyet bekapcsoltak a távhívó rendszerbe, vagyis interurbán-elő- jegyzés nélkül közvetlenül tárcsázhatják a távolsági számot, megelőztek ezzel több megyeszékhelyet is. Az új központot 1150 állomással helyezték üzembe, de megvan a lehetősége a további bővítésnek. Még az idén korszerűsítik a meglevő hálózatot, és több száz állomásit kapcsolnak be. A továbbiakban a légvezetékes hálózat megszüntetése a cél, az új lakótelepeken folytatódik a korszerű hálózatépítés. Ezután tehát a ceglédi telefon- előfizetők közvetlen tárcsázással hívhatják fel a fővárosi telefontulajdonosokat, illetve az országban mindazokat a telefontulajdonosokat, akiknek készülékét már bekapcsolták az országos távhívó rendszerbe. A központ — belülről Nagykőrös, Nagykáta, Manor és Abony postahivatala olyan berendezést kapott, melynek segítségével Cegléden keresztül bekapcsolódhatnak az országos távhívó hálózatba. Az új központ átadásával javultak a munkafeltételek, és jobb lesz a közvetített hang minősége, kisebb a hibalehetőség, kevesebb a bosszúság. Iklódy Gábor, a BHG vezérigazgatója a gyár nevében mondott köszönetét a postásoknak a hasznos együttműködésért, a városi tanácsnak azért a segítségért, amelyet a Cegléden dolgozó szerelőknek nyújtott. Kürti András Cegléd város tanácselnöke köszönetét fejezte ki a megyei támogatásért és a postaigazgatóság segítségéért, majd emlékplaketteket adott át a munkában élen járóknak. Az ünnepség után a meghívottak megtekintették az elnémuló régi és a munkába állított új telefon- központot. Tamasi Tamás Az első telefonbeszélgetés; a hivő Horn Dezső. Mellette Nagy Béláné, Iklódy Gábor és dr. Mondok Pál. Koppány György felvétele
