Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-31 / 25. szám

Egymillió kubai dolgozó a Forradalom téren Szovjet-kubai barátsági nagygyűlés Leonyid Brezsnyev és FideI Castro mondott beszédet Kedd este Havannában, a Forradalom téren több mint egymillió kubai dolgozó vett reszt a szovjet—kuoai barát­sági nagygyűlésen, amelyet Leonyid BrezsnyevneJc, az SZKP KB főtitkárának és kí­séretének tiszteletére rendez­tek. A magyar idő szerint éj­jel 11 órakor kezdődött nagy­gyűlés előtt már órákkal, hosszú sorokban vonultak a gyárak, intézmények, iskolák képviselői a térre, a két nép barátságát éltető transzparen­sek ezreivel. A több mint fél kilométer hosszú, pálmaligetekkel szegé­lyezett tér több pontján elhe­lyezték Lenin, Guevara és Brezsnyev óriási méretű arc­képeit A vörös drapériával bevont, 3000 személyes dísztri­bünt kétnyelvű feliratokkal díszítették. Helyi idő szerint pontosan öt órakor lépett a díszemel­vényre Fidel Castro társasá­gában Leonyid Brezsnyev, és a kíséretében levő magas ran­gú szovjet személyiségek. A milliós tömeg szűnni nem aka­ró éljenzéssel köszöntötte az SZKP KB főtitkárát. Még in­kább fokozódott a lelkesedés, a forró hangulat, amikor Brezsnyev spanyol nyelven él­tette a kubai népet. A barátsági nagygyűlésen Fidel Castro és Leonyid Brezs­nyev mondott beszédet. ■ — Leonyid Brezsnyev kubai látogatása „történelmi, felejt­hetetlen esemény hazánk éle­tében, és a népeink közötti nagyszerű és valóban minta­szerű kapcsolatok fejlesztésé­ben” — hangoztatta nagygyű­lési beszédében Fidel Castro. A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, á forradalmi kormány elnöke, méltatva a kubai nép­nek az imperializmus ellen, a forradalom eszméinek győzel­méért folytatott harcát, ki­emelte a szovjet segítség és támogatás nagy jelentőségét. „A testvéri szovjet nép az im­perialista gazdasági agresz- szió minden megnyilvánulásá­ra szolidaritásának megnyil­vánulásaival válaszolt — mon­dotta Castro. — A Szovjetunió élelmiszer, nyersanyag, gépek szállításával és egyéb gazda­sági segítséggel győzelemre segítette a latin-amerikai kon­A hivatalos, baráti látogatáson Kubában tart<Wko<Jd Lponvi-i Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára (balról) és Fittel Castro Buz, a Ku- bai Koniimunasta Párt Központi Bizottságának első titkára, miniszter- halom terén>al—SZ°V^et barátsági nagygyűlésen Havannában, a Forra­Wash'ngton Havannára figyel Amerikai politikai kö­rökben nagy érdeklődéssel kísérik Leonyid Brezsnyev- nek, az SZKP KB főtitká­rának kubai látogatását. A lapok fényképeket közöl­nek a látogatásról. Amerikai kongresszusi körökben jó alkalomnak tekintik a szovjet vezető havannai látogatását arra, hogy újult erővel szorgal­mazzák Washington Kuba- ellenes politikájának felül­vizsgálatát. William Fui- bright, a szenátus külügyi bizottságának elnöke, mi­után kedden zárt ülésen hallgatták meg Kissinger külügyminiszter beszámo­lóját közel-keleti tárgyalá­sairól, közölte: bizottságá­nak tagjai sürgették a kül­ügyminisztert, hogy „új né­zőpontból vegye szemügy­re” az amerikai—kubai kapcsolatok kérdését. „A külügyminisztérium a leg­utóbbi 10—12 évben túlsá­gosan merev volt... Sokan úgy vélik, hogy nagyon is itt van már az ideje a Ku­ba iránti magatartás meg­változtatásának” — jelen­tette ki Fulbright. „Brezsnyev Havannában” című szerdai vezércikkében a New York Times a szov­jet—amerikai kapcsolatok­ban bekövetkezett javulás „jelképének” minősíti azt, hogy az SZKP KB főtitkára az USA keleti partjai men­tén Havanna felé repülve, szívélyes rádióüdvözletet küldött Nixon elnöknek. „Kétségtelen — fűzi hozzá —, hogy Washington és Havanna kapcsolatainak normálisabbá válása elő­mozdítaná a szovjet—ame­rikai enyhülés ügyét is”. tinefis első szocialista forra­dalmát.” Fidel Castro hangsúlyozta a Szovjetunió katonai segítségét. Mint mondotta, a forradalom sorsát eldöntő válságos pilla­natokban Kuba egyedül a szo­cialista tábortól, főképp a Szovjetuniótól kaphatott ka­tonai szállítmányokat. A Szov­jetunió önzetlen térítésmentes katonai segítségének köszön­hetően Kuba ma kitűnően fel­szerelt fegyveres erőkkel, ka­tonai technikával rendelke­zik. A Szovjetunió ugyanakkor a kereskedelmi csere és a hosszútávú hitelnyújtás olyan feltételeit javasolta a kubai népnek, amelyek valódi min­tájául szolgálhatnak a nagy ipari és a szükséges termé­szeti tartalékokkal nem ren­delkező kis ország közötti kap­csolatoknak. Fidel Castro rámutatott, hogy a szovjet békeprogram­nak óriási jelentősége van a nemzetközi enyhülés folyama­tában. Természetesen — álla­pította meg — még sokan ked­vüket lelik a Szovjetunió és a szocializmus rágalmazásában. A forradalmi mozgalomban meglévő álbaloldal és külön­féle renegátok állítólagos mar­xista pozíciókból rágalmazzák a Szovjetuniót, aljasul elárul­ják a proletár internaciona­lizmust és az imperializmus érdekeit szolgálják. De sem az aljas rágalom, sem a véres terror, sem pedig a reakciós filozófia nem tudja megállíta­ni a szocializmus eszméinek győzedelmes terjedését — han­goztatta a kubai vezető. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a havannai nagy­gyűlésen tartott beszédében ki­jelentette: a győztes szocialis­ta forradalom története Kubá­ban ismét meggyőzően bebi­zonyította, hogy a társadalmi fejlődés valamennyi ország és nép számára érvényes törvé­nyei megmásíthatatlanok. „A forradalmi Kuba — mon­dotta a főtitkár — sohasem volt és sohasem lesz magára hagyatva. Kuba aktív és tisz­telt tagja a szocialista államok nagy családjának, amelyhez a testvériség, az elvtársiasság, valamint az önzetlen és köl­csönös támogatás kötelékei fű­zik.” Brezsnyev hangoztatta: a Szovjetunió mindenkor meg­engedhetetlennek, sőt bűnös­nek tartott minden kísérletet az „ellenforradalom exportálá­sára”, minden külső beavat­kozást azzal a céllal, hogy el­nyomják egy forradalmi nép szuverén akaratát. Hasonló­képpen a kommunisták, a „forradalom exportjának” sem hívei. Brezsnyev a közel-keleti helyzetről szólva pozitív lépés­ként értékelte a csapatszétvá­lasztással kapcsolatos egyipto­mi—izraeli megállapodást. Mint mondotta, a genfi konfe­renciának teljesítenie kell fő küldetését — el kell érnie az alapvető politikai rendezést, és meg kell. teremtenie a tartós békét a Közel-Keleten. Ez a cél pedig csak úgy érhető el, ha Izrael kivonja csapatait az 1967-ben megszállt összes arao területekről, és tiszteletben tartja a palesztin arabok tör­vényes jogait. Az ENSZ közel- keleti határozatait maradék­talanul, minden vonatkozás­ban és a lehető legrövidebb idő alatt végre kell hajtani. Az SZKP KB főtitkára han­goztatta, hogy a Szovjetunió hű a békés egymás mellett élés elveihez. Beszédében ki­emélte, hogy a jelenlegi euró­pai politikai élet két Igen fon­tos eseménye az európai biz­tonsági értekezlet és a bécsi tárgyalás. Az európai értekez­letnek az a feladata, hogy megszilárdítsa a politikai eny­hülés légkörét, valamint az ez­zel kapcsolatban kínálkozó le­hetőségeket a kontinensen, rakja le az európai államok hosszabbtávú együttműködé­sének tartós alapjait a politi­ka, a gazdaság, a tudomány és a kultúra területén egyaránt. A bécsi tárgyalások célja — folytatta a szónok —, hogy biztosítsa Európa népei szá­mára az enyhülés konkrét eredményeit, mégpedig olyan értelemben, hogy bizonyos mértékben csökkentse az euró­pai katonai konfliktusok ve­szélyét és a védelmi kiadáso­kat. Ezzel kapcsolatban a fő­titkár rámutatott, hogy egyes NATO-országok a bécsi' tár­gyalásokon nyíltan olyan meg­állapodást szeretnének létre­hozni az igazságos és egyen­jogú megegyezés helyett, amely gyakorlatilag a szocia­lizmus védelmi lehetőségeinek egyoldalú csökkenéséhez ve­zetne. A szovjet—amerikai kapcso­latokról szólva Leonyid Brezs­nyev kijelentette, hogy ezek kezdődő javulása hasznos az egyetemes béke szempontjá­ból. Hangsúlyozta azt is, hogy visszavonhatatlanná kell tenni a feszültség már eddig elért enyhülését. „A Szovjetunió szempontjá­ból Kuba nem a kizsákmá­nyolás és a tőkebekektetés te­rülete, nem stratégiai bázis vagy úgynevezett befolyási szféra. Barátságunk, testvé­riességünk kifejezi országaink szocialista mivoltát, megteste­síti a szocialista internaciona­lizmus nemes elveit” — mon­dotta végül az SZKP Közpon­ti .Bizottságának főtitkára. ★ Leonyid Brezsnyev, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtit­kára kubai látogatásának har­madik napján, szerdán folyta­tódtak a hivatalos tárgyalá­sok. PEST MEGYEI VIUC PROLETÁRJAI. KYBOUETfí!! XVHI. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM ÁM A 80 FILL ÉR 1971. JANUÁR 31., CSÜTÖRTÖK A bolgár nagykövet látogatása Pest megyében A vendégek az Egyesült Zöld Mező Tsz válik ói telepén. A képen jobbról balra dr. Cseri László, a tolmács, Sztoio Sztanoev, dr. Lakatos Tibor, Kiss Emil, Jámbor Miklós, Kovács László, Vaszil Grigo­rov és Sztrasimir Uiev. Tegnap Sztoio Sztanoev, a Bolgár Népköztársaság buda­pesti nagykövete és kísérete — Sztrasimir lliev nagykö­vetségi tanácsos, valamint Va­szil Grigorov, az Agromas igazgatóhelyettese — Pest me­gyébe látogatott. A bolgár vendégeket az MSZMP Pest megyei Bizott­sága székházában Jámbor Mik­lós, a pártbizottság titkára és dr. Lakatos Tibor, a Pest me­gyei Tanács elnökhelyettese fogadta. A megye gazdasági életéről, iparáról, lakosságáról és ellátásáról Jámbor Miklós tájékoztatta a bolgár vendé­geket. A nagykövet és kísérete Jámbor Miklós és Lakatos Ti­bor társaságában ezután a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre látogatott, amely­nek aulájában Kiss Emil, a gödöllői járási pártbizottság első titkára, dr. Pethő György, az egyetem rektora, dr. Lőkös László, az egyetem pártbizott­ságának titkára és Mikecz István, a gépészmérnöki kar dékánja köszöntötte a vendé­geket. A mikrobiológiai tan­széken, a gépészmérnöki kar gyakorlóműhelyeiben, vala­mint a kollégiumiban ismer­kedtek az egyetemen folyó tu­dományos munkával, a csak­nem kétezer hallgató oktatá­sának körülményeivel. A vendégek a következők­ben Vácszentlászló, Valkó és Zs ámbok közös gazdaságába, az Egyesült Zöld Mező Tsz-be látogattak. A vezetőség és a tagság nevében Vácszentáász- lón a nagykövetet és kísére­tét dr. Cseri László, a közsé­gi csúespártszervezet titkára és Furulyás János tsz-elnök üdvözölte. Ezután Kovács László termelési elnökhelyet­tes a valkói üzemegységben működő szakosított tehenésze­ti telepet mutatta be. A ven­dégek megtekintették a meg­(Gárdos Katalin, felvétele) levő négy, egyenként száz fé­rőhelyes istállót, a jelenleg be­fejezés előtt álló 250 férőhe­lyes hízómarha-istállót, az el— letőt és a borjúnevelőt. A vendégek ezután a tsz évi két és fél millió forintér­tékű autóalkatrészt, valamint 12 és fél millió forint értékű gumiárut gyártó melléküze­meivel ismerkedtek meg. A körút befejező állomása a ter­melőszövetkezetek társulása által létrehozott Galgatej ön­álló Tejfeldolgozó és Értéke­sítő Közös Vállalkozás vác- szentlászlói tejüzeme volt. A nagykövet elismeréssel szólt a látottakról, majd a vendégek az esti órákban visszatértek a fővárosba. P. V. Meggyorsítják a vasúti hálózat fejlesztését A legnagyobb munka: az M—1, M—3 és M—7 építése Megkezdték a gabonafelvásárlás! szerződések kötését Újabb nagy befogadóképességű silók A Budapesti-Pest megyei J nagyobb és 1« Gabonafelvásárló és Feldoigo- bonatárháza. zó Vállalat megyeszerte meg­kezdte a kenyérgabona-felvá­sárlási szerződéseit megköté­sét. Az év eleje óta — ed­dig — nyolcezer vagon- nyi kalászosra szerződtek, — de a munka dandárja még hátravan. Üj vonása a szer­ződéseknek, hogy az eddigi egy évre szóló megállapodás­sal szemben most három-öt évre szóló kötéseket írnak alá. Rövidesen megkezdik a kuko­rica — ugyancsak több esz­tendőre szóló felvásárlási szer­ződéseinek megkötését is. A vállalat egyébként, a megnövekedett tárolási igé­nyek kielégítésére is nagy erőfeszítéseket tesz. A közeli hetekben teljes kapacitással üzembe he­lyezik a ceglédi kétezer vagon gabona befogadá­sára alkalmas silót. Ez lesz az onszág egyik leg­Ugyancsak az idei év prog­ramjához tartozik Budapesten két nagy befogadóképességű — úgynevezett lemezsiló — építésének munkálatai is. Az egyik — 600 vagon be­fogadóképességű — a Sorok­sári úton a vállalat takar­mánykeverő üzemének terüle­tén —, a másik — 900 vago- nos — a Ferencvárosi Malom­ban emelkedik majd. Az új raktárházak tervezését már megkezdték, s a kivitelezési munkálatokra ebben az év­ben sor kerül. A tervek sze­rint- az új gabonasilók a jövő évi termés fogadására már al­kalmasak lesznek. A két tároló üzembe he­lyezésével jelentősen csök­ken a gabonafélék szabad­téri raktározása, korszerűbbé válnak a feltéte­leik a termények gépesített ke­zelésére és tisztítására. K. Z. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium felmérése sze­rint az ágazathoz tartozó vál­lalatok eredményei 1971—73 között a IV. ötéves terv elő­irányzataihoz közelállóan, sőt azokat valamelyest meghala­dóan alakultak. A miniszté­rium irányelvei alapján, ame­lyek a népgazdasági szintű feladatokat rögzítik — most készülnek a vállalatok idei tervei. Az elképzelésekről a minisztérium közlekedéspoli­tikai főosztályán adtak tájé­koztatót. A rendelkezésre álló összeg­ből s bankhitelből egyebek között meggyorsítják a vasúti há­lózat fejlesztését, az eszközöket a pályakorsze­rűsítésekre koncentrálják. Ez lehetővé teszi, hogy a tava­lyinál 50 százalékkal több, összesen 320 kilométer hosszú­ságú vasúti pálya rekonstruk­ciójára, 114 kilométer vasút­vonal villamosítására kerüljön sor. További 150 kilométer vo­nalat szerelnek fel automa­tikus térközbiztosító berende­zésekkel. A személy- és teherszállítá­si feladatok ellátását megkö­zelítően 100 villamos és Die­sel-mozdony, öt motorvonat, 130 vasúti személy- és 3654 teherkocsi, továbbá 700 autó­busz, 1800 teherautó és 450 pótkocsi beszerzésével segítik. Az országos közúthálózat fejlesztésében a legnagyobb munka az M —1-es, az M—3-as, vala­mint az M—7-es autópálya építése és az algyői Tisza-híd üzembe helyezése. Több mint 4,5 mil­liárd forintot fordítanak az országos úthálózat korszerűsí­tésére, fenntartására. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Mohammad Üllahot, a Banglades Népi Köztársaság elnökét megválasztása alkal- - mából. Övári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra tegnap Komárom megyébe látogatott, ahol a megye veze­tői fogadták és tájékoztatták Komárom megye helyzetéről. Ezt követően a KB titkára megtekintette a bábolnai me­zőgazdasági kombinátot, majd délután a község művelődési házában pártnapon ismertette szocialista építőmunkánk idő­szerű kérdéseit. Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szer­kesztő bizottságának vezetője szerdán látogatást tett a Zrí­nyi Nyomdában és a Pénz­jegynyomdában. A program utolsó állomásaként a Pénz­jegynyomda tanácstermében aktíváülésen találkozott az V. kerületi nyomdaipari vállala­tok dolgozóival és tájékozta­tást adott időszerű bel- és kül­politikai kérdésekről. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom