Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-30 / 24. szám

1974. JANUAR 30.. SZERDA 7 V- j 1 MEGYEI További 10 ezer h:klóron Gépesített zöldségtermesztés A szakirodalom éves zárszámadása E héten kezdődik a mezőgazdasági könyvhónap Kedden a szakszervezet Jó­kai utcai székházéban az idei gazdasági és szakszervezeti feladatokról tanácskozott a MEDOSZ központi vezetősége. Dr. Dimény Imre mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­ter előadásában kiemelte, hogy a mezőgazdasági, az erdészeti és a vízügyi üzemekben 1973- ban megvalósultak a tervezett fejlesztési programok, és a termelési érték is a tervezett­nek megfelelően növekedett. A gépesített nagyüzemi zöldségtermesztés területét 10 ezer hektárral bővítik, és további 5 ezer hek­táron teremtik meg a gépesí­tés feltételeit a mezőgazdasági üzemekben, s ebben a mun­kában nagy részt vállalnak majd az állami gazdaságok. Meggyorsult a mezőgazdasá­gi termelés fejlődési üteme. Ennek számos összetevője van, a közgazdasági szabályozó rendszer mellett kell megem­líteni a mezőgazdaság meg­alapozott műszaki és anyagi feltételeit, de szólni kell a hozzáértésről, a szakképzett­ségről is, ami nélkül ugyan­csak nem lehetett volna j előbbre lépni. Az elkövetkező j időkben még nagyobb szerep i vár a mezőgazdasági tudó- j mányra. Többet kell termel- i nünk de kevesebb területen és ’ kevesebb emberi erővel. A rpe_ zőgazdasági termelésbe bevont földterület is csökken. Sokszo­Megkezdték a sztereó magne­tofonok gyártását a BRG-ben. Az új magnók még ebben az évben az fizietekbe kerülnek. Az MK—43 típusú gépek null­szériáját már ellenőrzik. rosan megnő tehát a könyvek, a tudomány szerepe. Harminchárom mű — 136 ezer példány A szakirodalom fontosságára hívja fel a figyelmet a min­den esztendő februárjában megrendezésre kerülő mező­gazdasági könyvhónap. Az idén 33 mű szerepel a könyv­hónap listáján 156 ezer pél­dányban. E könyvek Pest me­gye mezőgazdaságának is nagy segítséget tudnak nyúj­tani. így például a zöldségter­mesztés növelése az egyik leg­fontosabb népgazdasági fel­adat, különösen ebben a fővá­rossal közvetlenül érintkező megyében. A könyvhónapra megjelent művek között is a kertészeti szakkönyvek van­nak túlsúlyban: 8 mű jelent meg csaknem ICO ezer pél­dányban, s túlnyomó többsé­gük olyan, amelyet a kiskert­tulajdonosok is haszonnal for_ gathatnak. Az ilyen művek iránt mutatkozik a legnagyobb érdeklődés. Nem véletlen, hogy Prohászka: Szőlő és bor című munkája eddig 260 ezer pél­dányban jelent meg, ott van minden házban, amelynek kertjében szőlőt termelnek, ahova lugasokat telepítenek. Az idei könyvhónapra másik, borászattal foglalkozó ismert szakkönyv is megjelent dr. Kádár Gyula szerkesztésében. Ez részletesen foglalkozik nemcsak a szőlő feldolgozásá­val, de a borok kezelésével is. Horváth Sándor népszerű könyvét, amelynek Szőlő a házikertben a címe, új kiadás­ban jelentette meg a Mező- gazdasági Könyvkiadó. Három szerző: Janata Vil­mos—Prohászka József—Ud- vardi László a burgonyater­mesztés technológiáját írta meg. Ezen a téren nagy szük­ség van a korszerű termelési technika elsajátítására, mert a régi módszerekkel nem tud­juk már ellátni a piacot. Pél­A pályaválasztási gondok megoldásához kívánunk segítséget nyújtani szakmunkástanulók felvételével. FELVESZÜNK: GYÓGYSZERGYÁRTÓ. VILLANYSZERELŐ. HEGESZTŐ, GÉPSZERELŐ ÉS CSŐSZERELŐ TANULÓKAT. Fiúknak kollégiumi elhelyezést biztosítunk. Sportolási, szórakozási lehetőségek, szociális juttatások. Aj ipar várja — a Chinoin tanítja a fiatalokat. Jelentkezni lehet: ;%H Chinoin Gyógyszergyár Oktatási Osztály. Budapest IV., Tó utca 1/5. da volt erre a múlt esztendő is: burgonyából nagy mennyi­ségben volt szükség importra. Ha a könyv tanácsát megfo­gadják a gazdaságok — mert ez a mű főleg a szakemberek­hez szól —, akkor jövőre nem lesz burgonyagondunk. Kertészkedés A megye kertészeteinek ve­zetői sok hasznos dolgot ta­nulhatnak Tomcsányi Pál Piacos kertészet című művé­ből, amely az első magyar kertészeti marketing. Köztu­dott már, hogy nem elég meg­termelni a gyümölcsöt Cegléd, Nagykőrös kertjeiben és má­sutt a homokon, hanem azt piacra is kell vinni. A piacos kertészetről szóló könyv eh­hez nyújt jól hasznosítható gyakorlati ismeretanyagot, és segíti ezzel az értékesítést és az áruforgalom irányítását. A kertészeti ághoz tartozik a gombatermesztés, de ide sorolhatjuk a Lelkes Lajos szerkesztésében megjelent Vi- rágoskért-pihenőkert című nagyszabású munkát is. Nem is gondolná az ember, mennyi mindent kell tudni ahhoz, hogy kellemes pihenőkertet alakítson ki. Ehhez ad segít­séget, sok-sok jó tanácsot a könyv. És még egy csemege: könyv jelent meg a kerti ró­zsák gondozásáról, ápolásáról, szemzéséről. A könyv írói a német Haenchen fivérek. Ez az első „rózsakönyv”, miután már jelent meg könyv dáliák­ról, orchideákról és orgonák­ról. A A l la ttenyésztóknek Másik kulcskérdése a me­gye mezőgazdasági fejlesztésé­nek — s különösen nagy fel­adatot ró minden, mezőgazda­ságban dolgozóra — a hús- program. Az állattenyésztéssel öt mű foglalkozik az idei könyvhónap könyvei közül. Kiemelkedő alkotás dr. Di­mény Imre munkája, Az ál­lattartás gépesítésének ökonó­miája (az Akadémiai Kiadó gondozásában), amelyet ko­rábban már ismertettünk la­punkban. Jelentős segítséget nyújt szarvasmarha-tenyésztőink­nek Runov szovjet tudós mű­ve, aki megvizsgálta az USA és Kanada hústípusú szarvas- marhatartásának irányzatait, s könyvében elmondja az ott szerzett hasznos tapasztalato­kat. Ugyancsak érdekes állat- tartási szakkönyve az idei könyvhónapnak Czakó József műve a gazdasági állatok vi­selkedéséről. Haraszti Ede: Az állat és a legelő című köny­vével járul hozzá a szarvas­marhaprogram mielőbbi meg­valósításához. A baromfite­nyésztést Kiss István második átdolgozott kiadásban megje­lentetett Baromfikeltetés cí­mű könyve képviseli. Gépesítéstől a növényvédelemig A könyvhónapban egyéb­ként az említett műveken kí­vül öt új mű foglalkozik gé­pesítési kérdésekkel, 6 gaz­daságtudománnyal. 4 növény- termesztéssel, 2 növényvéde­lemmel és egy-egy munka az élelmiszeriparral, az általános tudományokkal és az ismeret- terjesztéssel. Dr. Soós Gábor államtitkár mondotta, hogy a könyvhónap olyan, akár a szakirodalom éves zárszámadása. Remélhe­tően az idei gazdag könyvter­més kedvező hatású lesz arra a másik zárszámadásra is, amely a terméseredményeket veszi majd számba jövőre. ___________ I. S. Vi lágrekorder trófeák Vadgazdálkodási kiállítás nyílt Hódmezővásárhelyen. Egy hónapig látható itt a Magyar Mezőgazdasági Mú­zeum válogatott anyaga: töb­bek között világrekorder tró­feák és őzagancsok. Látványos része a bemuta­tónak a természethű környe­zetbe állított mintarezervá­tum a lazánkban költő és át­vonuló madarakkal: böjti- és fütvülc récékkel, cankókkal. havasi oartfutókkal, vörös- és kanalas gémekkel, gulipánok­kal és egyéb hasznos mada­rakkal. MAGYARÁZOM A TÖRVÉNYT II. Bűntettek és vétség Korábban — a Büntető Tör­vénykönyv 1972-ben életbe lé­pett módosítása előtt — az igazságszolgáltatás csak bűn­tetteket ismert, a kis és a nagy ügyek között csati az ítélet te­kintetében volt különbség. Most már a büntető törvény a bűncselekményeket két nagy csoportra osztja: bűntettekre és vétségekre. Az új, most életbe lépő büntető eljárási törvény ennek megfelelően tesz különbséget bűntetti és vétségi eljárás között. Gondatlanságból A vétségek körébe tartoznak a gondatlanságból, tehát nem szándékosan elkövetett bűn- cselekmények, továbbá egy sor olyan cselekmény, amely sem a társadialom és a népgaz­daság, sem az állampolgárok biztonsága szempontjából nem tekinthető veszélyesnek. Eljá­rás szempontjából ezekhez so­rol a büntető eljárási törvény néha olyan cselekményt is, amely egyébként bűntettnek minősül. így a közveszélyes munkák erű lés, üzletszerű ké- jelgés és annak elősegítése, a vásárlók megkárosítása, garáz­daság, tartasd kötelezettség el­mulasztása, továbbá egyes de­vizagazdálkodási bűntettek, testi sértés, lopás, csalás, or­gazdaság, sikkasztás és rongá­lás bűntette — ha a törvény szerint 3 évi szabadságvesz­tésnél súlyosabb büntetés nem szabható ki. A vétségi el­járás szabályait kell alkal­mazni akkor is, ha vámibűn- tett miatt folyik eljárás. Az ilyen cselekmények gya­núsítottainak vallomásukról éppúgy kell jegyzőkönyvet fel­venni, mint a bűntettek eseté­ben. A nyomozás során vég­zett többi mozzanatról azon­ban — tanúk kihallgatása, szemle, bizonyítási kísérlet stb. — csak jelentést kell ké­szíteni. Hasonló egyszerűsítés lép életbe az eljárás további ré­szében is: az ügyésznek nem kell hosszú és bonyolult vád­iratot szerkesztenie, csupán ß lényeges adatokat tartalmazó vádindítványt kell a bíróság elé terjesztenie. Egyesbíró A bíróság ügymenetét ugyancsak egyszerűsíti, hogy a vétségi ügyekben nem kell há­romtagú tanácsiban döntenie, a törvényes feltételek fennállása mellett egyesbíró hoz ítéletet. Az egyesbíró — % korábbi gyakorlattal szemben — ma már maga is választott tiszt­séget tölt be, tehát ítélkezési gyakorlatában választóinak akaratát hajtja végre- Arra viszont, hogy apróbb lopások, rongálások, kocsmai vereke­dések és hasonlók ügyében a hivatásos bírón kívül még két ember idejét és munkaerejét igénybe vegyék, a mai viszo­nyok között már nincs szük­ség. Különbséget tesz az új tör­vény a kis ügyek (vétségek), a bűntettek és a kiemelkedő je­lentőségű, vagy igen bonyolult ügyek között. Az elsőben egyesbíró, a másodikban há­romtagú, kiemelkedő jelentő­ségű ügyekben öttagú tanács tárgyal és hoz ítéletet. Általá­ban az élet elleni és hasonló nagy jelentőségű ügyek tar­toznak az öttagú tanács elé. A bűntettek nagy többségében háromtagú tanács ítélkezik — ugyanúgy, mint eddig. (Az egyesbírói intézmény nem új fogalom a magyar jogban:né­hány évtizeddel ezelőtt ha­sonló volt a gyakorlat, a ki­sebb jelentőségű ügyekben, vétségekben egyesibíró élé ál­lították a vádlottat). Szabadlábon A gyanúsított, illetve a vád­lott az ellene folyó eljárás so­rán — a törvény betűje és szelleme szerint ez az általá­nos —, szabadlábon védeke­zik. Ez összefügg azzal a már említett alapelvvel, hogy mindenki ártatlannak tekin­tendő addig, amíg a bíróság jogerősen el nem ítéli. Az őrizetbe vétel és az előzetes letartóztatás csak kivétel, mert az állampolgári jogokat korlátozó kényszerintézkedés. Ilyen esetekben, továbbá, ha a gyanúsított korábban meg- szósött, elrejtőzött, vagy ha várhatóan súlyos büntetéstől féltében előreláthatólag meg­szökne és ha személyazonos­sága nem állapítható meg — az ügyész, illetve az ügyész jóváhagyásával a rendőrség el­rendelheti az előzetes letartóz­tatást. Ez iegiejjtiob egy hó­napig tarthat, de ha a nyomo­zás egy hónap alatt nem fe­jeződött be, akkor a járási ve­zető ügyész egy hónappal, a megyei főügyész még egy hó­nappal meghosszabbíthatja. Három hónapnál hosszabb ideig csak _a legfőbb ügyész hozzájárulásával — tehát egészen kivételes esetben — lehet csak valakit előzetes le­tartóztatásban tartani. Attól kezdve, hogy az ügyész a vádiratot benyújtot­ta, a terhelt további sorsáról a bíróság határoz: szabadlábra helyezi vagy fenntartja az elő­zetes letartóztatást az eljárás jogerős befejezéséig. Az előze­tes letartóztatásban töltött idő semmiképpen sem lehet több, mint amilyen tartalmú sza­badságvesztésre az elsőfokú bíróság ítéli a vádlottat, s ha egy évnél tovább tart, a Leg­felsőbb Bíróság felülvizsgálja az előzetes letartóztatás indo­koltságát. Azonos jogok Sokoldalúan védi tehát a törvényességet az új büntető- eljárási törvény, kifejezve a törvény előtti egyenlőség el­vét- Ez az egyenlőség jut ki­fejezésre a törvénynek abban az alapelvében is, hogy „A bírósági eljárásban a bizonyí­tás során a vádlót, a terheltet és a védőt azonos jogok ille­tik meg". A terhelt helyzetéről már volt szó, beszéltünk a védőről is, akinek ugyanolyan jogai vannak, akár a gyanúsított, illetve családja bízta meg a vé­delemmel, akár hivatalból ren­delték ki. Az ügyésznek — mint erről az ugyancsak 1973-ban az országgyűlés által elfogadott ügyészségi törvény in tézkedik — egyik feladata a vádemelés. De a nyomozás so­rán — sőt, még a büntetés végrehajtása idején is — ne­ki kell felügyelnie a törvé­nyesség megtartására. Ebben a minőségben tehát védi a gyanúsított, a vádlott, illetve au eliten jogait. A törvény ar­ról is rendelkezik, hogy 02 ügyésznek joga van fellebbe­zést bejelenteni a vádlott ja­vára is. Akár a vádlott, akár a védő, akár az ügyész jelent be fellebbezést, az ügy a má­sodfokú bíróság elé kerül, amely jogerős, végrehajtható ítéletet hoz. Ha egyik fél sem fellebbez, az elsőfokú ítélet emelkedik jogerőre. Vannak azonban eseteik, amelyekben az egész eljárás a fentieknél gyorsabban, illetve ettől eltérő módon zajlik le. Legközelebb ezekről lesz szó. Várkonyi Endre (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom