Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-29 / 23. szám

Legtöbbet az iskolásokra ás az óvodásokra gyömrői tanács tavaly minden eddiginél magasabb költségvetési bevételt, 8 mil­lió 74 ezer forintot ért el, melyből a kiadásokra 7 millió 89ó ezer forintot fordított, 179 ezer forintot pedig tartalék- alapra helyezett. A napközi otthonos óvo­dákban elhelyezett gyerekek nevelése egymillió 230 ezer, az általános iskolások tanít­tatása pedig 2 millió 277 ezer forintjába került az állam­nak, illetve a községnek 1973- ban. Utak és hidak karbantartá­sára például 56, közvilágítási áramdíjakra 183, parkfenn­tartásra 14, köztisztaságra 400, a strandra 25 ezer forintot költött a gyömrői tanács. A Vöröskereszt és a polgári védelem A polgári védelem a Vörös- kereszt öntevékenységének szerves része lett, mivel ápol- gári védelmi egészségügyi sza­kaszok egyre inkább a Vörös, kereszt alakulataivá válnak. Járásunkban is a vöröske­resztes szervek irányítják a poigári védelem egészségügyi szakaszainak kiképzését. Leg­utóbb szakasz- és századpa­rancsnoki kiképzést tartottak. A megjelenési arány 95 száza­lékos volt, de például Mono­ron a szakaszoknak csak 30 százaléka jelent meg admi­nisztratív hiba folytán: az Idézéseket későn vitték ki. Egyébként a járásban 34 szakasz tevékenykedik. Leg­jobbak a Maglódi Vasipari Ktsz üzemi egészségügyi szá­zadának szakaszai, melyek nemrégiben is igen magas színvonalú bemutató gyakor­latot tartottak a járás orvosai, tanácselnökei és más vezetői előtt. ' .Á P«E S.T ' M.t C Yfl. H I R L A,P -K Ü L Ö N K.f A D A S A XVI. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM 1974. JANUÁR 29., KEDD Megnyílt a vándorkiállítás A falu a szocializmus útján FODRASZ NÉLKÜL Három község - harminchát kisipari) Elektroműszerészre is szükség Isnne Káván, a monori járás egyik legkisebb és legtávolabbi köz­ségében nincs fodrász. A fia­talok Pestre járnak dolgozni, nekik tehV nem gond a nyi- ratkozás, de annál nagyobb az idős, otthon élő, vagy éppen a helyi termelőszövetkezetben dolgozóknak, a nőkről nem is beszélve, hiszen ma már falun sem divat a konty, ott is sze­retik a divatos frizurákat. A székhely községekben a tanács vezetői ismerik a ká­vaiak problémáját, és igyekez­Egy ügy lezárult Ó is óvodás lesz Idézet egy szerkesztőségünk­be nem régen érkezett pana­szos levélből: ... Béla fiam nemsoká­ra betölti a 6. évét, ősszel iskolás lesz. Gyermekközös­ségbe kellene adnom, mert félénk, magábazárkózó, és kicsit selypítve beszél. A doktor úr is mindig azt ta­nácsolja, hogy járassuk óvodába, mert sok baj lesz vele az első osztályban, sőt lehet, hogy évet is veszít majd. De mit tegyünk, ha nem veszik fel, mivel én nem vagyok állásban. Há­rom kisgyereket nevelek, a legkisebb bölcsődés korú: hogyan vállaljak munkát? Az óvónő azt mondta, előbb helyezkedjem el. Hát ho­gyan, ha gyermekeimet nem tudom biztonságban? Tisztelettel, egy állandó olvasójuk: Kövér Béláné Vecsés © Szép és korszerű óvoda. Gyereazsivaj és tányércsör­gés. — Ismerem az anyukát — fogad a vezető óvónő —, de kisgyerekét is Nézze, nekem már évtizedes gyakorlatom van. Az a fiú nem való közös­ségbe ... Az óvodások, de még az iskolások is, egészen a serdü­lő korig, hatnak egymásra. Tessék csak nézni, mindegyik egy és ugyanazon mackóval akar játszani. Figyelik egy­mást, és utánozzák is. Szinte ugyanúgy gondolkodnak. A rossz beszédű gyerek elrontja a többit is. Megértem az anyukát, de ez óvoda és nem gyógyintézet. Mellettem egy kerek, szép arcú kislányka álldogál. — Hogy hívnak? — simoga­tom meg dús fekete haját. — Dzuzinak. — Lám, ő is selypíti — Neki még lehet, mert kis­csoportos. © Kövér Bélánét a lakása mel­letti üzletben találom meg: két tele szatyorra valót vásárolt. Amikor beérünk a kis kony­hába, előbb kiszuszogja magát. — Nagy a család, az apósom is itt kosztol — és magára mu­tat: — Igen, útban a negyedik is. — Nem régen költöztünk ide, azelőtt Pesten éltünk. De hogyan és milyen körülmé­nyek között! Tíz, nem, talán tizenöt éve, hogy új lakásra vártunk. Már a harmadik gye­rek is útban volt, amikor kö­zölték, hogy majd 1980-ban. A férjem mintakészítő. Én a KISTEXT-ben szövőnő vol­tam. Felemeli a hangját: — Balázs, hozd ide az ellen­őrző könyvedet! A szobából 10 év körüli fiúcska lép ki. — Tessék megnézni — nyújtja felém a könyvecskét Kövérné. — Tavaly az üdülés 320 forintba került, 400 lesz az idén. Az asztalon levő árukra mu­tat: — Ugye, nem sok, és mit gondol, mennyibe került? Egy ötszáz forintost vittem, és csak aprópénzt hoztam visz- sza... A savanyú káposzta tíz forint, a gyökér tizenhárom. Soroljam még? Az igaz, hogy szép a családi pótlék. Emelték is. Nem is lenne baj, ha dol­gozhatnék én s. Megjelenik az ajtóban a kis Béla. — Hogy hívnak? — kérde­zem tőle. — Béjának — és lesütött szemmel áll előttem. Hiába hívom, nem jön kö­zelebb, inkább visszaszalad a szobába. — Tetszik látni? Hogy adom így be az iskolába? Leg­alább fél napra vennék fel az óvodába. A legkisebb kétéves, még beszélni >s alig tud, a legnagyobb iskolába jár, ha itthon van, tanul: kivel játsz- szon ez a gyerek? Tudqm, hogy sok baj lenne vele, de nem több, mint a máséval. A férjem azt mondja, ő nem kö­nyörög senkinek, és rámpa­rancsolt, hogy én se könyörög­jek, majd megleszünk vala­hogy. nének is segíteni, de nem ta­lálnak fodrászt, nincs helyiség, és olyan kicsi a község, hogy még az sem élne meg a bolt­ból, aki egyedül dolgozna. Továbbra is probléma Gom­bán, Bényén és Káván a ház­tartási gépek javítása, mert a három községben működő harminchét kisiparos között egyetlen rádió- és televízió­javító vagy háztartási kisgép­szerelő sem akad, a legköze­lebbi szolgáltató ktsz pedig Gyömrőn tevékenykedik, és hiába annak minden jó aka­rata, időbe telik, míg valame­lyik szakembere Gyömrőről a 30 kilométerre levő Kávára érkezik. Egyébként a három község­ben legtöbb a kőműves kisipa­ros, összesen kilenc van, majd a szekérfuvarozók következ­nek, hatan, továbbá három­három villanyszerelő és vízve­zetékszerelő, két-két bognár, asztalos, cipész, terménydaráló tevékenykedik, valamint egy- egy kovács, lakatos, szikvízké- szítő, bérfűrészelő, kézihurko­ló, ács, szobafestő és üveges. A községi tanács tavaly de­cemberben egy zöldség-gyü­mölcs kiskereskedőnek is adott ki iparengedélyt, s adna még másoknak is, mert arra törek­szik, hogy Bényén, Káván és Gombán egyaránt javuljon a lakossági szolgáltatás. K. Gy. sen bizonyítják, nem volt hiábavaló a fáradozás. 1961-ben 2100 sertés pusz­tult el a tsz-ekben, ezért vált szükségessé a korszerű sertés­telep, a SERVÁL, létrehozása. ! A búza termésátlaga ugyan. I abban az évben 7,8 mázsa ; volt, tavaly pedig egy hektá- j ron 34,6 mázsa termett. Évről I évre dinamikusan fejlődött já­rásunk mezőgazdasága. Az 1968-as esztendő újabb fordulatot hozott: a kormány- intézkedések hatására létre­jöttek a kiegészítő üzemágak, amelyek beváltották a hozzá­juk fűzött reményeket, ered­ményesen segítik az alaptevé­kenység fejlesztését. Az elmúlt évek bizonyítot­ták legjobban, hogy a korsze­rű, nagyüzemi gazdálkodást csak nagy táblákon, nagy te­rületeken lehet megvalósítani: mód nyílik a fejlettebb agro­technikai eljárások, a kemizá- lás magasabb szintű alkalma­zására, a gépesítés fokozására. Szükségessé és indokolttá vált a tsz-ek egyesítése. 1970-ben az ecseri Törek­vés és a gyömrői Petőfi tsz egyesült. Aztán került sor, 1972-ben, a gombai Űj Élet, a bényei Népfront és a kávai Haladás tsz-ek egyesítésére. Egyesült a nyáregyházi és a csévharaszti közös gazdaság ! is, tavaly pedig az Egyesült Ecser—Gyömrő Tsz csatlako­zott a maglódi Univerzálhoz. Ebben a hónapban alakult meg a járás legnagyobb kö­zös gazdasága, a pilisi Arany­kalász Tsz, és hamarosan lét­rejön a vecsési nagygazdaság is, a Zöldmező és Ezüstkalász tsz-ből. A kiállítás Monoron na­ponta délelőtt 10-től dél­után 5 óráig tekinthető meg. Jövő vasárnap Pi­lisen nyitják meg, majd Üllőn, Vecsésen és Gyom­ron láthatják az érdeklő­dők. Éppen azokban a napokban érkezett a kiállítás járásunk­ba, amikor a tsz-ek zöme zár­számadását tartja: a falu, a mezőgazdaság fejlődésére vo­natkozóan újabb adatok ke­rülnek nyilvánosságra. Gér József Munkásmozgalmi múlt Kiadvány íe’szabadH’ávimk Mjara Gyűjtés után — összegezés — Járásunk rendelkezik — Ezt a bizottságot azért Pest megyében a leggazdagabb alakították — mondotta egye- munkásmozgalmi múlttal — bek között —, hogy a monoid mondotta bevezetőjében Kozák járás gazdag munkásmozgal- Sándorné, az MSZMP járási | mi múltját feltárja, s önálló bizottságának titkára, a mono- j kiadványban ismertesse. A ri járás munkásmozgalmi em- ! gyűjtés eléggé előrehaladt, lékeket ápoló bizottsága ülésén, I ezért már meg lehetne kezde­majd így folytatta: — Ápol­nunk kell a hagyományokat, s a járás munkásmozgalmi tör­ténetét tóvább kell kutatnunk, folytatnunk kell a feltárt ada­tok feldolgozását, amelyet a bizottság a megyében elsőnek kezdett el. A múlt hét végén a párt- bizottságon megtartott össze­jövetelen megjelent Guba Pál, az MSZMP Monori Járási Bi­zottságának első titkára és Németh Gyula, a megyei mun­kásmozgalmi emlékeket ápoló bizottság tagja is. Pokornyi Róbert, a bizott­ság elnöke ismertette az eddig végzett munkát és az elkövet­kezendő idő feladatait. ni az összegezést is. Ismertette a forrásmunka, kát, amelyek jól segíthetik a kiadvány elkészítésében részt vevőket, majd községenként és bizottsági tagonként megszab­ta az elkövetkező hónapok teendőit. A bizottság, hosszabb tár­gyalás után, elfogadta Guba Pál javaslatát, mely szerint a gyűjtést és az adatok feldol- dolgozását még az idén befe. jezik, jövőre pedig, hazánk fel- szabadulásának 30. évforduló­jára a könyvet ki is adják. Végezetül úgy határoztak, hogy március 22-én jönnek is­mét össze. (— ács) 1970-1974 Hasznosítják a tanultakat f Szalagavató ünnepség a gimnáziumban Dr. Gcrő Igor György igaz­gató ünnepi beszédét mond­ja a zsúfolásig megtelt dísz­teremben. Ünnepség színhelye volt a monori József Attila Gimná­zium és Szakközépiskola: megtartották az idén végző növendékek szalagavatóját, amelyen részt vett Kozák Sándorné, az MSZMP mo­nori járási bizottságának tit­kára és Varga Jenő, a KISZ járási bizottságának titká­ra is. Teljesítették vállalásaikat Brigádnaplóban lapozgatva Szabad időben is együtt Az énekkar köszöntője után Kispál Ágnes harmadikos ta­nuló üdvözölte a negyedike­seket, kérve őket, hogy az el­töltött négy évet ne felejtsék el, mindig emlékezzenek is­kolájukra. Poór Mariann negyedikes tanuló válaszában ígéretet tett, hogy a tanultakat hasz­nosítják majd további! életük­ben. Dr. Gerö Igor György igaz­gató az iskola névadójának, József Attilának néhány vers­idézetével hívta fel a vég­zősök figyelmét arra, hogy mindig tudásuknak, erejük­nek megfelelően álljanak helyt az életben. Beszédének elhangzása után a harmadi­kosok feltűzték a negyedike­sek hajtókájára a kis, kék szalagokat, amelyeken ez áll: 1970—1974. A IV. osztály tanulói befe­jezésül előadták zenés játé­kukat, A s. u. I. i. címmel. o Visszamenve az óvodába, a .ezető óvónő kijelentette, hogy Kövér Béla február elsejétől '•vodis lehet. Kovács György A sülyi Virágzó Tsz Már­cius 15. brigádjának munká­ját első ízben a termelőszövet­kezet taggyűlése a tavaly feb­ruár 9-én megtartott zárszám­adás alkalmával értékelte: a tizennégy tagú közösség el­nyerte a szocialista címet, s a tsz-elnök kiosztotta a zöldiko­szorús jelvényeket. A brigád 1973 elején nyitott naplója első oldalán egyebek között ezeket a sorokat olvas­hatjuk: „Mindenekelőtt vál­laljuk, hogy mind a munka­végzésben, mind a munkafe­gyelemben a tsz összes dolgo­zója előtt példamutató maga­tartást tanúsítunk-” A naplóban tovább lapozga­tunk. ★ FEBRUÁR 17-ÉN, a Grósz tanyai fóliasátrakban, fagy­pont alatti rétegben vízveze­ték-főnyomócsövet fektettek le, és temetlek be földdel: a 21 részből álló szakasz össze­illesztése és a 110 köbméter föld megmozgatása 100 órát vett igénybe. MÁRCIUS 8-AN, a nőnapon rendezett ünnepségen az ün­nepeiteket a szocialista bri­gád tagjai szolgálták ki, s egy-egy cserép jácinttal kö­szöntötték őket. Ugyancsak márciusban elvé­gezték a fóliasátrak fűtéséhez szükséges elektromos szerelési és villanyvilágítási munkákat. ÁPRILIS 12-ÉN, a brigád va­lamennyi tagja, kézii szerszá­mokkal, ZIL tehergépkocsival, markológéppel, MTZ erőgép­pel megjelent az Űri felé ve­zető egykori úton és a szerte­szét dobált, különféle hulladé­kot nyolc fuvarral, három és fél óra alatt a kijelölt tároló­helyre szállította. MÁJUS 8-ÁN nyolc brigád­tag önkéntes tűzoltócsapatot alakított, s a csapat a június 3-i járási versenyen 57 ver­senyző raj közül a kilencedik lett. MÁJUS 12-ÉN az újonnan érkezett SZK—1-es gabona- kombájnt a sűrűpusztai ta­nyán 55 óra alatt, munkaidőn túl összeszerelték. Az AGRO- KER Vállalat a jó teljesít­ményért kétezer forintot utalt át a tsz számlájára: a pénzt a brigád kulturális célokra használja fel. JÜNIUS 26-ÁN az aratási gépszemlére kiállított, a bri­gád tagjai által kijavított 29 erőgépet és pótkocsit a tsz ve­zetősége, illetve ellenőrző bi­zottsága rendben találta. JÜLIUS 6-ÁN a közös gaz­daságban megKezdődött az aratás. Július 22-ig, 677 hol­don, 10 ezer 267 mázsa ter­ményt arattak le, 45 százalé­kát a szocialista brigád tagjai, akik szükség esetén több ízben lcombájnost és gépkocsiveze­tőt is helyettesítettek. AUGUSZTUS 9-ÉN a bri- gádbeliek közül ketten meg­kapták A mezőgazdaság ki­váló dolgozója címet, négyen pedig dicséretben és pénzju­talomban részesültek. SZEPTEMBERBEN a bri­gád felkészült a kukorica be­takarítására, és megépítette a tenigeriszárító berendezést is. ★ A Március 15 brigád tagjai szabad idejük egy részét is együtt töltötték: az év elején Szentmártonlkatán, a Tölgyes vendéglőben baráti összejöve­telt rendeztek, április 4-én a Petőfi Tsz, május 1-én egy katonai alakulat labdarúgó­csapatával mérkőztek, megte­kintették Budapesten az ipari vásárt, és reszt vettek egyik társuk legénybúcsúztatóján, ajándékokkal örvendeztetve meg az ifjú férjjelöltet. K- L. A végzős növendékeknek a III. osztályosok tűzték fel a kék szalagot. Ifj. Fekete József felvételei A levelezők szalagavatójá­ra is sor került, este pedig vidám bállal zárult az ün­nepségsorozat. G. J. Mf SOR MOZIK Gyömrő: A törvénysértő se­riff. Maglód: Bob herceg. Mende: Fedőneve: Jégma­dár. Monor: A rendőrség megköszöni. Pilis: Huszárkis­asszony. Üllő: A lángoló ten­ger. Vecsés: Vadállatok a fe­délzeten. MŰVELŐDÉSI HAZAK Gombán, 17 órakor: kismo- torvezetői tanfolyam; jelent­kezni a helyszínen még le­het. Gyömrőn, 18 órakor: klubvezetők akadémiája, a KISZ monori járási bizottsá­ga és a gyömrői művelődési ház rendezésében; megnyitót mond Varga Jenő, a KISZ járási bizottságának titkára. 19.30 órakor: fiatal utazók klubja, ismer _-dés Zebegény- nyel. óta. A felszabadulás után i földosztás volt a jelentős ese mény, majd 1948-49-ben tö megesen alakultak meg az or szágban a termelőszövetkeze tek, köztük néhány a monot járásban is. A nagy fordulatot az 50-es évek vége, a 60-as évek eleje hozta: akkor a mo- nori járásban is befejeződ­tek a tsz-szervezések, s a mostani eredmények éke­Vasámap délelőtt Monoron, a nagyközségi tanács termé­ben nyitották meg A falu a szocializmus útján című ván­dorkiállítást. Spenger István, a nagyközségi pártbizottság titkára üdvözölte a megjelen­teket, majd Guba Pál, az MSZMP Monori Járási Bi­zottságának első titkára tar­tott beszédet. Elmondotta, hogy a tablók jól érzékeltetik a magyar me­zőgazdasági fejlődését 1945

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom