Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-26 / 21. szám

Több mint egymilliárd forint A DIB ötödik ötéves tervjavaslata A Dunakanyar Intéző Bi­zottság vezetői a tagok rendel­kezésére bocsátották a Duna­kanyar ötödik ötéves beruhá­zási, fejlesztési tervének ja­vaslatát módosítások, újabb javaslatok vagy egyéb észre­vételek megtétele végett. A tervjavaslat jelenleg hét tételt tartalmaz. Szállásokra, férőhelyekre a következő terv­időszakban 157,2, az ellátás fejlesztésére 86,9, sport- és zöldterületi beruházásokra 113, a közlekedés korszerűsí­tésére 242,1, a vízgazdálkodás­ra 411,0, az energiára 37,15, a műemlékvédelemre pedig 360 millió, összesen 1 milliárd 47 millió és 350 ezer forintot irányzott elő a Dunakanyar Intéző Bizottság vezetősége. Unitas kódex 'Ezen a néven jelenik meg a Híradástechnikai Anyagok Gyára KISZ-szervezetének ér­dekes tájékoztatója, mely is­merteti a klubélet híreit, az if­júsági rendezvényeket, de he­lyet ad vállalati gondoknak, eredményeknek is, és az ifjú­ságot mozgósítja arra, hogy tá­mogassa a KISZ-vezetÖség ál­tal kitűzött célok elérését. A PEST MEGYEI H f RlAP KÜLÖNKIADÁSA XVIII. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM 1974. JANUÁR 26., SZOMBAT Bizalom a vezetők iránt Továbbra is népesek a falugyűlések TársadatmSmunka-fetajántások országszerte A járás területén az elmúlt napokban tartott újabb falu­gyűlések is igazolták, hogy a községek lakossága érdeklődik a közügyek iránt. A felszóla­lások többsége közérdekű volt, s azt bizonyította, hogy az egyéni panaszok helyett mind többen a nagyobb közösség ér­dekében, a társadalmi célok megvalósításáért tesznek ja­vaslatot. Vácrátóton mintegy százhúsz résztvevőt köszöntött dr. Ko­vács Ferenc megyei tanács­tag, a helyi népfronthizottság elnöke. Peszéki Sándor ta­Hajnali négytől friss kenyér mjlgfHHHMMigj A jó bornak nem kell cégér. Ez a közmondás a kenyérre is vonatkozik: a Wiedermann Imre sütödéjéből áradó íny­csiklandozó illatok ugyanis mágnesként vonzzák a vásár­lókat. A sütöde Dunakeszin működik, de alsógödi, sőt, vá­Hohner felvétele ci vásárlók is gyakran meg­fordulnak üzletében, ahol már hajnali 4 órától vásárolhatják a friss, ropogós kenyeret, a po­gácsát és az egyéb péksüte­ményt a munkába sietők. Képünkön: a pékmester és a közkedvelt kenyér. nácselnök tartott beszámolót, s bejelentette, hogy 1973. de­cember tizedikére 9600 méte­res hálózat lefektetésével biz­tosították a község egészséges vízzel való ellátását. Tavaly kilencvenezer ide­gen fordult meg a község­ben- Majdnem százezren keresték fel a botanikus kertet. Ez arra figyelmeztet, hogy na­gyobb gondot kell fordítani az úthálózatra, a Vác hártyám ÁFÉSZ gondoskodjék a jobb ellátásról, a kulturáltabb ven­dégfogadásról. A hozzászólók közül töb­ben felvetették a fizetőven­dég-szolgálat bevezetését. Szorgalmazták a gázcseretele­pet, társadalmi munkát is fel­ajánlottak a községfej­lesztési tervek megvalósí­tásához. Jutott a dicséretből a tanács­nak, a népi rontbizottságnak: érződött, hogy a lakosság bi­zalmat érez a vezetők iránt. Kemence községben Illés Lajos tanácselnök arról adott számot, hogy már tető alatt van az új, négy tantermes is­kola és előreláthatólag az idén átadhatják rendeltetésé­nek. \ Tervszerűen dolgozik a ta­nács­Ebben az évben postát, gyógyszertárat kap a köz­ség, jövőre fogorvosi ren­delő és fogorvosi lakás épül, s 1976-ra tervezik a törpe vízmű építését. A hozzászólások sürgették: hozzák előbbre a vízműépí­tést, mert a kutak már most sem adnak elegendő, egészsé­ges ivóvizet, a kivitelezéshez szívesen hozzájárulnaSk anya­gi támogfltással, társadalmi munkával. Figyelmeztették a tsz traktorosait, hogy széles talpú járműveikkel besároz­zák, tönkreteszik a bekötő utakat. Kisnémediben is jól sike­rült a falugyűlés. Másfélszá- zan vettek részt a tanácsko­záson, melyen megjelent Dar­vast Pálné országgyűlési kép­viselő is. Paulik Gáborné, a községi tanács titkára volt az előadó. Ismertette a helyi népfrontklubban kidolgozott javaslatot: a társadalmi mun­ka párosuljon pénzbeli támo­gatással, s a tsz adjon fogatot szükség esetén, hogy mielőbb megvalósíthassák az akció- programban . meghatározott célokat. Kisnémediben felszólalt a falugyűlésen jelenlevő dr. Vi­da Gyula, a járási hivatal el­nöke is. Örömmel fogadta a népfront javaslatát, és dicsé- rőieg szólt a község lakosságá­nak lelkes áldozatvállalásáról. A falugyűlések után is együtt maradtak a résztvevők, és sokáig elbeszélgettek a ta­nács vezetőivel, a népfront- bizottság tagjaival. Papp Rezső Szavaik és tetteik közit nincs különbség A járási Nógrádi Sándor munkásőregység ünnepi gyűlése Dunakeszin, a József Attila Művelődési Központban tar­totta évzáró ünnepi egység­gyűlését tegnap a Nógrádi bándor járási munkásőr zász­lóalj. Az elnökségben helyet fog­lalt Simon Pál, az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizott­ságának tagja, Barát Endre, az MSZMP Váci Járási Bizott­ságának első titkára, dr. Fara­gó Elek, a munkásőrség me­gyei parancsnoka, Máthé Im­re, a váci városi pártbizottság osztályvezetője, valamint a fegyveres alakulatok járási képviselői. Képviseltették ma­gukat az ideiglenesen hazánk­ban tartózkodó szovjet ala­kulatok is. Az egység tavalyi munkájá­ról Géczy Lajos parancsnok számolt be, majd a munkás- őrfeladatokat jól végzők, a szocialista versenymozgalom­ban kimagasló eredményiéiért alegységek és parancsnokaik kitüntetésére, a tíz- és az öt­éves szolgálat elismerését je­lentő jelvények és oklevelek átadására, valamint a leszere­lő és tartalékállományba vo­nulók búcsúztatására, a he­lyükbe lépők eskütételére ke­rült sor. Barát Endre és Géczy La­jos először a legjobb alegysé­geknek és parancsnokaiknak nyújtotta át a kitüntetéseket. A versenyben legjobb helyen végzett az első század nehéz­fegyveres szakasza, az első század harmadik szakaszának első raja és az első század el­ső szakaszának első raja. Pa­rancsnokaik: Forró Imre, Far­kas István és Hanzelik Gyula. Kiváló parancsnok kitünte­tésben részesült Forró Imre, Jakus Nándor és Adorján Ala­dár, kiváló munkásőr kitün­tetéssel jn+almazták Csöndes Józsefet, Rácz Lajost, Lovasi Lászlót, P. Szabó Józsefet, Friedmann Zoltánt, Mészáros Sándort és Vida Ernőt. A kitüntetések átadása után Barát Endre tolmácsolta a já­rási pártbizottság üdvözletét, és egyebek között hangsúlyoz­ta: — A munkásőrt, szolgálatá­ban éppen úgy, mint munka­helyén, megbecsülik. Ezt a megbecsülést azzal vívták lei, hogy szavaik és tetteik között nincs különbség. Dr. Faragó Elek és Simon Pál adta át a szolgálati ér­demérmet a 10. éve szolgála­tot teljesítő Szabó II. Lajosnak és Hajdú Józsefnek. Az ötéves szolgálatért emlékjelvénnyel és emléklappal jutalmaztak tizenhét, leszerelésük és tar­talékállományba vonulásuk al­kalmából pedig tizenegy mun­kásőrt. Végül, az új munkásőröl', es­kütétele előtt, a leszerelők és tartalékál1 nmányba vonulók nevében Pódai Géza búcsúzott az egységtől. B. J. Jubiláló kamarakórus A Báthori utcai általános is­kola kamarakórusa, melynek mind a tizenhat tagja VII. osz­tályos lány, népszerű Vácott. Nemcsak az iskolai ünnepsé­gek színvonalát emeli, de sze­repel névadó ünnepen és má­sutt is. Huszonötödik jubileu­mi szereplésének színhelye az Izzó volt, ahol a nyugdíjasta­lálkozó részvevőit köszöntötte. A napokban Budapestre utazott: a rádió Bródy Sándor utcai stúdiójában, Kosaras Ti­bor tanár-karnagy vezetésével, hat énekszámot énekelt hang­szalagra. Zebegényi tervek Nyolc tantermes műteremiskola épül A nyári szünetben a művészeké Zebegény község vezetői leg­fontosabb feladatuknak az új. nyolc tantermes általános is- . kola felépítését tekintik. Né- I meth Ferenc igazgató szerint az iskola szükségessége majd­nem húsz esztendővel ezelőtt vált nyilvánvalóvá, de az épít­kezés megkezdését a járás más községeiben jelentkező sürgősebb igények hátráltat­ták. nak arra, hogy a szabadiskola részvevői a nyári szünetben műteremként használhassák azokat. — Hol szándékoznak felépí­teni az iskolát? A második kiállítás Országosan ismertek Aramfácán, hamburgi pettyes, sétáló krizantémok Egy hónapon belül a máso­dik galambkiállítást rendez­ték meg Vácott: a galambász- szakkörök is részt vesznek hasznos és szórakoztató tevé­kenységükkel a város kulturá­lis életében. Közvetlen közelről Napfényes délutánokon gyakran nézek csodálkozva a magasba: a kék égen, mint nagy tavon távoli vitorlák, ke­ringnek, szállnak a szép, fe­hértarka galambrajok. — Ez a fajta a röpgólyás — világosítottak fel a kiállítás megnyitására készülő galam­bászok. Az ég fehér vitorlásai, me­lyeknek annyi gyönyörűséget köszönhetek, szép vonalú nya­kukat nyújtogatva, ott tipeg­tek a kiállítás ketreceiben: közvetlen közelről ismerked­hettem velük. Szomszédjaik a fehér kerengők, a pörgő, a kí­nai sirály és a kormos keren­gő fajták. Vaczula János gödi fiatal­ember nemcsak galambokat, hanem ritkaságnak számító baromfikat is hozott a kiállí­tásra. Egy nagy ketrecben büsz­kén és fesztelenül kukorékolt a hamburgi pettyes kakas, kö­zömbösen szemelgetett a hol­landi bóbitás tyúk, gőgösen méregette látogatóit és lakó­társait a nomrás színeket vise­lő aranyfácán. Vaczula János angol parókás fajtájú galambokat is kiállított: találóan sétáló krizantémok­nak nevezik őket a galambá- szok. Igazuk van. Valóban olyan szépek, mint a fehér szirmú őszi virágok. Ismerni kell a biológiát — A galambászat kapcsolat­ban áll a természettudomány­nyal. Biológiai ismeretekre is szüksége van annak, aki jó ga­lambtenyésztő akar lenni. Bi­zonyos fajtákat ugyanis úgy kell más fajtákból kitenyész-' teni, hogy az eredeti fajta külső jegyei és tulajdonsá­gai ne vesszenek el, hanem erősödjenek, nemesedjenek — mondta Vas Jenő, a Magyar Galambtenyésztők Szövetségé­nek zsürizője, aki Pataki Lászlóval együtt igen értékes szakirodalmi gyűjteményt ál­lított össze, A magyar szerve­zett galambtenyésztés 75 éves szakirodaimának válogatott gyűjteménye címmel. A könyv valamennyi galambfajta te­nyésztésével foglalkozik. Áb­rákat tartalmazó, lexikális jel­legű mű. A hazai tenyésztés és az export segítése érdekében a termelőszövetkezeteknek is megküldi majd a kiadó. Régi hagyományok talaján Az Építők Művelődési Házá­ban működő’ csoportnak negy­ven tagja van, előkelő helyet foglal el az országos listán. A tagok svakran érnek el jó he­lyezéseket az országos verse­nyeken, nemegyszer szerepel­nek külföldi kiállításokon is. Jakab Ferenc tavaly Lipcsé­ben járt, ahol 16 ország kiállí­tói 16 ezer galambot és ba­romfit mutattak be. Vas Jenő, túl a hatvanadik évén, azt mondja, hogy már gyerekkora óta emlékszik a váci galambászokra, mindig jó hírük volt. A komáromi bukó galamb, amelynek a tenyész­tésével országos elsők, már ak­kor is keresett és elismert faj­ta volt Jakab Ferenc emlékezete szerint a második világháború előtt a galambtenyésztéshez hasonló szakszerűséggel foly­tattak nyúl-, kutya- és barom­fitenyésztést is. Előfordult, hogy a Kúria épületében 4000 állatot mutattak be egy kiállí­táson. A háború alatt megsza­kadt a folyamatosság. A felszabadulás után a ga­lambászok folytatták a hagyo­mányokat. Eleinte egyetlen szervezetük volt Vácott, az­után két csoportra szakadtak. A másik csoport egy héttel korábban rendezte meg kiállí­tását. Szépség és humánum — Hogyan lesz valaki ga­lambász? — Esztétikai érzék kell hoz­zá. Az ember ebben is a szép­séget keresi, és meg is találja — vélekedett Jakab Ferenc. — Én például örököltem ezt a szenvedélyt, ment az apám is galambász. — Sokba kerül a galambtar­tás? — Ha dohányoznék, a ciga­retta többe kerülne. Egy ga­lamb napi 3 deka takarmányt fogyaszt el. Tengeri, búza, kö­les, napraforgó, bükköny a galambok fő eledele. — Hány galambja van? — Nyolcvan. Kíváncsi voltam a zsűri döntésére. Az eredményre vár­va tovább kérdezősködtem. Megtudtam, hogy ritka kivétel a szelíd galamb, amely az em­ber vállára száll, feje fölött köröz, mint ahogy a dalokban halljuk, novellákban olvassuk néha. A galamb a házhoz és nem az emberhez ragaszko­dik. Galamboknak tilos csalá­don belül „házasodni”, mert akkor elromlik a fajta. Emelkedett a színvonal Vas Jenő, Jankovits András és Kúti Jenő szövetségi zsűri­tagok értékelése alapján, az angol parókások közül Vaczu­la János, a sirály fajták közül Hoststádter Mihály galambjai lettek a fajtagyőztesek. A deb­receni pergők fajtájában Szi­geti Lajos galambjai, a buda­pesti fehér kerengők közül Durai Gyulának, az egyesület elnökének galambjai nyerték el a díjat A komáromi szír- hátú bukók fajtagyőztesei Ja­kab Ferenc galambjai lettek. — Az idei színvonal maga­sabb volt a tavalyinál — mon­dotta Kúti Jenő zsűritag. — Az a célunk, hogy az értéke­léssel megszabjuk a tenyésztés további, helyes irányát ★ Szép hobby, nemes időtöltés, s a népgazdaság számára is hasznos a galambtenyésztés. Folytatói megérdemlik a fi­gyelmet és támogatást. Kovács István ★ Aki ma látja a képzőművé­szeti múltjáról s jelenéről, va­lamint nagy idegenforgalmá­ról híres Dunakanyar menti község oktatási intézményét, nem vélekedhet másképpen. Itt az ideje, hogy a Zebegény vonzerejét egyáltalán nem nö­velő két vályogépület helyett a mai viszonyoknak megfele­lő, a tájba, valamint a képző­művészeti távlati tervekbe is beillő iskolában tanuljanak a gyerekek. Németh Ferenc nem csupán a három évtizede Zebegény- ben működő pedagógus, ha­nem a DIB tagjának s az egy­re nagyobb hazai és nemzet­közi tekintélyre igényt tartó nyári képzőművészeti szabad­iskola egyik támogatójának lelkesedésével is beszélt a leendő iskoláról. — Műteremiskola lesz. A tantermek üvegportál kikép­zést kapnak, s alkalmassá vál­Pén teken a váci piacon a burgonya 3,50—6, a kelkáposz­ta 7, a fejeskáposzta 3,50—4, a piros 7, a savanyított 7—9 forintba került kilónként. A zöldség kilóját 12, a sárgaré­páét 5,50—6. a zellergyökérét 7—8, a fekete retekét 6. a ka­ralábéét és a cékláét 5, a tor­máét 12 forintért mérték. A vöröshagyma kilója 6—8, a fokhagymáé 28—30 forint volt. A dughagymát, nagyságtól füg­gően, 8, 12 és 16 forintért ad­ták. Az Alkotmány Tsz árudá­jában 20 forintért mérték a spenót kilóját, és 3 forintot kértek a primőr saláta darab­jáért. A tisztított diót 50—55, a — Közvetlenül a Szőnyi Ist­ván Emlékmúzeum szomszéd­ságában, a Malom-patak völ­gyében. — Milyen egyéb elképzelé­sek segítik még művészetet támogató funkciójában a na­gyon jó építészeti megoldást? — Az iskolában egy, körül­belül kétszáz személyt befo­gadó aula is lesz tanácskozá­sok céljára. Természetesen a művészetekkel kapcsolatos ta­nácskozásokra, előadásokra gondolunk. A művész tanárok máris felajánlották, hogy fres­kókkal, szobrokkal díszítik az aulát — Jelenleg milyen összeg áll rendelkezésükre az építke­zés megkezdésére? — Megyei tanácsi keretből 8 millió forint s a község sa­ját erőből biztosít 4 millió fo­rintot. (b. j.) héjasat 24—26, a mákot 55 fo­rintért kínálták. Az alma ára, fajtától és nagyságtól füg­gően, 5 és 14 forint között vál- toábtt. A körte kilójáért 6—12 forintot kértek. A szüvalek- várt 22 forintért adták, a sü­tőtök darabját 3—4 forintra tartották. A naspolyát 8—10 forintért kínálták A halászok 16 és 20 forin­tos áron mérték portékájukat. Túró és tejföl volt bőven, kilóját, illetve literjét 30 fo­rintért mérték. , A magáneladók a tisztított liba kilóját 40 forintért adták. A tsz-árusok az élő csirkét 30 forintért mérték. A tojás ára 1,70—1,90 forint volt. Piaci jelentés í

Next

/
Oldalképek
Tartalom