Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-24 / 19. szám

2 “‘‘'ZMirlap 1974. JANUÄR 24., CSÜTÖRTÖK fJU'.USZ Hangok és tettek Pakingben LUDWIG VAN BEETHO­VENRŐL és Wolfgang Ama­deus Mozartról, az egyetemes kultúra óriásairól már sokfé­leképpen írtak. Ügy azonban még soha, ahogy a minap a Kínai Népköztársaság főváro­sában, Peking ben: „A német kapitalista Beethoven, vala­mint Schubert és Mozart a kispolgári hangulat propagan­distái'’. Ezt a nem akármilyen megállapítást a kínai sajtót idézve a londoni Times közli, a TASZSZ szovjet hírszolgála­ti iroda pedig ismerteti. NEMCSAK magát a megál­lapítást, hanem a kommentárt is, amelyet a tekintélyes an­gol lap hozzáfűz. Ennek lé­nyege az a gondolat, hogy a kínai támadás éle esetleg azok ellen irányul, akik nem is olyan régen üdvözölték a bé­csi vagy a philadelphiai zene­kar vendégszereplését. A ki­rohanás tehát nem a múltra és a zenére vonatkozik, ha­nem a jelenre és a politikára. „Lehetséges — idézi a TASZSZ a londoni lapot —, hogy ideológiával álcázzák azt a szakadatlan harcot, amely a fontos vezető posztokért fo­lyik.” Az UTÓBBI IDŐBEN szá­mos egyéb jel is arra mutat, hogy a Kínai Népköztársaság­ban ismét elszabadulóban van­nak bizonyos olyan szélsősé­ges indulatok, amelyek tobzó­dása az emlékezetes „kulturá­lis forradalom” egyik legfőbb jellegzetessége volt. A SZOVJETELLENESSÉG azóta sem csökkent, sőt: min­den kínai külpolitikai döntés legfontosabb szempontja ma­rad. Olyan hangok sem men­tek ritkaságszámba Pekingben, amelyek a NATO-t a valósá­gosnál is nagyobb ütemű fegy­verkezésre buzdították. A provokatív hangokat néhány nappal ezelőtt különösen pro­vokatív tett követte. Változat­lanul a világsajtó egyik fő té­mája a szovjet diplomaták el­leni brutális támadás és az ezzel kapcsolatos szovjet jegy­zék, amelynek egyik legfon­tosabb megállapítása így hang­zik: „A KNK HATÓSÁGAINAK magatartása azt mutatja, hogy a Szovjetunió ellen irányuló, gondosan kitervelt akciót haj­tottak végre...” A szovjet kormány mindent megtesz — Gromiko január 19-én el­hangzott szavaival — „a Kí­nához fűződő normális kap­csolatok” érdekében, mérhe­tetlen azok felelőssége, akik Pekingben provokatív hangok­kal és provokatív tettekkel vá­laszolnak a konstruktív szov­jet erőfeszítésekre. •Szadat hazaérkezett arabközi körútjáról Az egyiptomi elnök marokkói sajtóértekezlete Anvar Szadat egyiptomi el- Ft nők délelőtt befejezte tárgya­lásait II. Hasszán marokkói királlyal, sajtóértekezleten szá­molt be arabközi kőrútjának eredményeiről, majd hazare­pült Kairóba. Szadat a sajtóértekezleten kijelentette, hogy körútja, amelynek célja a háború ide­jén kikovácsolódott arab egy­ség további megerősítése volt, teljes sikerrel zárult. Az el­nök elmondotta, hogy benyo­mása szerint Szíria kész a csapatok szétválasztásának megtárgyalására Izraellel ugyanúgy, mint Egyiptom tet­te. A katonai feszültség meg­szüntetése a Golan-magasla- tokon feltétlenül szükséges a genfi békekonferencia felújí­tásához. Ezután valamennyi érdekelt félnek részt kell ven­nie a békekonferencián, bele­értve a Palesztinái nép törvé­nyes képviselőit is, akiknek a nevében egyetlen ország sem szólhat. ■ Szadat elismeréssel szólt az Egyesült Államok magatartá­sának megváltozásáról a kö­zel-keleti kérdésben, és külön méltatta Kissinger külügymi­niszter érdemeit a közvetítés­ben. Reményét fejezte ki, hogy az amerikai politikának ez az irányzata folytatódik, s akkor „minden pozitív lépésre mi is pozitív lépéssel válaszolunk” — mondotta az egyiptomi el­nök. Szadat ismét hangsúlyoz­ta, hogy a csapatszétválasztás- ról szóló megállapodásnak nincsenek titkos záradékai, és garanciája csupán az arab nép és a hadsereg eltökéltsége. Hangsúlyozta, hogy a Szuezi- csatorna újramegnyitása kizá­rólag Egyiptom belügye, októ­bert 16-a óta azonban már foglalkoznak a kérdéssel. Az egyiptomi elnök végül szólt néhány igen óvatos szót a tervezett tunéziai—líbiai egyesülésről is. Szerinte ma még korai volna megjósolni, hogy ez az egyesülés veszé­lyezteti-e Egyiptom és Líbia tervezett unióját. Anvar Szadat szerdán, kö­zép-európai idő szerint 16.20 órakor érkezett vissza Kairó­ba. Az egyiptomi elnök az el­múlt napokban nyolc arab or­szág vezetőivel ismertette a szuezi fronton állomásozó csa­patok szétválasztásáról kötött egyiptomi—izraeli megállapo­dás részleteit. Az egyiptomi kabinet a miniszterelnöki posztot is be­töltő Szadat távollétében szer­da délelőtt négyórás ülést tar­tott Abdel Kader Hatem mi­niszterelnök-helyettes elnök­letével. Egyebek között meg­vitatták a jelenlegi közel-ke­leti politikai helyzetet Szadat Szadat egyiptomi élniük néhány arab országban tett villámlk&rútja után hazatért Kairóba. Képünkön: az egyiptomi elnök (balról) útjá­nak utolsó állomásán, Rabatban búcsúzik n. Hasszán marokkói ki­rálytól. elnök arab kőrútjának és Fah- mi külügyminiszter moszkvai tárgyalásainak fényében. A TÉRBELI HELYZET biz­tosításában döntő szerepet ját­szó giroszkóp ismétlődő meg­hibásodása miatt esetleg már három nappal a tervezett 85 napos határidő lejárta előtt visszatér a földre a Skylab amerikai űrállomás harmadik személyzete. PÁRIZS Bizalmatlansági indítvány A francia nemzetgyűlés szerdán délután folytatta a kormány pénzügyi politikájá­nak megvitatását. Az esti órákban a kommunista, a szo­cialista és a baloldali radiká­lis (baloldali radikális-szocia­lista mozgalom) képviselők bizalmatlansági indítványt .erjesztettek elő a kormány- nyál szemben. Az indítvány rámutat arra, hogy a kormány gazdasági és pénzügyi politi­kája csődöt mondott, az egyre növekvő áremelkedések még jobban kiélezik a szociális igazságtalanságokat, a kor­mány pedig nem hajlandó fel­vetni a parlamentben a bizal­mi kérdést, pedig azt indokolt­tá tenné a helyzet súlyossága, s a most hozott, és messzeme­nő hatású intézkedések. A bal­oldali képviselők épp ezért azt javasolják a nemzetgyűlésnek, hogy vonja meg a bizalmat a kormánytól. Előzőleg Róbert Ballanger, a kommunista képviselőcsoport elnöke beszédében rámutatott arra, hogy a frank lebegtetése nyomán bekövetkező további áremelkedések még jobban csökkentik majd g^-bárek és a fizetések vásárlóerejét. Servan-Schreiber, a cent­rista radikálisok (radikális párt) elnöke főleg azért bírál­ta a kormányt, mert a frank lebegtetésével még jobban alá­ásta a Közös Piac kohézióját. A vita folytatódik, s a bizal­matlansági indítvány feletti szavazásra előreláthatólag pénteken kerül majd sor. CSAK RÖVIDEN.. AZ ARAB—AFRIKAI gaz­dasági együttműködés kérdé­seivel foglalkozó kairói érte­kezleten tíz kőolajtermelő arab ország képviselői szerdán elhatározták, hogy 200 millió dolláros alapot hoznak létre az afrikai országok olajvásárlásá­nak, vagy saját nemzeti kő­olajkitermelésük fejlesztésé­nek elősegítésére. A NYUGATNÉMET KOR­MÁNY szerdai ülésén törvény- javaslatot hagyott jóvá, amely­nek értelmében Nyugat-Ber- linben felállítják a „környe­zetvédelmi szövetségi hiva­talt”. A VENEZUELAI KOMMU­NISTA PÁRT Központi Bi­zottsága úgy döntött, hogy 1974-ben összehívja a párt kongresszusát. A FRANCIA KORMÁNY megtiltotta katonai felszerelé­sek exportját Chilébe, mivel a katonai junta ezeket min­den valószínűség szerint a belső elnyomás céljaira hasz­nálná fék NIXON elnök elküldte a meghívót a nagy olajfogyasz­tó országok február 11-re ter­vezett washingtoni értekezle­tére a Közös Piac azon tag­jainak is, akiket eredetileg nem kértek fel a részvételre. HUSZONNÉGY ÓRÁS sztrájkkal válaszoltak az El Teniente rézbánya munkásai a chilei fasiszta katonai junta népellenes politikájára. NAGY EREJŰ BOMBA rob­bant és szakította meg szer­dára virradó éjjel Cipruson a Nicosiába vezető 1. számú vil­lanyvezetéket Limassoltól 10 mérföldre. Limassolban is négy nagyobb bombarobbanás történt. Az egyik súlyosan megrongálta a helyi postahi­vatalt. NIXON amerikai elnök szer­dán az energiahelyzettel fog­lalkozó üzenetet intézett a kongresszushoz. SZERDÁN ESTE elutazott Párizsból Michel Jobert fran­cia külügyminiszter, három országra kiterjedő közel-keleti kőrútjára. Szovjet—kubai gazdasági kapcsolatok M oszkvában a napokban tartották a szovjet—ku­bai gazdasági és tudo­mányos-műszaki kormányközi bizottság negyedik ülésszakát Megvitatták, hogyan haladnak annak a megállapodásnak a végrehajtásával, amelyet 1972 végén a szovjet vezetők kez­deményezésére írtak alá. A szovjet—kubai kapcsola­tok jelene magában foglalja a korábbi években kialakult együttműködés elmélyítését például a kubai energetika, a kohászat, a halászat, a cukor-, a textil- és a vegyipar fejlesz­tésében. Az együttműködés kiterjed új területekre is, mint a vasút és a kikötők re­konstrukciója, ipari objektu­mok létesítése. Ugyancsak először került sor a tervegyez­tetésre az 1976—80-as évekre. A kubai vezetők nemegy­szer hangsúlyozták, hogy a Szovjetunió, a szocia­lista közösség, a világ népei­nek szolidaritása nélkül nehe­zen győzhetett volna a kubai forradalom, és nehéz lett vol­na megőrizni vívmányait. Az imperialista erők gazda­sági blokádjai és a fegyveres provokációk, szabotázs, diver- ziók megpróbáltatásaiból Ku­ba megerősödve került ki. Az elmúlt 15 év alatt a kubai nép — barátainak támogatásával — jelentős eredményeket ért el az anyagi-technikai bázis megteremtésében. A villamos- energia-termelés több mint háromszorosára nőtt, jelentős eredmények születtek a kohá­szatban, a gépiparban, korsze­rű alapokon átszerveződött a mezőgazdaság. v M ost kerül sor a legfőbb, a hagyományos ágazat, a cukoripar rekonstruk­ciójára. 1980-ig korszerűsíte­nek minden cukorgyárat. A Szovjetunió nemcsak új be­rendezésekkel segíti ezt a nagy munkát, hanem közre­működik a tervező- és építő­szerelő munkákban is. Szov­jet szakemberek részvételéve dolgozzák ki a cukoripar táv­lati tervét 1990-ig. Kuba egész gyárakat, berendezéseket kap a Szovjetuniótól. A szov­jet hitelek azonban nem kon­centrálódnak a cukoriparra, hanem a népgazdaság koráb­ban elmaradott, vagy hiányzó ágazatainak megteremtését is szolgálják. Kuba, mint a KGST tagor­szága, egyenrangú tagja a nemzetközi szocialista munka- megosztásnak. A cukorexport és a déligyümölcs-szállítások fokozása mellett az ország fel­készül arra, hogy magasabb fokon valósítsa meg nemzet- gazdasága és a KGST-orszá- gok gazdaságának integráció­ját, vagyis a kubai szállítá­sokban mind nagyobb arány­ban szerepelnek az iparcikkek. E téren sok a kihasználat­lan lehetőség. Kuba igen jelentős, könnyen kiak­názható nikkeltartalékokkal rendelkezik. A nikkelipar fej­lesztésében a KGST-országok közös erőfeszítése lehetővé te­szi egyrészt az egész közösség nikkeligényének kielégítését, másrészt növelheti a szigetor­szág versenyképességét a vi­lágpiacon és előmozdíthatja, hogy a jövőben különleges acél gyártására rendezkedje­nek be. A KGST legutóbbi, 27. ülésszakán elfogadott doku­mentumok hangsúlyozzák, hogy Kuba részt vesz a szo­cialista gazdasági integráció komplex programjának meg­valósításában. L eonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának közelgő kubai látogatá­sa kétségtelenül hozzájárul a Szovjetunió és Latin-Amerika első szocialista országa között levő sokoldalú kapcsolatok to­vábbi bővítéséhez, s ezzel az egész szocialista közösség ere­jének megszilárdításához. Olga Trofimova Köz.elegnel£ az indiai választásod. Képün­kön : Indiira Gandhi 4 miniszterelnök sző­kébb szülőhazájában, Uttar Pradesh államban hatalmas tömeg előtt fejti ki politikai programját. Utazás Örményországban (3.) Könyvtár a hegyoldalon Kínai diplomata kiutasítása a Szovjetunióból A Szovjetunió külügymi­nisztériuma erélyesen tiltako­zott Liu Hszin-csuannál, a Kí­nai Népköztársaság moszkvai nagyköveténél azzal kapcsolat­ban, hogy Kuang Heng-kuang, a nagykövetség attaséja, a dip­lomáciai státussal összeegyez­tethetetlen tevékenységet fejt ki. A szovjet külügyminiszté­rium az attasét nem kívánatos személynek nyilvánította és kiutasította a Szovjetunióból. A Kínai Népköztársaság moszkvai nagykövetségének szóban forgó attaséját a szov­jet állambiztonsági szervek január 19-én a szibériai Ir- kutszkban tartóztatták le, ami­kor a kínai diplomata megkí­sérelte, hogy katonai jellegű kémadatokat vegyen át egy szovjet nőtől. Megállapítást nyert hogy az attasé már ko­rábban is kémkedett a Szov­jetunió területén. KISSINGER amerikai kül­ügyminiszter kedden „botrá­nyos hazugságnak” nevezrte az NBC televízióhálózat jelenté­sét, amely szerint néhány nap­ja azt mondta volna az izrae­li vezetőknek, hogy vélemé­nye szerint Nixon elnök fél év múlva nem lesz már a Fe­hér Házban, A Lenin sugárút végén, a hegyol­dalban, ott, ahol a modern épületek szomszédságában kékerkélyes, festett faházak roskadoznak — áll a sok­lépcsős Matenadaran. A világhírű könyv- és kézirattár örmény évszá­zadok őrzője, az európai, a görög, a latin, a grúz, az arab, a perzsa, a zsi­dó, a lengyel, az ószláv szellem kin­csesháza. Az örmény nemzeti építészet stL lusában emelt jereváni palota gyűj­teménye fantasztikus gazdagságú. A régi örmény szó „matenadaran” — kézirattárat jelent. Az e néven is­mertté lett intézmény írásos kollek­ciójának óriási jelentősége nemcsak/ Örményország, hanem az egész kau­kázusi terület, Kis-Ázsia és egész sor közel-keleti ország történelmé­nek és kultúrájának tanulmányozása szempontjából. Korai, ötödik, hatodik századbeli krónikák, középkori kódexek díszes miniatúrák, felbecsülhetetlen értékű dokumentumok, kották, szépséges aranyozott iniciálék. A bejárat előtt a lépcsők aljában nrófétai szobor — robusztos alak, kezében kőtáblára vésett betűkkel — Meszroo Mastocnak. a tudós gondol­kodónak, az örmény és grúz ábc megteremtőjének szobra — akiről a Matenadarant elnevezték. Movszesz Horenaci, Mastoc kortársa így írja le az örmény ábácé megszületésének pilla­natait. Meszrop Mastoc egy kezet látott — nem álmában, hanem a tulajdon szellemi ereje, akarata folytán — egy kezet, amely betűket írt kőda­rabokra, s a betűk mintha a hó fehérségén feketéllettek volna ... 405-öt írtak ekkor. Meszrop Mastoc lefordította örményre a bibliát, s útjára bocsátotta betűrendszerét — amely mindmáig szolgálja az' örmény nyelvet és irodalmat. A könyvtár előcsarnokában impo­záns freskók. Háborúk, harcok em­léke. A mozaik a padlón az 451-es perzsák elleni felkelés. S a könyv­tár néhány termében rendezett ki­állításon egy ötödik századi könyv, Egise: Vardan és az örmény hábo­rú története, ugyanerről az ütközet­ről beszél. 10 kézírásos fóliáns, nagy ala­kú kézírásos könyv, és 2500 frag­ment (töredék) a jereváni Matena­daran kincse. Vitrinekben, üveg alatt, bársony polcokon bemutatnak közülük néhányat. A legrégebbit, a legnagyobbat, a legkisebbet, a leg­szebbet, a legkalandosabb sorsúa- kat. Hiszen ezek a könyvek, kézírá­sok osztoznak alkotóik nehéz sorsá­ban. Tűzvészek, vér, szablyacsapá- sok nyomait viselik magukon. Rej­tegették. őrizték, váltságdíjat fizet­tek már az ősi és középkori Ör­ményországban is a könyvekért. Az egyik középkori iratot egy paraszt­asszony élete órán menekítette, a másikért, uradalmak egyszerű em­berei fizettek mesés váltságdíjat, a harmadikat kolostor mélyén őrizték, a negyediket felszabdalták, hogy könnyebben menthessék ki az ellen­ség elől. A legrégibb kézirat a 887-ből való, Lázár-evangélium. A korábbi századokból csak töredékek marad­tak fenn. (Egy 1283-as keltezésű kó­dex kötésén találták meg a legősibb — V. századi — kéziratos emléket.) Nincs a régi tudományoknak, mű­vészeteknek olyan ága, amely vala­miképpen ne lenne képviselve a Ma­tenadaran gyűjteményében. A tör­ténelem, a vallás, a filozófia, a jog­tudomány, a természettudományok, az orvostudomány, a szépirodalom, a színházművészet megannyi értéke. Az első kronológikus mű, az ör­mény történetírás atyjának, Mov­szesz Horenacinak tollából, amely az örménység történetét írja le az ős­időktől 428-ig. Harminc örmény filo­zófus munkája, az első világi törvény- könyv. Matematikusok, asztrológu­sok, földrajztudósok, orvosok köny­vei. (Örményországban már a IV. században kórházat alapítottak!) Az antik és a középkori vi­lág számos értékének ismere­tét köszönhetjük Mesztrop Mastocnak és a hajdani ör­mény fordítóknak. Egész sor olyan mű maradt ránk ör­mény nyelven, amelynek ere­detije elveszett, megsemmisült, így a görög Zenonnak, a Dol­gok természetéről írott mun­kája, az antiochiai királyság törvényei, Timofej Elur Cáfo­lata. De ott sorakoznak a Ma­tenadaran „kincstárában” Szókratész, Flauvius, Ariszto­telész, Platon, Euklédesz, Hip- pokratész művei — amelyeket már az V. századtól kezdve rendszeresen fordítottak ör­ményre. Szemet, szívet gyönyörködtetök a míves, finomrajzú miniatúrák. A Matenadaranban az 500-as évekből származó illusztrációt is számontar- tanak. Szinte belekáprázik a szem a mozgalmas harci jelenetek, az em­berek és állatok párharcát ábrá­zoló festményekbe, a különböző lelkiállapotot kifejező figurák, az élénk színű egyházi jelenetek né­zésébe. A régi nyomtatott könyvek osztá­lyán őrzik az első nyomdai úton előállított örmény könyvet, a Ma­gyarázó kalendáriumot, amelyet 1512-ben Velencében adtak ki. Kádár Márta (Következik: Emeletépítés a földszinten)

Next

/
Oldalképek
Tartalom