Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-23 / 18. szám

I A . PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVIII. ÉVFOLYAM, 18. SZÄM 1974. JANUAR 23., SZERDA Új rendszerű oktatás Szakmákkal, foglalkozásokkal ismerkednek Cegléden, a Kossuth Gimná­ziumban új rendszerű, fakul­tatív oktatást vezettek be: a diákok, érdeklődési körüknek megfelelően, más-más csoport­ban, foglalkozásokkal, szak­mákkal, hivatásokkal ismer­kednek meg. Különösen fon­Tegnapról mára változik a kép Városfejlesztés a peremterületeken Több emeletes lakóházak so­rakoznak egymás mellett. Itt- ott miég látszanak a nemrég befejezett építkezés nyomai: gidres-gödrös a föld, de a bol­dog lakók már beköltözhetnek a lakásokba- Amott éppen most húzzák a falat, óriás daruk emelik helyükre az épü­letelemeket. Tegnapról mára változik a kép. Az északi ré­szen egyre több földszintes épület tűnik el, s emeletesek nőnek a helyükön. Fejlődik, nagyvárosi jelleget öllt Cegléd, ha a vasútállomás felől szem­léljük. Másfajta látvány fogaid az Újvároson, ahol földszintes, egy-kétszobás családi házakat építenek. A változás nem az épületek magasságával mérhe­tő le. Hol az egyik, hol a má­sik utcán húzódik végig mély árok: vízvezetéket fektetnek. Egyre több utca lakói kapnak járdát. Közutat, hidat építe­nek. — Mennyire haladtak a köz­művesítéssel a városnak ezen a részén? A kérdésre Kőhalmi Dezső, a városi tanács tervcsoportjá­nak műszaki előadója vála­szolt: — Az elmúlt néhány év alatt mintegy két és fél millió fo­rint értékű vízvezetéket fek­tettek le, tizenkét utcában. Az Űjvárosszélen a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat fúrt új kutat, sokat könnyítve az Újváros vízellátási gond­jain. A lakók a háromszáz mé­ter távolságban felállított köz- kutakból vihetnek vizet, de egyre több család köti be la­kásába a vezetéket- A vízve- zetéképítéssel együttjáró föld­munkákból a lakók is kivették részüket: árkot ásítak, földiét egyengettek, csaknem 500 ezer forint értékű társadalmi munká­val járulva hozzá a köz­műfejlesztéshez. A városi tanács így igen nagy összeget takarított meg, me­lyet további fejlesztésre for­díthatott. — Az elmúlt időszakban több utcában készült járda. Megépült a Török Ignác utcá­ban 3 millió forintos költség­gel a pormentes út és a 9 mé­teres új Gerje-híd. Ugyanott kapott helyet a város gázcse- re tel epe is. — Az újvárosi kisdiákok, az első és második osztályosok évek óta Ikorszerűtlen épület­ben tanultak. Az ablakok ki­csinysége folytán már a kora délutáni órákban sötétbe bo­rult a korhadozó padlójú tan­terem. Tanácstagi beszámoló­kon mindig napirenden szere­pelt: felújításra van szükség. Tavaly nyáron a kőművesek megkezdték a munkát, s az ősszel már világos, nagy abla­ké tanteremben folytathatták a tanulást a gyerekek. — A Körösi úton posta­fiók nyílt: a helyiséget a városi tanács alakíttatta ki. — Mit terveznek 1974-re? — Járda épül majd a Ha­lász utcában, a Béla utcában, vízvezetéket kapnak a Hornok-, szél, a Kossuth Lajos utca la­kói. Nemsokára befejeződik a Körösi úti állami lakóház fel­újítása is. — Fiókkönyvtár is működik a városrészben- Az évről évre növekvő könyvállomány már nem fér el a parányi szobá­ban, Az olvasók kérvényt nyújtottak be a városi tanács­hoz, hogy bővítsék a könyv­tárhelyiséget Úgy tervezzük, hogy még ebben az évben ele­get teszünk a kérésnek. tos ez a változás a humán ta­gozatú, másodikos osztályok­ban, ahol a pályaválasztásig még két év áll a fiatalok ren­delkezésére : a találkozások, beszélgetések sokait segíthet­nek nekik. Az első alkalommal Dr. Ta­kács Tibor sebész beszélt mun­kájáról, hivatásáról, érdekes párhuzamot vonva az orvos munkája és a humanitás kö­zött D. E. Védőruha — permetezőknek Az AGROKER Vállalat megrendelésére, a Védőruházati Ipari Szövetkezet Rákóczi úti részlegében, Cegléden, permete­zéshez overallokat varrnak. A gazdaságok és a termelőszövet­kezetek által keresett védőruhából havonta mintegy ezerhét- száz darab készül eL Apáti-Téth Sándor felvétele A váróhelyiség fűtheteílen Időben felkészülni az autóbusz-forgalom fejlesztésére * Uj műszaki telep épül Cegléden sokan utaznak autóbusszal. A város központ- ] jában, a MÁVAUT-állomáson ! a nap minden szakában sok | busz vár indulásra. A VOLÁN ' 20. számú Vállalat (MÁVAUT) j ceglédi önálló főnökségének j vezetőjével, Pászti Miklóssal a forgalom lebonyolításáról, az egyre több utazó kielégí­téséről, a tervekről és a fel­adatokról beszélgettünk. A ceglédi főnökségnek je­lenleg 38 járműve látja el a helyi és helyközi utasforgal­mat. Öt tartalékkocsija van, melyeket sűrűn igénybe vesz, mert a meglévő járművek kö­zül valamelyiket mindig javí­tani kell. Az átlagos távolság 30—35 kilométer, a főnökség­hez tartozó autóbuszok együt­tesen havonta átlag 260 ezer kilométert tesznek meg a vá­ros és a járás útjain. A törteti kisvasút felszámo­lásával rájuk hárult a Cegléd —Vezseny közötti szakasz utasforgalmának lebonyolítá­sa is. Erre a célra négy IKA­RUS—66-os autóbuszt kaptak, amelyek — 21 járatpárral — óránként viszik-hozzák az uta­sokat. Ceglédről Törteiig, Jászkarajenőig, valamint Ti- szajenőig egy-egy menetrend szerint közlekedő autóbusz hétszer teszi meg a 35 kilomé­teres szakaszt. A ceglédi főnökség kétszáz­tagú állománya, a lehetősé­gekhez mérten, lelkiismerete­sen végzi feladatát. Az elmúlt évben sokat javult a dolgozók munkakörülménye: máj dnem félmillió forintot költöttek a Mizsei úti műszaki telep szo­ciális létesítményeinek felújí­tására, új bútort vettek az ebédlőbe, központi fűtés me­legíti a helyiségeket. A jobb körülmények azonban nem enyhítik azt a gondot, amely főleg a szerelőbrigád munká­ját hátráltatja: kicsi a szere­lőcsarnok, nincs megfelelő ko­csimosójuk, egyszóval kinőtték a telepet. 1975-re a meglévő autóbuszokon kívül, mivel úiabb járatok indítását terve­zik, még legalább 15—20 autó­busznak kellene helyet adni a telenen. Gondjuk, a tervek szerint, 1975-től megszűnik: húszmillió forintos beruhá­zással, új telepet létesítenek. Az ütemterv szerint 1975-ben 11 millió forintot ruháznak be. A műszaki bázis teljes átadá­sa áthúzódik az V. ötéves terv időszakára. Az új telep kije­lölésére már megkezdték a tárgyalásokat. Ha a város hoz­zájárul, a vállalat a Körösi úti VOLÁN-telep mellett lévő sza­bad területre költözik. A nö­vekvő igények fokozott tem­pót diktálnak, 1975. első felé­ben megszűnik a hantházi kis­vonat is: buszjárat bonyolít­ja majd le a forgalmat. Nemcsak a műszaki telep, a város központjában lévő MÁ- VAUT-pályaudvar is kicsinek bizonyul. A törteti új járat autóbuszainak kocsiállásait a Szabadság téri park mellett jelölték ki, így most nyolc ko­csiállásról indulnak az autó­buszok. Bár a számozott indu­lóhelyek megkönnyítik az uta­sok tájékozódását, a pályaud­var zsúfoltsága — a távolsági járatoknak is ott van a meg­állójuk — különösen a piaci napokon zavart okoz. Nem megfelelő a pályaudvar fából épült várója sem: fűthetetlen, karbantartása lassan már nem éri meg a ráfordított össze­get A ceglédi autóbuszok utas- forgalmának korszerű lebo­nyolításához a csaknem negy­venezer lakosú városnak új autóbusz-állomásra van szük­sége. Csatári Ilona Új műhelycsarnok, korszerű öltöző A ceglédi Stylus Faipari Szövetkezet új műhelycsarnok­kal, korszerű öltözővel, für­dővel gazdagodik: a több mil­lió forintos költséggel épülő létesítmény átadását 1975-re tervezik. Az új műhelycsar­nokba új szalagcsiszoló, soro­zatfúró és mázoló faipari gé­peket vásárolnak. Kicserélik a régi, elavult porelszívó be­rendezést is. A gépeket az NDK-ból és Lengyelország­ból szállítják. RENDSZERES TESTMOZGÁS Aki elfárad, pihenhet Már harmadik éve, hogy a j szakmaközi bizottság szerve- | zésében, októbertől márciusig rendszeres sportolási lehetősé­get nyújtanak a dolgozó nők kondicionáló-torna edzései. A foglalkozásokat minden szer­dán, este 5—7-ig, Irházi Sán- dorné testnevelő tanár irányí­tásával, a Földvári Károly általános iskola tornatermé­ben tartják. — Főleg játékos gyakorla­tokat végzünk, tollaslabdá­zunk, zsámolylabdázunk. Ke­vés a szertorna, de azért né­ha talajon és gyűrűn is dol­gozunk. Ha az idő engedi, az udvaron labdázunk. Tavaly többen felvetették, hogy ese­tenként az uszodába is elme­hetnénk. Lehet, hogy az idén elmegyünk. — Találkozóinkon a létszám mindig változó, a részvevők valamennyien dolgozó nők. Ha mindenki eljön, éppen huszon- ketten vannak. A zömük fia­tal, a felső korhatárt most a 40 év jelenti. — És régebben? — Két évig egy ötven évnél ! idősebb résztvevőnk is volt. | Idősebbek is nyugodtan jöhet­nek, mindenki, ha szükségét érzi, bármikor pihenhet. — Jelentkezéseket még el­fogadnak? — Az edzések idejében bár­kit szívesen látunk, aki párt­fogója a rendszeres testmoz­gásnak. Különösen azok je­lentkezzenek, akik napi mun­kájukat ülve végzik. U. L. A TURIN! ÚT ÉVFORDULÓJÁN Ünnepi közgyűlést tart a Turini százas küldöttség ba­ráti köre csütörtökön, január 24-én, este 6 órai kezdettel a ceglédi zeneiskola hangver­senytermében, a turini út 97. évfordulója alkalmából: Dr. Szilágyi Miklós múzeumigaz­gató, a kör titkára arról be­szél, hogyan él Kossuth a nép emlékezetében. Városunk művelődési házá­ban 1949. tavaszán, Bácskay József vezetésével, megalakí­tották az első komolyzenei tanfolyamot, hatvankét növen­dékkel. A zenekedvelőket ma már korszerű, tol felszerelt ze­neiskola Várja Cegléden. Az intézmény igazgatójával, Bé­res Károllyal beszélgettünk munkájukról, gondjaikról. Minden korosztályból Az iskolának ebben a tan­évben ötszáznegyvenhét nö­vendéke van. A tanulók élet­kora változó, hat évestől hat­vanig minden korosztály kép­viselteti magát. A növendékek nagy többsége általános és kö­zépiskolás, munkája mellől •mindössze 21 ember jár zene­iskolába. A nevelői testület odaadó munkájának eredmé­nyeként, számos zeneművésze­ti szakközépiskolás és zene- művészeti főiskolás került ki a ceglédi fiatalok közül. A ze­nei pályára készülőkön kívül külön foglalkoznak a tanár­képző főiskolák ének-zenesza- kára és az óvónőképzőbe fel- vételezőkkel is. Régi növendé­keik közül többen tanárként tértek vissza volt iskolájukba. Számos ismert zeneművészünk is itt kezdte tanulmányait, így Lénárd Andor, a Magyar Állami Operaház klarinétosa, P. Kovács Gyöngyvér, a sze­gedi színház- és szimfonikus zenekar csellistája és bátyja, P. Kovács Sándor, aki a bu­dapesti MÁV szimfonikusok fagottosa. Nagy kár, hogy az iskola még a legkimagaslóbb tehet- ségűeknek sem tud ösztöndí­jat biztosítani, pedig minden évben lenne rá érdemes nö­vendék. Növendékbemutatók Az iskola tanulói évek óta sikerrel szerepelnek a megyei és országos rendezvényeken, fesztiválokon. Az egri Gárdo­nyi Géza diáknapokon a ceg­lédiek jó néhány aranyokleve­let nyertek. A tanári karból alakult kamarazenekar több hangversenyt adott a város­ban. A csaknem negyven ta­gú pedagógus énekkarral szombaton rádiófelvétel , ké-' szült Vácott. Az iskola hangversenyter­mében évek óta rendeznek bérleti hangversenyeket, külön a gyerekek, és külön a felnőt­tek részére. Gyakran tartanak növendékbemutatókat is. Az elmúlt év egyik legsikeresebb hangversenyét a Magyar Rá­dió és Televízió Gyermekkara adta. Sajnos, a városi KISZ- alapszervezetek tagjai közül csak az ÉVIG, a Közgazdasá­gi Szakközépiskola és a Kos­suth Gimnázium fiataljai lá­togatják rendszeresen a hang­versenyeket. A zenei progra­mokon túl, évente többször tartanak irodalmi esteket. Örvendetes, hogy tavalyi rendezvényeik legtöbbje telt­ház előtt zajlott le. Érdemes lenne az iskola előtti utcát pormentes burkolattal ellát­ni, hogy az őszi és tavaszi sár­dagasztó időben ne kelljen a zenei és irodalmi estek látoga­tóinak járműveiket a forgal­mas Árpád utcában, vagy a művelődési központ előtt hagy­niuk. Gyűjtik az emlékeket Az idén ünnepelhetjük a szervezett komolyzene-okta­tás huszonötödik évfordulóját Cegléden. Dr. Kiss Mihályné igazgató- helyettes elhatározta, hogy összegyűjti az iskola munká­jával kapcsolatos emlékeket, adatokat Hónapok óta gyara­podnak az óriásivá duzzadt iratgyűjtőjében a régi újságcik­kek, fényképek, meghívók és műsorfüzetek. Kérik, hogy aki­nek városunk zeneoktatásá­val kapcsolatos irata, tárgyi emléke van, ajándékozza az iskolának, hogy az ott tanuló kisdiákok is megismerhessék azokat. A zeneiskola tanárainak kö­szönhető, hogy a szülők több­ségének ma már az a vélemé­nye: a zeneismeret szerves ré­sze az általános műveltség­nek. Mind többen íratják be gyermeküket a zeneiskolába, mintegy megvalósítva Kodály Zoltán jelmondatát: „Legyen a zene mindenkié!” K. D. ,,Legyen a zene mindenkié!’'* A huszonötödik évforduló Sikeres szereplések, emlékezetes rendezvények

Next

/
Oldalképek
Tartalom