Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-20 / 16. szám
6 "‘‘KMirlap 1974. JANUAR 20., VASÄRNAP P eöf megtel ei baranaoíaóo 102. T idóoL BUDAKALÁSZ Aki Budakalász utcáin barangol, az — régészeti feltárások tanúsága szerint — hatezer éve egymást szakadatlan sorban váltó kultúrák földjét tapossa. Itt pattintgatta, csiszolta munkaeszközeit, fegyvereit újabb kőkorszakbeli ősünk, itt mélyített ujja díszes hullámvonalakat égetett agyagedényeibe, itt temette el ülőformába zsugorított halot- tait vagy itt helyezte később hamvaikat urnába. Harang alakú edények, rézvésők, csákányok árulkodnak az ötödfél- ezer éve kezdődött rézkor, bronz-, vas- és aranytárgyak, öntőminták, a mintegy négy-, illetve háromezer esztendős vas- és bronzkoi'szak embereinek munkájáról. A Luppa csárda feletti homokbányában 22 évvel ezelőtt több száz sír feltárását kezdték meg, amelyekbe egy rézkorban élt ismeretlen nép — szakemberek szerint: a pécéli kultúra népe — temette halot- tait. A sírleletek számos adattal rajzolták körül ennek a négyezer éve élt népnek életét, egyik legérdekesebb meglepetés a 177., úgynevezett jelképes, tetemnélküli sírban tárult a kutatók elé. A meg nem fejtett értelmű kultikus tárgyak között egy 8 centi magas, 9 centi széles és hosszú merítőedényt találtak, amelyet készítője anyagból négykerekes kocsi alakjára formált. A nyilván eredeti kocsimintáról ellesett agyagszekérke jelentősége : nemcsak Magyarországon, hanem Közép-Európában első nyoma a kocsi ily korai ábrázolásának, s tanúsága szerint az eddigi elképzeléseknél ezer évvel korábbra tehető a tömör kerekes szekér használata. S hadd idézzük itt még "a budakalászi szorgos helytörténészek gondolatát: milyen elenyésző az a négyezer esztendő. amíg az ember az első szekértől a Holdba, a Venus és Mars felé röpítő rakétáig eljutott, ahhoz az évmillióhoz képest, amíg a két lábra állt ember a kerekes kocsit feltalálta ... Ebben a tempóban sohasem jutnánk el a mai Budalcalá- szig. Át kell ugranunk az időszámításunk előtti században itt tanyázó eraviszkuszokat, éppen csak érinthetjük a közel négyszáz éves római uralmat, amelyre ma már eredeti helyszínen jószerint csak Du- na-parti őrtorony romjai, s más, még föld alatt rejlő maradványok emlékeztetnek. Miután a népvándorlás viharai is végigsepertek e dunai tájon, honfoglaló eleink vették birtokba az ősrégi emberi települést. Egyesek úgy vélik, hogy a XIII. századba1 i dokumentumokban KALEZ-nek és KALWZ-nak. a XV. században KALÓZ és KALAZ néven emlegetett helység honfoglaláskori névadója a magyarokhoz csatlakozott, török kultúrájú kaliz törzs lehetett. Any- nyi biztos, hogy hangzásának összecsengése a gabonakalász- szal félrevezető, még akkor is, ha a XV. század közepén már a Kalászi család birtoka. Mikor 1876-ban elnevezésének mai alakját: Buda-Kalász hivatalosan felvette, már átélte keletje van Japánban. A hazai piacon belül jelentős szektor nagy szállodáink ellátása fehérneművel, asztalneművel, bútorhuzattal, függönyökkel — Budakalászon készült az Intercontinental Szálló textilberendezése, és ezek a gépek látják el az épülő budapesti Hilton Szálló hasonló szükségletét is. Pontosabban talán már nem is ezek a gépek: a persA világszerte kedvelt budakalászi a tatárdúlást,' és árvizet, török- pusztítást és faluköltözést, elsorvadást és újjátelepítést. Ekkor már magyar, szerb, szlovák és német családokból álló több nemzetiségű helység volt, kétezer esztendős hagyományú kőbányászatán kívül mezőgazdasági jelleggel. A harmadfél- ezerre növekedett lakosság gabonát, gyümölcsöt, szőlőt termel, földesúri és kisbinto- kon, munkásosztálya alig van. Aztán következik a nagy változás. Kisebb-nagyobb ipartelepítési próbálkozások után tavaly 'ötven éve, az Osztrák—Magyar Monarchia szétesése után életbe léptetett hazai védővámok kényszerére egy bécsi gyáros és nagykereskedő cég kender- és lenfonó, szövő, feldolgozó gyárat létesített Budakalászon. A telek olcsó volt, olcsónak ígérkezett a helybeli és környékbeli munkáskéz is. Az 1923- ban alakult Budakalászi Textilművek RT. átrétegezte a lakosságot. Megszaporodott az ipari proletárok száma, növekvő öntudatukat nem egy szociális megmozdulás és a fasizmus ellen feltámadt ellenállás tanúsítja — három utca viseli ma Budakalászon antifasiszta mártírok nevét. A kender- és lenszövő gyár fejlődése mennyiség és minőség tekintetében is rendkívül számottevő. Az üzem jelenlegi termelési értéke mintegy évi 400 millió forint, ennek hadmadrésze nyugati export: az NSZK-ba, Kanadába, az USA-ba, s egyik legjelentősebb partner: Japán, ahol a jacquardszövésű damasztáru mellett különösen kedveltek a népi mintájú filmnyomott len- vászon térítőik, konyharuhák, bútorszövetek. A „magyar áru”-nak újabban rendkívüli Víz-, gáz- és fűtésszerelő, ívhegesztő, automatahegesztő, kőműves, asztalos, villanyszerelő, burkoló, lakatos, ács, vasbetonszerelő, tetőfedő és szigetelő, bádogos, festő, parkettás, műanyagpadlóburkoló, gépkocsiszerelő, autóvillamossági szerelő, könnyűgépkezelő szakmunkásokat gépkocsivezetőket, betanított és segédmunkásokat (16. életévüket betöltött fiúkat is), rakodókat, kubikosokat azonnali belépéssel FELVESZÜNK Jelentkezni lehet: a „Prosperitás KSZ munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola u. 45. filmnyomott lenvászon készítése. (Foto: Bereth Ferenc) pektivikus fejlesztési tervben ott szerepelnek már a legmodernebb, vetélő nélküli szövőmasinák, amelyek sokkal magasabb teljesítményt nyújtanak — ami fontos: sóikkal alacsonyabb zajiszint mellett. A 800ü lakosú Budakalász — amelynek lélekszámát tulajdonképpen további ezer személlyel növeli a fővárosi lakáshiány miatt itt ideiglenesen bejelentett és dolgozni Pestre járó albérlő — ma már ipari jellegű település és lényegében „alvóváros”. A stagnáló kőfejtő és a terjeszkedő lenszövő mellett, a?, agglomerációs Tendefíkfezés - további ipartelepítést nem engedélyez. A pomázi Árpád Gyümölcstermelő Szakszövetkezettel egyesült helyi mezőgazdasági keret dolgozód, beleértve az ipari melléküzemágakat, jobbára kétlaki családokból állanak, amelynek egy része a gyümölcskertészetekben, más részük az iparban dolgozik. A munkásmozgás rendkívül nagy. A HÉV és a metró olyan közel hozta a fővárossal szomszédos Budakalászi Budapest ipartelepeihez és centrumához, hogy a pestiek jönnek, a budakalásziak mennek, de legtöbbjük életének neheze is, java is Budapesten telik el. Ennél a struktúránál kiemelkedő jelenség a tízezer kötetes községi könyvtár munkája, amelynek segítségével a hazai történelem eseményed az iskolai oktatás eleven anyagává válnak. A könyvtár és az iskola a központja a fiatalok — és érett korúak — értékes helytörténeti gyűjtőmunkájának, amelynek feldolgozását önfeláldozó szakemberek végzik. A tervbe vett új tömegszervezeti székház egyébként nemcsak a pártnak, a KISZ-nek, a Hazafias Népfrontnak, hanem ennek a dinamikus könyvtárnak is méltóbb helyet fog adni. S ha már tervekről beszélünk, vessünk egy pillantást a nem nagyon távoli jövőbe is. Már készül az a komplex, átfogó terv is, amely rendezi a vízelláíást, a szennyvízelvezetést, az útburkolat korszerűsítését, szanál bizonyos elavult házakat, és több szintes épületekből álló községközpontot alakít ki. Békés István Uj múzeumi kincsek Juhászszerszámok, prcsmonstrum, szőttesek A közelmúltban több értékes néprajzi lelettel gazdagodtak Pest megye múzeumai. A ceglédi Kossuth Múzeum a Tápió mentéről származó juhászfelszereléssel gyarapodott. A gyűjtemény legnagyobb értéke, hogy minden olyan eszköz, tárgy és ruhadarab megtalálható benne, amelyet a juhász egykoron használt — a szűrtől a bőgatyás vászonviseleten át, az állatterelő szerszámokig. Értékes anyag került Du- nabogdányból a szentendrei Perenczy Károly Múzeumba. | A hatalmas, festett motívu- j mokkái díszített, gerendás szőlőprés mustfelfogó tálcáját kőből faragták. Csak ennek az alkatrésznek a súlya 15 mázsa. A szakemberek szerint annak idején az óbudai és a környéken élő vörösbortermelő gazdák használták először ezt a fajta présmonstrumot, s tőlük vették át a Dunakanyar szőlősgazdái. Csaknem háromszáz darabból álló gyűjteménnyel gazdagították a váci múzeum népviseleti tárát a nemrégen alakult gyűjtőkör tagjai. Az értékes szőttesek, a gazdagon hímzett viseletek a váci járás községeiből származnak. — Jutalom véradóknak. A Nagykőrösi Konzervgyár azon dolgozóit, akik edíig legalább öt esetben adtak térítésmentesen vért, a vállalat vezetősége vásárlási utalványokkal jutalmazta. A kiirnyeze' védelméért Négyszázezer értékű facsemetét ültetnek A budai járás természeti adottságai mindig csábították más vidékek és különösen a főváros lakóit arra, hogy ide kiránduljanak, túrázzanak. Közelségénél fogva alkalmas arra, hogy a főváros lakosságának hétvégi pihenőhelye legyen. Ugyanez a közelség vonzza viszont egyik-másik fővárosi üzemet, hogy a hulladék, a szemét nagy részét a községek határába, az utak szélére, az erdőkbe hordja. Ezek a tények, jelenségek késztették a járás társadalmi szerveit arra, hogy a környezetvédelem érdekében cselekedjenek. öt évvel ezelőtt a KISZ járási bizottsága és a Hazafias Népfront járási bizottsága összefogásával megalakult e cél érdekében egy társadalmi bizottság, a budai járási fásítási és természetvédelmi bizottság. Tér- veiben a kopár, megművelésre alkalmatlan területek, a községek fásítása, a védelemre alkalmas területek felkutatása és azok megóvása szerepel. Barátság liget Az elképzelések jelentős része már megvalósult. 1969- ben társadalmi munkában tíz évre szóló terv készült Érd, Tárnok és Sóskút határában lévő mintegy 1000 hektár terület fásítására. Jelenleg már 300 hektáron nőnek a facsemeték. A terület közepén elkészült a Barátság-liget, PAX-feliratot formálnak a fiatal fák. Ebben a munkában I nagyon sokat tett és tesz a j Kertészeti Kutatóintézet tö- | rökbálinti gazdasága és a Tel- | ki Állami Erdő- és Vadgazdafacse| meték ültetésénél szükség volt I a társadalmi erők bevonásá- ! ra is, és a fiatalok készség- ! gél, örömmel segítettek. j Nem kisebb jelentőségű a községek fásítása sem. Az erdőgazdaság mérnökei társadalmi munkában készítették el a terveket. Eddig Budakeszin, Budaörsön, Nagyková- csin, Solymáron, Tinnyén és Törökbálinton kezdődött el a munka s mintegy 7—800 ezer forint értékű fiatal fa került földbe. Az idén a tervek szerint 400 ezer forint értékű csemetét ültetnek el. Tinnye az idén ünnepli 700 éves jubileumát, ebből az alkalomból ifjúsági parkot létesítenek. TermészeH értékek A társadalmi bizottság módot talált arra, hogy szakmai és szervezési segítséget adjon a KPM által végzett útfásításokhoz. Az útrekonstrukciónál szükséges fakivágásokról pedig előre informálja a lakosságot. Eredményeket értek el a budai járás természeti értékeinek feltárásában és kezdeményezték néhány ritkaság védelmét. A nagykovácsi Remete-szurdok, valamint a tinnyei Garancsi-tó védetté nyilvánításával törekvésüket nemsokára siker koronázza. Tragédia az M—7-esen A nyúlánk, fekete fiú, ahogy a , Pestvidéki Járásbíróság előtt áll. Térde kissé megroggyan, kezeit bizonytalanul leejti, az emelvény elé lép. — Bűnösnek érzem magam — mondja, lehajtja fejét, és arra kéri a bíróságot, adjon rá lehetőséget, hogy jóvá tegyen mindent. De vajon hogyan? Egy ember meghalt miatta. A tanú megborzad Neve: Tóth Zoltán. Idén lesz 21 éves. Budapesti lakos. Amikor az eset történt, nyár volt, augusztus 27-e, balatoni szezon. Csak homályosan emlékszik vissza a történtekre, hiszen a baleset következtében ő maga is súlyosan megsérült, agyrázkódást is szenvedett. És lelki megrázkódtatásai is voltak még a szerencsétlenség előtt. Szakítás a jegyesével, katonai behívó, egyetemi felvételének elutasítása — szinte egymást követő napokon. Azonban ha mélyen magába száll, maga sem hiszi, hogy mindez feljogosította volna arra, amit tett: önkényesen magához vette édesapja Fiat gépkocsijának slusszkulcsát, beleült az autóba, elindult a Balatonra. — Hogy volt ehhez mersze? — kérdezi dr. Ács András, a bíróság elnöke. — Volt már némi vezetési gyakorlatom. Évekkel ezelőtt körülbelül négyezer kilométert gyakoroltam egy tanpályán .,. Dr. Ács András Tóth József tanút, a Volán 1. számú Vállalat tehergépkocsi-vezetőiét, a vádlott névrokonát szólítja. Tóth József a budaörsi ben// Őskori város a hegyoldalban A kőszeghegyaljai Velem Szent Vid hegyén folytatják az európai bronz- és vaskor egyik legjelentősebb településének tavaly megkezdett régészeti feltárását. Az őskori várost — amely a hegyoldalban mesterségesen kiképzett teraszokon feküdt, s legmagasabb pontját a királyi fellegvár uralta — körülbelül tízéves munkával hozzák felszínre. A szakemberek az idén a település szerkezetét vizsgálják, kibontanak több házat, és felkutatják a temetőt. A rekonstrukciós munkába építészeket is bevonnak. A város a római hódítással veszített jelentőségéből, majd elpusztult. Az ok még ismeretlen. Azt viszont már régebbről tudják, hogy a település fontos politikai és gazdasági szerepet töltött be a tájon. Az őskori város maradványait szabadtéri bemutatón láthatja majd a közönség. zinkúltól akaratlanul tanúja volt az eseményeknek. Először egy német rendszámú Trabantokból álló gépkocsioszlop előzte meg őt, majd egy újabb. Trabant érkezett a többiektől leszakadva. Ez a Trabant előbb elhagyta a teherautót, majd lassítani kezdett. Tóth József úgy vélte, megelőzheti, előbb azonban belenézett a visszapillantó tükörbe, nem közeledik-e hátulról valamilyen jármű. Közeledett ám, mégpedig mekkora sebességgel. Tóth József 130—140 kilométeresre becsülte a robogást. Először egy sárga színű, nyugati márkájú vagy Opel, vagy Ford gyártmányú autó bukkant elő, közvetlenül nyomában pedig egy Fiat. Mintha csak versenyeznének! Amikor a Trabant körülbelül 500 méternyire haladhatott a teherautó előtt, a két gépkocsi a belső sávban megelőzte Tóth Józsefet. Aztán mindent eltakart egy kanyar. A tanú magas, edzett fiatalember, mégis amikor arról kellene beszélnie, mit látott, amikor a kanyarból előbukkant megrázkódik: — Bár a helyszíni szemlén majdnem végig jelen voltam, és a balesetet követő percekben azt sem tudtam, hogy a bajba jutottak közül kinek segítsek előbb, most utólag nem tudok beszélni róla. Dr. Ács András megmutatja a tanúnak a helyszínen készült képeket és a helyszínrajzot. — Megfelel a valóságnak? — Igen, a Trabant ott feküdt a partoldalban összetörve. a Fiat pedig túlnan, az autópálya másik oldalán, a gyepsávot átszelve, égnek meredő kerekekkel, a tetején állt meg. A Trabanttól kissé távolabb a baleset halálos áldozata. Tóth Zoltánt és a Trabant másik utasát elszállították a mentők. Nem fékezett A bíróság kihallgatta Szászvári József igazságügyi gépjárműszakértőt is, aki kifejtette: a Fiat 140,2 kilométer/óra sebességgel haladt. (A sárga autóra vonatkozólag nincsenek adatok, mert az eltűnt.) A Trabant sebessége legfeljebb 100 kilométer/óra lehetett. A gépkocsironcsokon végzett különböző. . vizsgálatok alapján bebizonyosodott, hogy a Fiat jobb első részével a Trabant b.al hátsó oldalát lökte meg ojy módon, hogy az erősen jobbra sodródott, majd keresztbe fordult, és ötszöri pör- dillés után a partoldalba repülve megállt. A Fiat szintén ötöt fordult, míg az autópálya másik felén megállt. A szakértő csakis a rongálódásokból, no meg hosszas gyakorlatára támaszkodva következtethetett minderre, mert fékezési nyomot nem is találtak a helyszínen. Két év hat hónap — fogházban Az ügyész súlyosbító körülményként értékelte, hogy Tóth Zoltán nem csupán két gépkocsit zúzott ripityára, de azáltal, hogy a baleset, a nagy erejű ütközés következtében átrepült a másik oldalra, egyúttal súlyos veszélyhelyzetet teremtett, és tényleg csak a szerencsének köszönhető, hogy, nyári szezon lévén, éppen akkor nem közlekedtek ott, és nem rohantak bele a roncsba más gépjárművek. Az ítélet: halálos közúti baleset gondatlan okozása miatt — nem jogerősen — két év hat hónapi fogházbüntetés, és a gépjárművezetéstől hatévi időtartamra való eltiltás. A négy kerék, a sebesség, a motor, a kormány igazgatása nem egy fiatal szemében azt jelenti, tetszeleghet önmaga, barátai és a világ előtt. Dr. Ács András elmondta: utóbbi időben gyakran tárgyalt — ha szerencsére nem is ilyen tragikus, de — könnyen hasonlóan végződhető eseteket. Egy vecsési ifjú például kiböjtölte, amíg szülei a tévénézés után elalszanak, azután az így megszerzett slusszkulccsal barátaival együtt éjnek idején autókirándulásra indult. Hosz- szú „kalandozás” után végül is egy árokban kötöttek ki. & még hány példát lehetne említeni, amelyek mindegyike arra int, hogy a gépkocsivezetés a motorizáció mai méretei mellett nem ugyanaz, mint a Vidám Parkban a kisautó vezetése. Pless Zsuzsa
