Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-20 / 16. szám
4 “‘‘KMírSap 1974. JANUÁR 20., VASÁRNAP Körkép a gödöllői járásból A közművelődés csendes A napokban megérkeztek az utolsó munkatervek is a gödöllői járási hivatal művelődési osztályára. Többségükben jól áttekinthető, tartalmas programok — ahogyan Kovács Gyuláné, a művelődésügyi osztály vezetője ösz- szegzi az átnézett tervekről első benyomásait. Két művelődési központ, tizenöt művelődési ház és három klubkönyvtár kezdte meg az új évadját ezekben a napokban. Mindössze három településen — Kistarcsán, Szadán és Valkón — nincs önálló otthona a közművelődésnek a gödöllői járásban. — A tervkészítés munkája december elején kezdődött, azon a megbeszélésen, amelyet a járás művelődési intézmény vezetői részére rendeztünk — beszélt az előkészítésről a művelődési osztály vezetője. — Különleges feladatokat nem kaptak: 1974 a közművelődés csendes esztendejének ígérkezik. A kísérletek folytatása A csendes jelző természetesen nem az eseménytelensé- get jelzi ez alkalommal. Inkább azt, hogy az idei esztendő munkája szerves folytatása a tavaly megkezdett feladatoknak. így például 1973-ban még csak Túrán vezették be kísérletképpen azt a gyakorlatot, hogy a művelődési ház kötelezően szervezte kapcsolatait a KISZ-szel, az úttörőcsapattal, az MHSZ- szel s más szervekkel. S mert a túrái kísérlet bevált, az idén ez a módszer már a járás valamennyi művelődési intézményére kötelező. A másik kísérlet Bagón kezdődött az elmúlt évadban: az iskola igazgatóhelyettese egyúttal a művelődési központ művészeti előadója is. S bár az eltelt időszak tapasztalata azt bizonyítja, hogy ez a kísérlet is fölöttébb sikeres: az iskolásgyerekek nagy többsége rendszeres látogatója a művelődési központ rendezvényeinek — általánossá tételének ma még nincs meg sem az anyagi, sem pedig a személyi fedezete. Az idei évadtól kezdődően mindössze Hé- vízgyörkön talált folytatásra a bagi kísérlet: a művelődési ház korábbi igazgatója — megtartva eme tisztségét — egyúttal igazgatóhelyettese a helyi iskolának is. A csendes évet jellemzi: az idén nem rendezik meg a hagyományos Galga menti fesztivált. A jövő évi előkészületek azonban már a nyár végén megkezdődnek. — Úgy tervezzük — mondta Kovács Gyuláné —, hogy 1975 tavaszán rendezzük meg legközelebb a Galga menti fesztivált, amely egyúttal egybeesne hazánk felszabadulásának harmincadik évfordulójával. Ahhoz azonban, hogy a fesztivál hagyományos gálaestjére 1975 tavaszán sor kerülhessen, a helyi bemutatókat már az idei év őszén meg kell rendezni, amelyekre viszont már nyáron készülni kell. A tervek szerint két új művelődési intézménnyel is gazdagodik a gödöllői járás az idei esztendőben. A tavasszal kerül sor a veresegyházi ifjúsági ház átadására, augusztusban pedig felavatják a vérségi falumúzeumot, amely egyúttal az egész Galga mente néprajzi kincseinek a gyűjtőhelye is lesz. Veresegyházi találkozó A járási hivatal művelődés- ügyi osztályának vezetőjével folytatott beszélgetés után felkerestük a járás több művelődési intézményét. Veresegyházon Vankó István igazgató számolt be terveikről. — Az elmúlt esztendőben öt művészeti együttes, négy klub és két szakkör működött művelődési központunkban. Az idei év tervei között újabb négy klub — motoros, lövész, vadász és kisiparos —. egy szakkör — rádiós —, egy művészeti együttes — néptánc —, és három tanfolyam — szabásvarrás, társastánc és zenei előkészítő — megindítása szerepel. Az idei közművelődési évad másik veresegyházi újdonsága: a Forrás fórum, amely a váci és gödöllői járás művészeti együtteseinek kíván rendszeres lehetőséget biztosítani a bemutatkozásra. Havonta egy alkalommal léphetnek fel a két járás művészeti együttesei a veresegyházi művelődési központ színpadán. És a tavalyinál gazdagabb orogrammal kívánják megrendezni a már hagyományos veresegyházi találkozót, amelyen szintén a két járás ifjúsági klubjai, irodalmi színpadai és versmondói cserélik ki tapasztalataikat, mutatják be programjaikat. — A tavaly még kétnapos találkozót az idén már három napra tervezzük. Megrendezésére június végén kerül sor — mondta búcsúzóul az igazgató. Erdőkertesi újdoneágok — Az új művelődési lehetőségek szervezését már az elmúlt esztendő végén megkezdtük — így kezdte a beszélgetést Iglói Sarolta, az erdőkertesi klubkönyvtár vezetője. Kiss László szobrász- művész vezetésével képzőművészeti stúdiót alakítottunk és a fotószakkör tagjai is az esztendő utolsó napjainak egyikén találkoztak először egymással. A klubkönyvtár idei tervei között a nyugdíjas klub megalakítása, valamint az énekkar újjászervezése szerepel. Újdonság az is, hogy Iglói Sarolta segítséget is kapott munkája végzéséhez. így leTV-FIGYELŐ hetővé vált, hogy amíg tavaly csak heti nyolc óra volt a könyvtár kölcsönzési ideje, az idei esztendőben hetenként már tizennégy órát kölcsönöznek — a felnőtt- és gyermekolvasók régi kérése volt ez. — A Donga Színpad szintén az elmúlt esztendő végén tartotta első nyilvános bemutatkozását ... — tájékoztatott a fiatal igazgatónő. — Célunk elsősorban a pódiumszínjátszás, amire kiváló lehetőség nyílik a községi borpincében kialakított klubhelyiségben. A bagi példa A bagi művelődési központ eredményes munkáját jól ismerik megyeszerte. Országosan is elsőként alakult ki itt az iskola és a művelődési központ minden eddiginél szorosabb kapcsolata. Négy művészeti csoport, öt klub, nyolc szakkör és két tanfolyam működött itt az elmúlt közművelődési évadban. Gondolná az ember: ennél többre már aligha van lehetőség bárhol i~. Bagó József igazgató azonban nem az a népművelő, aki bármikor is beérné az elért sikerekkel. — Három új klubot szervezünk még januárban — kezdte a beszélgetést —, tanács-, tsz- és magnósklubot. És ugyancsak januárban kezdi meg működését a bábszakkör és az eszperantó tanfolyam is. Ha csendesnek is ígérkezik az új művelődési évad a gödöllői járásban, az elmondott példák szerint eseményekben, művelődési lehetőségekben ebben az" esztendőben sem lesz hiány. Prukner Pál Ii tkiihomora. a Korok, versek sorozat eddigi adásai, főképpen Vörösmarty: A me- rengőhöz című versének izgalmas vitája után a csütörtöki műsor, Berzsenyi: A közelítő tél című versének elemzése már csak úgy hatott, mint egy irodalomóra. De nem rossz értelemben hatott úgy; milyen jellemző a világra, mindannyiunkra, hogy ha kimondjuk a szót, irodalomóra, rögtön mentegetőzni kezdünk, mert rossz emlékek tapadnak hozzá, unalom, szellemi vas- kalaposság. Keresztury Dezső irodalomórája azonban érdekes volt, s külünben is: ez is vitathatatlan lehetőség. Elemzése még talán vissza is szerzett valamit a tanítási óra, sajnos, megtépázott becsületéből. Módszeres kidolgozottsága, pontossága, pedagógiai megalapozottsága — ebben az esetben ez nagyon fontos — nagymértékben erősítette az adás és a sorozat népművelő jellegét. Aki ezt az elemzést, ezt a jól szervezett irodalomórát végighallgatta, egy pillanatig sem érezhette, iskolai végzettségétől, tanulmányaitól függetlenül, hogy a hozzáértők, a beavatottak zárt köre olyasmiről vitatkozik, ami számára követhetetlen és meközelíthétetlen. Ha jól meggondoljuk, minden ilyen műsortól ezt kell várnunk. Egy fiatal író. Most már sajnálom, hogy annak idején nem olvastam Üjhelyi János: Svédország messze van című regényét. Pedig amikor megjelenése után, még a nyáron, a kirakatokban megláttam, jó lejtésű-hangzású címe rögtön megkapott: aki ilyen jó címet tud kitalálni, talán mondani is tud valamit. Most már bánom. A csütörtöki Nyitott könyv-bői, amely az írót és a regényét bemutatta, megbizonyosodhattam, hogy tényleg fontos dolgot mulasztottam el. Újhelyi könyvében ugyan semmi szenzáció nincs: a világot, amelyről ír, előtte már felfedezték. De — s ez derült ki a Nyitott könyv-bői — Újhelyi rokonszenves higgadtsága fontos értékeket takar. Könyvéből talán hiányzik a pioní- rok-felfedezők rekedt, torokhangú, izgatott üvöltése — föld! —, de tudósítása, talán éppen ezért, hiteles és meggyőző; a nyugtalan izgatottság néha összezavarja a piol- gokat. Újhelyi pontosan lát és pontosan ábrázol, ismeri választott tárgyának, a harmincévesek világának minden apró részletét, konfliktusait. El kell olvasni ezt regényt. Ö. L. Fafaragó népművészek tarosa Kora tavasszal Sárospatakon találkoznak az ország legjobb fafaragó népművészei. A már hagyományos tíznapos táborba mintegy negyven népművészt hívnak meg, akik részére művészettörténeti előadásokat tartanak és a bodrogközi, valamint a hegyközi falvak népi értékeinek megismertetésére gyűj- tőutakat szerveznek. Az ezeken a kirándulásokon szerzett tapasztalatokat a fafaragók még Patakon hasznosítják. A táborban ugyanis a népművészek alkotó munkát is folytatnak. Textilképek Tóalmásról Régi hagyománya van Tóalmáson a gobelinkészítésnek — húsz éve, hogy a Gobelin Háziipari Szövetkezetbe tömörültek. Jelenleg is mintegy 380 leány és asszony varrja a szines textilképeket, melyeknek jelentős részét exportálják. Tavaly 1 millió 340 ezer forint értéket termelt meg a szövetkezet tóalmási részlege. A gobelinek a legváltozatosabb alapanyagokból és méretekben készülnek: a legnagyobbak közé tartoznak a 3 méter hosszú gyapjúképek, de vannak egyszer egy centiméteres parányi képecskék is. Gárdos Katalin felvétele Szobtól Bernecebarátiig Északi őrjárat Munkaeröhiány Evés közben jön meg az étvágy vatos gyermek- és bakfis- pantallókkal a környéken, de még a budapesti üzletekben sem találkoznak. Így aztán Tenczer Béláné közbenjárására időnként a helyi ruhabolt közvetlenül átveszi a keresett pantallókat az üzemtől — árusításra. — Áruházat kellene építeni, hiszen Vámosmikola a járás északi részének központja, ígéretet kaptunk már eleget, de még az üzletek bővítéséből sem lett semmi. A tanácsüléseken időről időre napirendre kerül a tej bolt megnyitása is. Üzlethelyiség már van, csak a felszerelés hiányzik. Pedig azok a dolgozók, akik kora reggel érkeznek a környékről, bizony szívesen vennék, ha hozzájutnának egy pohár tejhez, kakóhoz. Na, és a tüzelőolaj -ellátás . .1 Szobon és Rétságon van legközelebb ÁFOR-telep, Vámos- mikolára ritkán és rendszertelenül szállítanak olajat. De kis tételben akkor sem lehet vásárolni. Karácsony előtt már nagyon forró volt a hangulat, szinte az utolsó percben érkezett egy tartálykocsi az olajjal — de még így is sokan hidegben ünnepeltek. Nemcsak a vámosmikolaiak gondja ez, hiszen a környező községekből is ide járnak fűtőolajért. 7 Kilenc jogi személy, s hozzávetőlegesen félezer család szomjúhozza Vámosmikolán a jó vizet. Családonként hatezer forint lesz a tarifa, befizetésére az OTP tíz esztendőre folyósít hitelt. A terveket még 1971-ben rendeltük meg a Mélyépítési Tervező Vállalatnál. A teljes beruházás költsége előreláthatólag 13,5 millió forintot tesz majd ki, a megyei tanács ehhez hozzájárult 2 millióval. A kivitelezést a Duna-menti Regionális Vízmű váci egysége vállalta. Feladatuk a törpe vízmű és a hálózat’ megépítése, továbbá a geológusok által kijelölt helyen egy kút fúrása. Két kutat már korábban Jó ivóvíz — 1975-ben „igényesebbek tettek a népek” Három-négyezer forint a napi forgalmunk, nem sok, de a komoly vevő úgysem hozzánk jön, hanem Szobra vagy Vác- ra utazik vásárolni. Farkas János másfél éve vezeti a boltot. Elődje, a nyugdíjas Moll Imre bácsi, már csak vevőként, de látható nosztalgiával tér be régi munkahelyére. — Olyan üzlet volt ez, kérem, két éve, hogy a járásban sem volt párja. Volt olyan hónap, hogy 220 ezres forgalmat csináltunk. Egy évben 12—14 mosógépet eladtunk, a hűtőgépeknek is nagy volt a keletje, és még televíziót is árultunk. Most meg ez az egy- szem olajkályha már hónapok óta ott áll a kirakatban. IgénvpRphhpk a a A falu központjában, közvetlenül az italbolt mellett található a vegyesbolt. A délelőtti nyitvatartás utolsó perceiben érkezünk: a már lehúzott redőny mögött kétkilós kenyereket kérnek az elkésett vásárlók. A i fiatal üzletvezető, Farkas János elmondja, hogy naponta 80—100 darab kenyér fogy, a szállítás pontos, rendre, időben érkezik Szobról a friss kenyér. — Sokszor másnapra is marad, ilyenkor olcsóbban adjuk a kenyeret, viszik is. akik malacot tartanak. Egyébként van itt minden: villanykörte, mosószer, golyóstoll és sok-sok apró cikk. Illetve mégsincs minden, mert rossz az ellátás a háztartási vegyianyagokból, s hetek óta hiánvcikk a vatta. Ipolydamásdot elhagyva hamar Letkésen vagyunk. A régi általános iskola előtt szánkó- parkolóhely. A sulival egybeépült, átalakított pedagóguslakás 1973. október 22-e óta óvoda —• méghozzá a község csaknem 800 esztendős történelmében az első. A keskeny előszobában látni a lehelletet. A fogasokon gyermekruhák, a földön ök- lömnyi cipők. A másik oldalon mosdók sorakoznak árván, még csak ezután vezetik be a vizet. A hosszúkás terembe lépve, egyszerre legalább két tucat gyerek köszönt: csóóó- kooolooom... — Nem olt be a bácsi? — kérdezi váratlanul a szőke Marton Andrea s a megnyugtató válasz után, ujjaival elárulja, hány éves: egy-kettő- három-négy. Harmincegy gyereket vettek fel az óvodába. — tudjuk meg Lőrincz Miklósné óvónőtől —, nyolcvan jelentkező közül: főleg azokat, akiknek a szülei dolgoznak és nincs nagymama a háznál. Dehát, evés közben jön meg az étvágy — előbb- utóbb gondolni kell a bővítésre. Ügy tájékozódtunk, a napközi továbbköltöztetésével újabb teremhez juthatna az óvoda. — Juthatna, ha nem álltunk volna át az egyműszakos oktatásra — ezt már a majd negyedszázados „új iskolában” nak tűnő felületét nem díszíti jégpáncél. Jobbra, mint beruk- kolás után egykor a kiskato- nák, az ősz és a tél közös nullásgépével lenyírt fejű fák. Az egyik kanyar után nekirohan az útnak a szél, cinkosan füty- lyentve közben két fehér-terep- színű határőrnek. Hamisítatlan, megronthatatlan téli táj — éppen olyan, amilyenről komfortos kuckójában a városhoz puhult ember mindig álmodik. Szob után hirtelen megpör- dül a Volga első két kereke. Korcsolyapálya — mondja a gépkocsivezető, s hogy jobban megbizonyosodjon róla, leállítja a motort, s a bal talpát ráhelyezi az úttestre. Óvatosabban megyünk tovább, így legalább jut idő a táj egy-egy soha nem ismétlődő arcának rögzítésére emlékezetünkben. A dértől fagyott úttól balra zokszó nélkül folytatja időtlen útját az Ipdly; kis folyó, mégis mekkora tükör; moccanatlan Akucs Lórántné igazgató mondja. — A visszaállás azonban, túl azon, hogy célszerűtlen lenne, azért is keresztülvi- hetetlen, mert a körzetesítés folytán 70—80 gyerek jár át a testvérközségünkből, Ipolytöl- gyesről, s két műszakban, iskolabusszal történő utáztatá- suk megoldhatatlan. — Van-e hát megoldás? — Az új iskola mellett van egy telkünk, arra lehetne építeni újabb óvodát, könnyűszerkezetes elemekből nem is kerülne sokba. Csakhogy nincs pénzünk, a megyétől korábban, az első óvodához már kaptunk 50 ezer forintot. Éppen ezért felkerestem járásunk ország- gyűlési képviselőjét, Kárpáti Ferenc vezérőrnagyot, aki ígéretet tett, hogy megpróbál szerezni valami anyagi fedezetet. pénzükért válogatni akarnak, márpedig válogatni csak a városban lehet. Vámosmikola: innen indulnak az autóbuszok tovább északra és délre, bevásárló központja akár egy városé, nemcsak italboltja, étterme is van. Ide, a községbe járnak A Kötöttárugyár telepvezetője, Tenczer Béláné nemcsak üzeme gondjait viseli szívén, hanem hivatalból az egész község fejlődését — régi tanácstag. Örömmel újságolja, hogy 1973-ban először sikerült tervüket túlteljesíteni. Százhúsz nőt foglalkoztatnak a modern varrodában, de sok gép üresen áll, legalább félszáz nőnek tudnának azonnal munkát biztosítani. Nagy fájdalmuk hnev termékeikkel, a diVámosmikolán mostanában legtöbbet a vízről beszélnek. Hogyne beszélnének róla, mikor végre elérhető közelségben a jó ivóvíz. Márpedig ezen a vidéken emberemlékezet óta rossz szájízzel teszik le víz- ivás után a poharat. A legtöbb kút vize élvezhetetlen, nem egy közülük kolis. Így azután nem lehet csodálkozni azon, hogy a vízműtársulás alakuló ülésére, aki csak tehette, elment — vérbeli falugyűlés színhelye volt december elején a tanácsháza. — A társulás szervezésében részt vett az egész apparátus — mondja a három község, Vámosmikola, Perőcsény, Té- sa közös tanácsának műszaki előadója Hínel István.
