Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-20 / 16. szám
1974. JANUAR 20., VASÄRNAP PEST uecYF.i <cMSvlap Vitás ügyek tsz-fóruma Mer-e dönteni a döntőbizottság? Számadással csak a közgyűlésnek Jogkör és bizalom — Az egységes szövetkezeti törvény és az erre épülő jogszabályok egyszerűsítették és meggyorsították a panaszügyek intézését. A szövetkezetek belső jogvitáinak eljárási szabályaiban az egyik leglényegesebb változás, hogy a szövetkezet elnöke mellett más tisztségviselők és üzemi vezetők is jogosultak fegyelmi és kártérítési eljárást lefolytatni. A szövetkezeti jogszabályok a vezetőségre bízzák az erre vonatkozó belső rend kialakítását. Megvizsgáltuk, hogy a gazdaságok vezetői éltek-e ezzel a jogszabályi lehetőséggel. Megállapíthattuk, hogy csaknem valamennyi szövetkezeti vezetőség felhatalmazta az üzemi vezetőket a hozzájuk beosztott tsz-tagok fegyelmi és kártérítési ügyeinek elbírálására. (Ám néhány szövetkezetben — helytelenül — nem hajtják végre a vezetőség e határozatát, a szövetkezet elnöke ivvekszik csaknem valamennyi ügyet saját hatáskörében elintézni.) Megváltozott a jogviták elintézésére illetékes külső szervek szerepe is. Számos kérdés eldöntése került a járásbíróságok hatáskörébe, s akadnak olyan ügyek, amelyeket korábban a tanácsok bíráltak el, most pedig kizárólag a szövetkezet önkormányzati szervei döntenek benne. — Az új rend életbelépése óta két esztendő telt el. Milyen tapasztalatokat hozott ez az időszak? — Csökkent azoknak a vitáknak a száma, amelyekben külső szerveknek kellett kimondani a döntő szót. A szövetkezeti vezetők szinte kivétel nélkül igyekeztek elősegíteni, hogy a tagsági viták a gazdaságon belül rendeződjenek. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy a tsz-tagok egv része nem fogadta egyértelmű helyesléssel az új rendszert. Továbbra is nagyobb bizalommal fordulnak jogorvoslásért a külső szervekhez, panaszaikkal a lapok levelezési rovataihoz. Pártatlanul, igazságosan — Föltehetően, mert kételkednek a gazdaságon belüli „föllebbviteli testület” pártatlanságában. Esetleg nem ismerik kellően panaszaik gazdaságon belül történő rendezésének módját; ejtsünk hát néhány szót erről is! — A tagsági viták gazdája a tsz-ekben a szövetkezeti döntőbizottság, amely a tagok kérelme, vagv fellebbezése alapján az ügyben határoz. A döntőbizottság a szövetkezetben különleges jogállással rendelkezik: a szövetkezet valamennyi tisztségviselőjétől és testületétől független. csakis a szövetkezet közgyűlésének tartozik számadással. — S mi a helyzet valójában? Milyen tapasztalatokat hozott a területi szövetség vizsgálata? — A belső vitákra vonatkozó adatok ismeretében bízvást állíthatjuk, hogy a döntőbizottságok rendeltetésüknek megfelelően tevékenykednek a gazdaságokban. Több termelőszövetkezetben vizsgáltuk a legkényesebb, azaz a fegyelmi és kártérítési ügyek fejleményeit. Mint tapasztaltuk, a döntőbizottságok nem egy esetben megváltoztatták a gazdasági vezetők határozatát és mentesítették a tsz-tagokat a fegyelmi büntetés és a kártérítési kötelezettség alól. Az általunk vizsgált termelőszövetkezetekben a fegyelmi ügyek 25 százalékát s a kártérítési ügyek 35 százalékát módosította a döntőbizottság, s hozott a tsz-tagra kedvezőbb döntést. Kevesebb fegyelmi — Ez viszont azt bizonyítja, hogy a termelőszövetkezeti vezetők igen gyakran elhamarkodottan ítélnek? — A számarány egymagában nem fejezi ki a tényleges helyzetet. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy csak a legsúlyosabb ügyek kerültek a döntőbizottság elé, s azok, amelyekben a tsz-tag felelőssége csak közvetett bizonyítékkal volt alátámasztható, illetve az üzemi vezetők túlzottan szigorú büntetést, vagy magas kártérítést szabtak ki. Ám a fegyelmi és kártérítési ügyek nagy részében a tsz- tagok már az alapeljárás során elismerték Vétségüket, a kiszabott büntetést, kártérítést helyénvalónak tartották. S az esetben, ha a döntőbizottság helyben hagyta a gazdasági vezetők határozatát, abba többnyire belenyugodtak a tagok is, s csak elenyésző számban indítottak keresetet a járásbíróság előtt. A tsz-szövetség titkárhelyettese beszámolt arról is, hogy a gazdaságokban az elmúlt két esztendő során csökkent a fegyelmi és kártérítési ügyek száma. Bizonyság ez arra, hogy a tagsági vitákra vonatkozó szabályok helyes és következetes alkalmazása hozzásegítheti a szövetkezeteket az üzemi rend megszilárdításához, a tsz-tagok jogos panaszainak eredményes és gyors elintézéséhez, végső soron az eredményesebb gazdálkodáshoz. A. Z. A lakásigénylés média változatlan A közelmúltban hozták nyilvánosságra a lakásrendelet kormány által elfogadott módosításának fontosabb előírásait. A rendeletmódosításnak különösen az a része váltott ki nagy érdeklődést a lakosság körében, hogy a három és több gyermekes lakásigénylők, továbbá a tanácsi bérlakásuk helyett tanácsi ér- tékesítésű lakást igénylők, valamint a tanácsi értékesítésű (szövetkezeti) lakások tulajdonosai a régi lakásuk helyett másik — többnyire nagyobb, értékesebb — lakást igényelhetnek, és ez az igényük a lakáskiutalási névjegyzék mellőzésével teljesíthető. A rendeletmódosítást azonban sokan tévesen értelmezték. A jogszabály-módosítás az észszerűbb és natékonyabb lakásgazdálkodást kívánja elősegíteni. Nem azt jelenti, hogy minden ilyen igény — akár szóbeli bejelentés alapján is — egyik napról a másikra teljesíthető. Hiszen a rendelettel nem áll több lakás a tanácsok rendelkezésére. A lakásigényléseket o jövőben is az előírt módon, az illetékes tanácshoz kell benyújtani. A kérelmet a társadalmi pizottság bevonásával a helyszínen megvizsgálják és elbírálják. Könnyítés az, hogy az elbírált és jogosnak elismert ilyen igényeket a lakásügyi hatóság — mihelyt megfelelő új vagy megüresedő lakással rendelkezik — gyorsabban és egyszerűbben, saját hatáskörben kielégítheti, a lakást a névjegyzék mellőzésével kiutalhatja. Munkában, szolgálatban, emberi magatartásban Teljesítették a szocialista verseny feltételeit Mint arról első oldalas tu- . dósításunkban beszámoltunk, j a Kobzi János járási-városi j munkásőregység a Pest megyei területi parancsnokság kiváló egysége lett. — Hogyan sikerült megszerezni ezt a rangos kitüntetést? — tettük fel a kérdést Fehér Béla egységparancsnoknak. — Természetesen azzal, hogy eleget tettünk a szocialista munkaversenyben megszabott feltételeknek, ami azt jelenti, hogy a munkásőrnek becsületesen helyt kell állnia alegységében, de emellett elvárjuk, hogy a termelésben is élenjárjon, és a párt, vagy más társadalmi megbízatását szintén példamutatóan teljesítse. Őszinte elvtársi kapcsolat Tehát egy esztendő sokoldalú helytállását tükrözi ez az eredmény. A parancsnok több példával is megvilágította a lényeget, a foglalkozásokon ritka volt a hiányzás, valamennyi alegységben mindenütt tartalmasán teltek el a kiképzési órák. Jellemző erre az a rendkívül szoros, úgyszólván fej-fej melletti küzdelem, amely az ikladi műszergyári század 1-es és 2-es, illetve az agráregyetemi szakasz között kialakult. A parancsnokság otf tartott, hogy nem tud dönteni. Az egyetlen pont, amiben a második szakasz valamennyi fölé magasodott: a vietnami véradómozgalomban az állomány 80 százaléka részt vett. így lett „zászlóalj kiváló” az ikladiak második szakasza. Együtt lélegeztek — Mindez nem sikerülhetett volna a munkahelyi párt- szervezetek és pártbizottságok segítsége nélkül — mondja Fehér Béla. — Mindenképpen arról van szó, hogy az elmúlt kiképzési évben a munkahelyi pártszervezetek és a gazdasági vezetőkét jobban beavattuk feladatainkba. így mindannyian érdeklődő figyelemmel kísérték a munkásőrség tevékenységét. Talán nem volnék igazságos, ha csak egy-egy üzemet, gyárat emelnék ki, mint amelynek párt- és gazdasági vezetése különösen a szívén viselte egységünk sikereit. Reálisabb az a megállapítás, hogy tulajdonképpen minden gazdasági egységben, ahol munkásőrök dolgoznak, együtt lélegeztek velünk a vezetők is. — Büszkék vagyunk rá — folytatja a zászlóalj-parancsnok —, hogy az elmúlt esztendőben 13 munkásőr kapott „Kiváló dolgozó” kitüntetést a vállalatától. A gödöllői gépgyárbeli 1. századunk tagjainak például több mint a fele kiváló dolgozó. A járás vállalatai éppen ezért gyakran kifejezik a munkásőrök iránti megbecsülésüket. Az emberség példái — A versenyfeltételek magukba foglalják, hogy ki kell fejleszteni a szocialista emberre jellemző erkölcsi tulajdonságokat is. Ezzel kapcsolatban milyen eredményekről számolhat be a parancsnok? SETA A KAZAMATABAN Érdi kezdeményezés — a föld alatt Csúszik az út a kocsifeljárón — joborói kis szasaaeti, ez lehetett a várárok —, majd megállunk a rozsdás vasajtónál. Előkerül a kuics, az ajtó kinyílik. Sötétség van, nyirkos a levegő, átható dohos szag terjeng. — Itt kezdődik a kazamata- rendszer — mondja Abel András, az érdi nagyközségi KISZ-bizottság titkára, majd eltűnik a sötétségben, s néhány másodperc múlva felgyullad a villany. Valamikor odafenn, a teker- vényes pince felett állt a Sza- páry-kastély, vagy ahogyan korábban nevezték, a palán- kosi vízivár. Az előbbi nevet azért kapta, mert Hamza bég, a török kori érdi várparancsnok ennek a pincének egyik boltozatlan odújába záratta Szapáry Péter grófot, egy törökellenes szabadcsapat vezetőjét. Krumpli, aztán gomba A vár romos volt — jó részét el is hordták építkezésekhez, aztán életveszélyessé vált, le kellett bontani. A kazamatarendszert — amelyen át Budára, sőt Százhalombattára is lehetett valamikor jutni, a napóleoni időkben berobbantották — törölték a műemlékek listájáról. — Eleinte krumplit tároltak itt, aztán meg a Dél-budai ÁFÉSZ gombát tenyésztett a pincében. Most meg a KISZ- bizottságé. Az egész használható alapterület 890 négyzet- méternyi. Tavaly, a kis VIT előtt az alapszervezetek és a nagyközségi üzemek fiataljai összefogtam és odafenn, a vár helyen parkosítani kezdtek, ott gyújtották meg a kis VIT tábortüzét. Egyúttal azonban a pincerendszert is megtisztították, elhordták a törmeléket. A kis VIT hatására alakult még tavaly az ófalusi KISZ- alapszervezet azokból a fiatalokból, akik a legtöbb társadalmi munkát végezték a pincében. Kiállítás a várteremben Egy oldaljáratba fordulunk, vége belevesz a sűrű sötétségbe. — Még az a szerencse, hogy van világításunk. A tanács évente 30 ezer forintot ad az ifjúság támogatására. Ebből csináltuk meg a villanyt. Hatalmas boltíves terembe jutunk, ez a 230 négyzetméteres Árpád-kori várterem. Ennek egyik részében rendezik be a helytörténeti kiállítást a fiatalok. A gyűjteményt 1971- ben, halála előtt. Jovicza Ignác érdi pedagógus hagyta a nagyközségre. — Itt aztán bármilyen nagyszabású rendezvényt meg lehet tartani, a kis VIT óta kettő is volt. mindkétszer hétszá- zan jöttek el. Ebből a teremből nyílik — érdekes látványosság — Szapáry Péter gróf cellája. Szomorú, sötét odú. Megyünk tovább — még jó, hogy Ábel András kiismeri magát ebben az útvesztőben — és néhány kanyar után ezúttal egy kis helyiségbe jutunk. A falon színes, felszegezett betűk hirdeŰgy érzem, mindaz, amiről már eddig is szó esett — kiképzésről, munkahelyi fegyelemről —, nem választható el a szocialista típusú ember jellemvonásaitól. De a közvetlen emberi magatartás példái sem ritkák az alegységben. Egyik elhunyt munkásőrünk. Győrfi Sándor csa- j ládja sorsát az egyetemi mun- | kásőrszakasz kollektívája vi- | seli szívén. Segítenek az özvegynek a ház körüli munkákban. Közvetlenül a szocialista emberre jellemző tulajdonságokra vall az is, hogy a munkásőr-hozzátartozók, a feleségek tudomásul veszik férjeiknek a kiképzésben való elfoglaltságát, s távolmaradásukat a családtól. Körülbelül száznál is több az olyan munkásőr, aki más pártmegbízatást, tanácstagságot, pártfunkciót vállal napi munkája mellett. P. Zs. tik: BUÉK, oldalt pedig az újonnan festett fal tövében elszáradt karácsonyfa árválkodik, kopasz ágain üres szaloncukorpapírok himbálóznak a huzatban. Szemben, ahol a helyiség kiszélesedik, hevenyészett színpad, vagy inkább pódium látható. Oldalt, végig a fal mentén egymásra borított székek és ülőkék sorakoznak. — Ez az ófalusi KlSZ-alap- szervezet ifjúsági klubja. Ők maguk csinálták meg. Olajkályhával íűtenek, kürtőn szellőzik. — Máshol is van fűtés? — Nincs. Egy 30 ezer forintos kazán beállítását tervezzük. Azt nem tudom, mikor lesz ebből valami... szeretnénk minél hamarabb. Parkosítás 5 holdon A távoli fényforrás — a kapu. Már egyedül is könnyen kitalálnék. A vár helyén egy régi oszlopcsarnok felállításával szabadtéri színpadot építettek a fiatalok, ezzel az érdi ifjúsági park már kész is. Még feljebb, a hegy tetején, az idetartozó 5 holdnyi területet pedig tavasszal parkosítani szeretnék. A legjobban dolgozó társadalmi munkások oklevelet kaptak és egy ugyancsak társadalmi munkában készült nyomtatványt, amely Lipták Gábor Regélő Dunántúli című könyvéből a Szapáry Péter bosszúja című fejezetet tar- ‘almazza. Az érdi „föld alatti” kezdeményezés dicsére+et érdemel. , Fehér Béla A lenini örökség egysege O tven esztendeje halt meg a XX. század, s alighanem az egész történelem legnagyobb alakja, Vlagyimir Iljics Lenin. Romain Rolland úgy tette fel a kérdést: „Ki volt ő?”, hogy abból a válasz is kisejlik: „Ki volt ez az ember, akinél különbül senki sem testesíti meg az emberi tett óráját, amit proletárforradalomnak hívunk? Ki volt ő, akinek figyelmét semmi sem vonja el; nem ismeri a személyes gondot, sem a szellem elernyedését, a gondolat dilettantizmusát?” Nem volt még egy ember, akinek halála úgy megrázta volna a tömegeket, mint Leniné, akiről Majakovszkij akkor írta versében: élt, él és élni fog. Fél évszázaddal halála után életműve a maga teljességében tárul elénk. S ami a hetvenes évek emberét leginkább megragadja, az a lenini örökség egysége, s időszerűsége. Vegyük például a békés egymás mellett élés problémakörét. Köztudott dolog, hogy Lenin volt az, aki elméletileg megalapozta a szocialista és tőkésországok hosszú történelmi korszakon keresztül történő békés egymás mellett élésének lehetőségét és szükségszerűségét. Nemrégiben új dokumentumokat találtak arról, hogy milyen következetesen, s ugyanakkor mennyire illúziók nélkül irányította Lenin a fiatal szovjet hatalom diplomáciáját, épp ebbe az irányba. A forradalom győzelme után a tőkésvilág nem hitt a szovjet hatalom tartósságában s a burzsoá liberálisok az egész világon — Magyarországon is — Wilson programjában reménykedtek. Lenin pedig ezt mondja: „Wilson demokratizált idealizmusa valójában a legveszettebb imperializmus, a szégyentelen elnyomás, a gyengébb és kis népek megfojtásának megjelenési formája”. Lenin azonban ebből nem vonta le azt a következtetést, hogy az Egyesült Államokkal nem kell egyetértésre jutni. Épp ellenkezőleg. Alig egy évvel a forradalom győzelme után, 1918 októberében utasítást adott Csicserin külügyi népbiztosnak és helyettesének, Karahinnak, hogy küldjenek jegyzéket az Egyesült Államok elnökének, s ebben javasoljanak békemegállapodást. A szovjet jegyzéket el is küldték, de arra nem érkezett válasz. L enin nem vesztette el türelmét. Kezdeményezésére megfogalmazták a szovjet állam üzenetét az Egyesült Államok kongresszusához és elnökéhez, amelyben ezt (Olvashatjuk: „Léte kezdetétől fogva Szovjet-Oroszország abban reménykedik, hogy mihamarabb lehetségessé válik a baráti kapcsolatok megteremtése Észak-Amerika nagy köztársaságával, és abban bízik, hogy a két köztársaság között szoros és tartós kapcsolatok jönnek létre a kölcsönös előnyök alapján”. Az üzenet dátuma: 1921. március 20. A mai körülmények között is felbecsülhetetlen jelentősége van az imperializmusról adott lenini jellemzésnek: ő nemcsak a korabeli vonásokat ismerte fel, hanem azokat is, amelyek akkor csak csírájukban léteztek, s csupán a század második felére mutatkoztak meg a maguk teljességében. Éz a lenini jellemzés lehetővé teszi az úgynevezett konvergenciaelméletnek, annak a teóriának elvetését, amely a kapitalista és a szocialista rendszer állítólagos közeledéséről és hasonulásáról szól. A jellemzés ugyanis meggyőzően tanúsítja, hogy a technika, a termelőerők fejlődésének sajátosságai, ha önmagukban mutatnak is bizonyos hasonlóságot, sosem közelítik a társadalmi rendszereket! . Ellenkezőleg: a szocializmus és az imperializmus lényegének különbözősége mind világosabb lesz a tömegek számára az egész világon. Lenin kimutatta, hogy az imperializmus haladó kapitalizmus, és hogy elkerülhetetlenül felváltja az új társadalmi rend. A leniniz- mussal teljes összhangban áll az a mai értékelés, hogy korunkban a forradalmi folyamatnak három áramlata van: a szocialista világrendszer, a munkásosztály harca a kapitalista országokban és a nemzeti felszabadító mozgalom. Mindhárom áramlat az imperialista elnyomás elleni harc egységes medrébe torkollik. Ezek közül napjainkban a legnagyobb, a döntő erő a szocialista világrendszer. S mindenekelőtt a Szovjetunió diplomáciája a legnagyobb erő abban a küzdelemben, amelynek célja, hogy visz- szafordíthatatlanná váljanak a nemzetközi helyzetben végbement pozitív változások. I lyen módon, korunk eseményeit elemezve, önmagától adódik a következtetés, hogy o le- ninizmus korunk marxizmusa és minden tekintetben nemzetközi érvényű. Minden kommunista párt, bármilyen sajátos körülmények között bontakozzék is ki harca, a lenini tanításban találja meg a válaszokat az élet által felvetett kérdésekre, és a lenini eszméket a konkrét feltételekkel összhangban valósítja meg. Vajda Péter Miként rendeződnek a tagok vitás ügyei a termelő- szövetkezetekben? Mint élnek fegyelmi jogkörükkel a tsz-vezetők? Helytállnak-e, képesek-e minden elfogultság nélkül igazságot tenni a szövetkezeti döntőbizottságok, ha a tsz-tag a vezetők intézkedéseinek, fegyelmi és kártérítési határozatainak felülbírálását kéri? E kérdésekre kerestek választ a Dél-Pest megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének munkatársai. A vizsgálódás nyomán kirajzolódó képet dr. Szabó Lajos, a tsz-szövetség helyettes titkára vázolja fnl kprÁsii n,Vrp
