Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-20 / 16. szám
AZ M$ZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPU Gromiko a szovjet külpolitikáról Andrej Gromiko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere szombaton beszédet mondott Jerevánban. Gromiko hangsúlyozta: „A békés egymás mellett élésre és az enyhülésre, a nemzetközi problémák tárgyalások útján történő konstruktív megoldására irányuló politikánk következetesen párosul az agresszió kemény visszautasításával, a szabadságért és függetlenségért harcoló népek határozott támogatásával. Ebben fejeződik ki a szovjet külpolitika igazi internacionalista osztályjellege. A békeszerető erők világkongresszusa ragyogóan demonstrálta, hogy az SZKP külpolitikai irányvonala kifejezi a földkerekségen élő emberek döntő többségének várakozásait T udom, jó néhányan, a cím láttán, rögtön felteszik a kérdést: anyagi vagy erkölcsi? Mert gondolkodásunk olykor a közé is határvonalat húz, ami összetartozik, aminek csak együtt van értelme. Ha szétválik: baj van az értékrenddel. Ha következetlenül alkalmazzák, magát az értéket vonja kétségbe, kisebbíti vagy éppen semmivé teszi. Ritka ember az, akiben ne élne a társadalmi elismerés kivívásának vágya; a legnagyszájúbb, legfleg- mább munkás is pirosra gyűlt képpel lépdel tapsoló társai között, hogy az asztalnál átvegye a kiváló dolgozó kitüntetést. A társadalmi elismerés hazánkban elsősorban a munkahelyhez, a munkához kötődik. Itt tehet a legtöbbet a társadalomért az ember, itt szerezheti meg a legtöbb elismerést. . Most már csak az a kérdés, hogy az elismerést megtestesítő kitüntetés, jelvény, oklevél, pénzjutalom átadásával véget érnek a lehetőségek, vagy sokkal tágabbak, csak éppen — tisztelet a kivételnek — nem élnek azokkal? Nincs oka panaszra, sűrűn érezhette a társadalmi elismerést például Migaskó Lajos, a Nagykőrösi Konzervgyár dolgozója. Birtokosa a kiváló címnek, aranyjelvényes újító — azaz újításainak értéke meghaladta az egymillió forintot —, jó néhány gépre, berendezésre úgy nézhet, mint töprengései, számításai, kísérletei szülöttére. Jöhet bármilyen fordulat az életében, belőle egy darabka már kitéphetetlenül beleépült a gyár szövevényes szervezetébe, s ahogy beleépült, úgy gyarapította szellemiekben, anyagiakban a közösséget. S ok hozzá hasonló ember dolgozik az iparban, a mezőgazdaságban, az élet többi területén, mert tisztességgel tevékenykedni, akarni és megszolgálni a társadalmi elismerést mindenütt, minden becsülettel végzett munkával lehet. Több évre visszamenőleg például a Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalatnál a teljes létszám tíz-tizenöt százaléka részesül esztendőnként az elismerés valamilyen formájában, s közöttük éppúgy van gyáregységvezető, mint szakmunkás, segédmunkás, kisegítő állományban levő. Jólesik? Még aki tagadja, annak is! Mert semmi mással nem helyettesíthető varázsa van a közösség előtti — formájában változó, tartalmában azonos — dicséretnek. Aki kapja, úgy érezheti, hogy most egy picit több lett. S az a baj, ha csak ilyenkor érezheti ezt. Mert — ahogy azt mondani szokták — az ünnepek után jönnek a hétköznapok, s sajnos, a gyakorlat arra figyelmeztet, hogy az ünnepi fény túl gyorsan húny ki, a tegnap még tapssal köszöntött munkást gyorsan leintik, „mit kotyog bele a vállalati ügyekbe”, ha szól, ha bírál, javasol. Nemcsak munkásokkal történik meg ez. Mérnökökkel és tisztviselőkkel, termelőszövetkezeti tagokkal, kereskedelmi alkalmazottakkal úgyszintén. Meglelhető a mechanikusság — „majd legközelebb te kerülsz sorra” —, s ami még veszélyesebb: az elismerés dátumokhoz kötött aktussá válik, s nem gyűrűzik tovább a hétköznapokban. A brigád átveszi — sok évi munkája elismeréseként — az arany jel vényt, de munkaszervezési javaslatuk ötödik hónapja hever a gyártáselőkészítési osztályon, s amikor a technológián a rossz, felületes utasítás miatt panaszt tesznek, gorombán letorkolják őket. Vajon nem kopik meg azonnal az aranyjelvény fénye, nem zsugorodik kisebbre az igazgató szavainak, a jókívánságokat tolmácsoló párttitkár, szakszervezeti titkár kézfogásának értéke? Mert milyen elismerés az, amely csupán az ünnepi pillanatokra szorítkozik? L ehetséges, akadnak olyanok, akik egyszer rászolgáltak — vagy valamiképp hozzájutottak — a társadalom köszönetére, s abból tőkét, minden további mulasztást, hibát, ballépést fedő menlevelet akarnak csinálni. Ám a hatalmas többség nem ez, nem ilyen. Becsülettel dolgozik tovább, mert hiszi, hogy az elismerés erre kötelezi, hogy azt ezért kapta. Tartják magukat, tudatosan vagy ösztönösen ahhoz, amit több száz éve Adam Smith írt le: „Eredetileg a világ gazdagságát nem ezüsttel vagy aranynyal szerezték meg, hanem munkával”. A munka azonban nem köthető egy- egy ünnepség óráihoz, a munka egész menete feltételezi. megkívánja a munkát végző emberrel való törődést, észrevételeinek mérlegelését, igaz szavának tiszteletét, annak a légkörnek a megteremtését, amiben kedvvel lehet dolgozni, alkotni, amiben ott él az új, a jobb iránti igény. Erre, ilyen irányban lehetséges és szükséges kiterjeszteni, növelni — nem egy helyen megteremteni! — a társadalmi elismerést, a szükségesség, a hasznosság érzését. Azt a tudatot, hogy nemcsak a pénzért, nem pusztán a kenyérért teszi az ember azt, amit cselekszik, hanem a társadalom és a magunk magasz- tosabb céljaiért, a közös örömért. Az elismerés kézzel fogható jele nagyon fontos. Ám még fontosabb, hogy ez az elismerés a mindennapokban is jelen legyen, mert csak így tartja ébren a mindig többre vágyás tüzét. Mészáros Ottó A kambodzsai népi felszabadító erők három 122 rpillimé- teres rakétája csapódott be szombaton délelőtt Phnom Penh főváros különböző pontjain. Az egyik rakéta az Ame- rika-barát rezsim bűnügyi rendőrségének hivatali rezidenciáján robbant. Egy személy meghalt, öten megsebe sültek. A rakétákat a khmer hazafiak Phnom Penh centrumától mindössze tíz kilométer távolságból lőtték ki. A népi erők december közepe óta úgyszólván naponta lövik a kambodzsai főváros katonai objektumait. A sűrű támadások nyomán több külföldi állampolgár távozott már Phnom Penh-ből. Szakszervezeti vezetők találkozója Szombaton délelőtt Genfben, az ENSZ-palotában a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet II. európai regionális konferenciájának keretében megkezdődött az európai munkásküldöttek, szakszervezeti képviselők. vezetők találkozója. A tanácskozáson megfigyelőként részt vettek a három nagy szakszervezeti szövetség képviselői. Az 1949-es szakszervezeti szakadás óta először került sor ilyen találkozóra. A találkozón részt vevő magyar szakszervezeti küldöttséget Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára vezeti. Becs - OKP-kongresszus Testvérpártok üdvözhte Szombaton a testvérpártok küldöttei üdvözölték az Osztrák KP XXII. kongresszusát és további eredményes munkát kívántak az osztrák kommunistáknak. Németh Károly, az MSZMP KB Politikai Bizottsága tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, a kongresszuson részt vevő magyar pártküldöttség vezetője is felszólalt, melyet a 2. oldalon ismertetünk. A gödöllői járási-városi Kobzi János munkásöregység tegnap délután Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetem aulájában ünnepi egységgyűlést tartott. Megjelent ezen Cserr György, a munkásőrség országos parancsnokságának első helyettese, dr. Faragó Elek, a munkásőrség megyei parancsnoka, valamint a járás és a város állami, társadalmi és venka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Kiss Emil, a járási pártbizottság első titkára, dr. Nagy Sándor, a városi pártbizottság első titkára, Nagy A horányi hajóműhelyből Katamarán típusú komp a Tiszára A Pest megyei Kishajózási és Javító Vállalat horányi javítóműhelyében nemcsak saját hajóik karbantartásával, felújításával, vagy a hajópark bővítésével foglalkoznak, hanem külső megrendelők részére is gvártanak különböző vízijárműveket. A közelmúltban a Szabolcs megyei Tanács megrendelésére olyan húsztonnás speciális tiszai átkelő kompot gyártottak. aminek a megrendelő különösen a terménybetakarítás ideién veszi majd nagy hasznát. A Pest megyei vállalat tervei szerint készült speciális kompot úgy méretezték, hogy a szélesre rakott pótkocsiból egyszerre kettőt is befogad — s így jelentősen meggyor- sítia a termény átszállítását a Tisza egyik partjáról a másikra. Ugyancsak nagy érdeklődésre tarthat igényt a Borsod megyei Tanács részére, s a tiszai forgalomra készített katamarán típusú vontatókomp. Újszerűsége nemcsak a hajótest megépítésében mutatkozik, hanem abban is, hogy a vontatását nem a hagyományos módon — kézi erővel — végzik, hanem motorral. A kompot nem a hajó elé kötik, amely így kötélen vontatta maga után, hanem ügyes szerkezettel a hajó oldalához kapcsolják, s a kompra szerelt két nagy farmotorral hajtják. A két különleges igényű vízijárművet a horányi hajóműhelyben már átadták a megrendelőknek. Most azt várják, hogy a Dunán és Tiszán jégveszélymentesen közlekedhessenek, s akkor vízi úton rendeltetési helyükre szállítják őket. '' K. Z. gazdasági életének több vezetője, képviselője. A munkásöregység elmúlt kiképzési évének munkáját Fehér Béla járási-városi mun- kásőrparancsnok értékelte, és vázolta az idei feladatokat. Ismertette a szakaszok versenyének eredményét is. A zászlóalj legjobb szakasza címet a 3. század második szakasza nyerte el. A rajok versenyében a gépgyári század zsámboki szakaszának vác- szentlászlói raja, a Ganz-gyá- ri század 3. szakaszának Humán raja, valamint az ikladi Ipari Műszergyár százada 1. szakaszának 3. raja lett a legjobb. A beszámolót követően Kiss Emil és dr. Faragó Elek átnyújtotta a versenymozgalom élenjáróinak az elismerő okleveleket. Árvái Ferenc parancsnokhelyettes olvasta fel a munkásőrség megyei parancsnokinak parancsát, amely szerint Pest megye legjobb munkás- őregysége a Kobzi János mun- kásor-zaszlóalj lett. Az erről szóló oklevelet és vándorserleget nagy tapsok közepette vette át a parancsnok, aki — negyedmagával — kiváló parancsnok kitüntetést kapott. Tizenegyen kiváló munkásőr jelvényt vettek át a járási pártbizottság első titkárától és a megyei munkásőrség parancsnokától. Tizenöt éves szolgálatért érdemérmet öten, 10 éves szolgálatért érdemérmet kilencen, ötéves szolgálatért emlékjelvényt tizenkilencen kaptak. Munkásőr emlékérmet vett át tizenkét leszerelő és nyugállományba vonuló munkásőr. Az ünnepi egységgyűlés kiemelkedően ünnepélyes pillanatai voltak, amikor a lesze- relők és a nyugállományba vonulók nevében dr. Héja Sándor elbúcsúzott társaitól. s Bedics György átadta jelképesen a fegyvert az újonnan esküt tevő munkásőrök képviselőjének, Kiss Gábornak. Az ünnepi egységgyűlés és a kitüntetett zászlóalj állományát Kiss Emil, majd Cser- venka Ferencné köszöntötte. — A mai ünnepi egységgyűlés ösztönzést ad ahhoz,. hogy politikai, gazdasági, harci feladataikat a jövőben is becsülettel teljesítsék — mondotta egyebek között a megyei pártbizottság első titkára. — A megyei pártbizottság nevében azt kérem Önöktől, hogy szorosra zárva soraikat, munkálkodjanak feladataik maradéktalan teljesítéséért, járuljanak hozzá a jövőben is kitűzött közös céljaink valóra- váltásához. Az egységgyűlés résztvevőit végül az úttörők köszöntötték. majd az Internacionálé hangjai zárták be. Az ülést követően a résztvevők nagy tetszéssel hallgatták meg a Munkásőrség Központi Énekkarának rövid hangversenyét. (A kitüntetett munkásőr- egységet lapunk 3. oldalán mutatjuk be.) Dr. Dimény Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter is fogadta azt a szerb kormányküldöttséget, amely Janos Sredernek, a Szerb Szövetségi Köztársaság kormánya tagjának vezetésével január 17—18-án Budapesten a MÉM-ben tárgyait. A delegáció tegnap elutazott Budapestről. V. M. Sztriganovnak, az OSZSZSZK kulturális miniszterhelyettesének, az SZMBT alelnökének vezetésével öt napig Magyarországon tartózkodott szovjet delegáció tegnap elutazott hazánkból. A kambodzsai főváros közvetlen szomszédságában a lakosság csónakokon költözik biztonságosabb helyre a hadműveletek elől. Ünnepség Gödöllőn Pest megye legjobb munkásőregysége oklevelet, vándorserleget vett át XVIII. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM ÁRA 1 FORIJVT 1974. JANUAR 20., VASÁRNAP A khmer hazafiak Phnom Penh centrumától tíz kilométerre PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! L a • * .Hí ü 1S
