Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-18 / 14. szám
, 2 ‘“'ZfŰrlap 1974. JANUAR 18., PÉNTEK GENF Karakas László felszólalása az ILO regionális konferenciáján Karakas László munkaügyi miniszter, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet II. európai regionális konferenciáján részt vevő magyar delegáció vezetője, dr. Kőmíves Imre nagykövet, a genfi állandó magyar ENSZ-képviselet vezetőjének társaságában január 17-én megbeszélést folytatott az ILO ügyvezető főigazgatójával, Francis Blanchard-daX. A megbeszélésen hazánk és a szervezet közötti kapcsolatok kérdéseivel foglalkozfókusz Bécsi repriz Az osztrák fővárosban tegnap felújították a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről kezdett tárgyalásokat. A részvevők előtt az a rendkívül felelősségteljes feladat áll, hogy kidolgozzák Európa történelmének első megállapodását a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentéséről abban a térségben, amelyben közvetlenül találkoznak az egymással szembenálló katonai szövetségek működési zónái. $ A tárgyalásokat azon az alapon folytatják, amelyet lefektettek az osztrák fővárosban rendezett előzetes konzultációkon (1973. január—június), csakúgy, mint magukon az 1973. október végén megkezdett tárgyalásokon. A bécsi tárgyalásokon 11 állam vesz részt, amelyeknek ki kell dolgozniuk és alá kell írniuk a jövendő egyezményt. Ezek az államok a következők: a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, Csehszlovákia, az Egyesült Államok, Anglia, a Német Szövetségi Köztársaság, Kanada, Belgium, Hollandia és Luxemburg. Megfigyelői minőségben részt vesz az értekezleten nyolc ország: Bulgária. Magyarország, Románia, Törökország, Görögország, Olaszország, Dánia és Norvégia. A csökkentés konkrét térsége kiterjed az NSZK, Belgium, Hollandia, Luxemburg, az NDK. Lengyelország és Csehszlovákia területére. A SZOVJETUNIÓ, az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia küldöttsége már a tárgyalások megkezdésekor együttes egyezménytervezetet nyújtott be a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentésére vonatkozóan. Ez az egyezménytervezet az alábbi konkrét javaslatokat tartalmazza: 1975-ben a feltételezett térségben húszezer-húszezer katonával (fegyverzettel együtt) csökkenteni kell a két fél, vagyis egyrészről a Szovjetunió, az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia, másrészről az Egyesült Államok, Anglia, az NSZK, Hollandia, Belgium, Kanada és Luxemburg hadseregeinek létszámát; 1976-ban a megkötendő egyezmény minden részvevője további 5 százalékkal, 1977-ben pedig még 10 százalékkal tovább csökkenti csapatainak létszámát. Ennek az egyezménytervezetnek megfelelően a csökkentésnek vonatkoznia kell mind a külföldi, mind a nemzeti csapatokra és fegyverzetre ebben a térségben: a szárazföldi csapatokra, a légierőkre és a nukleáris fegyverzetre A szocialista országok e kérdésben egy hosszú időszakban kialakult realitásból indulnak ki, figyelembe véve azt a nyilvánvaló helyzetet, hogy minden katonai egység és fegyverzet egyetlen katonai rendszert képez. KÉSŐBB A NYUGATI FÉL is előterjesztette egy „munkadokumentumban” megfogalmazott javaslatait. Ezek a javaslatok azonban csupán a szárazföldi csapatok szakaszos csökkentését irányozzák elő. Az első szakaszban eszerint csak a Szovjetunió és az Egyesült Államok Közép-Európá- ban állomásozó haderőit érintené a csökkentés, méghozzá úgy, hogy nagyobb mértékben kellene csökkenteni a szovjet, mint az amerikai haderőket. A Nyugat nem óhajtja csökkenteni a légierőket és a nukleáris fegyverzetet. Az sem világos, hogy melyek a konkrét tervei a nemzeti fegyveres erők és fegyverzet vonatkozásában. Nem tisztázott továbbá, hogy mikor kellene kezdődnie a második szakasznak a nyugati elgondolás szerint. TELJESEN NYILVÁNVALÓ, hogy lényeges eltérések vannak a két fél javaslatai, valamint aközött, ahogyan megközelítik magának a problémának a megoldását. A szocialista országok egyezménytervezete jó alap a kölcsönösen elfogadható megállapodás számára. A nyugati fél nemcsak, hogy érintetlenül hagyja az egyes fegyvernemeket és fegyverfajtákat, hanem még követeléseket is támaszt a nem egyforma, vagyis az olyan csökkentésre, amely révén a Nyugat egyoldalú katonai előnyökhöz jutna a szocialista államok rovására. ANNAK ELLENÉRE, hogy eltérések vannak a felek között a megvitatott probléma megoldásának megközelítésében, a részvevők egyöntetű véleménye szeri 't gyakorlatias légkörben folytatódtak a tárgyalások ... tak. Csütörtökön a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet második európai regionális konferenciáján a főigazgatói beszámoló vitájában felszólalt Karakas László, hazánk munkaügyi minisztere. A magyar kormány nevében üdvözölte a hosszú évek után ismét összeült konferenciát. Rámutatott arra, hogy a nemzetközi feszültség további enyhülése terén jelentős szerepet játszhat az európai országok közti együttműködés. A felszólaló a konferencia egyik legörvendetesebb eseményének minősítette, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet rendezvényeinek keretében első ízben üdvözölhetik a részvevők között a Német Demokratikus Köztársaság küldöttségét, amely elfoglalta jogos helyét az ILO-ban. Ezzel a ténnyel Európa vonatkozásában megvalósult a szervezet egyetemessége. Mint Karakas László mondotta: „Kormányom meggyőződése, hogy a Német Demokratikus Köztársaság részvétele jelentősen hozzájárul a szervezet tevékenysége hatékonyságának növeléséhez”. Az elmúlt napokban egyes országok sajtójában olyan — nyilvánvalóan tendenciózus — hírek jelentek meg, hogy a Szovjetunió víz alatti atomrobbantásra készül az Indiaióceán térségében. A hír szerzői a „hitelesség” érdekében még azt is hozzáfűzték, hogy állítólag új szovjet bomba kipróbálásáról van szó, ami része egy új nukleáris fegyver létrehozására irányuló programnak. Csak sejteni lehet — írja a TASZSZ kommentátora —, hogy ki repítette fel ezt az újabb szovjetellenes kacsát, amelynek többek között bedőlt a Hindustan Times című indiai lap, valamint a MadagasA továbbiakban hazánk munkaügyi minisztere többek között elmondotta, mit vár Magyarország a szervezet munkájától. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nagyra értékeli és fontosnak tekinti a szervezet normaalkotó tevékenységét, amellyel az ILO hozzájárult a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításához. Ugyanakkor az a véleménye, hogy ezt a tevékenységet toyább kell fejleszteni, mivel még távolról sem használták ki az ebben a problémakörben rejlő összes lehetőséget. A normaalkotó tevékenységen kívül is számos olyan terület van, amelyeken hasznos lehet az európai országok közti együttműködés — a nő- és a családvédelemtől a népesedéspolitikáig, a munkaügyi környezetvédelem és egészségügy fejlesztéséig. A magyar kormány támogatja azokat a konferencia elé terjesztett javaslatokat, amelyek a dolgozók munka- és életkörülményeinek javítását és a szervezet keretében folytatandó rendszeres európai együttműködést célozzák. car Press hírügynökség is. Nyilvánvaló, hogy a szerzői jog azoknak az erőknek a képviselőit illeti, amelyek szakadatlanul mérgezik a nemzetközi légkört, becsmérelik a Szovjetunió ázsiai és nemzetközi politikáját, kétségbe vonják, hogy Szovjetunió betartja a nemzetközi megállapodásokat, igy például az atom- cséndegyezményt. A szovjet atomrobbantással kapcsolatos alaptalan koholmányok azokkal a kísérletekkel kapcsolhatók össze, amelyeknek célja igazolni azoknak az eljárását, akik ilyen vagy olyan okoknál fogva egyelőre nem csatlakoznak az atomcsendegyezmény aláírói közé. Nixan — látssat és valóság kősóit Aat 197 1-es esztendő első heteiben az amerikai belpolitika legjellemzőbb vonása a valóság és a látszat közötti szakadék növekedése volt. Még világosabban fogalmazva: az amerikai belpolitika és Nixon elnök személyes válsága ezekben a hetekben elbújt a nagy nemzetközi események háta mögé. l\i\onnak a nemzetközi helyzet alakulása erre jótékony és kedvező lehetőségeket teremtett. A Szovjetunióval folytatott eszmecsere a stratégiai atomfegyverek csökkentéséről, a nagyszabású genfi és bécsi párbeszédek az európai biztonságról, illetve az európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről — a nemzetközi helyzet hosszú lejáratra legbátorítóbb és legpozitívabb jelenségei közé tartoznak. Az, hogy a két- és sokoldalú párbeszédek létrejöhettek, elsősorban a Szovjetunió következetes politikájának következménye. Szerepet játszott azonban, hogy a tények súlya alatt az amerikai politika csúcsain megkezdődött a realitások tudomásulvétele. Miközben tehát a belpolitikában a korrupció és romlottság valóságos összeesküvése tárult fel, Nixon elnök a hangsúly némi áthelyezésével a nemzetközi arénában elért javulásra hivatkozhatott, kiemelve persze ebben a maga szerepét. Ehhez járult az energiaválság és a vele összefüggő gazdasági problémák. Ezek arra nyújtottak lehetőséget az elnök környezetének, hogy fellépjenek az akadékoskodók ellen, akik — úgymond — másodrendű kérdésekben indítanak támadást a Fehér Ház ellen, mialatt az elnök „az ország alapvető kérdéseivel” van elfoglalva. Ily módon az utóbbi hetekben sikerült háttérbe szorítani azt a kérdéscsoportot, amelyet a nagyvilág „Watergate-ügy” néven ismert meg, s amely tavaly Nixon személves helyzetét is m“®rendítotte. A* amerikai belpolitikái helyzetet tehát 1974 elején a felszínen Nixon elnök helyzetének bizonyos megerősödése jellemzi. így például Saxbe igazságügyminiszter (akitől pedie nagymértékben függ a Watergate-ügy különböző elágazásainak további felderítése) a minap azt mondotta: Nixon elnök hivatali idejének végéig. 1976-ig „nem lehet majd kibogozni” az ügy szálait. E nyilatkozatból is kiderül a Fehér Ház taktikája: a vizsgálatot addig húzni, amfg az elnök hivatali ideje l°jár és ezzel politikailag az ügv érdektelenné válik! Arra is vannak jelek, hogy a republikánus párt számára Víz alatti atomrobbantás az Indiai-óceán térségében... r Újabb szovjstelkneskoholmány VDK-FEHÉR KÖNYV Vádoló bizonyítékok Mától Becsben Az OKP XXII. kongresszusa Csütörtökön délután Bécsbe érkezett a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsége, amely részt vesz az Osztrák Kommunista Párt XXII. kongresszusán. A delegációt Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a budapesti pártbizottság első tálkára vezeti. Bécs nyugati pályaudvarán a magyar pártkül- döttséget Friedl Fümberg, az Osztrák Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja fogadta és üdvözölte. A fogadtatáson jelen volt dr. Nagy Lajos, hazánk bécsi nagykövete. Ma kezdődik Bécsben az Osztrák Kommunista Párt XXII. kongresszusa, amely megtárgyalja a párt szerepét az adott belpolitikai helyzetben és meghatározza a jövő főbb feladatait. Az osztrák kommunisták nagyszabású kongresszusa a párt erősödésének jegyében ül ősze. A főreferátumot Franz Muhri, a párt elnöke tartja. A kongresszus vasárnap zárul. Laoszi béke Semlegesítő dokumentum Vientianében megtartották a laoszi béke helyreállításáról és a nemzeti egyetértés megteremtéséről szóló megállapodás megvalósításával megbízott központi vegyes bizottság kilencedik ülését. A felek csütörtökön dokumentumot írtak alá Vientiane és Luang Pra- bang semlegesítésének katonai vonatkozásairól. A tárgyalásokon elfogadták a hazafias erők képviselőinek azt a javaslatát, hogy a két városból vonják ki a vientianei fél katonai alakulatait. Az ülés után a hazafias erők képviselője újságíróknak adott nyilatkozatában sikeresnek mondta a bizottság munkáját. Ugyanakkor rámutatott: továbbra is halogatják a két fél közös rendőrségének megalakításáról szóló dokumentum aláírását. A Skylab űrhajón Lekapcsolták a villanyt A Skylab—3 űrhajósai csütörtökön lekapcsolták a villanyt, kikapcsolták az űrállomás néhány berendezését — nem „energiaválság” miatt, hanem az űrlaboratóriumban keletkezett nagy hő csökkentésére. , Tízezer szó — csupa tény. Szűkszavú bizonyítékok és cáfolhatatlan vádak. Egy esztendő számvetése. Adatok és adalékok békés törekvésekről és szerződésszegésről. Megrázó olvasmány, egyben hiteles históriája a Vietnamról kötött párizsi megállapodás első esztendejének. Fehér könyv, vietnami és angol nyelven. A VDK külügyminisztériuma adta ki. Tanulságul, okulásul. Mint írja: az első év két ellentétes irányzat létezését igazolta: a VDK és a DIFK készségét arra, hogy szigorúan betartsa a megállapodás betűit és szellemét, s az USA és a saigoni adminisztráció szüntelen törekvését arra, hogy megtorpedózzák az általuk is aláírt megállapodás végrehajtását. Kell-e erre vérlázítóbb bizonyíték, mint például az, hogy Thieu hadserege egy év alatt hány esetben sértette meg a tűzszünetet? Vagy az, hogy hatezer ember vált rendőri és katonai akcióik áldozatává. Vagy: a politikai foglyok sorsa Dél-Vietnamban változatlan. Ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy embertelen körülmények között szenved a 202 ezer politikai fogoly. Az adat saigoni forrásból származik: Ho Ngoc Nhuan, Thieu parlamentjének egyik törvényhozója hozta nyilvánosságra. A saigoni adminisztráció ezzel szem’-en azt állítja, hogy csupán 21 ezer Az angol kabinet csütörtökön délelőtt négy és fél órás, szokatlanul hosszú ülést tartott, látszólag a szakszervezetek •előző napi döntésének megtárgyalására és annak eldöntésére, hogy felújítsák-e a kormány és a TUC megbeszéléseit a bányászkérdésről. A politikai kommentárok szerint azonban a miniszterek az általános választások kiírását vitatták meg. A kabinet egy része a közelmúltban igen határozottan foglalt állást amellett, hogy a konzervatív pártnak az adminisztratív jellegű taktikai előnyökre és a közvéleménykutatási adatok .viszonylag kedvező jelzéseire való tekintettel a közeljövőben meg kell próbálni uralmának újabb öt évre való meghosszabbításával. közönséges bűnözőt és 5081 kommunistát tart fogva, politikai bebörtönzöttekről hallani sem akar. Nem csodálkozhatunk a fehér könyvnek azon a megállapításán sem, hogy Dél-Viet- nam saigoni ellenőrzés alatt álló övezeteiben az elmúlt évben fokozódott a terror és az önkény. Megbízható adatok szerint 36 ezer embert hurcoltak el, 920 ezret pedig koncentrációs táborba zártak. Thieu 26 pártot és szervezetet oszlatott fel a megállapodás aláírása után. Az is amellett szól, hogy csupán Saigonban 125 ezer rendőr ügyel Thieu és rendszerének biztonságára. Utal a fehér könyv az USA szerepére is. A többi között megállapítja: az amerikai repülőgépek egy év alatt 39 alkalommal végeztek légi felderítést a VDK fölött. Ugyanakkor az Egyesült Államok kormánya politikai feltételekhez kötötte azt a párizsi szerződésben vállalt kötelezettségét, hogy segítséget nyújt a VDK újjáépítéséhez. Kivezető utat is ajánl a dokumentum: a párizsi megállapodás szigorú betartását, a múlt év június I3-án kelt közös VDK—amerikai közlemény előírásainak végrehajtását. Máskülönben — nem is lehet kétség felőle — a vietnami helyzet éppoly súlyos és kritikus marad, amilyennek a fehér könyv tárgyilagosan, őszintén és hiteles adatok birtokában feltárta. Lord Carrington, a párt országos elnöke, az új energiagazdálkodási csúcsminiszter, még a kabinetülés előestéjén is azzal fokozta a Heath mi-, niszterelnökre gyakorolt nyomást, hogy a televízióban kijelentette: a választás „sokkal jobb lenne, mint a várakozás”. Más kabinettagok viszont óvatosabb politikát szorgalmaztak. A minisztertanács után nem adtak ki közleményt, de kisvártatva összeült az alsóház, ahol a képviselők a választások kiírásával kapcsolatos interpellációkat nyújtottak be. A Gallup Intézet közvéleménykutatása csütörtökön a társadalom különböző rétegeiből kiválasztott „mintaszavazók” véleménye alapján arra a következtetésre jutott, hogy a konzervatívok jelenleg csekély, kétszázalékos többséggel rehdelkeznek a munkáspárt előtt. Ugyanez a kimutatás azt állítja, hogy az átlagszavazók 36 százalékos többsége felült a burzsoá sajtónak, amely az ország gazdasági gondjait a bérharcokat vívó szakszervezetek nyakába varr- ja. Állítólag csak 29 százaléka érzi úgy. hogy a bajok eredete a megélhetési költségek, az árak emelkedésében keresendő. Heath miniszterelnök tevékenységével a megkérdezettek 39 százaléka Volt elégedett és 52 százaléka elégedetlen, a kormányéval 36 százalék elégedett és 50 százalék nem. Wilsont a felmérés szerint 38 százalék tartotta alkalmasnak az ellenzéki párt vezetésére, 47 százalék pedig alkalmatlannak. A labouristák ugyanaznap közölték, hogy az ő megbízá-. suk alapján végzett felmérés az ellenzéki párt fölényét mutatta ki. Lapzártakor érkezett. Csütörtökön a kora esti órákban Carrington általános meglepetésre bejelentette, hogy az acéliparnak haladéktalanul teljes áramszolgáltatást biztosítanak. Közölte azt is, hogy a jövő héten megkezdik a tárgyalásokat a háromnapos munkahétről a négynapos munkahétre való áttérésre az egész angol iparban. A SZOVJETUNIÓBÓL csütörtökön Föld körüli pályára bocsátották a „Kozmosz— 628” jelzésű mesterséges holdat ez a- taktika nagyon is elfogadható. 1974-ben ugyanis az Egyesült Államokban újjáválasztják az egész képviselőházat és i szenátus egyharmadát. A republikánus párt vezetői kénytelenek voltak belátni: ha Nixon helyzete látványosan rosszabbodik, vagy netán sor kerül az elnök „vád alá helyezésére", e: katasztrofális hatással lehet a republikánus párt választási kilátásaira. Korábban, 1971) késő őszén még volt olyan irányzat a pártban, hogy a Fehér Ház és személyesen Nixon válságának megoldását siettetni kell. Egy gyors operáció esetén — vélték — még lenne lehetőség arra, hogy a republikánus párt újra erőt gyűjtsön a részleges kongresszusi választások előtt. Különösen akkor, ha nem engedik át a demokratáknak a hadjárat irányítását, hanem maguk a republikánusok tisztítják meg az adminisztrációt. Azóta — nem utolsósorban a bevezetőben említett nemzetközi fejlemények miatt — sorsdöntő hetek múltak el és ennek a republikánus taktikának a képviselői „kifutottak az időből”. A legjellemzőbb példája ennek Goldwater szenátor néhány nappal ezelőtti nyilatkozata. Goüdwafer a republikánus párt jobbszárnyának hangadója, hajdani élnökjelölt, a Watergate-kérdésben tavaly őszszel még „tisztogatóként” lépett fel. Most pedig az akkor még Nixon „reménytelen mélypontjáról” beszélő Goldwater így nyilatkozott: „Az utóbbi időben erősödött az elnök tekintélye és az a képessége, hogy kormányozzon.” Közben persze a demokrata párt, ugyancsak a választások felé tekintve, egyre hevesebb támadásokat készít elő Nixon ellen. Az erősödés látszata mögött így a valóságban a válság tovább folytatódik! A csata egyelőre még a képviselőház jogügyi bizottságának zárt ajtói mögött folyik és új tények nem kerültek forgalomba. A demokrata párt vezetői azonban nem csinálnak titkot abból, hogy minden erejükkel a „vád” előkészítésén dolgoznak. 1974 első felében dől majd el, hogy a adminisztráció és a republikánus párt halogató taktikája le tudja-e lassítani ezeket a törekvéseket. A Fehér Ház és a republikánusok dolgát mindenesetre megnehezíti, hogy a képviselőház jogügyi bizottságának élén Rodino képviselő személyében olyan elnök áll. aki minden erővel a „vád alá helyezés” kierőszakolásán dolgozik. 1974 tehát döntő esztendő lesz az amerikai belpolitika: élet számára abból a szempontból: sikerül-e fenntartani az elnöki hatalom megszilárdulásának látszatát — vagy a valósá gos válság még a választási időszak előtt kirobban. — i —e Anglia Választásra várva?
