Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-04 / 2. szám
1974 JANUAR 4., PENTEK PESl HECIEI K/ÚrSap 5 Pestre jön a szülőföld \agykátárói a vonaton és a községben Jó évet zár a Bentavölgye Az új tehenészeti telep a törzsállománnyal. I Hosszú kilométereket tennének ki az idén megtöltött ko-lbászféleségek. A százhalombattai üvegházakban 80 ezer fej salátát nevelnek, s már karácsonytól folyamatosan szállítják a piacra. Változatlanul kevés a pedagógus Újonnan összegezték az illetékesek a pedagógus pálya munkaerőhelyzetét. A tapasztalatokból kiderül, hogy változatlanul óvónőkből, tanítókból és gyógypedagógusokból a legnagyobb országszerte a hiány. Minden megyében munkaerő-gazdálkodási szabályzót készítettek, amelynek az volt a feladata, hogy intézkedjen a helyi sajátosságok figyelembevételével a képesítés nélküli pedagógusok alkalmazásának további korlátozásáról. A tényleges adatok szerint hazánkban most 37S0 képesítés nélküli pedagógust foglalkoztatnak, egy esztendővel korábba« 3610-et. Pest megyében 1183 óvónő közül 290 képesítés nélküli, s ebből 172 újonnan alkalmazott; az 5200 általános iskolai pedagógusból 490-nek nincs képesítése, közülük 198 kezdte munkáját ebben a tanévben. Mindemellett változatlanul számottevő a pedagógushiány, amely még így is meghaladja az ezret. Szám szerint a legtöbb Szabolcs-Szatmár megyében: 192, majd Pest megyében: 119. A pedagógusok zöme nő, s így az egyébként örvendetesen emelkedő kismamák száma a munkaerőgazdálkodásban újabb feladatot jelent: legutóbb 2174-en tartózkodtak gyermekgondozási szabadságon a pedagógus nők közül. Két esztendeje írtunk róla, hogy Káldy-Nagy Gyula, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem keleti nyelvek tanszékének adjunktusa a Pest megyei Levéltár megbízásából az Ankarában, az ottani leváltár- ban általa felkutatott és mikrofilmre vett Pest megyére vonatkozó török okmányokat fordít. Éspedig a budai szandzsák 1559. évi adóösszeirását, amelyet annak idején úgy foglaltak össze, hogy az 1546-ban felvett első török adóösszeírást községenként lemásolták és az időközben elhunytak vagy megszököttek nevét áthúzva föléje írták, hogy meghalt, illetve megszökött. A lista végére minden községnél feltüntették a beköltözöttek nevét, majd a község lakóira együttesen kivetett adó összegét. Káldy-Nagy Gyula két esztendeig dolgozott a fordításon, amelynek 724 gépelt oldalnyi terjedelmű kéziratát néhány napja átadta a levéltárnak. Szó van róla, hogy ezt a történelmileg rendkívül értékes és érdekes munkát később kiadják. Pest megye úgyszólván valamennyi városa és falva szerénél ebben a török adóösszeírásban. A városok és a na2 fő, jól képzett ívhegesztőt- hosszú szakmai gyakorlattal felveszünk Német nyelvtudással rendelkezők előnyben. lelentkezni lehet- a „Prosperitás " KSl munkaügyi osztályán. Budapest IX., Viola u. 45. Helyszín: a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, dr. Fehér Károly osztályvezető értekezletet tart. Előtte öt megyei lap, mind az öt újság első oldalán induló anyag: a betakarításról szól. Az osztályvezető adatokat, számokat, tényeket idéz. Az egyik cikk kritikai megjegyzéseket tesz, „felfelé” bírál. Ezt a részt Fehér Károly szó szerint felolvassa. És az illetékesek intézkednek, a szót nem a pusztába kiáltották. A 19 megye, 19 megyei és három városi pártbizottságának lapja 1973-ban naponként átlagosan 930 ezer példányban jelent, illetve jelenik meg, 1963-ban, 10 évvel ezelőtt a megjelent példányszám napi 580 ezer volt. A fejlődés — e két szám összehasonlításából is — kézenfekvő (a Népszabadság 1973-ban napi 750 ezer példányban jelent meg). X külföld is figyeli A megyei és városi lapokat szeretik az emberek, olvassák odahaza, de olvassák a fővárosban, Pesten is. És olvassák sok külföldi országban az ott élő magyarok. Levélrészlet, amelyet Egerbe küldtek a Heves megyei Népújság szerkesztőségének Kanadából: „Olvastam lapjukban, hogy a külső Hostyán szilárd burkolatú járdát építettek. Nagyon örültem a hírnek. Végre szegény gyobb községek utcáit is megnevezi az okmány és miután valamennyi családfő nevét, valamint a vele élő nagykorú férfi családtagjait (fiait, ve- jeit, sógorait egyéb rokonait) is név szerint felsorolja, egyetlen más régi forrásban sem fordul elő ilyen tömegesen családi név. Mivel a magyar családnevek általában tulajdonságot (Fekete, Nagy), foglalkozást (Varga, Asztalos), vagy származási helyet, tehát falut, tájat (Garai, Somogyi) fejeznek ki, megállapítható nemcsak az egyes családok névadó ősének foglalkozása, hanem a tájnevek alapján az is, hogy a török időkben főleg Buda és Pest környékén sok délvidéki eredetű család telepedett le. Erre vall például, hogy a Kurdi név több helységösszeírásban is előfordul. Szép feladata lesz később a helytörténészeknek annak a felkutatása, hogy a török adóösszeírásban szereplő családnevek fennmaradtak-e egyes községekben, városokban. Ebből az egyes helységek lakosságának folyamatos fennmaradására lehet következtetni, több esetben az is bebizonyítható, hogy a család elődei századokkal ezelőtt már ugyanott laktak. édesanyámnak télvíz idején nem kell dagasztania a bokáig érő sarat...” A megyei lapokat minden minisztérium, közintézmény megkapja, abból tájékozódik, tájékozódhat a vezetés az ország életéről. A megyei lapokat minden pályaudvaron és frekventált újságárusító helyen megvásárolhatják Budapesten is az emberek. Otthon — útközben is Budapesti pályaudvar délután 4 óra. Kovács János nagykátai lakos, a Ganz-MÁ- VAG dolgozója, kezében a Pest megyei Hírlap. — Húsz éve minden hajnalban vonatra ülök, és jövök Pestre, a gyárba. Egész nap dolgozom, már arany törzs- gárdatag vagyok. És mindennap késő délután ismét vonatra ülök, utazom két órát haza. A gyár jól fizet, megbecsülnek, szeretek itt dolgozni. De Kátát, szülőfalumat, sohasem hagyom el. Kertes házam van, ott a családom, feleségem, kisfiam. Nagykátával és a családommal húsz éve már csak esténként találkozom. A Pest megyei Hírlapot mindennap délután elolvasom. Jó időtöltés a vonaton, könnyen repül az idő, és útközben is odahaza vagyok. Az újságból tudom, hogy mi történik a községben. Vasárnap azután ellenőrzőm, saját szememmel győződöm meg a hírek valódiságáról. Látom az új épületeket, az emberek gazdagodó életét, a fejlődést. És elmegyek a családommal a művelődési házba, megnézzük azt a műsort, amelyről csütörtökön olvastam a Hírlapban. Pest megyéből naponként 160 ezer ember jár Budapestre, és 80 ezer pesti jár a megyébe dolgozni. Közel hozza az újság EMKE aluljáró, Nagy István debreceni fiatalember, egyetemi hallgató. Kezében a szíA megyei (fővárosi) élelmiszer-ellenőrző és vegyvizsgáló intézetek az utóbbi hetekben egyebek között az élelmiszerek csomagolását és a gyorsan romló élelmiszerek szavatossági idejével kapcsolatos rendelet betartását ellenőrizték. Megállapították, hogy az élelmiszeripari üzemek — műszaki és anyagi lehetőségeikkel arányosan javítják a csomagolás minőségét, számos terméknél a csomagolás színvonala már minden igényt kielégít. Ellenben a kereskedelemben csomagolt termékeknél még nincs minden rendben, a fejlesztés nem mindig kielégítő, s ezért az nes, offsetnyomással készült Hajdú-Bihari Napló. — A színház érdekel, és Boda István verseit szeretem. Itt Pesten is járok színházba, természetesen csak a jó darabokat nézem meg, hiszen az ösztöndíjból mindenre nem telik. Van tehát összehasonlítási alapom. Ne vegye hencegésnek, de a mi színházunk odahaza néhány produkciójával bármelyik pesti színház előadásával felvenné a versenyt. Sajnos, Debrecen mesz- sze van. Viszont közelhozza az újság. Mindennap elolvasom, képzeletben naponként odahaza járok, illetve így jön el hozzám a szülőföld, a kedves város, a Nagyerdő, a Csokonai Színház és a barátok. Napi 7 millió oldal Kérdés e sorok szerzőjéhez, önmagamhoz: — Kedves barátom, de miért olvasod el mindennap a Heves megyei Népújságot? — Gyöngyösi vagyok, a Mátrában nőttem fel. — Mit szeretsz az újságban? — Mindent. Azt, hogy Kékesen 30 centis a hó, és 15 foltos a hideg, hogy új pályaudvar épül, hogy barátomat kitüntették, hogy új... Hogy időnként engem is közölnek, hogy hírt kapok szűkebb hazámból, s hírt adhatok szűkebb hazámnak — magamról. 640, megyékben dolgozó újságíró naponként járja az üzemeket, földeket, sportpályákat, színházakat, eszével-szí- vével figyeli, vizsgálja, méri az életet, és naponként 930 ezerszer 8 oldalon adja a hírt mindenkinek: dolgozik a nép, szórakoznak, művelődnek az emberek, fejlődik az ország'. A. R. intézetek felhívták az illetékes kereskedelmi szervek figyelmét, hogy korszerűsítsék egyes cikkek, például a fűszerek és az asztali só csomagolását. Az élelmiszerek minősége az elmúlt hetekben tovább javult, kevesebb terméket kifogásoltak a vizsgálatokat irányító szakemberek. Egyes mezőgazdasági húsüzemek termékeinek minőségét azonban mégis elmarasztalták, mert a megengedettnél nagyobb mennyiségű vizet tartalmaztak, és fehérjehiányt is megállapítottak. Ezeket az üzemeket figyelmeztették, hogy erősítsék meg a belső ellenőrzést. — Tanácsi önállóság. 1973- ban Pomázon három új tanácstörvényt alkotott a nagyközség tanácsa. Egyet a tanácsi lakások elosztásáról, egyet a szervezeti és működési szabályzat módosításáról és egyet a község ünnepi fellobogózásáról. zó madarak. Az Országos Természetvédelmi Hivatalhoz befutó jelzések szerint ezen a télen ritkábban látni a nagyobb vizeink körül keringő népes madár-rajokat. mert az apróbb jvakról is e'tűnt a jég, s így szétszórtan, párosával, vagy Az érdi Bentavölgye Tsz az idén is jó gazdasági évet zár. A 2400 holdas gazdaságban 50—60 összetartó vadlibát. Az év első napját tavaszjelző énekével: a nyitnikék-kel köszöntötte néhány cinke, az esős január megtévesztette őket. Búgnak a gerlék is, ha az idő enyhe marad, költeni kezdenek. Koppány György képriportja elkészült a 317 férőhelyes tehenészeti telep, amelynek összköltsége betelepítéssel 40 millió forint volt. Az új szarvasmarhatelepre Finnországból vásárolták a törzs- állományt. A FINN—AYSIR fajtájú állomány tehenei évente 5000 liter tejet adnak. A tehenészeti telep környékén 300 holdas legelőt alakítanak ki. Ebből a fajtából hazánkban még nincsen törzs- állomány. A közös gazdaság idei árbevételét 87 millió forintra tervezték és ebből 4 millió a mérleg szerinti nettó nyereség. A gazdaság kis vágóhídja az idén rekordot ért el. Nemrégiben vágták le a hatezredik hízott sertést. A háztáji gazdaságokból 3000 került a vágóhídra. \ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK BUDAPESTI IGAZGATÓSÁGÁNAK FELHÍVÁSA \ MGYKÁll HONOR. SZOB ÍS VÁC KÖRNYÉKI FIATAIOKHÖZ A személy- és áruszállítás, a helyi munkásvonatok közlekedésének zavartalan, kulturált körülmények közötti lebonyolítása érdekében, azonnali belépéssel felveszünk érettségizett, és az általános iskola 8 osztályát elvégzett, 18—40 év közötti FÉRFIDOLGOZÓKAT kocsirendezőnek, sarukezelőnek, váltó-jelzőberendezest kezelőnek, vonatfekezőnek. vonatvezetőnek; NODOLGOZOKAT o helyből Budapestig és vissza közlekedő személyvonatokra jegvvizsgáló kalauznak, vonatvezetőnek, o forgalmi szolgálattevők utánpótlására forgalmi tanulónak. Jó kereseti lehetőség. Budapesti oályaudvarokra történő jelentkezes esetén kiemelt bérezés. Nagykáta, Monor, Vác és Szob környékének fiataljai! Várjuk jelentkezésüket a fenti állomások vezetőinél, budapesti oályaudvarokra a Keleti pályaudvaron levő Központi Munkaerő Felvételi Irodán. MAGYAR ALIAMVASUTAK IGAZGATÓSÁGA BUDAPEST A budai szandzsák adóösszeírása Pest megyei családnevek a török hódoltság idején ELLENŐRZÉSEK Javuló minőség - szebb csomagolás Éledő madárvilág Kedvez az enyhe idő a madárvilágnak, a hótakaró nélkül sötétlő földeken könnyebben rátalálnak a táplálékra a varjak és a különböző ragadokisebb csoportokban élnek, téli tájak jellemzője, a vadlúr csapat is hiányzik, egyed' Kardoskút környékén figye tek meg az elmúlt napokbs
