Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-17 / 13. szám

1974. JANUÁR 17., CSÜTÖRTÖK n»i MEG kMís -lap Utak huszonegy országba Eredményes év ülőn gazdiig prepám Eddigi legeredményesebb esztendejéről adhat számot a Cooptourist szövetkezeti utazási iroda. 1973-ban a belföldi programok vol­tak a leglátogatottabbak, ezeken több mint 50 000 ven­dég vett részt^ Elmondották, hogy a múlt évi forgalom megközelítette a 250 millió forintot, s a vállalat dollár- bevétele is több mint 50 szá­zalékkal emelkedett. Az idén a választék még gazdagabb. Az utazni vágyók 21 ország­ba látogathatnak el az iroda szervezésében, bővül az .úgy­nevezett szakmai programok listája. A hazánkba érkező külföldiek száma is növekszik, a legtöbb vendéget a szo­cialista országokból vár­• ják. Ez évben hozzálátnak a bu­dapesti szövetkezeti nagyáru­házban létesítendő reprezen­tatív iroda megyei ágának előkészületeihez is. A ''nö­vekvő idegenforgalom kielé­gítésére a gyöngyösi ÁFÉSZ- szel együttműködve a Mátrá­ban szállodát építenek. A kiváló parancsnok Marosi Elemér, a dabasi járás ön­álló Kossuth Lajos munkásőr század Örkényi alegységé­nek parancsnoka a nemrégiben lezaj­lott egységgyűlé­sen harmadszor vette át a „Kiváló parancsnok” ki­tüntetést. Zubbo­nya jobb * oldalán ugyanis az „Okta­tásügy kiváló dol­gozója” jelvény mellett sorakoz­nak előző kitünte­tései, a bal olda­lon pedig a „Haza szolgálatáért” arany, ezüst, illet­ve a „Szolgálati Érdemérem” 10— 15 éves fokozata csillog. Az 52 éves mun- kásőrparancsn ok civilben az Örké­nyi mezőgazdasá­gi szakközépiskola igazgatóhelyette­se. Két leánya is munkásőr. 'Ennek előzmé"”0 massu­re. az 1956-os el-' lenforr^dMonv a nyúlik vi'sza. Ma­rosi Elemér akkor az Örkényi, általá­nos iskola igazga­tója volt, és a községi pártbizott­ság titkárát he­lyettesítette. »1956. október 27-én négy gyerekével, feleségével, idős édesanyjával éj­nek idején mene­külni kényszerült az ellenforradal­márok et#l. Sarol­ta lánya akkor volt 14, Éva pedig. 8 éves, két fia még kisebb. Az­tán újabb meg­rázkódtatások kö­vetkeztek. Biksza Miklós, a járási pártbizottság első titkára, akivel ak­koriban Marosi Elemér együtt dol­gozott a rend, a munkáshatalom visszaállításán, de­cember 10-én mártírhalált halt. Marosi E emért a megrendítő hír arra serkentette, hogy folytassa a munkát, amit Bik^ sza Mi Vés annyi­ra'a lelkén viselt, a helyi munkásőr­ség megszervezé­sét. A jelenlegi Ha­ladás Termelés .ö- vetkezet helyisé­gében 1957. január 10-én kilenfen megalakították az MSZMP helyi szervezetét, de a gyűléseket még egy ideig a Ma­rosi család laká­sán tartották. 1957. február 20-án az- után aláírták a munkásőrségé » való belépési nyi­latkozatot. Saroltában és Évában kitörölhe­tetlen érzelmi nyomokat hagytak az események, alig várták, hogy be­töltsék 18. évüket és jelentkezzenek munkásőrnek. így történt, hogy a hattagú Marosi családnak »a fele munkásőr lett. S Marosi Elemér képzeletben már a fiait is munkásőr egyenruhában lát­ja. P. Zs. Óvodától a mosodáig Érd jelene és jövője Hazánk legnagyobb községének, a 35 ezer lakosú Érdnek történetét évek óta gondos kezek jegyezgetik. Talán 1975-ben, hazánk felszabadulásának 30. évfordu­lójára napvilágot is lát az érdekes helytörténet, Érd nagyközség fejlődésének krónikája ... A krónikás im­már hetedik éve Máthé Dezső, a községi tanács elnö­ke. Azt mondja, ez a legkedvesebb elfoglaltsága, hob­byja. Ügy ismeri a község történetét, mint saját éle­tét. Es mi mégsem a múltról, hanem Érd jelenéről és jövőjéről kérdezzük. — Az apróságokkal, a 3—6 évesekkel kezdeném. Érden 1800 óvodás korú gyermek él, közülük idén csak nyolcszáz­nak jutott hely a gyermekin­tézményekben.' Pedig 1970-ben épült egy 50, 1972-ben pedig két, 100 és 50 gyerek elhelye­zésére alkalmas óvoda. Ha a nagyobb üzemek, szövetkeze­tek is úgy akarják, vagyis anyagilag támogatják elképze­lésünket, idén újabb óvodákat adhatunk át. Tervünk az, hogy átalakítással, toldalék- építkezéssel az óvodai helyek számát 1974-ben csaknem 225- tel gyarapítjuk. • Villany/ víz, csatorna: a közművesítés, amely az utóbbi években leginkább foglalkoz- ' tatja az érdi lakosokat. Milyen terveik, elképzeléseik vannak ezzel kapcsolatban? — Az elmúlt esztendőben 2 millió forintot fordítottunk a villanyhálózat bővítésére. Idén még ennél is több áll rendel­kezésünkre. a Nehézipari Mi­nisztérium és a megyei ta­nács jóvóltából. Még idén hét kilométeres szakaszon meg­oldjuk a villany bevezetését. Az üdülőkörzetek azonban csak 1977—78-as években ke­rülnek sorra. A továbblépés­hez ugyanis nagy rekonstruk­cióra lesz majd szükség: a transzformátor-állomásokat kell bővítenünk, és sok he­lyen a régieket nagyobb kapa­citású vezetékekre kell kicse­rélnünk. — Az érdi ivóvíztársulat évek óta működik. Jövőre már 25 ezren kapnak vízvezetékből jó, egészséges ivóvizet. Idén A pályaválasztási gondok megoldásához kívánunk segítséget nyújtani szakmunkástanulók felvételével. FELVESZÜNK GYÓGYSZERGYÁRTÓ, VILLANYSZERELŐ, HEGESZTŐ, GÉPSZERELŐ ÉS CSŐSZERELŐ TANULÓKAT. Fiúknak kollégiumi elhelyezést biztosítunk. Sportolási, szórakozási lehetőségek, szociális juttatások. i Aj ipar várja — a Chinoin tanítja a fíatahkat. Jelentkezni lehet: eh Chinoin Gyógyszergyár Oktatási Osztály, ) Budapest IV., Tó utca 1/5, másfél millió forintot fordí­tunk vízkutatásra, újabb ku­tak fúrására, és a vízvezeték­hálózatot is tovább építjük. A község régi gondja a csator­názás. Végre, idén nyáron megkezdhetjük az építkezést; 10 millió forintos költséggel 7 kilométeres csatornarend­szer, valamint egy napi 2000 köbméter kapacitású szenny­víztisztító mű is készül. A csatornázást a lakásépítkezési terveink is sürgetik. Az En­gels, az Edit, az Erzsébet és a Budai út által határolt terü­leten ugyanis lakótelep épül. Az első 50 lakás építését még idén megkezdjük, átadásra azonban csak jövőre kerül sor. • Érd az agglomerációs öve­zetben hclyezkedils el. Az itt iakók többsége a környező nagyüzemekbe, illetve a fővá­rosba jár dolgozni. A nők azonban általában nem vállal­ják a fárasztó ingázást. Nekik milyen munkalehetőséget kí­nálnak? — Az érdi Ruházati Szö­vetkezetre vár a feladat, hogy a nőknek munkalehetőséget biztosítson. Éppen ezért idén a szövetkezet korszerű terme­lőüzemet épít, és jelentős re­konstrukciót hajt végre. Ha elkészül az új üzemház a szö­vetkezet 7,5 milliós termelési értéke mintegy 10 millióra emelkedik, és az eddiginél lé­nyegesen több nő kaphat mun­kát itt, helyben. Sok bedolgo­zót foglalkoztat a Budai Já­rási Háziipari Szövetkezet is, a Játékkészítő Htsz pedig 110 fős bedolgozói hálózattal dol­gozik. • A nagyközség tanácsának legnagyobb feladata a lakos­ság ellátásának, a szolgáltatá­soknak a fejlesztése. Pár éve készült el Érd egyik büszkesé­ge, a modern szoigáltatóház. Ezzel azonban nem állt meg a fejlődés, állandóan növekszik a 35 ezer lélekszámú nagyköz­ség igénye. — Végrehajtó bizottságunk 1970—1983 közötti 15 esztendő­re részletes tervet készített a kereskedelmi hálózat fejlesz­téséről. Az elképzelések egy része már megvalósult, sok új üzletet, ÁBC-áruházat adtunk át a közelmúltban. Üzleteket alakítottak' át, bővítettek: az ellátás jónak mondható. Na­gyobb a gond a lakossági ja­vító szolgáltatással. Az érdi Vas- és Fémipari Ktsz pél­dául erre az évre tervezte az új autó- és motorkerékpár­szervizének átadását. A szá­mításba azonban egy kis hiba csúszott, ma már nyilvánvaló, hogy 1974-ben nem készül el a szövetkezet autószervize, il­letve modem üzemháza, a terveket ugyanis korrigálni kell. így csak 1975-ben adják át rendeltetésének Érd és a járás egyik legmodernebb, 11 millió forintos költséggel épü­lő javítóműhelyét. — Idén megoldódik a tüze­lőolaj-ellátásunk is. Eddig há­rom fűtőolaj-kimérő hely állt a lakosság rendelkezésére, idén további hármat épít a TÜZÉP, illetve az Érd és Vi­déke ÁFÉSZ. A Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vál­lalat pedig gázcseretelepet ad át az év végéig. A Pest me­gyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat vezetősége ezekben a napokban járt nálunk helyszí­ni szemlén. Az elképzelésünk ugyanis az, hogy a régi fod­rászat helyén, a két vasút kö­zött mosó- és vegytisztító sza­lont rendezünk be. A két és fél millió forintos beruházás­sal épülő üzletet 1975 elején adjuk át, ahol önkiszolgáló rendszerű mosoda kap helyet; valamint 6 órás vállalási idő­vel gyors és expressz vegy. tisztítást is végeznek. A. É. Tanácskoztak a textilesek A múlt évi munka eredmé­nyeiről, az idei tervekről és a szakszervezetnek a termelést segítő feladatairól tárgyalt szerdán a Textilipari Dolgo­zók Szakszervezetének köz­ponti vezetősége. Az ülésen dr. Bakos Zsigmond könnyűipari miniszterhelyettes tájékozta­tott az iparág 1973. évi telje­4 ítményéről, a rekonstrukció llásáról, és az 1974-es év főbb tennivalóiról. A nagyszabású fejlesztés jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy 1973- ban a teljes termelési érték mintegy 10 százalékkal nőtt, s a vállalatok egy részénél a nyereség várhatóan kedve­zően alakul. A belföldi és az exportszállítások 8—9 száza­lékkal nőttek; különösen a tő­kés export fejlődött. Baranyai Tiborné, a szak- szervezet főtitkára a tenniva­lók között elsőként jelölte meg hogy a szakszervezet támo­gassa a gazdasági vezetést a célkitűzések gondos kialakítá­sában, különös tekintettel a szakképzett munkaerők biz­tosítására, a szociális munka- védelmi és kulturális beruhá­zások meghatározására. Fel­hívta a figyelmet a szocialista munkaverseny és a brigád­mozgalom kiszélesítésének, az üzem- és munkaszervezési te- vékenvség gyorsításának fon­tosságára. Csupasz zab Az Országos AgrobotanikaS Intézet táplánszentkereszti kí­sérleti telepének újabb nö­vényfajtája kapott előzetes elismerést. Deutsch Miklós ne­mesítő zabfajtájáról, az úgy­nevezett csupasz zabról van szó. A magas fehérjetartalmú fajta a szopósmalacok, s a bor­jak kiváló takarmánya lehet A zab átlagos fehérjetartalma 8 százalék, a csupasz zabé pe­dig tizennyolc. Ezenkívül 4,5 százalék zsírt, illetve olajat is tartalmaz. Keményítő értéke 70 százalékos. Az új zabfajtá­val előnyösen javíthatják majd a tápokat, a csupasz zabból elit vetőmagot a jövő évben adhatnak a nagyüzemeknek. Tömeges elszaporításához 2— 3 év szükséges.­M egfigyeltem, hogy némelyik ember farsang táján, sőt már azt megelő­zően is, szemmelláthatólag megvál­tozik. Gondterheltebben jár-kel, hosszadalmas telefonokat bonyolít le részint barátokkal és ismerősökkel, részint pedig a varrónőkkel, szabókkal, minden idegszálával a bálra,’rosszabb esetben a bálokra összpon­tosít. Amennyire meg tudom ítélni, az utób­bi néhány évben mind több a bálmániákus, furcsállom is, hogy az új jelenségekre egyéb­ként érzékeny szoqjográfusok ebben a téma­körben még egyetlen oknyomozó felmérést sem végeztek. Másfelől észrevettem, hogy határozottan növekszik a bálozás ellenzőinek tábora is. tgy aztán nemcsak a szmoking, a nagyestélyi és a báli belépő lett sikk, hanem a szmokingo- sok, nagyestélyísek és báli belépősök fitymá- lása is. Előbb azonban egy ellenkező példa: Kedvenc lépcsőházamban, ahonnan lakásom ajtaja nyílik, az egyik este megszólított a második szomszéd, idős hölgy, aki eddig ép­pen csak fogadta a köszönésemet. Most vi­szont megkérdezte, hogy ott leszek-e az új­ságíróbálon. Nemleges választ adtam, mire némi habozás után arra kért. hogy ez esetben kérjek a nevemre meghívót, amelyet ő majd átvesz tőlem. Megvallom, kissé zavarba jöt­tem, mert úgy tudtam, hogy a néni, idős fér­jével együtt szerény nyugdíjból él, Ugyan miért vágyik éppen az újságíróbálra. Magá­tól is megindokolta: úgy tudja, hogy ott csu­pa ismert ember szokott megjelenni és ő sze­retné őket közelről, személyesen is látni. Valamit morogtam, hogy majd megpróbálok meghívót szerezni, azzal elköszöntem. Nem sokkal később, máshol és mástól vi­szont határozottan gúnyos hanghordozásban kaptam a kérdést, miszerint remélhetőleg van annyi eszem, hogy nem megyek el arra a flancos újságíróbálra. És — tette hozzá az illető — különben is véget kellene vetni en­nek az egész farsangi cirkusznak, s vissza­térni az ötvenes évek egészséges üzemi bál­jaihoz. Azokon bezzeg nem volt szmoking meg nagyestélyi, ellenben "virult a kollektív szellem, az igazgató és a munkáslány együtt ropta a táncot, nem úgy, mint mostanában az Intercontinental vagy a Gellért különtermei­ben. Őszintén szólva nem tudom, hogy kiknek adjak igazat a farsang pártolóinak vagy az ellenzőinek? Mert ha meggondolom, hát sem­mi kivetnivalót sem találok abban, hogy a2 év legtvdegebb szakában táncolni és iszogat­ni gyűlnek össze, az emberek az ilyesmitől csakugyan ki lehet melegedni. T vábbá ön­magában attól, hogv egy-egv alkalomra ki­öltöznek a báli vendégek, egymást múlják JEGYZET Nyakunkon a farsang fölül eleganciában, száz forintosokat húznak a prímás vonójába, még nem tér vissza a régi dzsentrivilág, azért a szocializmus to­vább épülhet, ha történetesen nem is a fé­nyes báltermekben. Más kérdés, hogy magam is jó érzésekkel emlékezem vissza azokra a régi üzemi bálok­ra, amelyeken csakugyan nem pompáztunk kihívó öltözékben, a férfiak jobbára típusöl­tönyben, a hölgyek — mennyire megsértőd­tek volna* ha akkoriban valaki hölgynek szó­lítja őket! — leginkább szürke szoknyában, piros pulóverben, lapos sarkú cipőben járták a divatos társastáncot, vágyig zakatoltak és énekelték hozzá, hogy hegyek között, völgyek között zakatol a vonat, meg hogy kerek a ká­poszta, csipkés a levele. Lehet, hogy azért is olyan kedves emlékek ezek, mert vagy húsz évvel fiatalabbak voltunk? Mégsem illik visszasírni a múltat sem az ötvenes éveket, sem az ötven esztendővel ez­előttieket. Azt hiszem botorság volna elvárni bármelyik igazgatótól, hogy előkeresse azt a régi típusöltönyt és végigtáncoltassa a mun­káslányokat. Manapság nem ettől lesz jó igaz­gató valaki, inkább attól, ha farsangkor és máskor is hozzáértően és emberségesen irá­nyítja a gyárat, ismeri, számontartja és or­vosolja munkásai gondját-baját. De azt sem tartanám helyesnek, ha megrendeznék külön a szocialista igazgatók bálját — tényleg, ilyen még nincs, csak nehogy valakinek ötletet ad­jak —. amelyen zártkörű ronsvrázás volna és ahova sikk volna meghívót szerezni. Különben, ha véletlenül kíváncsiak a ma­gánvéleményemre, hát szerintem nem az a mi legfőbb gondunk, hogy rendeznek-e autós­bált a Gellértben és miképpen lehet arra meghívót szerezni Akinek kedve és pénze van hozzá, az mulasson és költse. Akinek pedig nincs, az nyugodtan maradjon otthon, vagy menjen moziba., színházba. Szeretném hinni, hogy nálunk nem az számít, ki melyik bálon jelenik meg és hogy farsangkor milyen jelmezt visel. A magam részéről már a végén tartok a farsangnak, amely köztudomásúan vízke­reszttel kezdődik, vigalommal folytatódik és böjttel fejeződik be. A fizetésemet ugyanis még december végén megkaptam és a leg­frissebb kalkuláció szerint a maradékból leg­feljebb böjti ételekre futja. Árkus József

Next

/
Oldalképek
Tartalom