Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-16 / 12. szám

MONOMIDÍEI .Á P«E sM' M l'G Y Eli H i« L'Ä P K Ü L Ó N & XVL ÉVFOLYAM 12. SZÁM 1974. JANUAR 16.. SZERDA JAVULT A MUNKAVEDELEM Kevesebb baSeset fordul elő a termelőszövetkez etekben Függetlenített biztonsági megbízottak — Rendszeres továbbképzés Magasabb színvonalon üzletvezetők értekezlete / Uj tetöletigozgató Értekezletet tartottak a Pest , 'megyei Vendéglátó Vállalat moaori területigazgatóságanoz tartozó üzletek vezetői, ame­lyen reszt vett Tóth B. And­rás vezérigazgató-helyettes is, aki bejelentene, hogy kölcsö- j nos megegyezéssel, Csobán Mihály területigázgató lemon­dott, s helyébe a vállalat ve­zetés“ Kelemen Ferencet ne­vezte 'ki. Kelemen Ferenc ed­dig a szentendrei igazgatósá­gon áruforgalmi előadóként tevékenykedett, s ő látta él a területigazgató-helyettesi teen­dőket is. Az új területigazgató ezután az idei terveket ismertette. El­mondotta, hogy 4,3 százalékos forgalomnövekedést akarnak elérni 1974-ben. Nem lesz könnyű, mivel Nyáregyházán és Gyömrőn egy-egy egységet felszámoltak. Felhívta a figyel­met a kulturáltabb, magasabb színvonalú vendéglátásra. Eb­ben a félévben nyolc hűtőpul­tot állítanak be az egységekbe. Néhány évvel ezelőtt amo- nori járás termelőszövetkeze­teiben igen nagy gondot je­lentettek a gyakori üzemi bal­esetek, különösen 1968. január 1. után, amikor mód nyílott a kiegészítő üzemág létrehozá­sára: a műhelyekben a kez­déskor még a legminimáli­sabb munkavédelem sem volt biztosított. Ma már, szeren­csére, jobb a helyzet. Amint Krikus Béla, a járási hivatal élelmiszer-gazdasági és keres­kedelmi osztályának műszaki és munkavédelmi szakfelügye- ‘ lője elmondotta, tavaly to­vább csökkent a balesetek száma. Evek óta átlagosan két- százan-kétszázhúszan szen­vedtek balesetet, tavaly mindössze százötvenhár- man. Július 1-től a kereskedelmi dolgozók körében is beveze­tésre kerül a 44 órás munka­hét. A hozzászólók' többsége el­panaszolta, hogy kevés a fű­tésre és a tisztaság fenntartá­sára biztosított pénz. A területigazgató válaszá­ban megígérte, felülvizsgálják a panaszokat és intézkednek, majd kérte a jelenlevőket, te­gyenek meg mindent a tervek teljesítéséért. (g) Névadó ünnepség Maglódon Felavatták a házasságkötő termet Bensőséges hangulatú ün­nepségre került sor a napok­ban* a maglód! tanácsházán: Kovács József, a nagyközségi tanács elnöke felavatta a fel­újított tanácsház egyik részét, az új házasságkötő termet. Az átadáson részt vett Ba­ta János, Pest megye 12. sz. Kifogástalanul oldotta meg feladatait A tűzoltóparancsnok A mendei tanács 1973. de­cember 17-én határozatot ho­zott, mely szerint „... 1974. január 1-i hatállyal kinevezi Vecserik Jánost a községi ön­kéntes tűzoltóság parancsno­kává.” Éjjel-nappal készenlétben Derzbach Kálmán, a régi parancsnok, 27 évi munka után vonult vissza. — Miért van az, hogy bár a foglalkozása cipész, ónt 'a faluban inkább mint tűzoltót ismerik? — Talán azért, mert cipész létemre magam is a tűzoltói feladatok ellátását éreztem hi­vatásomnak. Fiatal koromban szórakozást, kikapcsolódást je­lentett, később felfedeztem benne életem értelmét. Har­mincöt éven át álltam éjjel­nappal készenlétben, hogy amikor félreverik a harangot, fussak bajtársaimmal segíteni a rászorulóknak. — 1938-ban léptem a testü­letbe, 1945-ben lettem pa­rancsnok. Emlékszem a hábo­rú utáni első járási versenyre, Gyömrőn rendezték meg. Csak a mendeiekrfek volt egyenru­hájuk. Akkoriban ötvenen- hatvanan voltunk, ma már nyolcvanan-százan vagyunk. Női rajokat is szerveztünk, 1950-tOJ azoK is inaumaK ver­senyen. A járási szemléken nem értünk el kiemelkedő si­kereket, általában közepes he­lyen végeztünk, de a verseny- eredményeknél többre becsül­tem a jó munkaszellemet. Törzsgárda kialakitatára tö­rekedtem, hiszen oaj esetén a hat-tíz éves gyakorsa.tál ren­delkező tűzoltókra lehet leg­biztosabban számi tani. Per­sze, kell az utánpótlás. így aztán gyakori volt, hogy ke­zem a au „harcolt” apa és fia — Ebben a faluban nem emlékeznek igazi nagy harcra ember es tűz között. — A tűzoltó munkája ak­kor eredményes, ha arra sor sem kerül. Fontos az alapos, lelkiismeretes megelőzés. Köz­ágiink területekre oszlik, s a terű let felelősök évente több­ször szigorúan ellenőrzik a megelőző tűzrendészeti sza­bályok megtartását. Fő a gyorsaság — A testület évente egy­szer, aratas Ideién, megerőlte­tő munkát végzett. Éjjel-nap­pal ügyeletben voltunk, de mozgósítottuk a község lakos­ságát is A tanácselnökkel együtt, személyesen ellenőriz­tem az aratásban részt vevő htezöga'Hasági gépeket, mag­tárakat, raktárakat, megfe­elő­lelnek-e a tűzrendészet! írásoknak. — Ha tűz üt ki valahol, fő a gyorsaság. Ahhoz, hogy gyorsak lehessünk, a szertár­nak kell állandóan rendben lennie, a lajtnak, fecskendők­nek készen állnia. Parancs­nokságom idején körülbelül tíz lakóház gyulladt ki, de egy sem égett le. Sok értéket men­tettünk meg. Mentés az ablakon át — Ha tűzzel nem is, volt egy nagy harcunk a vízzel. Az ár 1963. szeptember 8-án a déli órákban öntötte el a fa­lut, hatalmas feihőszaKadás íjtán. A vészharang hívására 10 percen belül együtt volt a csapat, s teljes létszámmal fogtunk a mentéshez. Az egyik Iskolából ablakon át kel­lett kihoznunk a rémült gye­rekeket. tíz-tizenkét házból kellett a lakókat kilakoltat­nunk, s közben a cselekvés határozottságával is segíte­nünk a pánikba esett embe­reket • — A falubeliek sok köszö­nettel tartoznak önnek önzet­len munkájáért. Hivatalos el­ismerést is kapott? — Maga a munka jutalma­zott engem. Kaptam ugyan többször szóbeli dicséretet a tanácselnöktől, aki egyben a tűzoltótestület elnöke, alkal­manként oklevelet a járási versenyeken, s amikor le­mondtam, a testületi pénztár­ból kétezer forintot. A leg­jobban mégis annak örültem, hogy megtaláltam a helyemet az életben azon a poszton. Va­laha úgy terveztem, hogy 30 évig végzem majd a parancs­noki munkát. Sajnos, csak 27 lett belőle. Jó közössége? formált Fülöp József százados, a já_ ási tűzoltóparancsnok a kö­vetkezőket mondta volt beosz­tottjáról: — Sajnálom, hogy kilépett közülünk. Derzbach Kálmán a járás tűzoltóparancsnokainak egyik legjobbja volt. Eredmé­nyesen dolgozott, munkatár­sait megbecsülte, azok szeret­ték őt. Sikerült jó közösséggé formálnia a mendei tűzoltó­kat, s kialakítania az állandó létszámot. Farancsnoksága idején nagy tűz nem volt Men­őén, szinte egyedülállóan az egész járásban. Hogy ez mi­nek köszönhető? A megelőző tűzrendészeti szabályok folya­matos megtartásának. A köz­ség vezetőire, lakóira támasz­kodva. kifogástalanul oldotta meg feladatait. Lilik Márta választókerületének ország- gyűlési képviselője és Póc.sih Lajos, az MSZMP nagyközsé­gi bizottságának titkára is. Az avatás után Schubert bölcsődalára léptek be a je­lenlévők a gyönyörű terembe: ekkor került sor ugyanis az év első névadó ünnepségére, Fo­dor Tibornak és feleségének Tibor nevű gyermeke kapott ünnepélyesen nevet Veress Eszter, a nagyközségi tanács vb-titkára meleg sza­vakkal szólt a Fodor családról: házasságkötésük és első gyer­mekük Anikó névadója is tár­sadalmi ünnepségként zajlott le Az 1. és 2. sz. iskola ta­nulói versekkel, dalrészletek­kel köszöntötték az ünnepel­tet, a kis Tibikét, Raukó Já­nos, a vasipari szövetkezet el­nöke pedig takarékbetét­könyvet adott át a szülőknek, majd a házaspárt és a csalá­dot ajándékkal, virágokkal halmozták el. Kovács József tanácselnök elmondotta, hogy a tanácshá­za felújítására 300 ezer forin­tot kaptak a megyei tanácstól, 1 150 ezer forintot pedig saját 1 bevételükből fordítottak rája. A felavatott termet bízvást nevezhetjük a járás legszebb ilyen létesítményének. A mun­kálatok zömét Rácz Gyula kő­műves kisiparos végezte, di­cséretesen. Ezen a héten befejeződik a többi iroda felújítása is, jel­képesen azonban már azokat is felavatták. G. J. Négy évtized A köz szó (iá ban — Apám kéményseprő, anyám kazlatLásoeli volt — mondja az újdonsült nyugdí­jas Monoron, Mátyás király utcai otthonában. — öten vol­tunk testvérek, én voltam a legfiatalabb. Szüleim azt sze­rették volna, ha többre vi­szem, mint testvéreim, s ezért iskoláztattak. 1932-ben szerez­tem meg az érettségit, majd az egyéves katonai szolgálat után, jegyzőgyakornoknak Al- bertirsára kerültem, ahonnan újabb tanfolyamra küldtek, Szombathelyre, amelynek el­végzése után Vasadon, Üllőn, Vecsésen majd Pilisen dolgoz­tam. A háború után is Pilisen kezdtem tevékenységemet. Két-három hónapig gyalog jártam Monorról a 15 kilomé­terre levő községbe. A felsza­badulás utáni hónapokban va­lami megragadta a figyelme­met. Nevezetesen az, hogy az állampolgárok már bátrabban léptek be az elöljáróságra, gyorsabban tudtuk ügyeiket intézni ★ — 1950-ben, a tanácsok megalakulásakor, Monorra ke­rültem, az adóhivatal vezetőjé­nek neveztek ki. 1952-ben pe­dig, amikor a járási tanácson létrehozták a központi köny­Arrú igencsak örvendetes, míg 1972-ben három halálos bal­eset következett be a mező- gazdasági üzemekben, az el­múlt évben egy sem. Az el­veszett munkanap is jóval ke­vesebb lett: tavaly 3908 volt. Évek óta gondot okozott, hogy a tsz-ekt>en nincs önálló biztonsági megbízott, baleset- védelmi felelős, de ma már egyre több tsz alkalmaz. Kiemelkedően javult a munkavédelem és baleset- elhárítás az úri Béke és az üllői Kossuth tsz-ben. A vecsési Ezüstkalászban, annak ellenére, hogy a mun­kavédelemben és a szociális ellátottságban javulás mutat­kozott, a balesetek száma je­lentősen megnőtt 1972 óta. A járási hivatal a különfé­le vizsgálatok során több hi­bát tapasztalt a tsz-ekben. Még mindig sok munka­gépről hiányoznak a védő- burkolatok, s az anyagok tárolása sem megfelelő sok helyen. A közeilmúltban százhar­minc szakember tett bizton­ságtechnikai vizsgát. Sajnála­tos, hogy jó néhányan távol­maradtak; ellenük szabálysér­tési eljárást kezdeményeznek. A termelőszövetkezetekben a veszélyes és mások testi ép­ségét veszélyeztető munkakö­rökben dolgozók január 20-ig vizsgáznak le. összefoglalva megállapítha­tó, tavaly jelentős mértékben javult a munka- és baleset- védelmi helyzet a tsz-ekben, de jócskán maradt még javí­tanivaló erre az esztendőre is. (— rj -) vetést, oda helyeztek, majd 1957-től az adócsoport főelő­adója lettem. — Szerettem munkámat. Mindig az a tudat adott erőt, hogy munkámat megbecsülik, s az embereken segíthetek. Már nem a régi bürokráciával intéztük az adóügyeket, s a törvényeknek ugyan megfele­lően, de humánusan. — 1952-ben léptem be a pártba. Az alapszervezetben propagandistaként tevékeny­kedtem sokáig, időközben ugyanis elvégeztem a marxis­ta—leninista egyetemet. — Nagyon nehéz volt a megválás, szinte a mai napig sem hiszem, hogy már nyug­díjban vagyok. Pedig ez tény. Hiányoznak a kollégák, nem­csak a hivatalbeliek, hanem a községi tanácsokon dolgozók is. Elrepült az idő, s el kellett búcsúznom. Van azonban mi­vel vigasztalódnom*: a kertész­kedés, az olvasás, a kisállat- tenyésztés a kedvenc időtölté­sem. Most már jobban ráérek. Feleségem is, aki jelenleg a MÉK-nél dolgozik, hamarosan nyugdíjba kerül, s akkor már nem leszek napközben egye­dül. ★ Várszegi László négy évti­Tervek — egy esztendőre Cél: a vízellátás mego'dása A gombai tanácselnök lájékoztafója — Milyen tervekkel, elkép­zelésekkel indulnak az új esz­tendőnek? Kása Károly, Gomba köz­ség közös tanácsának elnöke válaszolt a kérdésre: — Legfőbb célunk Gomba és Bénye vízellátásának meg­oldása. Az előzetes tervek után, a kiviteli tervet kell még elkészíteni, s ha minden jól megy, év végére várható a víztársulás megalakítása. Az elképzelések szerint a mo- nori víztársuláshoz kapcso­lódnánk, az lenne a leggazda­ságosabb megoldás. — Március végéig sze­retnénk átadni a bényei, ötvenszemélyes óvodát. A berendezést a napokban már megvásároltuk, az épü­letben is csak kisebb munkák vannak hátra. — Előzetes tárgyalásokat folytatunk a pilisi ÁFÉSZ vezetőivel: szeretnénk vegyes áruházat építeni Gombán. A földszinten lenne az áruház, az emeletre két pedagógus szolgálati lakást tervezünk. Az együttműködési megállapo­dást a lehető leghamarabb megkötjük, ha az ÁFÉSZ kap­csolódik elképzelésünkhöz. — Változatlan törekvé­sünk, a három község vil­lanyhálózatának további bővítése, járdák építése. — A gombai orvosi lakás az év első felében megürül. Az óvodát oda költöztetjük át, s így egycsapásra több gondunk is megszűnik. Eddig nem volt iskolanapközink, most az óvo­da helyén végre azt is létre­hozhatjuk. Nem tudtuk idáig megoldani a felnőttétkeztetést, az iskolanapköziben az is le­hetővé lesz. A bényei új óvo­dában kap helyet a központi konyha. — A tanácsháza előtti úton bokáig ér a sár. Még ebben az évben, a Fáy András Termelőszö­vetkezettel kooperálva, szilárd burkolatú utat építünk. Anyagi fedezet hiányában, nem tudjuk megvalósítani egy régi-régi tervünket, a gázcse­retelep létesítését. Monorra járnak át a palackokkal a gombaiak, bényeiek. Amint lehetőségünk lesz, ezen a helyzeten is igyekszünk majd változtatni. (k. zs.) NÉV NÉLKÜLI LAPOK A KETRECEKEN Győztes galambok RITKA A HIBA NÉLKÜLI Az üllői művelődési ház termében nagy érdeklődés kí­sérte a 44. sz. galambegyesü­let kiállítását. Az öt hosszú sorban elhelyezett, fehérre lakkozott ketrecekben szebb­nél szebb galambokat láthat­tunk, melyeket a Magyar Ga­lambtenyésztők Szövetsége ál­tal 'kiküldött, ismert két szak­értő, Gálos Gyula és Vanczel Mihály zsűrizett. Fajtagyőztes lett: Tóth Ti­bor budapesti zöld nyakú ke­ringő, Kophoncz István cse­peli, Polákovics György és Vigh Ferenc strasszer, Göbö- lös Sándor és Pólyák László körösi keringő és Boda Sándor king galambja. Kiváló minősítést kapott 31, igen jó volt 44 galamb. A csapatversenyt a budapesti zöld nyakú keringők közt Gö- bölös Sándor, a kingek közt Boda Sándor, a strasszerek közt Polákovics György, a kö­rösi keringők közt pedig Pó­lyák László galambjai nyer­ték. A zsűrizés igen szigorú volt, míg véget nem ért, a kiállítók közül senki sem tar­tózkodhatott a teremben. A ketreceken név nélküli lapo­kat helyeztek el, így a bírálók sem tudták, kinek a galamb­ját ítélik meg. A bírálat után a tenyésztőket beengedték, s a zsűritagok az érdeklődőknek a minősítésről felvilágosítást ad­tak, nagyon helyesen, mert a tenyésztők megismerhették a galambjaik körül mutatkozó hibákat. — A tenyésztők mindig elé­gedettek a bírálattal? — kér­deztük Gálos Gyulától. — Sohasem. Minden te­nyésztő abban a tudatban él, hogy az ő galambja hiba nél­küli. Ezt. mi szaknyelven ga­lambvakságnak nevezzük. A galambbal szemben sok a kö­vetelmény. Ritkán találkozunk olyannal, amelyik összesen száz pontot érdemel, 94 pontos már kiváló, 95 pontos pedig fajtagyőztes lehet. Több üllői tenyésztővel is beszélgettünk. Azt mondták, a bírálat szigorú volt, de igaz­ságos. (em) Többletbevétel — boradóból A sülysápi tanácsot száz­ezer forint többletbevételhez juttatta a boradó. zedet töltött a köz szolgálatá­ban. Jó munkájáért 1966-ban kiváló pénzügyi dolgozó elis­merésben részesült, 1970-ben pedig A tanácsi munkáért érem arany fokozatával tün­tették ki. Távozásakor a ve­csési nagyközségi tanács adó­ügyi dolgozói szép vázával lep­ték meg őt. Elbúcsúzott, de nem végle­gesen. Arra biztatták, ha úgy érzi, dolgozni akar, szívesen látják mindig maguk között. Gér József IVff SOR MOZIK Maglód: A gátlástalanság lovagja. Monor: Különös há­zasság. Nyáregyháza: Az Androméda törzs. Vecsés: Csinom Palkó. MŰVELŐDÉSI HÁZ Gyömrő, 19 órakor: Boksz- kesztyű és rózsa círhmel, Sándor György szerzői estje. Február tizenötödikén Lottósorsolás . Gyömrőn A gyömrői évforduló kap­csán, mintegy előzetes ren­dezvényként, február 15-én lottósorsolásra is sor kerül. A pontosan 10 órakor kez­dődő sorsolást, fél 9 órai kez­dettel, műsor előzi meg, mely­ben 20 perces divatbemutatót tart a Gyömrői Ruhaipari Szö­vetkezet is. A művelődési ház igazgató­sága a részvételi igényüket előzetesen bejelentőknek bé­lyegzővel ellátott belépőjegye ad.

Next

/
Oldalképek
Tartalom