Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-16 / 12. szám
2 '^Jtívlap 1974. JANI) ÄR 16., SZERDA FÄIKUSZ Fogolycsere? A DÉL-VIETNAMI FELEK kétoldalú katonai vegyes bizottsága DIFK-tagozatának szóvivője kedden közölte Saigonban : Thieu repülőgépei hétfőn Dél-Vietnamban összesen 137 bevetésben támadták a felszabadított területeket, s az Amerika-barát rezsim nyolcvanhat gépe bombázta a kambodzsai határ közelében, Tay Ninh tartományban levő, DIFK-ellenőrizte Thien Ngon és Lo Go helységet. A barbár támadók súlyos veszteségeket okoztak a lakosságnak. A bombázás következtében Thien Ngonban, amelyet a DIFK a hadifogolycsere egyik színhelyéül javasolt, számos lakóház elpusztult, s megrongálódott a repülőtér egy része is. A DIFK SZÓVIVŐJE megállapította: Saigon újabb tűzszünetet sértő cselekményei a katonai és a polgári foglyok átadásának szabotálására irányulnak. Az Egyesült Államokat azzal vádolta, hogy a négyoldalú katonai vegyes csoport jeleivel ellátott helikopterekről irányítja, illetve látja el tanácsokkal területrabló hadműveleteikben a saigoni alakulatokat. Az Egyesült Államok katonailag továbbra is beavatkozik Dél-Vietnamban — hangsúlyozta. A HANOIBAN megjelenő Nhan Dán kedden egyik hír- magyarázatában rámutatott, hogy a saigoni rendszer az új év első napjaiban fokozta háborús bűntetteit a dél-vietnami lakosság ellen. Repülőgépei naponként több száz bevetésben hatoltak be a DIFK ellenőrizte térségek fölé, sorozatosan bombázták a felszabadított körzeteket. A VIETNAMI DOLGOZOK PÁRTJÁNAK lapja megállapítja, hogy mindezek a tűzszünetsértő cselekmények nyomon követik Thieu háborús uszító felhívásait. Az Egyesült Államok és a saigoni adminisztráció újabb katonai kalandokra készülődve minden alkalommal a DIFK-et rágalmazza meg és vádolja azzal, hogy offenzívára készülődik. EMLÉKEZTET ARRA, hogy a kétoldalú katonai vegyes bizottságban a fogolycsere folytatásáról január 4-én létrejött elvi megállapodás ellenére Saigon mondvacsinált ürügyekkel halogatja az akció megindítását. VÉGÜL hangsúlyozza: „A vietnami nép délen és északon egyaránt követeli, hogy Washington és Saigon szüntesse be bűntetteit és tegyen eleget vállalt kötelezettségeinek. A DIFK a felszabadított övezet, a lakosság élete és javai, a párizsi megállapodás védelmére fenntartja magának a jogot, hogy keményen visszaverje az Egyesült Államok irányításával és támogatásával végrehajtott saigoni támadásokat”. A TEGNAPI NAP dél-vietnami hírei közt azonban található egy, mely másmilyen új momentumot is hordoz magában: a Párizsban tárgyaló saigoni delegáció szóvivője ugyanis kedden közölte, hogy Thieu elnök utasította a párizsi tárgyalásokon részt vevő saigoni fődelegátust, Nguyen Luu Vien miniszterelnökhelyettest: utazzék vissza Párizsba. Párizsban nem látják világosan, vajon a fődelegátus újabb javaslatokat hoz-e magával. Vien csupán a tárgyalások első négy hónapja folyamán állott a saigoni delegáció élén, majd helyettesére bízta a további tárgyalásokat... A. B. T. Brüsszeli viták Kedden hajnalban három órakor, csaknem 12 órás heves vita után eredménytelenül ért véget a közös piaci földművelésügyi miniszterek idei első tanácskozása Brüsszelben. Az ülést francia kérésre azért hívták össze, hogy megvitassák a marhahús felvásárlási árának kérdését. Párizs, arra hivatkozva, hogy az ár az utolsó időszakban jelentősen csökkent, az ártámogatás 10 százalékos megemelését s egyben a közös piaci országok marhahúsimportjának azonnali leállítását követelte, Olaszország és Írország támogatásával. A többi hat ország viszont ellenezte ezeket az intézkedéseket, mivel a fogyasztói árak az elmúlt időben nem csökkentek, viszont a felvásárlási órtöbblet feltétlenül jelentős áremelkedést, ezzel az infláció további gyorsulását vonná maga után. A húsfelvásárlási árak emelésére egyébként — szinte minden más mezőgazdasági termék árával együtt — mindenképpen sor kerül akkor, amikor a kilencek tavasszal megállapítják majd az idei termelői árszintet. A különböző mezőgazdasági érdekképviseletek azt követelik, hogy az általános áremelkedés és ezen belül az üzemanyagárak emelése miatt mintegy 17 százaikkal emeljék összességében a mezőgazdasági árszintet. A Közös Piac bizottsága ennél valamivel kevesebbet kíván javasolni, de ez a javaslat is csaknem 12 százalékos emelkedést irányoz elő. Brüsszelben az éjszaka tanácskoztak' a Közös Piac kilenc tagállamának külügyminiszterei is, akik az úgynevezett közös területfejlesztési alapból folytatott hétfő délutáni vita kudarca után, este 10 órakor jöttek össze újabb megbeszélésre, de ekkor sem tudtak megegyezésre jutni. A tanácskozás kedden egész napon át folytatódott, s a többi között ezen kellett eldönteni, mi lesz a kilencek válasza Nixon elnöknek az olajfogyasztók konferenciájára vonatkozó meghívására, s lesz-e a közös piaci országoknak egységes álláspontjuk a washingtoni értekezleten. Ez volt a délelőtti napirend. Délután az időközben beterjesztett kompromisszumos javaslatok alapján ismét a területfejlesztési alapról folytatódott a megbeszélés. Táviratváltás Szovjet—finn gázvezeték Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke táviratot váltott a szovjet vezetőkkel abból az alkalomból, hogy üzembe helyezték a Szovjetunióból Finnországba vezető gázvezetéket. A finn államelnök táviratában megállapította, hogy ez az esemény új fontos tanúbizonysága Finnország és a Szovjetunió erősödő kapcsolatainak. Leonyid Brezs- nyev, Nyikolaj Podgomij és Alekszej Koszigin választáviratukban kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a két ország sokoldalú együttműködése tovább erősödik és fejlődik majd a szovjet és a finn nép javára, a nemzetközi béke érdekében. A munkásosztály és az értelmiség közötti szövetség objektiv alapjai Közlemény az európai kapitalista országok kommunista pártjainak genfi kollokviumáról A párizsi L’Humanité kedden közölte az európai kapitalista országok kommunista pártjainak Genfben az értelmiség helyzetéről rendezett kollokviumáról kiadott közleményt. A közlemény hangsúlyozza, hogy a kapitalista országokat sújtó válság a kultúra területére is kiterjed s egyre növekvő mértékben érinti az értelmiséget is. Az értelmiség ANGLIA Általános választások február első felében? Maratoni hosszúságú, majdnem hatórás tanácskozás után az angol kormány hétfőn este visszautasította a szakszervezeti főtanács tervezetét. A TUC által felkínált formula megígérte volna, hogy ha a kabinet vezetői kiveszik a bányászokat a bértörvények korlátozásai alól és véget vetnek a gazdaságot megnyomorító háromnapos munkahétnek, amelyet a 270 000 bányász munkalassítására hivatkozva bevezettek, akkor a többi szakszervezetben Lionel Murray TUC-főtitkár szavai szerint — nem nyitja meg az újabb bérkövetelések zsilipjét. Londonban úgy vélik, hogy ha valamilyen előre nem látható fejlemény — így például a kormánypolitika számára erősen negatív közvéleménykutatási adat — nem merül fel, akkor a Heath-kormány esetleg még ezen a héten bejelenti a másfél évvel előrehozott általános választások időpontját. William Whitelaw, a nemrég „békéltetőnek” kinevezett foglalkoztatottságügyi miniszter kijelentette, hogy a kormány is fontolóra veszi következő lépéseit. A konzervatív párt politikai elemzői szerint a kormány számára uralmának meghosszabbításához ennél már csak kedvezőtlenebb időpont következik. A Munkáspárt politikusai azt gyanítják, hogy a konzervatívok még a régi választói névjegyzék szerint akarják megejteni az általános választásokat. Ezen a névjegyzéken ugyanis hat és fél — hétmillió választópolgár még nem szerepel, mert vagy újonnan érte el a korhatárt, vagy az utóbbi időkben elköltözött lakóhelyéről. A lajstromra csak utánjárással veszik fel őket, egyesek — főleg a fiatalok — számára pedig fizikai lehetetlenség, hogy szavazhassanak. A számítások szerint a szavazástól ezáltal elütött emberek 75 százaléka a Munkáspártra adná voksát. Minthogy az új névjegyzék február 16-án lép érvénybe, a kommentátorok úgy vélik, hogy a választásokat ezt megelőzően lebonyolítják Angliában. társadalmi helyzete egyre rosszabodik. A monopolista koncentráció a kultúra területén is érezteti hatását, a kormányok egyre inkább hatalmi érdekükben használják fel a tömegtájékoztatási eszközöket, a gazdasági cenzúra egyre súlyosabban korlátozza az alkotói szabadságot. Ez a helyzet kiszélesíti a munkásosztály és az értelmiség közötti szövetség objektív alapjait. A demokrácia, a kultúra és a szocializmus három egymástól elválaszthatatlan eszme — hangsúlyozza végül a közlemény. — A munkásosztály és az értelmiségiek e három eszme alapján szövetkezve győzelmesen építhetik majd fel azt a jövőt, melyben az egész társadalom ezidáig ismeretlen szabadságot élvez majd. A SZOVJET—NYUGATNÉMET gazdasági vegyes bizottság tagjai kedden folytatták tanácskozásukat Bonnban. Az első munkamegbeszélések még hétfő este kezdődtek meg. ERNESTO GEISEL tábornokot, a Nemzeti Megújulás Szövetségének (Arena) jelöltjét választották meg kedden Brazília új elnökévé. Űrrekord - Kohoutekkel Gerald Carr, Edward Gibson és William Pogue, a Skylab—III amerikai űrlaboratórium három asztronautája keddre virradó éjszaka a világűrben megdöntötte az időtartam-repülés eddigi rekordját, amelyet 1973. szeptemberében a Skylab—II.( három űrhajósa állított fel, aki ötvenkilenc napot, tizenegy órát, kilenc percet és négy másodpercet tartózkodott az űrben. A Skylab—III. utasai a rekord megdöntésének időpontjában — kedden hajnalban, közép-európai idő szerint 2.10 órakor — 858-ik alkalommal kerülték meg a Földet, s San Franciscótól délnyugatra, a Csendes-óceán térsége fölött haladtak át. A houstoni űrközpont igazgatója szerint Carmak, Gibsonnak és Po- guenak „a legjobb kilátásai” vannak arra, hogy a terveknek megfelelően 84 napot töltsön az űrben. Az űrhajósoknak kitűnő alkalmuk volt arra, hogy megfigyeljék a Kohoutekr üstököst, amelyről számos fénykép- felvételt készítettek. A Kohoutek-üs- tökös egyébként kedden a Földtől „mindössze” 120,5 millió kilométeres távolságban száguldott, óránként 189 902 kilométeres sebességgel. Az üstökös a keddi napon haladt át pályájának földközel pontján. Sok tudós és amatőr csillagász nagy csalódására azonban szabad szemmel nem lehetett látni az égitestet. Távvezérléssel röptében megsemmisítették a Ko- houtek-üstökös fényképezésére, múlt héten szombaton este az újmexikói White Sands rakétakilö- vő-telepről felbocsátott Aerobee- rakétát. A földi irányítók azért határoztak így, mert megállapították, hogy a rakéta letért pályájáról. Az enyhülés ellenségei Nem újkeletű szokás a mérlegkészítés esztendéváltáskor. Ezúttal a megfigyelők és kommentátorok ritka egyöntetűséggel foglaltak el azonos álláspontot néhány kérdésben. Az első: a szovjet—amerikai viszony normalizálódása — amiben óriási szerepe volt Leonyid Brezs- nyev amerikai látogatásának — a nemzetközi enyhülés kulcsfontosságú tényezője marad az 1974. évben is. A második: öreg földrészünk, Európa még sosem szolgált rá ennyire a „béke kontinense” elnevezésre, mint most, a megkötött fontos egyezmények után, amikor már tulajdonképpen „a helyszínen vannak” az európai biztonsági és együttműködési rendszer építőkockái. Mindez nagy sikere az összehangolt külpolitikát folytató szocialista országok nemzetközi tevékenységének, s nem véletlen, hogy az újévi üzenetek hazánk fővárosából éppúgy, mint Moszkvából, Berlinből, Varsóból és Szófiából, a megalapozott optimizmus hangján szóltak. S mégis hibát vétenénk, ha az alapvető tendencia — az enyhülés nagy erejű térhódítása— mellett nem fordítanánk figyelmet az ellenkező irányú kísérletekre, arra, hogy az Egyesült AUamokban és Nyu- gat-Európában is nagy erejű, befolyásos hívei vannak még a hidegháborúnak. A hidegháború utóvédéi Ami az amerikai politikai színpadot illeti, ott az elmúlt időszakban egy sajátos „politikai koalíció” jött létre olyan erőkből, amelyek korábban csupán ritkán vagy alkalomszerűen léptek fel egységesen. Különösen aktív a katonaiipari komplexum, azoknak a csoportja, akik a hadikiadások mindenáron való növelésében érdekeltek, s úgy félnek a SALT-tárgyalások sikerétől, mint az ördög a tömjénfüsttől. Jackson demokrata szenátor s az enyhülés más megrögzött ellenségei mögött a nyugati parti rakétagyárosok, repülőgépgyártó vállalatok pénze áll. \ Hasonló álláspontot foglalnak el a nemzetközi kérdésekben a legnagyobb „sárga” szakszervezeti szövetség, az AFL—CIO vezetői, Mean és társai. Nem kis szerepe és befolyása van az amerikai politikai életben az Izrael-pártí érdekcsoportoknak, a cionistáknak, akik a hidegháború híveinek szövetségesei minden nemzetközi kérdésben. Nyugat-Európa politikai térképén is megtalálni a hidegháború utóvédharcosait. A legutóbbi politikai események bebizonyították, hogy a NATO megosztottsága nem vezet automatikusan a szervezet katonai terveinek valamiféle „deeszkalációjához”. Katonai struktúráját úgy alakították ki, apparátusát úgy állították össze, hogy képes legyen egyfajta „automatizmusra”, a számára kedvezőtlen politikai folyamatokkal való szívós, tartós szembeszegülésre. A szervezet negyed század alatt az észak-amerikai és a nyugateurópai militarizmus sajátos beltenyészetévé vált, amelyet a legszorosabb szálak fűznek a benne részt vevő országok hadiipari köreihez. Hamis értékelések A NATO integrált törzsp, az apparátus mindent megtesz a kontinens pozitív folyamatainak meggátolására: saját fegyverkezési terveiket — ez történt a legutóbbi brüsszeli konferencián is — a Szovjetunió s a szocialista országok szándékairól szóló tendenciózus hamis „értékelésekkel” kísérlik meg alátámasztani. A NATO mind nagyobb figyelmet fordít a nyugati országok közvéleményének megdolgozására, társadalmi szervezeteket patronál, érdekeit képviselő csoportokat, „lobbykat” hoz létre képviselőik, újságírók, üzletemberek stb. között. A szervezet brüsszeli központjában semmitől sem félnek annyira, mint attól, hogy az enyhülés folyamata visz- szafordíthatatlanná válik, s fokozatosan aláássa Európának szembenálló katonai tömbökön alapuló megosztottságát. A NATO vezetői a közelmúltban egyidejűleg szerveztek erőfitogtatást Észak-Európától a Földközi-tengerig. Ez a provokatív méreteket öltő, alandor feltételezéseken alapuló hadgyakorlatözön nyilvánvaló célt szolgál: fenntartani Nyugat-Európa „fenyegetettségének” mítoszát egy olyan időszakban, amikor — a megkezdődött, s a küszöbönálló tárgyalások tanúsítják — a politikai enyhülés után a katonai enyhülés is lehetővé vált Európában. A NATO-n belüli ellentmondások kiéleződése természetesen felelevenítette a vitákat a szövetségen belüli katonai koncepciókról. Figyelemre méltó, hogy közben a bizalmi válságot, az Egyesült Államokkal szemben megnyilvánuló elégedetlenséget ismét felhasználták olyan nézetek propagálására, amelyeknek visszahúzó és idejétmúlt jellege egyre világosabb. Különösen látványosan propagálták ezeket az elképzeléseket a Nyugat-európai Unió november 22—25. között Párizsban megtartott közgyűlésén. Európa-csoport Közös vonásuk ezeknek a terveknek: a fegyverkezési hajsza fenntartása új, úgynevezett „európai” vezetési struktúrák kialakításával. Ide tartoznak a „francia—angol közös atomütőerő” tervének különböző vonásai. Ilyen jellegű az az elképzelés is. hogy a Nyugat-európai Unió égisze alatt hozzanak létre különleges katonai törzset, amely meghatározott csapatkontingensekkel is rendelkezne. Más tervek szerint a NATO Eu- rogroup („Európa-csoport”) nevű szervezete lenne a „nyugat-európai védelem” központja. íjem kell külön hangsúlyozni, hogy mindezek az elképzelések homlokegyenest ellenkeznek az európai enyhülés érdekeivel. A Novoje Vremja című szovjet külpolitikai folyóirat találóan állapította meg: „Sem a jelenlegi európai helyzet, sem pedig a szocialista országok politikája nem szolgáltatja a legcsekélyebb ürügyet sem ahhoz, hogy valamiféle „európai védelem” új vonalait építsék ki, s élezzék a katonai feszültséget ... Moszkva álláspontja éppúgy, mint az az álláspont, amelyet a szocialista közösség többi fővárosában foglalnak el, világos és változatlan: Európának nem új „erő- pólusokra”, nem „nukleáris tömörülésekre” van szüksége, hanem békére, biztonságra, s együttműködésre, összeurópai alapon”. Vajda Péter
