Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-15 / 11. szám

Közgyűlés Az Ecseri Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet január 19-én, szombaton, 9 órai kez­dettel közgyűlést tart az ÁFÉSZ 1. számú bisztrójában, j Arany oklevél 1925 óta megszakítás nélkül folytat kiskereskedői tevé­kenységet özvegy Tódor Ágos­tonná monori lakos: a KI ŐSZ 48 évi munkájáért arany ok­levéllel jutalmazta. Három hír egy községtől Befejeződött Nyáregyházán a gázcseretelep építése, s a telep még ebben a negyedév­ben a lakosság rendelkezésére áll. ★ Tavaly a nyáregyházi Nyá- ry Pál utcában 600 folyóméter járda készült el, csaknem tel­jes egészében társadalmi mun­kában. ★ Felújítottak két fúrt kutat a Diófasor és a Hunyadi utcá­ban. Nyáregyházán a harma­dik fúrott közkutat az idén újítják fel. mohod °vmín ''•' A P«ESJ M Í G Y FI HÍR L A P K ÜLŐ NKÍ.A DAS A Januári—februári párinapok XVI. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM 1974. JANUÁR 15., KEDD Több mint harmincféle táp Már a háztáji gazdaságok is vásárolják Megjavítják a szociális körülményeket G y émántlakodalom Ötvenötödik házassági év­fordulóját ünnepelte a napok­ban Monoron, a Balassa Bálint utca 9. szám alatt László Jó­zsef és felesége. A házi ünnep­ségen részt vettek gyermekeik, unokáik, és ajándékokkal, vi­rágokkal lepték meg őket. A Pest megyei Gabonafel­vásárló és Feldolgozó Vállalat öt takarmánykeverő üzemé­ből az egyik Monoron találha­tó. Amint Nemes Endre, az üzem fiatal vezetője elmon­dotta, tavaly 1440 vagon he­lyett 1504 vagon tápot gyártot­tak, amelynek forgalmi értéke 40 millió forint. A táp előállításához többfé­le ipari és mezőgazdasági alap­anyagot használnak fel, majd­nem minden takarmányhoz im­port árut is kevernek. Pél­dául hallisztet, földi diót, szó­jadarát, permixet Francia- országból, Indiából és Dél- Amerikából hozatnak. Készítenek olyan takarmányo­kat is, amelyekbe tejport és cukrot adagolnak. — Milyen keveréket gyárta­nak nagyobb tételben? — Elsősorban baromfitápot, amely 16 féle alapanyagból te­vődik össze, elősegíti a barom­fi gyors gyarapodását, növeke­dését: amíg a hagyományos baromfitartással a nevelési idő 4—5 hónap, addig a táppal ne­velt szárnyasok 3 hónap múl­va eladhatók, tojáshozamuk is nagyobb. — A baromfitáp után a ser­téstáp a legfontosabb, amely 13 alapanyagból tevődik ösz- sze. Hatása hasonló a barom­fitápéhoz, ugyanis míg a hagyományos hizla­lás ideje egy év, addig a táppal etetett sertés 8—9 hónap alatt eléri a 100 ki­lón felüli súlyt. — A ló? legjelentősebb vásár­Kati súg Vizsgáztak a fodrásztanulók KENYES KÉRDÉS Azt mondják, az emberi hiúságból mindig meg lehet él­ni, a női hiúságból még inkább a fodrászszakma bizonyára ezért is olyan népszerű, ezért a túljelentkezés csaknem minden évben az iparitanuló­iskolák „fodrászszakán”. A pénz azonban tényleg nem minden —o munka szép is. A laikus legalábbis azt gon­dolja: aki mestere, nyiván örömmel csinálja a frizurákat, örül a vendég örömének, s annak, ha a „lelketlen” hajból is ki lehet hozni valamit. Egy nap véletlenül csöppen­tem be a járás néhány fod­rásztanulójának — harmadikos lányok voltak — a félévi szak­mai vizsgájára. A monori Pe­tőfi utca sarkán levő fodrász­üzletben szokatlanul nagy volt a nyüzsgés: Acsaiék látták vendégül a fodrászlányokat, adták kölcsön néhány órára bóráikat, tükreiket a vizsgá­zóknak. Készültek a frizurák. Egymás haját mosták, csa­varták, fésülték a lányok. Vizsgáztatójuk középen ült, fi­gyelt. Tanácsokat nem adha­tott: azt akarta megtudni, mit tudnak a csaknem három év alatt elsajátított szakmai fogá­sok közül megmutatni a tanu­lók? Múlt az idő — az egyszerű, nappali frizurák nehezen ké­szültek el, s kicsit szomorú volt az eredmény: — Lányok, nem tudtok hajat csavarni. Egy vízhullám szin­te semmi, mégis, egyikőtök sem tudja megcsinálni rende­sen. Mi lesz a vizsgán? A lányok álltak, szép sor­ban a tükrök előtt, és hallgat­tak. Utolsó társukat figyelték, aki még nem készült el a munkával/ A vizsgáztató kérdezett: — Elkezdtétek már kidol­gozni a tételeket? Nem? Azért nézzünk valami elméletet, tételekben is benne lesz min­den bizonnyal. Mi játszódik le a haj szerkezetében dauerolás­kor? Néma csend, lesütött sze­mek. — Senki sem tudja? És ki tudná felsorolni a színskálát? — Fekete — suttogja valaki. —.Ez biztos. De itt aztán meg is áll a tu­domány. Ácsai Kati, a „ven­déglátó” üzlet fordászlánya, alig idősebb a lányoknál, súg. És súg Szőnyiné is, akinek pár évvel ezelőtt nem kellett szak­mai vizsgát tennie, két évvel előbb szabadult fel: megyei versenyen lett harmadik he lyezett. Hiába súgnak. Hallgatás a válasz a következő kérdések re is. A jövendő fodrászlányok modem, fehér köpenyeik zse­bébe süllyesztik a kezüket, egvmásra nézegetnek. Egyikük megjegyzi: — ... a vizsgán jól fel kell kötnünk a fehérneműt... A vizsgán az elhangzott kér­dések is szerepelnek majd, a gyakorlati vizsgán pedig egy napjainkban divatos, hullá­mos nappali frizurát kell fé­sülniük. Csakúgy, mint most. Nem sok idő van hátra. Nyelvemen a kérdés: miért választották ezt a szakmát? Nem merem megkérdezni. Félek. A választól. \ (koblencz) Új rendelet A REGI ELAVULT Az elavult, régi szabályren­delet helyett, amely Gomba, Bénye, Káva köztisztaságát szabályozta, újat dolgoztak ki, melyet a közös tanács leg­utóbbi ülésén jóvá is hagy­tak. A három községben intéz­ményes szemétszállítás nincs, minden tulajdonosinak magá­nak kell gondoskodnia a ház­tartási hulladék elszállításá­ról a tanács által kijelölt sze­métlerakodó helyre: Gombán o Vár út melletti szakadékba, Bényén a Kölcsey utca végén található gödörbe, Káván a Rákóczi utcán túl lévő terület­re. Az új rendeletben szó esik az állattartással, a trágyakeze­léssel, a szennyvízzel kapcso­latos tisztasági teendőkről, az utak rendbentartásáról is. (zs.) — A gombai Fáy András és a maglódi Univerzál tsz, mind­kettő havi igénye 22—27 va­gon áru. A monori, ceglédi, da- basi, pilisvörösvári, zsámbéki tsz-ek és ÁFÉSZ-ek is Monor- ról vásárolják a tápot. Az utób­bi években a háztáji gazdasá­gokba is egyre gyakrabban visznek tápanyagot. — Körülbelül 60—70 szállí­tó partnerünk van — folytat­ta Nemes Endre. Átlagosan havonta 120—140 vagon a for­galmunk, több mint 30 féle táp gyártásával foglalkozunk. — Az üzemünktől vásárolt takarmánykeverékek minősé­ge ellen kifogás még nem me­rült fel, és annak is nagyon örülünk, hogy a tsz-ekkel és az ÁFÉSZ-ekkel kialakult kap­csolatunk igen jó. — Éves tervünket decem­ber (10-re teljesítettük, el­sősorban a dolgozók szak­értelmének, lelkes munká­jának köszönhetően. — Az üzem kétműszakos, a dolgozók 60 százaléka nő, a havi átlagkereset 2000—2300 forint. Végigjártuk az üzemet. A szociális körülmények elég mostohák, ráadásul a porelszí­vó berendezés már 4—5 hó napja elromlott: a munkások egészségükre káros, sűrű por­felhőben kénytelenek dolgoz­ni. Vesztok Istvánná és Búzás Károly elmondta, hogy egy- egy műszak befejeztével a munkahelyet vastag porréteg fedi. Állításukról személyesen is meggyőződtünk. Baj az is, hogy nincs külön férfi- és női fürdő, ezért egy-cgy mű­szak után várni kell, amíg az egyik csoport megfür­dik. A fürdőhelyiség kicsi, és nem is a legtisztább. Egyszerre négy személy zuhanyozhat. Az üzem vezetője elmondot­ta, hogy hamarosan hozzáfog­nak új fürdő, öltöző és ebédlő építéséhez. Vitéz Imre Új helyiségbe költözik Monoron, a Vigadó emeletén ezen a héten új helyi­ségbe költözik a nagyköz­ségi KISZ-bizottság. Mf SOR MOZIK Gyömrő: Szent Teréz és az ördögök. Maglód: A gátlásta­lanság lovagja. Mende: Oázis Monor: Nyílhegy és aranyöv. Pilis: A fekete farmer. Üllő: Sherlock Holmes magánélete. Vecsés: Csínom Palkó. I. 18. Pilis, délután 2 óra (Juhász Já­nos), Űri, délután 6 óra (Oláh Im- réné). I. 21. Monor, MEZŐGÉP Vállalat, dél után 2 óra (Guba Pál), Péteri, dél­után 5 óra (Szenyán János). I. 23. Csévharasxt, erdészet, délután 2 óra (Malik Károly). I. 24. Üllő, délután 5 óra (Leyler Lo- ránd). I. 25. Vasad, Irodagépipari V., délután 2 óra (Cselőtei István), Ecser, dél­után 5 óra (Blazsek János). I. 28. Monor, járási rendőrkap., dél­után 2 óra (Végvári József). I. 29. Pilis, Ruhaipari Ktsz, délután 2 óra (Juhász János). I. 30. Pilis, hizlalda, dó^ án 2 óra (Gö­bölyös Ferenc), Maglód, Vasipari Vállalat, délután fél kettő (raur Mihály). II. 1. Monor, délután 4 óra (Kozák Sándorné), Gyömrő. Ruhaipari Szövetk., délután 1 óra (Bata Já­nos). II. 4. Gyömrő, Vasipari Ktsz» délután 2 óra (Bata János), Sülysáp, dél­után 4 óra (Szabó János). II. 5. Vecsés, VIZÉP, délután 2 óra (Varga Sándor). II. 7. Gyömrő, TÖVAL, délután 3 óra (Garamvölgyi István). II. 8. Gomba, délután 4 óra (Arató Fe­renc), Vecsés, községi pb., dél­után fél kettő (Varga Sándor). Összeírás a K!SZ-szervezetekben Taggyűléseken értékelik a tavalyi munkát Tájékoztató Gödöllőn, ünnepség Isaszegen — Milyen munka folyik most a KlSZ-alapszervezetek- ben? — tettük fel a kérdést Varga Jenőnek, a KISZ járá­si titkárának. — A KISZ-tagok összeírása és a tagkönyvek érvényesítése. Több mint 70 alapszervezetben ezerhétszáz KISZ-tag össze­írására kerül sor. A vezető­ségi tagok minden KISZ-tag- gal külön-külön is elbeszél­getnek, s felteszik a kérdést, akarsz-e ismét KISZ-tag len­ni? Csak azután kerül sor a tagkönyv érvényesítésére és az összeírásra. Eddig tíz alap­szervezet fejezte be a mun­kát, s e tízben már a taggyű­lés is lezajlott. Az összeírás a felénél tart. — Valamennyi alapszerve­zet még ebben a hónapban taggyűlést tart, értékeli az el­múlt év munkáját. A mező- gazdasági jellegű alapszerve­zetekben a KISZ-oktatás so­rán a téli hónapokban sűrített időpontban rendeznek előadá­sokat. — Már most megkezdődtek I az előkészületek a forradal- j mi ifjúsági napok járási j rendezvényeire. A megyei KISZ-bizottság Forradalmiság — ma címmel ad ki propa­gandaanyagot. Minden KISZ- szervezet propagandistája tá­jékoztatón vesz részt egy na­pig Gödöllőn. A megyei kiemelt ünnep­ségre Isaszegen kerül sor. (g) Megnőtt az ingatlanforgalom \ Zártkertrendezés Gyomron és Sülysápon Gépi feldolgozás a járási földhivatalban A monori járási földhivatal az elmúlt évben is jelentős feladatokat oldott meg. Amint Csendes Páltól, a hivatal ve­zetőjétől megtudtuk, tavaly Gyomron és Sülysápon is vé­gezve, a monori járás minden községében befejeződtek a zártkertrendezés! munkálatok. 1980-ig, a tervek szerint, a járás minden községében elkészítik az új telek­könyvi állapotot feltüntető lapokat. Akinek akármilyen ingat­Külföldi szaktekintélyek is felkeresik A törzsállattenyésztő A Monori Állami Gazdaság központjában reggel fél nyolc­kor már ott ül megszokott író­asztala mögött Varga Imre nyúgalmazott főmérnök, törzs­állattenyésztő, aki 1939-ben szerzett diplomát Debrecenben, színjeles eredménnyel, s aki a közelmúltban töltötte be 66. életévét: előtte napilapok, szakkönyvek, tudományos fo­lyóiratok, tájékoztató rajzok, fényképek és kimutatások. Végiglapozza az újságokat, egy-egy cikküket figyelmeseb­ben átolvasva, mert az aktuá­lis politikai és társadalmi események még ma is érdek­lik, majd a szakterületét érin­tő írásokba mélyed. Nyáron—télen A kis dolgozószobát egymás után keresik fel az öt járásra kiterjedő, hatalmas gazdaság állattenyésztő szakemberei, hogy a benne ülővel tüzetesen meghányják-vessék az újabb és újabb problémákat. A törzsállattenyésztő, persze, nincs mindig hivatali szobájá­ban. Nyári hőségben, téli zi­mankóban egyaránt beül a szolgálati autóba, és máris a lánosi, illetve a gombai tehe­nészetben, a bényei új sertés­telepen üdvözli az ott dolgozó- sait. Kitüntették Alkalmas időben, ami ritkán lkad, el-elbeszélgetek vele. Ez alkalommal azért kerestem fel, hogy gratuláljak a közelmúlt­ban kapott kitüntetéséhez, a kiváló munkásságát elismerő Újhelyi Imre emlékplaketthoz. Az aranyozott, féltenyérnyi medáliát, a kísérő oklevéllel, Váncsa Jenő miniszterhelyet­tes nyújtotta át neki a Magyar Televízió nagy nyilvánossága előtt, a dunapataji művelődési otthonban. (Újhelyi Imréről röviden: született 1866-ban, meghalt 1923-ban; gazdálkodó és állat­orvos volt, aki tudományos alapokra helyezte az állatte­nyésztést; munkásságának bá­mulatos eredményei már életé­ben országos hírt szereztek neki.) Az örökléstan Varga Imre bokros teendői ellenére ma is tagja a Mező- gazdasági Szakemberek Klub­jának, mely a TIT keretében működik. Arra kértem, mond­ja meg, hogy mint törzsállat­tenyésztőt, szaktudományában mi foglalkoztatja leginkább? — Változatlanul az öröklés­tan érdekel elsősorban. Az örökléstan tanulmányozásának sikeres következménye a bé­nyei új sertéstelep észt-lapáj sertésfajta törzstenyészetének létrehozatala, valamint a ma­gyar tarka fajtájú szarvas- narha-törzstenyészet kialakí­tsa Gombán, Káván, össze­sen kilencszáz jószágunk van, i országos viszonylatban is örzstenyésztőjelölt lett a gaz­daság. Ezt a megtisztelő ran­got juhállományunkkal is megszereztük. F árad li a tat I an ul — Hány éve dolgozik a gaz­daságban? — A tavaszon lesz tizenhét. — És voltaképpen mióta nyugdíjas? — 1972. decembere óta, bár akkor is már négy esztendő­vel túlléptem a nyugdíjkorha­tárt. Az országos és a megyei ál­lattenyésztési felügyelőség szo­ros kapcsolatot tart vele, a ha­zai és a külföldi szaktekinté­lyek személyesen vagy levél­ben gyakran felkeresik. Négyszeres kiváló dolgozó. Rakovszky József lan van a tulajdonában, ke­resse fel a tanácsházán a föld­hivatal szakembereit. Jelentős munka volt tavaly a változások átvezetése: több mint ötezer változást jegyez­tek fel az adatlapokra. Két éve a telekkönyvezés is a földhivatal hatáskörébe ke­rült. i Tavaly 10 és fél ezer be­advány érkezett, s csak­nem mindet feldolgozták. A telekkönyvi részleg for­galma igen nagy, naponta harmincöt-negyven ember ke­resi fel. Földhasználattal kapcsolat­ban 2446 ügyirat érkezett, fő­leg birtokpolitikai vonatkozá­sú. A földvédelemmel kapcso­latosan 56 hektárra kértek tsz-ek és magánosok növelési, termesztési ágváltoztatási ké­relmet. A szokásos májusi ha­társzemléket mindenütt meg­tartották. Kevés parlagon levő területet találtak. Hatvanegy ingatlant, 18 hektárnyi terü­lettel, állami tulajdonba kel­lett venni. < Az új rendelkezések hatásá­ra megnőtt az ingatlanforga­lom is a járás területén. Ta­valy 309 jogügylet jött létre, s valamennyit jóváhagyta a járási földhivatal. A községi tanácsokat érte­sítették, hogy a szerződé­sekhez milyen igazolások szükségesek, s így meg­gyorsult azok lebonyolítá­sa. Üllőn, Pilisen, Üriban és Vasadon a földhivatal is részt vett a járási hivatal komplex tanácsi vizsgálatában. Az idei feladatok közé tarto­zik Monor és Bénye külterüle­tének felmérése, illetve új térkép készítése. Például Pilisen a község külterüle­téről a földhivatal műsza­ki csoportja készít új tér­képet. Bevezetésre kerül az új gé­pi feldolgozási rendszer, amely az idén jelentős többletmunkát ad. A megyei földhivataltól át­vették az alaphálózati, a víz­szintes magassági pontok kar­bantartási, megóvási felada­tait. A járás területén 200 ilyen pont van. Felülvizsgál­ják a több mint ötszáz minta­tervet is. G. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom