Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-03 / 1. szám
□ismeréssel Az év utolsó hónapja és annak második fele különösképpen nagy erőfeszítéseket, jól szervezett mun-U kát, egybehangoltságot követel a posta minden dolgozójától. Aki figyelte ezekben a napokban a Marx téri váci főposta tevékenységét, biztosan elismerően szólt az év végi hajráról. A reggeí hét órai kapunyitáskor már javában osztották a postafiókos küldeményeket, roskadozott a hírlapasztal, a 21 órás zárásig fogyott a sok képes üdvözlőlap, bélyeg, táviratűrlap. Rekordforgalmat bonyolítottak le a pénz- és csomagfelvevők. Jusson az elismerésből a váci utcákat ünnepi pakkokkal fürgén járó csoma- gos postakocsiknak és nem utolsósorban a hírlapterjesztőknek, akik a lapok vastag, ünnepi számát is pontosan letették az olvasok asztalára. (—pr—) VÁC I MAPLd iTiiilfc iwmti ■gMWMBBggggBBgg un ..... ,! ■ i„, , m m u******wm. A PEST MEGYEI HÍR t AP KÜLÖNKIADÁSA XVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1974. JANUÁR 3. CSÜTÖRTÖK Helyeselték a sokgyermekes családok érdekében tett párt- és kormányintézkedéseket A Magyar Hírlap kezdeményezésére érdekes kerekaszíal- beszélgetést rendeztek Vácott. Űjfalvi István, a Hazafias Népfront váci járási titkára volt a házigazda. A beszélgetésen részt vett Péterfia Jenő, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának osztályvezetője is. Meghívtak két- és háromgyermekes szülőket Vácról, a járásból. Részt vett az ankéten Gáspár Emil vácdukai iskolaigazgató, akinek négy gyermeke van, Heincz Gézáné nagymasori női szabó, hat Elárvulta nagymarosi ház Filmklub Kedd helyett - szerdán Az Építők Művelődési Házában a filmklubnapokat az új évben kedd helyett szerdán tartják, este 6 órai kezdettel. A nagymarosiak még jól emlékeznek arra az időre, amikor a neves Afrika-kutató és természettudományos író, Kittenberger Kálmán letelepedett a községben. A község apraja, nagyja ismerte és ismeri ma is életét, munkásságát. A róla elnevezett utcában álló ház őrzi hat afrikai gyűjtőúltjának sok em2601 Vác, Postafiók 32 Csúnya is, életveszélyes is Régóta figyelek egy villany- oszlopot a váci Április 4. téren, a legutóbb létesített autóbusz- állomás szélén. Valami jármű lökhette oldalba, mert hónapokkal ezelőtt elgörbült. A szög mind hegyesebb lesz, az oszlop szemmel láthatólag mind jobban meghajlik. Természetesen a tetején lévő higanygőzlámpa sem ég hetek óta. Nemcsak látványnak csúf a nagy forgalmú téren, de életveszélyes is. A villanyoszlop melletti gödör egyre mélyül, szinte fél arra menni a járókelő. Nem lehetne ezen valahogyan változtatni? Dr. T. Gyuláné Vác, Marx tér Sütőüzemben járt az őrs Az acsai 4550. számú Táncsics Mihály úttörőcsapat egyik őrse a minap érdekes kirándulást tett: meglátogattunk egy környékbeli sütőipari üzemet. N Veréb Gábor üzemvezető sok érdekességet elárult a sütőüzem életéből. Naponta átlag 12 mázsa kenyeret sütnek. A dolgozók keresete eléri ae ötezer forintot. Igaz, hogy naponta 14 órát dolgoznak. Láttunk dagasztógépet munkában. Szinte félelmetes, amikor megindul, és nagy karjait nyújtogatja. Gábor bácsi meghívására januárban is elmegyünk áz üzembe, olyankor, amikor kiflit, zsemlyét sütnek. Az őrsi naplóban megörökítjük a látottakat. Tóth Erika úttörő tanácstitkár Ácsa KEDVENC JÁTÉKAIM KOMÁMASSZONY, HOL A VONAT? Pompás szórakozás. Lényege: a Nyugati pályaudvaron heteken át azonos vágányról indítják a megszokott vonatodat, majd — minden látható ok, cél és főleg — tájékoztatás — nélkül — egyszercsak a beidegződött „csarnok VI-os” helyett a „külső H”-írói. A játékosok — több százan veszn ek részt benne — vagy remek futóversenyt rendeznek az akadályokkal, árkokkal, korlátokkal, csomagszállító kocsikkal stb. nehezített terepen, vagy gyanútlanul felszállnak a „csarnok Vl-on” álló szerelvénybe, s elutaznak — Piliscsabára. Az nyer, aki a fölösleges utazgatás költségeit „be'tudja hajtani” a MÁV-on. ITT A PIROS. HOL A PIROS? Ne gondoljanak az átkos . rátétekben kártyára, hanem a vasúti jel- a Sotelelíben zőlámpák seregére, melyek következtében a Rákosrendező —Nyugati (4 km-es) távolság megtétele pontosan annyi időbe telik (néha még többe is), mint a Vác—Rákosrendező közötti 30 kilométeré. Rendkívül nagy tétekbe menő fogadások köthetők arra, hogy hányszor és mennyi ideig áll meg a vonat e rövid távon. Különösen kötött program, például munkakezdés esetén nyújt nagyszerű szórakozást. UTOLSÓ PÁR. ELŐRE FUSS Az úgynevezett „külső betűs” vágányok játékasztalán játszható, szinte mindennap, s minden szerelvénnyel. Lényege, hogy az utasok testi petyhüdtsége ellen küzdő s a 'kocogómozgalomba ezen a módon is bekapcsolódó MÁV ritkán tolatja be az induló vonatot egészen a bakig, gyakrabban a vágányok felénél landol az utolsó kocsi, így az elpuhult utasok egészen a Ferdinánd-hídig futhatnák a vonatjuk után. ÉG A LÁMPA ÉG... Csali-játék, de rendkívül sok örömet szerez a versenyzőknek. Lényege: beülsz a sötét kocsiba, s megpróbálod eltalálni, hogy melyik padszakasz fölött gyullad majd ki a lámpa. Csalás kizárva: ugyanis holtbiztos, hogy „felesre” állítják a világítást, így csak cik-cakkban ég, illetve nem ég. Világos padokban kártyá- bosszankodás. Aki sötét helyhez Jut, jutalmul a következő szerelvény előterében utazhat: az tudniillik mindig fényárban úszik. A sorozatban vesztesek számára az SZTK szemészeti rendelése soronkívüliséget biztosít. Ezek az én kedvenc játékaim — évek óta. Változatosságról mindig gondoskodik a MÁV. Jelszava: sosem vagyok unalmas. (végh) lékét. Ott vetette papírra A megváltozott Afrika és A Kilimandzsárótól Nagymarosig című műveit. Ez utóbbi utolsó szakasza Nagymaroson játszódik: izgalmas nyest- és vidravadászatok színes leírása. Élete utolsó éveit világihírű trófeái között élte le nagymarosi házában, 1958 januárjában halt meg a nagy vadász, 76 éves korában, s az Országos Erdészeti Főigazgatóság halottjaként kísérték utolsó útjára. , özvegye, Kovács Lima, aki 1921-ben ment férjhez Kittenberger Kálmánhoz, férje halála után őrizte a nevezetes nagymarosi otthon sok-sok emlékét. Kezdeményezésére a közelmúltban felújították az épületet, átrendezték a kiállítás anyagát, s a látogatók szinte egymásnak adták a kitin- csat; tavaly küldöttség érkezett Léváról is, férjének szülővárosából. Tizenhat évvel élte túl a férjét. Január 15-én, amikor halotti urnája férje síremlékébe kerül a Farkasréti temetőben, Nagymaros küldöttségének koszorúját is elhelyezik a síremléken. P. R. gyermek édesanyja. Dancsó Bálinték Kisnémediből jöttek, ahol az övéké az egyetlen sok- gyermekes család: három gyermekükkel még egy rokon gyermek édesfiukként való felnevelését is vállalták. N. Sándor László, a lap fő- munkatársa dramatizált formában tudósított a váci beszélgetésről. Lukács Istvánná (Göd-felső) arról szólt, hogy három gyermeket vállalni lehet, annyit egy átlagos család fel tud nevelni. Áldozatokkal jár ugyan, de megéri. Szerinte a fő gond, hogy nincsen annyi gyermekintézmény, mint amennyi kellene. Misnyovszki Imre (Dunakeszi) családjának költségvetését, a kereset beosztását ismertette. Fontosnak tartja a családi pótlék növelését. Gáspár Emil szerint növelni kellene a családi üdülésre való beutalások számát. Sági Lajos jogszabály alkotását sürgette, hogy a nagy családosok gyermekeit ne lehessen visszautasítani napközikből, kollégiumokból. Dancsó Bálintné elmondta, hogy községükben sok csúfolkodásban volt részük azért, mert annyi gyermeket vállallak. Igaz, hogy nincsen gépkocsijuk, de a család harmonikus élete mindenért kárpótolja őket. Az érdekes beszélgetés során sokan szót kértek. Mindenki helyeselte a párt és a kormány intézkedéseit, a sokgyermekes családok érdekében kifejtett erőfeszítéseit. (P.) Másfél év múlva adják át Tízemeletes ház épiil Dunakeszin, a kettes számú főút mellett, az új OTP-tele- pen 258 lakás épül. Fülöp László művezető tájékoztat a jelentős munkáról. — A 43-as számú Építőipari Vállalat által gyártott elemekből építjük fel a három, tízemeletes épületet, az elsőt a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat tizenöt dolgozójával együtt, akik megtanulják tőlünk a tennivalókat, s a másik két tízemeletest már önállóan ők építik. Egy-egy házban 86 lakás lesz, 44 két és fél-, 42 másfélszobás. Egy műszakban dolgozunk. Az első tízemeletes épület szerelése január végén fejeződik be. Ha időben jön az anyag, naponta két és fél lakás készül el. — Hogyan? — Emelődaruval beemeljük az előregyártott elemeket, elhelyezzük, kitámasztjuk, hegesztők őket, majd a csomópontokat betonozzuk. Egy-egy lakásra 18 elemet használunk fel. — A lakások mérete? — A két és félszobás 57 négyzetméternyi területű. Van hozzá konyha, kamra, mosdó- helyiség, fürdőszoba, beépített szekrény, erkély. A szobák sző- nyegpadlósak, a többi helységbe pvc kerül. — Az épület magassága? — A tízemeletes épület 34 méter magas lesz. A felső lakók előtt kitárul majd Dunakeszi panorámája. A házak két egységből állnak. Minden házban két lift lesz. Egy tízemeletes épület körülbelül 21 millió forintba kerül. 1975 májusában adják át az épülettömböt. Kép és szöveg: (solymosi) Még semmi változás „Kenyér a boltok előtt” című cikkünkben kifogásoltuk, hogy hajnalban a 142. számú — és még több — üzlet előtt többször lefedetlen kenyeret és péksüteményt találtunk, így a por, nedvesség gyakori rontója lett egyik alapvető élelmiszerünk minőségének. Akkor többek véleményét meghallgattuk, a kenyérgyár igazgatójáét, wlamint a bolt vezetőjéét is, és két javaslat is elhangzott: vagy szállítsák az árut nyitás után, vagy takarják le. Sajnos, akik arra járnak mostanában, láthatják, hogy minden maradt a régiben, csak az idő múlt el valamelyest: több mint egy hónapja került nyilvánosság elé a két javaslat. (f. z.) Impressziók - történeti sorrendben elbeszélve e I960 januárjában, ködöß, párás délelőttön futott velünk a gépkocsi Vác felé. Valamelyik Göd környékén nagyon a szememre csúszott a kalap. — Miért szomorkodsz? — kérdezte, a tekintetemből oL vasva, megyei főnököm. — Szó sincs róla — tagadtam a valót. A kollégák közül csák én voltam akkor még nőtlen, tehát nekem kellett vállalnom a váci feladatot. — Szép kis város az, meg fog neked tetszeni — hangzott a vigasztalás. A Mártírok útjára futottunk be először. Alacsony növésű gömbakácok, földszintes házak sora közt haladtunk el. Egy naszályi kirándulás volt az első élmény. Megkapott a táj szépsége a kilátóról nézve. A megérkezés első napján az építkezés konyhájára is benéztünk. Csipketeát kínált egy fehér köpenyes lány. Máskor is kértem tőle. Aztán, az építkezés végén, lakást kellett kérnem, hogy letelepedhessek a városban: házasember lettem. pott meg először az építészet szépsége, a sikátorok romantikája, itt vált részemmé a nagy élmény, hogy felépítettünk egy gyárat. Már egyre többen visszaköszöntek, előre köszöntek, és tegeztek. Gyökeret eresztettem. A világ közepe volt nekem ez a város. Nem vágytam Pestre. Sötét van, mint rég a falusi utcákon, pedig itt húzódik a villanyvezeték. Olykor tócsába lépek. Mit szól majd a vendégváró háziasszony, akinek szőnyegpadlás lakása van, ha meglátja sáros cipőmet? A C/8-as épületet keresem. Összevissza küldözgetnek. Számokat nem látok az épületeken. Félórás keresés után találok célba a sok egyforma ház között. 0 © o 0 Budapesten ötpercnyi várakozás után is szidtuk a közlekedési vállalatot, ha nem jött a villamos. És itt? Délelőttönként egy-két autóbusz a gyár felé. Nehezen tudtam megszokni. Néhány évig a nagy építkezés bűvöletében éltem so- kadmagammal. Megnéztem a várost, a Dunát, de igazában az építkezésiekhez tartozónak éreztem magam, akikkel mi külön várost alkottunk a városban. A hét végét Pesten töltöttem, vagy hazautaztam a falumba. Nem hatott rám a barokk főtér, a Konstantin tér szépsége sem. — Csak legyen vége ennek az építkezésnek — gondoltam —, akkor majd visszamegyek a fővárosba. Az építkezés befejezése után fél Lábbal Pesthez, fél lábbal Váchoz tartoztam. Munkahelyem volt az egész megye, de főleg a Dunakanyar. — Csak panaszkodsz, hogy sok a dolgod, közben egyre gyakrabban látlak sétálni a Duna-parton -r- évődtem ez idő tájt a kedves emlékű Fe_ rencz Lajossal, a Váci Napló egykori szerkesztőjével. — Azok alkotó séták — mondta nagyon komolyan. A válaszával és hangsúlyaival mindig orientálni tudott valamerre. Azon kaptam magam, hogy meg-megállok egy- egy ház előtt, rácsodálkozom egy-egy szoborra, órákig elbámészkodom a Duna vizén csillogó fények láttán, üldögélek a sétányon, belevegyülök a Széchenyi utca délelőtti forgatagába, nagyokat barangolok a minden évszakban más színt öltő Pokolszigeten. Már külföldi barátaimnak magyaráztam a város történetét, mutogattam tereit, és azt kezdtem magamnak fogalmazni, hogy ez a város az én második szülővárosom. Mert ha szerettem is eddig a verset, a festményeket, ittkaAz élet, a sors dobálja az embert, állíthatnám, de nem lenne teljesen igaz. Inkább a hivatás, öt évvel ezelőtt az döntött. Mostanában időben érkezem haza mindennap. De évekig úgy alakult budapesti munkaköröm, hogy jóformán csak aludni jártam haza, alig láttam a várost. És most? A kivilágított, forgalmas fővárosi Nagykörút után kihalt, nyomasztó a sötét Széchenyi utca látványa. Falusias? A Naszály Áruház megépülte óta reggelenként szívesebben nézem, amint előtte áramlik a város felé a bejáró munkások menete. Az áruház homlokzata városiasabbá teszi a környéket: az épületegyüttes, a Dunakanyar Áruházzal, modem városkép érzetét kelti. Nem tudom, más mint van vele, de engem zavar a modern vonalú épület előtt még kisebbre zsugorodott barokk kápolna látványa. Vajon megszokja majd a szem? Régi és új. Modern és konzervatív keveredik most Vácon. Jelképe átmeneti korunknak. Én azért mégis úgy érzem, ahol lehet, gyorsítani kellene az átmenetet: az arányok lassan javulnak. Kovács István FELVESZÜNK — gépésztechnikust — olajkólyha-szervizbe csoportvezetőt, forgácsoló meósi, összevont munkakörbe — esztergályosokat Jelentkezés: VÁCI AUTÓJAVÍTÓ ÉS FÉMIPARI VÁLLALAT Vác, Dózsa György út 53. 0 Az alsóvárosi vasútállomás felől a Földvári téri lakótelep felé igyekszem. Rozzant viskóknak tűnnek a régi, még lakott épületek az új, magas panelházak között. Január 3-án este fél 7 órakor TÁNCISKOLA INDUL A MADACH IMRE MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN (Vác, Lenin út 58.) Tánctanár: Kékesi Ilona