Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-16 / 294. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS E3 XVII. ÉVFOLYAM, 394. SZÁM 1973. DECEMBER 16., VASÁRNAP AKIK SOKAT SEGÍTHETNEK Minél több embernek kell tanulnia Éljenek az adott lehetőségekkel Értekezletet tartott az alap- szervezeti nőíelelösöK szama­ra az MSZiVL3 ceglédi városi bizottsága. Az értekezleten részt vett Nagy J. Tiborné, az MSZMP megyei bizottsá­gának nőreferense és Balogh György, a városi pártbizott­ság osztályvezetője. Az érte­kezleten három, egymással összefügső téma került napi­rendre: a tanulás, a szakkép­zettség megszerzésének lehe­tősége és a szolgáltatás hely­zete, amely a dolgozó nőket közelről érinti fejlődő, egyre korszerűsödő életünkben. Az egybegyűlteket Balogh Lászlóné nőreferens köszön­tötte, a napirenden szereplő témakörökben pedig a legil­letékesebbek — Bárdos Endre, a dolgozók általános iskolájá­nak igazgatója, Czinege Imre, a szakmunkásképző intézet igazgatója és Bene József, a városi tanács elnökhelyettese — adtak széles körű tájékoz­tatást. Legutóbb, a nőfelelősök ér­tekezletén a nőpolitikái hatá­rozatról hangzott el előadás. Akkor tájékoztatást kaptak arról, hogy a határozat ér­vénybelépése óta. mi mindent sikerült megvalósítani abból a ceslédi gyárakban, vállala­toknál. tsz-ekben, üzemekben, ahol lánvok, asszonyok dol­goznak. Szó esett akkor a szakmai továbbképzés lehe­tőségeiről. s akkor született az a megállapítás, hogy, sajnos, nemcsak beszélni kell róluk, hanem szót kel] emelni az alapműveltség megszerzése érdekében. Sok dolgozónak, aki, bár a munkahelyén elvégzi a ! rábízott feladatokat, be 1 kellene fejeznie általános iskolai tanulmányait, melyeket régebben okkal vagy elfogadható indok nélkül ab­bahagyott. Az MSZMP KB múlt évi, júliusi határozata nyomán a továbbtanulás meg­szervezésében a tanulni akarók és az oktatási felelősök segí­tésében sokat tehetnek a nő­bizottságok, de ismerniük kell jól a lehetőségeket, s az azok­kal összefüggő határozatokat, állásfoglalásokat. Az értekezleten Bárdos End­re, a közoktatás-politikai ha­tározatról és a felnőttoktatás ceglédi lehetőségeiről tartott tájékoztatást. A szakmai kép­zéshez elengedhetetlen az ál­talános iskolai végzettség, iparunk, mezőgazdaságunk elsősorban jól képzett szak­munkásokkal tud még több eredménvt elérni, minél több embernek tanulnia kell. Az általános műveltség gyarapí­tása szinte létkérdés szocialis­ta társadalmunkban, s arra kormányunk egvre több lehe­tőséget ad, melyekkel nők. férfia1- egyaránt élhetnek, s kell Is. hoev éljenek. A következő ötéves terv I időszakában a nemzeti jö­vedelem még nagyobb ré­szét fordítják az oktatás fejlesztésére, a szertárak, gyakorlóeszközök felfris­sítésére, a tanulás könnyí­tésére. Cegléden az utóbbi években évente mintegy kétszázötven ember végezte tanulmányait az általános iskolák esti vagy levelező tagozatain, de még­sem élnek elegen az adott le­hetőségekkel. A nyáron véget ért tanévben száztizennégyen fejezték be a tanulást, most szeptembertől pedig százki­lencvenhét hallgatója van az esti és levelező általános is­kolai osztályoknak. Ahhoz, hogy ez a szám növekedjék, hogy minél többen befejez­zék általános iskolai tanul­mányaikat, összefogásra, meg­értésre és igényre van szük­ség. A vállalatok, gyárak, üze­mek személyzeti előadóinak évente felmérést kell készí­teniük az ott dolgozók iskolai végzettségével kapcsolatban: a további teendőkhöz, az úgy­nevezett beiskolázáshoz is­merni kell tehát az irányelve­ket, amelyek a tanulásra-ösz- tönzésre születtek. A tanulás­sal járó kedvezményeket épp­úgy meg kell ismertetni az emberekkel, mint azt, hogy társadalmunk számára nem mindegy, milyen mű­velt, milyen képzett em­berek építik a szocializ­must, 1 s adják át majd a munkát az utánuk következő, fiatalabb generációnak. A szakképzettség igényeiről és a szakmunkás-képesítés megszerzésének lehetőségei­ről Czinege Imre tájékoztatta az értekezlet részvevőit. El­mondta, hogy a gyárak, a szolgáltató ipar, a kereskede­lem és a vendéglátás csak ak­kor érheti el a kívánt szin­tet, ha hozzáértő emberek vég­zik el a rájuk bízott feladato­kat, becsülettel, kellő szak­mai tudással, gazdaság- és társadalompolitikai ismere­tekkel. Az 1969/6. törvény in­tézkedik a már munkavi­szonyban állók képzésének további lehetőségeiről, s több minisztertanácsi rendelet szü­letett szintén ezzel kapcsolat­ban. Cegléden számos lehető­ség van arra. hogy azok, akik­nek szakmájuk nincsen, de már munkaviszonyban áll­nak, szert tehessenek szak­munkás-képesítésre. sőt, ' kö­zép-, vagv később felső fokon is folytathassák tanulmányai­kat. Hagyományos és gyorsí­tott, vagyis intenzív tan­folyamok, esti tagozatú oktatás, egyéni felkészü­lés lehetősége áll a már dolgozók előtt. Bene József a lakossági szol­gáltatások helyzetéről tájé­koztatta hallgatóit, és ismer­tette a tanácsi ciklusterv ki­tűzött céljait, mintegy igazol­Egy krumpli, kél krumpli Enyhülő burgonyagond­jainkra utal, hogy a piacon és a zöldséget árusító boltokban már kupacokban találni I egy-, vagy kétkilós, paprikapiros neccben forgalomba hozott krumplit. Még választani is lehet, ki melyik zsákocskát akarja elvinni, miután kifi­zette. Apróbb, vagy nagyobb szeműt, fekete földből vagy homokból valót — mert meg­látszik ap a burgonya héján. Az viszont, hogy a neccháló- ban, a burgonynszemek héja alatt mi van, csak himo záskor ‘ derül ki. Szó mi szó: I tetten ... nagyon rossz a minősége. A csomagoló cég figyelmesség­nek szánta, hogy háromszög­letű kis papíron értesítést mel­lékelt a kimért krumpli mellé: vigyázat, ez vetésre nem alkal­mas. A háziasszonyok, akik igen megörültek a szállítmányok­nak, köszönik a figyelmezte­tést. Nagy szerényen csak eny- nyit fűznének mellé: burgo­nyát vetni mostanában nem volt szándékuk, csak meg­főzni és étkezésre alkalmassá tenni. Sajnos, ez a minősége I miatt szintén többnyire lehe­va az elhangzott, tanulással kapcsolatos megállapításokat. Ahhoz, hogy a városfejleszté­si tervet ■ megvalósíthassák, hogy az igényekkel együtt kel­lően emelkedjék a szolgálta­tások minősége és értéke, szakképzett, művelt emberek népes táborára van s lesz egyre nagyobb szükség. A kis­ipari és a vállalati szolgálta­tások fejlesztéséért sokat keU tenni, hiszen Cegléd centrum jellegű település: nemcsak ön­ellátásáról, hanem a környe­ző települések lakosságának ellátásáról is gondoskodnia kell. E. K. Húrom vállalkozó Divat a hímzett holmi A fiatalok csak viselni szerelik Sok nézője akad a Ceglédi Háziipari Szövetkezet Rákóczi úti kirakatában pompázó hímzett blúzoknak, nadrág­kosztümöknek: ma ismét a hímzett a divat. Ki hitte vol­na, hogy a mini-, a midi- és a maxiszoknyákra, is rákerül a népi hímzés? És milyen szí­vesen viselik azokat a fiata­lok is! Utoljára vagy 30 éve hordtak ilyeneket, a slingelt fehérnemű és a madeirahím­zés korában. Valamikor csak az a lány volt kapós, aki legalább két- három évet az akkori, népsze­rű hímzőmesterek műhelyében töltött. A hozományban saját maga készítette hímzett füg­gönyök, ágyneműk, takarók jelezték, hogy jó háziasszony lesz a- hajadonból. Az volt a mérce. Ma alig akad olyan fiatal, aki vállalkozna a hím­zés tanulására. A ceg­lédi háziipari szövetkezetben három hímzőnőt foglalkoztat­nak, átlagos életkoruk 50 év. PÉLDABESZÉD AZ ÓRIÁSKÍGYÓRÓL Könyvek és olvasók Nyársapáton RENDHAGYÓ IRODALOMÓRÁKAT SZERETNÉNEK NÉHÁNY ÉVE kis családi vándorcirkusz járta a környé­ket, és ellátogatott Nyársapái­ra is. Az iskola közelében ütötte fel sátrát, onnan kap­ta a villanyáramot. A mutat­ványos — részben á segítsé­gért cserében, részben a na­gyobb hírverés okából — lá­togatást tett az iskolában, a társulat óriáskígyóját is ma­gával cipelve. A kisdiákok körében nagy tetszést váltott ki ez az ötlet, hiszen óriáskí­gyót addig legfeljebb csak ké­peskönyvben, filmen vagy a televízióban láttak, most pe­dig a hatalmas hüllő ott te­kergette hosszú hajlékony tes­tét a szeműik láttára. Ez az él­mény egy életre szóló nyomot hagyott a gyerekekben. Azóta az óriáskígyóból pél­dabeszéd lett. Legutóbb akkor került szóba amikor, a község­ben járva, a pedagógusokkal könyvről, olvasásról, az ifjú­ság művelődési lehetőségeiről beszélgettem. Takács Imre ne­velő, aki az iskolai és a köz­ségi könyvtár vezetője. el­mondotta, hogy a könyvek számára nem lehet panasz Nyársapáton. A kultúrházban elhelyezett könyvtár 5200 kö­tetet tart nyilván, s van vagy ezer az iskolában is. A falu lakóinak száma 2140 körül van, tehát három könyv jut­na mindenkire a csecsemőktől a legidősebbekig. Sajnos, mindössze száz- nyolcvan beiratkozottja van a könyvtárnak, fele felnőtt, fe­le gyermek. Jó lenne, ha többen megízlelnék az olva­sás gyönyörűségét, felismer­nék a szeli ami gyarapodás e szórakoztató módját Igaz, hogy a lakosság nagy része tá­voli tanyákon él, mégis örülhetnénk ha legalább a hosszú téli estéken könyv ke­rülne a kézbe. • Évi ötezer forintot engedé­lyez a költségvetés a könyvtár gyarapítására, s a nagykőrösi ÁFÉSZ is minden évben tete­mes mennyiségű ajándékköny­vet ad, az idén 1500 forint ér­tékben válogathatott a könyv­táros a nagykőrösi könyves­boltban. A könyvtár anyaga fi­gyelemre méltó, hiszen az if­júsági és felnőtteknek szóló szépirodalmi könyveken kívül, megtalálhatók az alapvető szakkönyvek, ismeretterjesztő kiadványok, a polcokon sora­koznak a lexikonok és kézi­könyvek. J/öyőre a könyvter­jesztő vállalattal kötnek szer­ződést, és ajánlatait meghall­gatva, az új könyvek jegyzékét átböngészve rendelik meg a műveket. A KÖNYVTÁR hetenként két alkalommal köcsönöz. Leg­utóbb az iskola nyolcadikosai közös látogatáson vettek részt: a könyvek közt töltötték az osztályfőnöki órájukat. Az is­kola újításokkal, kísérletekkel próbálja a könyv szeretetére, használatára nevelni növendé­keit. Mind a nyolc tanterem­ben falipolcot helyeztek el, melyen akár húsz-harminc kö­tet is elfér, összegyűjtik a ko­rábbi évfolyamok tankönyveit is: nem árt, ha mindig szem előtt vannak, ugyanis előfor­dulhat, valamelyik diák már elfelejtette a szabályt, amelyet az előző évben tanult, s most megnézheti, fellapozhatja a múlt évi tankönyvet. Ott sora koznak az ajánlott és a köte­lező olvasmányok, a mese­könyvek, de otthonról elviheti bárki a kedvenc könyvét, hogy felhívja rá társai figyelmét, kölcsön adja, ha valakinek megtetszik. Az iskolai könyv tár anyagából is helyeznek el az osztály tantervének, életko­ri sajátosságainak megfelelő olvasmányokat. Időről időre cserélik a polcok tartalmát, így, ezzel a módszerrel, való­ban karnyújtásnyira kerül a gyerekekhez az olvasnivaló, megszokják, megszeretik a könyvet. AZ ISKOLA is bővíti könyv­tárát, a közelmúltban három­ezer forintért vásároltak a fő­városban újabb köteteket. Mindent megtesznek, hogy a hátrányos helyzetű falusi gye­rekek mindennapi szükségle­tévé váljék az olvasás. Az óriáskígyót ezzel-kapcsolatban említették. A tanárok mond­ták: milyen jó lenne, ha időn­ként náluk is lehetne például rendhagyó irodalomórát tarta­ni. Élmény lenne, ha előadó- művészek mondanák el a tan­könyvek lapjaira nyomtatott verseket, ha szakavatott iroda­lomtörténész beszélne a gyere­keknek valamelyik íróról. Va­lószínű, ez is sokat jelentene a kisdiákoknak. Talán eredmé­nyeként néhány év múlva a gaz­dag anyagú könyvtár száz- nyolcvannál sokkal több olva­sóval büszkélkedhetne. Tamasi Tárná# Elbúcsúznak a kisvasútiéi Emléket gyújt a múzeum December 30-án, egy nappal az év vége előtt látogatást tesznek a Vasútbarátok a Ceglédről induló törteid kis- vasúton. A MÁV Budapesti Főigazgatósága kisfilimet ké­szíttet a kisvasút utolsó ide­jéről, s hogy az utókornak maradandó emléke is marad­jon róla, megkezdik a kisvas- úttal kapcsolatos anyagok gyűjtését, régi fényképek fel­kutatását. Krónikások, vasúttörténé- szek foglalkoznak ezzel a munkával, segítséget kérve Cegléd és a környék lakóitól. Szívesen fogadnak bármilyen, a törteli kisvasúttal kapcsola­tos emléket, fényképet, iratot, menetrendet, , menetjegyet, még büntetőcédulát is, melye­ket megőrzésre vagy kölcsön, fotómásolat készítésére a ceg­lédi Kossuth Múzeumba lehet elvinni. A város történetéhez hozzátartozik a kisvasút, s megszüntetése a vasút törté­netének érdekes fejezete vé­gére tesz pontot: meg kell őrizni, örökíteni a vele kap­csolatos emlékeket Ma nyílik meg a szőnyeg kiállítás A ceglédi Kossuth Múzeum­ban ma délelőtt 11 órakor dr. Szilágyi Miklós igazgató nyit­ja meg Kordováner János tex­tiltervező művész szőnyegki­állítását. A bemutatott anyag nagy részét a Mezőtúri Házi­ipari Szövetkezetben szőtték. Kié a két kerékpár? Ez év márciusában Ceglé­den, a MEDOSZ épületének kerítése mellől elloptak egy zöld kerékpárt. A nyáron, jú­niusban vagy júliusban, a Rá­kóczi úti Magyar Étterem és a Kossuth Múzeum közti út­szakasz mellől tulajdonított el valaki egy fekete színű női kerékpárt. ■ A járművek megkerültek: a ceglédi városi és járási rend­őrkapitányság, megfelelő iga­zolás ellenében, tulajdonosaik­nak visszaadja azokat a rend­őrkapitányság épületében, az I. emelet 39. számú szobában. Kosárlabda Ceglédiek az 0IK középdöntőjén Vége felé közeledik a kosár­labda ÓIK (Országos Ifjúsági Kupa) ez évi mérkőzéssoroza­ta. A ceglédi Kossuth Gimná­zium fiúcsapata megyei első­ként jutott az országos kö­zépdöntőbe, s a tavalyi orszá­gos negyedik, a Nagykőrös ellen diadalmaskodott. A középdöntőt hat négyes csoportban rendezték meg, mindegyikből a csoportelső Új hangszeren — vizsgára készülve A szeptemberi tanévkezdés előtt új hangszert, piccolót vásároltak a ceglédi Erkel Fe­renc Zeneiskolában. Fölföldi Klára az új hangszeren kezdte meg tanulmányait, és már a vizsgahangversenyre készül. Apáti-Tóth Sándor felvétele, jutott be az országos döntőbe. A Kossuth Gimnázium a kecs­keméti csoportba került, a DVTK, a Szolnoki Olajbá- nyísz és a tavalyi első KSl társaságában. Az új kecske­méti sportcsarnokban került sor a találkozókra. EREDMÉNYEK DVTK—Kossuth Gimná­zium 73:47 (38:18). Az első mérkőzés első fél­idejében megilletődötten ját­szottak a gimnazisták, a má­sodikban már jól tartották magukat. KSI—Kossuth Gimná­zium 101:31 (52:17). A Központi Sportiskola ta­nítványain látszik, hogy na­gyon sokat kosaraznak, most is ők a kupa esélyesei. Kossuth Gimnázium— Szolnoki Olajbányász 52:35 (31:13). Körülbelül egyenlő esély- lyel indultak a csapatok, a ceglédiek biztosan győztek: az első félidő 10—15 percében játszottak igazán jól, akkor tetemes előnyt szereztek. Vég­eredményben a Kossuth Gim­názium, egy győzelemmel, a harmadik helyet szerezte meg. A Kossuth Gimnázium ösz- szeállítása mindhárom mér­kőzésen a következő volt: Czinege, Kiss Imre, Siket, Ecseri, Mohácsi, Juhász, Bo­kor, Reggel, Kiss Gábor, Sú­lyos. A csapatból Bokor ját­szott a legjobban, Ecseri meg­bízható volt, Czinege az utol­só mérkőzésen tett ki ma­gáért, amikor 24 pontot do­bott. Sülyös váltakozó telje­sítményt nyújtott. A ceglédiek a megyéi kö­zépiskolás bajnokság döntő­jére készülnek. Az ifjúsági kupaverseny hasznukra vált: nagypályán játszhattak, s olyan ellenfelek ellen, akiktől volt mit tanulniuk. U. L. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom