Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-19 / 296. szám

nat HEGYEI <&Círiap 1973. DECEMBER 19., SZERDA Az író Duna menti alkotó műhelyek Jg°£rász Miért a hallgatás? Lehet már tizenöt eszten­deje is, hogy először találkoz­tam Szentiványi Kálmánnal. Személyesen. Be kell vallanom őszintén, nem őt kerestem: Leányfalu művészeti emlék­helyeivel ismerkedtem, a mú­zeummá lett Móricz-házzal, s mások egykori leányfalui ott­honával. Akkor tudtam meg, hogy itt élt egy időben Erkel Ferenc is. Bekopogtattam hát a kúriaszerű házba, amelynek új gazdája, Szentiványi Kál­mán író invitált, üljünk le be­szélgetni. Így kezdődött ismeretsé­günk s azóta is gyakran meg­fordulok leányfalui otthoná­ban. Kivétel talán az utóbbi egy-két esztendő volt. Találko­zásaink — az évek során — valahogy mindig úgy alakul­tak, hogy összeestek egy-egy új művének megjelenésével. 1970 óta — akkor jelent meg A láthatatlan árok című regé­nye — nem publikált jelentő­sebb művet, újságokban, fo­lyóiratokban találkoztam írá­saival. Pedig Szentiványi Kál­mán nem tartozik a ritkán je­lentkező alkotók közé: 1950 és 1970 között tizenhat kötete je­lent meg. A láthatatlan árok óta azonban egy sem. Mi az oka hallgatásának? Nyomdában két kötet — Sokan kérdezték ezt tő­lem az utóbbi esztendőben. Az őszinte érdeklődésnek min­dig örülök, mert azt mutatja, hogy számontartanak, nem fe­lejtettek el. Egy író számára a nyilvánosság az életnek na­gyon fontos momentuma. Ami a kérdést illeti: szó sincs hall­gatásról. Két kötetem nyomdá­ban van, egyet most lektorál­nak, a negyediket pedig a na­pokban fejeztem be. Négy re­gény, alig tfeUb,' mint’ -három esztendő alatt," be­szédes cáfolata annak, hogy nem dolgozom. A lakatlan ház • Mi vár megjelenésre? — A lakatlan ház című re­gényem a Magvető Könyvkia­dó gondozásában jelenik meg a jövő év első felében. Egy bá­nyászcsalád életét próbálom bemutatni — a változás tükré­ben. A Kozák család története Salgótarján környékén, egy bányásztelepülésen játszódik, amelyen új lakótelepet építet­tek, de mire elkészültek a la­kások, bezárták a bányát. A fiatalok számára ez nem oko­zott nagy gondot, de a család feje, az öreg Kozák, aki az 1944-es bányászfelkelés egyik vezetője volt, sehogy sem érti a változás okát. Bár korától fogva szívesen dolgozna még a bányában néhány esztendeig, de sem szakmát, sem telepü­lést változtatni már nem tud, inkább idő előtt nyugdíjba megy. A félszárnyú madár • Miről szól a másik, már nyomdába került regénye? — A félszárnyú madár a Móra Ferenc Könyvkiadó Kozmosz-sorozatában, jelenik majd meg. Ennek a könyvnek a megírására személyes él­mény inspirált. Levelet kap­tam az egyik budapesti gép­gyár Braun Éva szocialista brigádjától: szeretnének töb­bet tudni a brigád névadójá­ról s a lexikonban olvasták, hogy én együtt raboskodtam vele. Szívesen tettem eleget a meghívásnak s ez a találkozás végül is arra ösztönzött, hogy könyvet írjak Braun Éváról, de ne dokumentumregényt, sokkal inkább azt: hogyan kö­tődik a közelmúlt egy mai if­júsági szocialista brigád életé­vel. A nagykorúság órája • A harmadik, megjelenésre váró kötet? — A nagykorúság órája, amely szintén a Magvető Könyvkiadó gondozásában je­lenik majd meg. Arra a kér­désre keresem a választ, mi­kor válik nagykorúvá egy munkásfiatal. Akkor, amikor megkaoja a s-’emélvozonnssági igazolványát, vagy pedig ak­regényt írni. Hogy mi adta hozzá az inspirációt? A közel­múltban az egyik Pest megyei termelőszövetkezetben jár­tam, pontosabban a gödöllői járásban. író—olvasó találko­zóra hívtak és én felhasznál­tam ezt az alkalmat arra, hogy feltegyek néhány kérdést ti­zenkét fiatalnak. Például azft: mondják meg nekem, hogy az apjuk hány hold földdel lépett be a termelőszövetkezetbe? Meghökkentett ‘a válaszuk: a tizenkettőből kilencen nem tudták. Két évtizede a föld még mindennapi s egyben leg­gyakoribb beszédtémája volt a failu embereinek. Ma pedig már jóformán szó sem esik róla, ezt bizonyította, számom­ra a kilenc fiatal nemleges válasza. Ez adta a gondolatot, hogy megírjam: hogyan ala­kult át ilyen rövid idő alatt a föld népének gondolatvilága. • Az 1970-ben megjelent, A láthatatlan árok című regé­nyének a kötéstervét a fia, ifj. Szentiványi Kálmán készítette. — Igen s ez most már így lesz ezután is: valamennyi kö­tetem borítóját a fiam tervez­te, aki jelenleg a szentendrei Ferenczy Múzeum kiállítás­rendezője. A lányom viszont verseket ír. Ennyit a gyere­kekről. S talán még annyit: már négy unoka nagyapja va­gyok, három fiúé és egy lányé. Szentiványi Kálmán ötven­két éves és két évtizede él, al­kot Leányfalun. Prukner Pál A megoldásig nyughatatlan. Barokk falfestmények töre­dékei fogadnak Artner Ottó műtermében Dunaharasztin, ahol évek óta él és dolgozik. Borsos Miklós és Laborcz Fe­renc tanítványaként végzett az Iparművészeti Főiskolán 1963- ban, s azóta szobrászkodik, fő­leg a rézlemezdomborításban érVé el figyelemre méltó elő­rehaladást. Kezdetben zárt plasztikai formákat épített, melynek szép példája az ólomból készült és a Műcsarnokban is bemutatott Várandós. Ezt a mozdulatlan­ságig csökkentett tömörséget romantikus formákig hevítette állatfiguráiban, amelyekben friss és fiatal energiák érzék- lödnek. Ezt az eszményét hor­dozzák a Játszó fiúk is, mely hamarosan a dunaharaszti Baktay Ervin gimnáziumba kerül. A megnyújtott alakzat az izmok vetélkedőjében az if­júság feszült dinamikáját érzé­kelteti, nagy álmok és tervek születését. Artner Ottó mozgékony szel­lemi alkat, mindig kész a mó­dosításokra. Ha úgy érzi, hogy a női testet jelenítő természeti formák alkalmazásában vég­ponthoz ért, akkor a vitorlák lebegését gyűjti szoborrá és szögek rendszerezett halmazá­val kísérletezik. Érzéke van a vegyes technikához, a kerámia, réz technológiáját egyezteti, s az anyagok többneműségével gazdálkodva ábrázolja Székes- fehérvár századokra tagolódó történelmi önarcképét. Ügyes és tevékeny. Ha szob- rászi nyomra lel, a megoldásig nyughatatlan. Kutatása, terep­felderítése mindig kettős: technikai és gondolati termé­szetű. Ezzel az alapmegoldás­sal készítette el a nagy méretű rézlemez-domborítását a Szá­mítástechnikai Intézet számá­ra. A játékos, de logikus szob­rászati tagolás a matematikai összefüggések nyomtáván ha­lad olyan egyéni geometriával, mely általános képi törvények alapján szerkesztődik. E sajá­tossága révén nemcsak alkal­galma, galambok önfeledt röp­ködése, családtagjainak érzel­meket kifejező tekintete. Patay László ellenpontozott művészetében gyerekek, aktok, öregek, sziklák és fák válta­koznak, minden emberi érze­lemre képi megoldást keres. E festői elemzések sikeres össze­foglalása az egri házasságkötő terem freskója 1965-ből. A salgótarjáni seccón kétszintes képsoron jelenik meg a bá­nyászélet és a munkásmozga­lom számtalan régi mozzanata tüntetőkkel, kőhajigálókkal, menekülő asszonnyal. Ilyen előzményeik után buk­kant rá művészetének új táv­latára Dömsödön az 1960-as éveik végén. Ott bólogatott nyaralója előtt a part menti nádas, a túlsó parton erdő. A természet ősi anyanyélvét ta­nulta a Neptun csöndjében, a holdfénytől érintett síma víz­mezőn, festői közegben végez­te el az évszakok átlényegülé- seit színben és formában. Örömmel vállalta a ráckevei seccó kivitelezését, mely jó alkalmat szolgáltatott ahhoz, hogy kifejezze ragaszkodását a dunai tájhoz. Az 1971-ben festett monumentális méretű alkotásán feltárja e nagy vízi ringás és neszezés nádashoz, csónakhoz, szerelemhez fűzött történéseit. Évekkel ezelőtt költözött Dömsödről Ráckevére. Műtér me a Dunára néz, vonulnak előtte a fák, házak és évsza­kok, mindig új és megörökítés­re méltó Keményekkel. Olyan hatalmas e vízi kincs, hogy a festői önmegvalósulás további magaslatait ígéri. S az olyan Metszetek, műanyagból Budapesten a TANÉRT Szentkirályi utcai üzemegységében ügyes kezek festik a műanyag szemléltetőeszközöket. Hárommillióim a megye mozijaiban A sikerlista élén a Szegény gazdagok 1974: NYOLC ÚJ FILMKLUB Artner Ottó rézlemez-domborítása (részlet) mazkodik az adott építészeti térhez, hanem fokozza is a maga esztétikai rendszerével a számok tudományos műhelyét. Az évek során több megbí­zást teljesített sikerrel, így kerültek alkotásai Budapestre, Pécsre, Balatonalmádiba, Szé­kesfehérvárra is. Mindenkép­pen indokolt, hogy életművé­nek további periódusában Du­naharaszti folyópartját, közin­tézményeit dúsítsa térplaszti­káival. Ellenpontozott művészet sul, járókából anyjához tá- pászkodik, aki Festőnő. Jel­képpé dúsítja a látványt, a ke­rítésre kapaszkodó Öregasz- szony képében sors kering Ugyanúgy, mint az éjszakai égbolttal társított Szerelmes- pár-ban. Abban elkötelezett művész elsősorban Patay László, hogy minden festmé­nye szilárd tudáson alapulva, eszmeközpontot hordoz az anyaság, a szerelem, a humá­num mindig időszerű tárgy­köréből. A magára találás esztende­je 1957. volt. A felkészülés ek­korra befejeződött, s festői önállósággal talált rá a Nap­lemente hangulatára, az esti színes fényözönre, mely fel­oldja és légiesíti a formákat. Aztán Franciaországban, 1959- ben megigézi a sziklák nyu­állandó kontrollal és emberi­művészi készültséggel rendel­kező művész, mint 6, el is ér­heti a csúcsot, amikor „sze­rencsés konstellációk találko­zásakor művészetté magaszto­sulhat a munka”. Losonci Miklós Pest megyében megközelítő­leg másfél száz mozi műkö­dik. Ez a szám állandóan vál­tozik: miközben az elhanya­golt, rossz állapotban lévő filmszínházakat bezárják, kor­szerű, modem mozikat adnak át a városok, községek szó­rakozni vágyó lakosainak. Megszépült filmszínházak Guttray Józsefné, a MOKÉP Pest megyei Igazgatóságának filmforgalmazási osztályveze­tője szerint sikeres évet zár­nak: — Idén megyénkben több mozit felújítottunk. Így má­jusban adtuk át a 160 szemé­lyes tárnoki filmszínházat, a nyár végén befejeződött a ceglédi Szabadság mozi kor­szerűsítése. Ez utóbbinak ér­dekessége, hogy két vetítőter­mében egyidejűleg kétfajta közönségigényt tudunk kielé­gíteni, amíg a 429 személyes nagyteremben például 18 éven felüli játékfilmet vetítünk, az 50 személyes, kisebben if­júsági filmet láthatnak a fiá­nál ok. Nagykőrösön a Toldi Miklós Konzervipari Szakközépisko­lában saját erőből ifjúsági filmszínházat alakítottak ki, Versegen pedig a községi ta­náccsal közös beruházással a művelődési háziban egy száz­tíz személyes filmszínházat adtak át. Életveszélyes álla­pota miatt csalinem egy évre bezárták a dunaharaszti mo­zit, most korszerű, modern körülmények között várja a nézőket. Püspökszilágy köz­ségben ugyancsak szép. új filmszínháznak örülhetnek a mozirajongók és a naookban adják át a csobánkai mozit is. A szadiai művelődési ház filmszínházának korszerűsí­tésére pedig rövidesen sor ke­rül. ŐSBEMUTATÓ SZIGETHALMON Hét tonna dollár Kedden délután a szigethal­mi művelődési központban újabb magyar film bemutatá­sára került sor. Ezúttal Hintsch György rendező legújabb al­kotását, a Hét tonna dollárt mutatták be. A zsúfolásig megtöltött nézőtéren a Csepel Autógyár szocialista brigád- topjai foglaltak helyet. A be­mutatott film után Bursits Ti- borné, a művelődési központ igazgatónője köszöntötte a filmbemutató alkalmával meg­jelent alkotóművészeket, akik közül ezúttal megjelent a film zeneszerzője, Aldobolyi Nagy György, valamint a főszerep­lők, Kabas László, Bárdi György. Parragi Mária, Lórán Lenke, Ínke László és Alfon­zé. Hintsch György új filmje, a Veréb is madárhoz hasonló, a szatíra eszközeivel kívánja megnevettetni a nézőket. A film főszereplője (Kabos Lász­ló) Luciano, egy tönkrement vándorcirkusz elesett, kis bo­hóca, aki álmában ráeszmél,, hogy csodálatos képességek­kel rendelkezik: előre meg tudja mondani a különböző szerencsejátékok nyerőszá­mait. Különleges adottsága azonban csak meghatározott szerelmi helyzetekben érvé­nyesül. Látnoki tehetségével nemcsak a montecarlói kaszi­nó bankját robbantja, de az angol bukmékereket és a világ számos országában a játék- barlangokat Is csődbe juttat­ja... A film érdekessége. Pest megyei vonatkozása, hogy egyes jeleneteit Szigethalom határában, a lepsényi tanyán forgatták. K. Gy. — Pest megyében mi gon­doskodunk a játékfilmek for­galmazásáról. A MOKÉP meghatározott időre ad fil­meket, így megyénkben át­lag 3—40Ó kerül havonta be­mutatásra. Ä mozik többsége szélesvásznú filmeket is ve­títhet, az ötödik kategóriába tartozó 25 keskenyfilmes csu­pán, ezek korszerűsítésére, ahol ez megoldható — a jövő esztendőben sor kerül — mondja Guttray Józsefné. Havonta 3—400 bemutató — Melyek voltak az év si­keres filmbemutatói? — Legtöbben a látványos, történelmi filmalkotásokat és a kalandfilmeket látogatták. A magyar filmek közül a Bob herceg és a felújított Sze­gény gazdagok telt házat von­zott. A szovjet sikerlista élén a Zahar Berkut és a Fedőne­ve: Jégmadár állt. De szép si­kerrel játszottuk ősszel a Já­nos vitéz című magyar rajz­filmet: 33 ezren tekintették meg. A művészfilmek kedve­lői ma még kisebb tábort al­kotnak, az ő igényeik kielé­gítésére indítottuk be októ­berben *— egyelőre csak Ceg­léden és Nagykőrösön — a filmbarátok körét. Itt tartjuk a filmbemutatókat is:/ így szondázhatjuk, milyen érdek­lődésre tarthatnak számot majd a nagyobb közönség előtt. Ügy tervezzük — a jö­vő esztendőben még legalább nyolc hasonló filmklubot ala­kítunk ki —. az elsőt január­ban, Gödöllőn. Megyei rendezvényeken — A mi feladatunk, hogy a megyei rendezvényeken, kul­turális események alkalmával aktuális filmeket vetítsünk, így közreműködtünk a nagy­kőrösi rendezvénysorozaton, a szentendrei nemzetiségi he­teken és a visegrádi kulturá­lis napok alkalmából rende­zett ünnepségeken. Most a filmgyárak és a mozik álla­mosításának negyedszázados évfordulóját ünnepeltük. De­cember 6 és 12-e között a fel- szabadulás után készített leg­rangosabb magyar filmalko­tásokat vetítjük megyénk 12 filmszínházában. Meglepetést is tartogatunk: az 1948-ban született fiataloknak kétsze­mélyes moziutalványt adunk ajándékba. — Pest megyéből igen so­kan Budapestre járnak dol­gozni, szórakozni. A megyei filmszínházak látogatottságéi mennyiben befolyásolja a fő­város közelsége? — Valóban akadnak, főleg a fiatalok között, akik egy- egy filmújdonság kedvéért Budapestre utaznak. Ennek el­lenére filmszínházainkat idén több mint 3 millióan látogat­ták meg. és a betervezett 42 ezer 500 előadást az év végéig még mintegy 7—8 ezerrel túl is teljesítjük. Sebestyén Zsuzsa k kor, amikor kiállta élete első nagy próbatételét? A válasz, úgy hiszem, nem lehet kétsé­ges: nem az igazolvány teszi nagykorúvá a fiatalokat, még­ha néhányan hiszik is ezt, ha­nem az a pillanat, amikor elő­ször kell felelősségteljesen dönteniük, cselekedniük. • Mindhárom, megjelenésre váró kötete, hasonlóképpen korábbi regényeihez, munkás­környezetben játszódik. A most befejezett műben is in­nen választotta hőseit? — Munkásíróként tartanak számon, munkás voltam ma­gam is, amíg írni nem kezd­tem és én erre büszke va­gyok. Nem véletlen tehát hogy elsősorban a munkások közül választom regényeim hőseit. Ez az én világom. A most be­fejezett regényem három hőse ugyan ^nérnök, a főalak azon­ban munkásból küzdötte fel magát a mérnöki diploma megszerzésééig. Regényemben arra keresem a választ, ho­gyan reagál ez a három, kü­lönböző társadalmi rétegekből érkező mérnökember minden­napjaink megváltozott helyze­tére. Kötéstervek a fiútól • További tervek? — Talán furcsának találja, mégis így igaz, jövőre a mai parasztfiatalokról szeretnék Patay László hosszabb döm- södi tartózkodás után lelte meg végleges ráckevei festő­otthonát. így ír Maksay Lász­lóhoz címzett levelében: „Gyermekkorom óta meglehe­tős céltudatossággal készültem pályámra. Az első benyomáso­kat nagynénémtől, Patay Éva festönőtöl kaptam”. Volt Der- kovits-ösztöndíjas, 1967-ben Munkácsy-díjat kapott, 1970 óta a Képzőművészeti Főiskola adjunktusa. Művészetének indulása 1950- re tehető. Már kezdetben nagy j figyelmet szentelt a forma I minden részletének, a központi i jelleg éppen a pontos rajz kö­vetkezményeként őrizte meg tiszta líraiságát. Mindenütt ott i a gyermek, a Hajókirándu- lás-on eszik, az Őszi délután csöndjében nagymamához tár-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom