Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-12 / 290. szám
«i polgári védelem GÖDÖLLŐ Honvédelemmel ismerkednek a jövő mezőgazdasági mérnökei A gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági gépészmérnöki karán láttam egy repülőgép-sugárhaj tóművet. Megismerkednek a hallgatók vele — adták a magyarázatot a szakemberek —, kitűnően lehet a talaj szárítására használni.” A tudomány és a technika eredményeinek jó része alkalmas a békés, mindennapi munka megkönnyítésére, háborúban pedig alkalmas — pusztításra is. Ma már a mezőgazdaságban általánosan alkalmazott módszer a gyomnövények vegyszeres irtása. De történjen némi összetétel, vagy dózisváltozás és az emberi élethez nélkülözhetetlen kultúrnövények is elpusztulnak. A veszélyeket, a pusztítást látja a laikus is, igazából azonban az tudja felmérni jelentőségét, aki érti az ok^oko- zati összefüggéseket, a következményeket. Védekezni is az tud, hatásosan ellenük. A legmagasabb szinten oktatott mezőgazdasági szakemberek közéjük tartoznak. Szakjellegüknek megfelelően Egy 1967-ban kiadott kormányhatározat, illetve az azt követő évben megjelent művelődésügyi miniszteri utasítás alapján immáron hatodik éve folyik a gödöllői Agrártudományi Egyetemen a Honvédelmi ismeretek című tantárgy oktatása. A minisztérium annak idején úgynevezett keret- tantervet és vázlatos programot bocsátott az egyetem rendelkezésére. Ennek alapján az egyetem, jlletve a karok szakjellegüknek megfelelő tantervet alakítottak ki. Ezt a tantervet a karok időközben a tapasztalatoknak, a változó ismereteknek és igényeknek megfelelően némiképp módosították, s összességében elmondható, hogy a honvédelmi nevelés eredményesen folyik. Hatása érzékelhető. Igaz, azok a hallgatók, akik egyetemi tanulmányaik megkezdése előtt katonai szolgálatot teljesítettek — és ők vannak többségben —, a polgárvédelmi órákon és foglalkozásokon fegyelmezettebbek, katonásab- bak, de a nőknél és a szolgálatot nem teljesítetteknél is „más” a politikai öntudat, a haza, a nép védelmével kapcsolatos vélemény, állásfoglalás, mint volt korábban. A szaktárgyakba építve Mind a mezőgazdaságtudományi — mind a gépészmérnöki karon tanévenként száz órában foglalkoznak a hallgatók a honvédelmi ismeretekkel. A „szakma” sajátos helyzetét és egyúttal fontosságát is jelzi az a tény, hogy az ismeretek egy részét szervesen beépítik a szaktárgyakba az oktatók. Pontosabban: ezek az ismeretek olyannyira szorosan kapcsolódnak a szaktárgyakhoz, hogy célszerűtlen és erőszakolt lenne különválasztásuk. A két karon azonban e téren jelentős a különbség. Míg a mezőgazdaságtudományi karon a szaktárgyakba beépített óra harminc, és hetven óra külön előadásként szerepel, addig a gépészmérnöki karon ez az arány gyakorlatilag fele-fele. A cikkünk elején utalt érintkezési pontokat, lehetséges kapcsolatokat jelzi pusztán a tudományágak, tanszékek neve is, amelyek részt vesznek a honvédelmi nevelésben. A katonapolitikai témájú előadásokat a Filozófia és Tudományos Szocializmus Tanszék szervezi, mindkét karon. A mezőgazdaságtudományi karon a Mikrobiológiai— valamint az Állatélettani és Állategészségtani Tanszék látja el a polgári védelem témaköre általános részének oktatását, s speciális ismereteket az ÁUattenyésztés- tani-, a Géptani-, valamint a Növényvédelemtani Tanszék oktatja, saját előadásai keretében. A gépészmérnöki karon a honvédelmi oktatásban a Fizika-, a Kémia-, a Traktorok- Autók-, a Mezőgazdasági Gépek Üzemeltetése-, a Mezőgazdaság Villamosítása és Állat- tenyésztés Gépei-, valamint a Mezőgazdasági Építészeti Tanszék vesz részt. Szakemberek segítségével Az egyetem vezetői megfelelő terv szerint gyakran hívnak meg egy-egy előadás megtartására külső előadókat, nem ritkán a Honvédelmi Minisztériumból, vagy a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskoláról, egy-egy terület legismertebb, legkiválóbb szakembereit. A gyakorlati foglalkozások, a lövészetek megtartásához egy honvédségi alakulat nyújt messzemenő segítséget, a szervezésben, mozgósításban pedig mindig lehet számítani az egyetem KISZ-fiataljaira. Gondot okozott, s jelen pillanatban is gondot okoz még az egységes jegyzet hiánya. A hallgatók jobbára az előadásokon elhangzottakra vannak utalva, s ez nehezíti az egységben látást, az összefüggések felismerését. Elkészült azonban már és tavaszra nyomtatásban is megjelenik a Honvédelmi ismeretek című tansegédlet a nukleáris fegyverek és vegyi harcanyagok tárgyköréből. A témakör országosan ismert szaktekintélye, dr. Kovács József, a Központi Élel- miszerelilenőrző és Vegyvizsgáló Intézet igazgatója állította össze, az egyetem megbízásából, a Mikrobiológiai Tanszék jelentős közreműködésével. Érzékeltetésül néhány címszó a tartalomjegyzékből: Egy-, két-, háromfázisú nukleáris fegyver. A rádióaktív sugárhatás. A rádióaktív izotópok károsító hatása. A talaj és az élő szervezet szennyezettsége közötti összefüggések. És nem utolsósorban az ellenük való védekezés... Deregán Gábor Vállalatvezetők, mint pv-parancsnokok Legfontosabb feladatuk az üzemi dolgozók differenciált felkészítése A Könnyűipari Minisztérium irányítása alá tartozó üzemek körében már hagyomány, hogy a polgári védelmi parancsnokokat, törzsparancsnokokat többnapos tanfolyamon tájékoztatják az aktuális feladatokról, problémákról. Legutóbb a Tihanyban rendezett továbbképzésen a könnyűipari üzemek igazgatói — polgári védelmi parancsnokai — voltak a hallgatók. Tudja, mi a teendője... — Az idén 164 vállalat vezetője vett részt továbbképzésen — mondta Rudas Imre, a minisztérium iparszervezési osztályának vezetőhelyettese. — A tanfolyam középpontjában a jelenlegi időszak egyik legfontosabb polgári védelmi feladata, az üzemi dolgozók differenciált kiképzése állít. Ennek eredményes végrehajtásában ugyanúgy érintettek a vállalatvezetők, mint a felkészüléssel kapcsolatos egyéb kérdésekben. Mint pv-parancsnokok, elsősorban a vezérigazgatók, igazgatók felelősek azért, hogy adott esetben a gyár minden dolgozója tudja, hogy személy szerint mi a polgári védelmi tennivalója. A mezőgazdasági szakemberek munkájához ma már szorosan hozzátartozik a korszerű gépek irányítása. E berendezések legtöbbje polgári védelmi célokra is alkalmas. Képünkön a Pest megyei növényvédő szolgálat perme tezőgépével mentesítenek a toki bemutató gyakorlatokon. Ez pedig nagy felelősséggel járó, áttekintőképességet, szakszerű döntéseket igényel. A továbbképzés az erre való felkészüléshez a szakismeretek bővítéséhez nyújtott segítséget. — Ezt a célkitűzést tükrözték az előadások témái is. Szó volt a korszerű háború sajátosságairól, a polgári védelem megváltozott szerepéről, o parancsnokok irányításával elvégzendő tervezési, szervezési feladatokról. Az utóbbiakhoz kapcsolódott a legújabb honvédelmi, polgári védelmi jogszabályok ismertetése, mely a tevékenység törvényes alapjait világította meg a részvevők előtt. Nem utolsósorban nagy súllyal szerepelt a tematikában az 1974—75-ös kiképzési tennivalók megbeszélése. Mindehhez igyekeztünk olyan, előadókat felkérni, akik a problémák legjobb hazai ismerői. így a különböző témákban a PVOP, az Országos Tervhivatal, a Zrínyi Katonai Akadémia és a Belügyminisztérium szakemberei tartattak nagy érdeklődéssel kísért előadásokat. Újdonságként az idén először alkalmaztuk a tanfolyamon a DIAKORR elektronikus vizsgáztatógépet. Bélésszövő Gyárának igazgatód ja, és Szűcs Lajos, a. Május 1. Ruhagyár ceglédi gyáregységének vezetője. — Számomra újdonság a tanfolyam — mondta Somogyi László —•, hiszen először veszek részt ilyen magas szintű polgári védelmi továbbképzésen. Sok hasznos dolgot hallottam és jegyeztem föl az előadásokon, melyet az otthoni munkámban tudok majd kamatoztatni. Időszerű volt ez a továbbképzés, ugyanis a dolgozók differenciált kiképzése nálunk is több olyan sajátos problémát vetett fel, melyek megoldásához itt kaptam inspirációkat. — A szövödékben három műszakban termelünk — folytatta —, a munkások nagy része ingázó, nő. Kezdetben sok gondot okozott, hogyan egyeztessük össze a polgári védelmi kiképzések időbeosztását a vonat- és autóbusz-menetrenddel. Ismert, hogy az oktatást munkaidőn kívül kell megtartani, de figyelembe kellett vennünk azt is, hogy az asz- szonyok mihamarább szeretnének hazajutni családjukhoz. Áthidaló megoldásként — más üzemek példája nyomán — s a dolgozók egyetértésével — szabad szombatokon rendezzük az oktatást. így időben nem húzódik el a kiképzés és az anyag elsajátításának hatásfoka is jobb. — A speciális tananyag ösz- szeállítása sem volt egyszerű dolog. Az irányelvek szellemében — hogy mindenki arra Nemesük mint kuriózumot készüljön feli, ami adott esetmutattuk be, hanem felhasználtuk arra is, hogy lemérjük a tanfolyam hatékonyságát. Jóleső érzéssel nyugtáztuk, hogy a maximális 20 pontból a részvevők átlagosán n—IS pontot értek el. Váci vélemény A továbbképzés hallgatói között természetesen Pest megye könnyűipari üzemeinek igazgatói is ott voltak. így például Somogyi László, a Magyar Selyemipari Vállalat váci Egy év után újra itthon VITÉZ ATTILA őrnagy, a váci járás polgári védelmi törzsparancsnoka 1969- ben — a járási törzs megszervezésekor — került jelenlegi beosztásába. Ismeri tehát a terület gondját, baját. Illetve most újra ismerkedik velük, hiszen egy esztendő távoliét után csak nemrégen all munkába: a Szovjetunióban magas szintű továbbképző iskolát végzett. — A Moszkvában eltöltött tíz hónap jelentősen emeli a részvevők elméleti tudását. Ügy gondolom ezeknek a gyakorlati munkában való hasznosítása a hétköznapok tennivalói során bőven kamatozik majd — mondja. És erre igen nagy szükség lesz a közeljövőben, hiszen ismeretes, hogy — legalábbis átmenetileg — a járási feladatok mellett Vác város polgári védelmi tennivalóinak a megoldása is hozzá tartozik. — Nehéz helyzetben vagyok, hiszen akkor kapcsolódtam a munkába, amikor a város és a járás területén is az 1974. évi kiképzés finise megkezdődött. Sok ellenőrzéssel, helyi tapasztalatszerzéssel igyekszem most felmérni a helyzetet. — Legutóbb például Dunakeszin az egészségügyi szakasz kiképzését néztem meg, ahol a gázálarcról, annak viseléséről folyt az oktatás — gázálarc nélkül. Az illetékes Vöröskereszttel azonnal felvettem a kapcsolatot, s bebizonyosodott: van kiképzési anyag, csak időben kell intézkedni. Dunakeszin még sikerült pótolni a hiányt. A Vöröskereszt már küldött felszerelést, hogy a következő foglalkozás már gyakorlatiasabb lehessen. E TAPASZTALATOK is megerősítik azt az elképzelést, mely szerint még az idén minden szakszolgálatnál értékeljük az 1973-as munkát, s ahol hiányosságok mutatkoznak, ott jövőre pótoljuk azokat. Az 1974-es esztendő feladatait ugyanis csak akkor lehet megfelelő szinten megoldani, ha az idei célkitűzések maradéktalanul megvalósultak. — Vannak persze olyan biztató, jó tapasztalatok is, mint amilyen például á riasztó-elsötétítö szákszolgálatnál. A szakszolgálat törzsparancsnoka felkeresett, hogy megbeszéljük: a kiképzést kábelfektetési gyakorlattal kívánják összekötni. Az ÉDÁSZ, a posta összefogásával, így tulajdonképpen gazdaságilag is hasznos munkát végeztek és a gyakorlati foglalkozás a kiképzés színvonalát is emelte. — Az önvédelmi alegységek felkészítése az idén általában az érintett szakszolgálatokkal együtt folyik. Ez a megoldás most, az általános oktatás idején hasznos volt, hiszen a tsz-ek, ktsz-ek és háziipari szövetkezetek egy-egy önvédelmi alegységben csak kisebb létszámmal szerepeltek. így tehát köny- nyebb volt a kiképzés megszervezése, s az összevonás által intenzívebb és gazdaságosabb is lett egy-egy foglalkozás. — A dolgozók munkahelyi felkészítésében igen sikeres évet zárunk. Erről tanúskodnak a már beérkezett jelentések, de az elmúlt időszakiban magam is vizsgáltam e kérdést négy községben. Általános tapasztalatom, hogy mindenütt jó volt az előadógárda, színvonalasak az előadások, megfelelő a tansegédlet ellátás. Vannak olyan területek, ahol — elsősorban a tsz-eknél — majd csak ezután kerül sor a munkahelyi kiképzés megvalósítására. — Vác városban főként a nagyarányú fluktuáció okoz gondot, gyakori létszámhiányt. Sajátságos probléma az is, hogy Vácról általában Pestre járnak az emberek dolgozni, a város üzemei pedig a járás területéről beutazókat foglalkoztatják. Így aztán még mindig sok a tanakodás, vita azon, hogy ki hol kapjon beosztást Találtam olyan dolgozót is, akit egyszerre három helyen vettek számításba a PV egységek megszervezésekor. A FÖFELADATOKAT is meghatározzák e vizsgálódások az 1971 évre. Természetesen elsődleges célkitűzés: megvalósítani a jövő évi kiképzési utasítás előírásait. De ahhoz, hogy Vác város és a járás sikerrel vegye ezt az „akadályt” sürgősen rendezni kell néhány közbevető kérdést is. E tennivalókat így tudnám összefoglalni: felülvizsgálni az állomány összetételét, jogilag rendezni, a beosztásokat — hiszen az elmúlt időszakban sok változás történt —, felszámolni a keresztbe szervezéseket. Más szóval tehát biztosítani, hogy mindenkinek csak egy beosztása legyen mégpedig a fontossági sorrend, a területi gondok, s az emberi szempontok figyelembevételével. Ezen túlmenően meg kell szervezni, hogy mindig és mindenütt biztosítottak legyenek a kiképzés feltételei, a tansegédletek. Ezzel együtt azt is számításba kell venni, hogy — sok a közös tanácsú községünk, s a községi apparátusnak nagy segítséget kell nyújtani a feladatok sikeres elvégzéséhez. Tóth Károly ben sajátosan az ő feladata lesz — az üzemben, munkahelyenként különbözők a tennivalók. Mások a szövőgépek mellett — itt a legfontosabb a magatartási szabályok, a raű- szakváltás, a gépindítás és -leállítás, a szennyezett termékek kezelésének, mentesítésének ismerete rendkívüli helyzetben — és más, például a csomagolóban és a szállításnál, ahol már az utóbbi elhanyagolható, hiszen „tiszta” áruval dolgoznak. Ügy érzem, sikerült megoldanunk a tananyag ösz- szeállítását, differenciálását, megtalálnunk a helyes arányokat. Az idén az irodai dolgozók oktatásán vizsgázunk először mi, a kiképzés irányítói. A fizikai dolgozók jövőre sorra kerülő tanfolyamain már felhasználjuk majd az idei tapasztalatokat is. Ceglédi tanulság Szűcs Lajos gyáregységvezető harmadízben hallgatója már a minisztériumi továbbképzésnek. — Annak ellenére, hogy nem vagyok újonc a tanfolyamon, én is számos hasznos ismerettel gazdagabban térek haza. Különösen jó benyomást tett rám az előadások magas színvonala, a korszerű szemléltetés a szakfilmbemutatók. A polgári védelemben az utóbbi időben sok minden változott, s a lépéstartáshoz elengedhetetlen az új elvek, követelmények, módszerek megismerése, az állandó továbbképzés. — Gyáregységünkben —• folytatta — szakszolgálati alakulatokat is szerveztek, tehát már tavaly megkezdődtek a kiképzések. Az idén már bizonyos tapasztalatok birtokában vághattunk neki az üzemi dolgozók felkészítésének. Üzemünkben kétműszakos a termelés, tehát az időbeosztásokkal kevés gondunk volt. Ehhez hozzájárult az is, hogy szinte valamennyi dolgozónk helybeli lakos, nincsenek utazási gondjaik. Az idén ősszel két csoportban indult az oktatás, a szakszolgálati alegységparancsnokok vezetésével. Elmondhatom, hogy sikerrel zárultak a kiképzések. Jövőre újabb három csoport vesz részt az oktatáson — s ezzel eleget is teszünk az előírásoknak — minden dolgozónk megismerkedik polgári védelmi feladataival. Mészáros János 4
