Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-05 / 284. szám

PEST MEGYEI hIbIAP KÜLÖNKIADÁSA áp> JÁRÁS és CÉGI 3ÍVI1. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM 1973. DECEMBER 5., SZERDA A Ceglédi ősz mérlege Jó híre túljutott a város falain Novemberben véget ért a Ceglédi ősz ’73 eseménysoro­zata. A hat hétre tervezett kulturális, tudományos és szórakoztató program előké­születei egy évvel ezelőtt kez­dődtek. Annak idején a vá­rosi tanács művelődésügyi osztálya ötvennégy kérdőívet juttatott el az üzemekhez, in­tézményekhez, ezek fele érke­zett vissza , kitöltve javasla­tokkal, ötletekkel, kívánsá­gokkal. A tanács végrehajtó bizottsága megtárgyalta az előzetes elképzeléseket, majd megalakult a szervező bizott­ság. Májusban nyomdába ad­ták a műsort, szeptember el­ső napjaiban megjelentek a plakátok, műsornaptárak, meg­hívók, tízezer szórólapot osz­tottak szét. A hat hét negyven prog­ramot ígért, ezek közül harmincegy valósult meg, s a rendezvényeken ösz- szesen tizenötezren vettek részt. (Két évvel ezelőtt még csak nyolcezer volt a látogatók száma.) A többi között, saj­nos, elmaradtak a barátsági napok, nem került sor a mo­lloki Kossuth-emléktúrára és a szocialista brigádok vetélke­dőjére. Ezek még színesebbé, tartalmasabbá tehették volna az eseménysort. Az előadások, kiállítások, I tanácskozásók, szórakoztató műsorok a lakosság minden rétegét kielégítették. A mú­zeumbeli Köss u t h -arckép ek kiállítás, az ugyancsak itt rendezett fototárlat Tóth Ist­ván képeiből sok-sok látoga­tót vonzott. Szép sikere volt a diákok Kossuth szónokver­senyének a gimnáziumban. Emlékezetes a KlSZ-isták ve­télkedője, hasznos volt a Gép­ipari Tudományos Egyesület helyi csoportjának tudomá­nyos ülése az EVIG-ben, a kertészeti kutatóintézetben tartott mezőgazdasági tanács­kozás. Érdekes ankéten vet­tek részt a pedagógusok, eredményes volt a megye nép­művelőinek : ceglédi tapaszta­latcseréje és az ifjúsági klubvezetők eszmecseréje. A Kossuth Művelődési Köz­pontban rendezett mezőgaz­dasági és ipari termékbe­mutató nagy tetszést aratott, kár, hogy a szűk hely csu­pán huszonnégy kiállító rész­vételét tette lehetővé. A négyezerötszáz látoga­tó érdeklődése bizonyítja, a jövőben a szó szoros értelmében tágabb teret kell nyújtani az ilyen és hasonló kiállításoknak. A művészeti rendezvények is megérdemlik az elismerést. Jancsó Adrienne estje min­denki számára emlékezetes, a Magyar Rácdió gyermekkóru­sának előadását és a Röpülj, páva! estet hatszáz hallgató előtt tartották meg. A Mik­roszkóp Színpad műsorára ezernégyszázan voltak kíván­csiak. Az országos kisgrafi- kai kiállítás jó hire túlju­tott a város falain. Sikeres volt a Ceglédi ősz ’73, gazdag, sokszínű progra­mot adott, ki-ki megtalálta az érdeklődési körének, igényé­nek megfelelő szórakozást, látnivalót. Az eseményekből levonható tapasztalatok azon­ban felvetik azt a jogos igényt, hogy a jövőben tovább kell csiszolni az őszi ese­ménysor profilját, eldöntve, mit kell megtartani, illetve elvetni. Ezáltal a meghirde­tett alkalmak még színvona­lasabbak és látogatottaibbak lehetnek. Az egészséges lokálpat­riotizmusban rejlő lehe­tőségeket, az öntevékeny művészeti mozgalmat a jövőben még jobban ki kell használni, ápolni kell a helyi hagyományokat. Helyes volna, ha a központi programok mellett a rende­zők gondolnának a külterületi lakosságra is. Kisebb előadá­sokat tarthatnának például az Újvároson vagy a Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet szép kultúrtermében, a nagyobb vállalatok, üzemek ebédlőiben. Jobban be kellene vonni a helybeli öntevékeny művé­szeti csoportokat, fellépési le­hetőséget adva számukra. Említést érdemel a közön­ségszervezés, á propaganda is. Igaz, hogy elegendő meny- nyiségű falragaszt, szóróla­pot,\ meghívót és műsorfü­zetet készített a nyomda, azonban a szervezés nemcsak ezek továbbításából áll. Na­gyobb súlyt kellene fordítani a személyes, szóbeli propagan­dára. Hasznos lenne, ha két év múlva külön kis appará­tus buzgólkodna a mozgósí­tás eredményességéért. Á ta­pasztalat azt mutatja, a szín­vonalas rendezvények megér­demlik, hogy rájuk irányít­sák a figyelmet, hiszen a tel­jes sikerhez szorosan hozzá­tartozik a nézőteret, kiállítási csarnokot megtöltő éredeklő- dő közönség. T. T. Az ügyfelek már megszokták \ Augusztus óta működik Cegléden, a városi tanács föld­szintjén, a főbejárat mellett az ügyfélszolgálati iroda. Mun­kanapokon reggel 8 órától dél­után 16 óráig áll a lakosság rendelkezésére, szombaton pe­dig a délelőtti órákban folyik tanácsadás. A tanács irodái­nak munkájában sóikat segít az ügyfélszolgálat, hiszen számos akta kitöltésével, .nyomtatvá­nyok kiadáséval itt foglalkoz­nak, az ügyfeleknek nem kell emiatt irodáról irodára járni, kilincselni. Felvilágosításért már több százan' keresték fel az iroda dolgozóit. Az ügyfe­lék legtöbbje adóügyben, építési engedély miatt, anya- könyvezési problémával, ipar- engedély kérése és sok más el­intéznivaló miatt kért itt se­gítséget. Gyors- és gépírás, műszaki rajz ELVEZETIK A BELVIZET Járdát, csatornát épít a Gerje Perje Vízgazdálkodási Társulat Fokozzák a gépesítést — Saját üzemanyagtároló A Gerje—Perje Vízgazdál­kodási Társulás 14 esztendő­vel ezelőtt alakult meg Ceglé­den, azzal a céllal, hogy a vá­ros bel- és külterületén, a ceglédi járásban, a nagyhutai és a szolnoki járás jó részén, összesen 143 ezer hold terüle­ten, a belvízszabályozást és -elvezetést rendezze, az öntö­zést szolgáló csatornákat ki­alakítsa és karbantartsa, a hi­dak és átereszek kiépítéséről és rendben tartásáról gondos­kodjon. Elnökétől, Kató János­tól megkérdeztük, hogy mit dolgoztak ebben az esztendő­ben, elsősorban Cegléd terü­letén? — Cegléd belterületén 4000 folyóméter járdát készítettünk. Kiépítettük a malomtószéli zárt csatorna jelentős részét. Még most is dolgozunk a sportpálya víztelenítési mun­káján. — A ceglédi járás területén milyen kiemelkedő munkákat végeztek? — Számos csatornát felújí­tottunk. így a tölesi csatornát, a kecskéscsárdai lecsapoló csatornát, ■ Tápiószőlősnél a székeséri csatornát, Tápió- szentmártonnál a kutyatejes csatornát, valamint a Törtei— Nyilas—Besnyő közti lecsapo­ló csatornát. A szolnoki járás­ban befejeztük a Gerje vízle­vezető csatorna kiépítését. — Hozzáfogtunk Törtei és Albertirsa belső belvízrende­zési munkáihoz, melyeket a jövő évben . is folytatunk. Emellett az albertirsai Szabad­ság Tsz-nek öntözőkutat fúr­tunk, a ceglédi Kertészeti Ku­tatóintézetnél kibővítettük az öntözőberendezést. Kató János elmondotta, hogy tízmillió forintos éves tervkeretben, 90 embert fog­lalkoztatlak. A munkát foko­zott gépesítéssel igyekeznek elősegíteni. Nagy haladást je­lent az is, hogy az idén a Külső-Kátai útnál levő tele­pükön' 15 köbméteres saját üzemanyagtárolót építettek, amely megkönnyíti munka­gépeik üzemanyag-ellátását. K. U Érettségi után könnyebb az elhelyezkedés Szociális juttatások — diákoknak Véradónap a talajjavítóknál A Talajjavító .Vállalat dol­gozói már hosszú évek óta élen járnak a véradásiban. So­kan régóta önkéntes véradók, rajtuk kívül sokan jelentkez­tek az üzemi véradáskor. Az itt dolgozó 140 ember közül 74-en adtak Vért, összesein 23 litert. A szocialista brigádok élen jártak a véradásban, em­bertársaik megsegítésében. ! Csengetés előtt 10 perccel érkeztem az , abonyi Kinizsi Pál gimnáziumba. Dóka Já­nosáé igazgatónőre várva, újat keresve jártam végig a folyosókat. Könyvekkel megrakott üvegszekrények sorakoztak a lépcsővel szemben. Négyezer kötet zsúfolódik itt. Hátrább a helytörténeti szakkör kis gyűj­teményét őrzi egy szekrény. Régi tárgyiak, eszközök, hábo­rús emlékek láthatók benne. A sporthíradó a kézilabdacsa­pat jó eredményéről, a meteo­rológiai szakkör a helyi csa­padék és hőmérséklet válto­zásairól adott tájékoztatót. Megszólalt a csengő. Élettel, hanggal telt meg az épület. Dóka Jánosné igazgatónő a fizika-előadóba hívott, ott lát­hatok újat és érdekeset, a 11 ezer formt értékű audio-vizuá­lis asztalt. Ebbe — amint az anyagi erő engedi — írásvetí­tő, két magnó, lemezjátszó és diavetítő kerül. Valamennyi elősegíti a korszerű oktatást, és előrelépés a nyelvi labora­tórium felé. A fizikai előadó tudomá­nyos igénnyel elkészített tab­lói, és az előkészítő szertár elektromos kísérletekhez hasz­nálható berendezése Lukácsi Levente tanár munkái. A fizi­ka tanításához, a tanulók és az irodalmi szakikor segítségé­vel, több színes oktatófilmet készített. Szakmai körökben megyeszerte ismertek eredmé­nyei. — A társadalmi igényeknek megfelelően az idén átszer­veztük a politechnikai okta­tásit — tér új témára az igaz­gatónő. — Megszüntettük á mező- gazdasági foglalkozást. Az el­ső osztályban gyors- és gép­írást, a felsőbb osztályokban műszaki rajzot vezettünk be. Az új politechnikai tárgyak megkönnyítik az érettségi utá­ni elhelyezkedést. Részben le­hetőséget adnak irodában, ad­minisztratív munkakörben va­ló elhelyezkedésre, részben lerövidítik a képzési időt azok számára, akik műszaki rajzo­lóként akarnak továbbtanulni. — Az első osztályosok öröm­mel fogadták az új politechni­kai tárgyakat. A felsősök azt kérték, hogy a gyors- és gép­írást szakkörökön sajátíthas­sák el. Ezért gyors- és gépíró szakkört létesítettünk Temes- közy Istvánné vezetésével. Az iskola udvarán külön épületben van a diákok ebéd­lője. Mellette a nyáron korsze­rű, meleg vízzel ellátott elő­melegítő és tálaló készült. A menzán 60 tanuló étkezik átlag 30 forintért. Az iskolá­ban többféle szociális juttatás van. A bejáró tanulók úti­költség-térítést kapnak. Jelen­leg 14 tanuló ösztöndíjas. Az ösztöndíj félévenként 1000-től 2500 forintig terjed. Odaíté­lésénél a szociális helyzet és a tanulmányi eredmény dönt. A pedagógus pályára készü­lőkre külön gondot fordítanak az ösztöndíjak kiosztásakor. Az iskolában tanulószoba működik, és állandó korrepe­tálás folyik, A korrepetálás kétféle. Külön tartják a gyön­gébb, lemaradt tanulók részé­re, s külön azoknak, akik te­hetségesek és felsőbb iskolába készülődnek. — Két izgalmas, felelősség- teljes munkára vállalkoznak a közeljövőben. Egyik a KISZ- alapszervezetek érdeklődési köröknek .megfelelő átszerve­zése, a másik az új rendszerű érettségire való felkészülés. Gsengőszó vetett véget be­szélgetésünknek. Elnéptele­nedtek a folyosók. Folytató- 3 munka tovább. Fehér Jánosné dott Behozatal helyett kisipari munka A ceglédi kisiparosok közül tíz mester foglalkozik közve­tett, exporttevékenységgel, il­letve azzal, hogy import­anyagpótló készítményeket gyártva segítse az ipari válla­latok munkáját. Osztályozott készülnek A Ceglédi VSE női asztali­tenisz-csapata 1973-ban Szol­nok és Pest megye összevont bajnokságán vett részt. A ceg­lédi lányok jól szerepeltek, ki­harcolták a jogot, hogy osztá­lyozóra menjenek, ahol a tét az NB Il-be jutás lesz. A ver­senyre december közepén ke­rül sor, a Darányi, Tóth Éva, Szabó és Márki összeállítású csapat Réthí dr. irányításával készül. A szakosztály ez évi célki­tűzését már félig teljesítette, a férfi együttes, újonc csapat létére, 12 pontot szerzett és ezzel bennmaradt az NB I- ben. Most a lányokon a sor, az osztályozóig már ők is el­jutottak. „Jöjj el, kedves Télapó!” Kabátok és kosztümök A Május 1. Ruhagyár ceglédi gyáregységében no­vemberben 24 ezer darab kabát és kosztüm készült. A termékeket a hazai üzletekben árusítják. Apáti-Tóth Sándor felvétele Reggel elrohanunk, s mire hazaérünk, már este van. Hosszú Lilla napja is a böl­csődében. Most hoztuk el. Megáll a szoba közepén. Nem engedi,- hogy levessük a sapkáját, kabátját. — Apu, ülj le! — húz a székhez. Az öröm lángja lobban a szemében. Énekelni kezd. „Hull a pelyhes, fehér hó, Jöjj el, kedves Télapó!” Tapsikol, táncol, nevet. Oda­toppan elém. s felemeld pici ujját. — Jön a Télapó, bizony! Évike néni mondta a bölcsi- ben. Lilla kap játékot, autót, meseköny vet! Följegyezted, Télapó? ★ Megint kezdődik a háztáji színházunk mindennapi elő­adása. Műfaja: zenés rimán- kodás azért, hogy Lilla leg­alább egy falatot egyen vég­re. Evégből énekelünk, tánco­lunk körülötte, tanmesét mon­dunk és ugrabugrálunk, mi­nek is az a mondanivalója, hogy enni muszáj. Mindhiába! A pici primadonna, a „mak­rancos hölgy” ellöki a tányért. Nem akarom élezni a „drá­mai konfliktust”, inkább pe­dagógiai csellel készítem elő a fordulópontot. — Ha nem eszed meg a vajas kenyeret, nem hoz sem­mit a Télapó! Ahá! Lilla elmereng. Vá­rom a happy endet. Erre mit hallok? — Lilla nem eszi a vajast, a Télapónak .adja, a Télapó éhes, bizony! Tessék! „Levajaskenyezte” a Télapót.., ★ — Gyere, gyere! — kapasz­kodik a kezembe. Leülünk' a szőnyegre. A képeskönyvet la­pozgatjuk. Lesi. hagy szemek­kel, a Télapó piros süvegét, kerek puttonyát. Milyen jó vele csodálkozni, vele örülni- izgulni, vele — ha csak per­cekre is — újra gyereknek lenni! — Csak a jó kislányokhoz megy a Télapó! — simoga­tom meg a buksiját. Később, amikor már dol­gozom, arra figyelek föl, hogy Lilla maga mellé ülteti a mackóját, és mesél neki a ké­peskönyvből. — Jó lesze' maci, jó? Nézd csak, hoz a Télapó csokit! Most ő a „nagy”, már ő „nevel”. ★ — Tudod, én csodaszép ajándékot kapok! — Mi az, apu, mi az? — A te örömed, Lillácskám! ★ Zúg a fejem, mintha ver­senymotorok repesztenének a koponyámon. Szédelegve bo­torkálok be a sivatagi vég- telenségű értekezletek, jelen­tésáradatok után az otthon csendes-friss oázisába. Persze, ilyenkor már többnyire késő este van. Lányom a kiságyban „kuko­rékol”, nem akar elaludni. Megszidom atyai kötelességből, de titkon örülök, hogy még fent találom, s nem múlt el ez a napom sem szeme kék ragyogása nélkül. — Apuci, mesélj! Az ágy szélére ülök. Sze­mem előtt vakító foltok ug­rálnak idegesen, ma sokat bosszankodtam. — Gyere, mesélj! A száhkó- ról, az erdőről és a Télapóról. Pici, meleg tenyere arcom­hoz simul Suttogva beszélek. Lassan tisztul körülöttem a világ. Amint itt sóhajtozik mellettem* Lilla, távoli köd­képpé válik az elmúlt nap sú­lyos konkrétsága. Pszt! Már alszik. Szuszogása szelíd zene: megnyugtat, frissít, erőt és kedvet ád a holnaphoz. — S akkor a Télapó... — motyogom még. Egy óra múlva ébredtem fel. Betakartam Lillát, majd vil­lanyt gyújtottam a másik szo­bában s nekiültem dolgozni —, tiszta fejjel Kohlmayer Ad ám \

Next

/
Oldalképek
Tartalom