Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-16 / 294. szám
6 t'tóoi mer« Mí/CMap 1973. DECEMBER 16., VASÁRNAP P,,, megyei haranc^oláóoh 97. SZIGETEK CSEPELEN I. Hogyan is értsük ezt? Csepel maga is sziget, vajon nem szóhalmozás, fogalomzavar ez a cím...? Bizony nem az, legfeljebb értelemszerű játék a szavakkal, ami azonban bizonyos települési, névadási szokásra utal, s ha létező jelenség, érdemes egyszer megragadni és fölmutatni. Pusztákból sűrűsödött falvak, községek ősi vagy újabb elnevezésükhöz gyakran illesztenek idők folyamán előneveket. így Tiszántúl a hajdúvárosok, Pest megyében a Galga menti és Tápió-völgyi községek, s még sok hasonló példát hozhatnánk fel. A Duna második legnagyobb magyarországi szigetén: Csepelen is számos sziget toldaléknevű községet találunk — a legnagyobbról: Szigetszentmiklósról jó egy évvel korábbi barangolásainkban számoltunk be. Sziget- szentmiklőstől délnek tartva hamarosan elérjük a második legnagyobb csepeli „szigetet”: Szigethalom községet. Itt állunk meg először, mert ennek a településnek két sajátos jegye van.' Az egyik, hogy mezőgazdasági termelést jósze- rint nem folytat, merőben ipari jellegű, a másik, hogy lakossága az elmúlt 12 évben ugrásszerűen megnövekedett: 1960-ban a lélekszám háromezren alul volt, ma meghaladja a nyolcezret. Ez a második mozzanat Figyelemreméltó. Bár a lakosság ilyen hirtelen növekedése túlnyomórészt „be- költözők”-ből adódik, a beköltözés általában betelepüléssé alakul át, betelepüléssé, megtelepüléssé — a község lakója a község lakosává válik. S minthogy a betelepülők — megtelepülök többsége fiatal ember, fiatal pár, vagy fiatal pár lesz belőlük, ha kemény munkával és lemondásokkal is, a kezdeti albérletből előbb egész egyszerű házacska, majd , mind kényelmesebb, komfortosabb otthon fejlődik. Az otthon — de nem egyszer már az albérlet — rövidesen gyereksírástól, gyerekkacagástól hangos — egy adat: Szigethalmon az évi születések száma 200, ennyi a természetes szaporulat. S itt mindjárt kiugrik egy csomó probléma és családtervezési kérdés. Mivel Szigethalmon bölcsőde nincs, a kismama vagy reggel fél 6 órakor bebuszozik a gyerekkel a Csepel Autógyár bölcsődéjébe, délután vissza. (Ez anyagilag elviselhető, emberileg, egészségileg elviselhetetlen helyzet). Vagy pedig Szigethalmon adja magánellátásba a gyereket, ami nagyon költséges, nem tökéletesen megnyugtató és elég bonyolult dolog. Egy kis számvetés: kiderül, hogy legkedvezőbb megoldás a gyermekgondozási seA Monori Mezőgép Vállalat Ceglédi Gyáregysége felvesz hegesztő, lakatos, esztergályos és motorszerelő szakmunkásokat. Jelentkezés: Cegléd, Külső-Kátai út. gély igénybevétele, ami két- három, gyors egymásutánban érkező kisbaba esetén évekre — vagy talán végleg — kiség és a telep egymáshoz fű- ződését, s a bőséges parcellázásokból befolyó jövedelmet, a kettős fejlődés összhangban tartására, megfelelő arányban fordítják az üdülőtelepi fejlesztési terv és a belterület Egy házikó a Hétvégi birodalomban kapcsolja az asszonyok egy részét a termelő munkából. Hacsak — s erre vannak kísérletek, lehetőségek — a termeléshez és jövedelemhez nem segítenek hozzá otthon végezhető bedolgozó munkával. A másik probléma egyszerű matematika. A községi tanács és a népfront máris megindította a mozgalmat a jövőre kezdődő iskolabővítésre. Viszonylag rövid időn belül jelentősen meg kell szaporítani az iskolai-óvodai férőhelyeket, hiszen a 800 mai általános iskolás gyerek néhány esztendő elteltével minden évben újabb száz meg száz újonccal fog szaporodni, s még hamarabb árad be a kicsinyek serege az óvodákba. A gyermekszülés nem könnyű dolog. De elég nehéz közösségi feladat a népesedési politikánkban elvárt kicsinyek nevelése és oktatása is. Ennek a kérdésnek egyik éles prototípusával találkoztunk Szigethalmon. A foglalkoztatottság: Sziget_ halmon termelőszövetkezet nincsen, a község termőterülete a szomszédos községek mgtsz-eihez tartozik. Kortünet: egyéni gazdát hármat találni Szigethalmon. A község dolgozóinak 10 százalékát foglalkoztatja helyi munkaalkalom. Háromezer-ötszáz ipari munkásból 1500 a Csepeli Autógyár dolgozója, a többi 2000 a Csepel Vas- és Fémművekben, a tököli Pestvidéki Gépgyárban, a budapesti üzemekben, vállalatoknál és a közlekedésben talál elfoglaltságot. Az ingázók hatalmas tömegétől alig csurran-cseppen kommunális bevétel. A község fejlődését — és ez a belterületre is vonatkozik — meghatározza a Duna. A Fővárosi Csatornázási Művek Horgászegyletének 230 törzstagja és ifigárdája legújabb időben kiterjesztette eddig bérelt területét a Rácke- vei-Duna-ág másik, dunavar- sányi oldalára is, s megfelelő tereprendezés után ott komfortos horgásztanyát építtetett. A horgász és egyéb vízi sport tevékenységet folytató üdülők évi ágyfoglalása 1200 —1600 éjszakára rúg, s a továbbiakban az 1973. évi minisztertanácsi határozat alapján, központi anyagi támogatással és irányítással, horgászásra, fürdésre, evezésre alkalmas, nagy befogadású üdülőközpontot alakítanak ki. A Ráckevei-Duna-ág hét végi vendégeinek száma a munkálatok befejezésével 55 000 főre tehető, de ez a szám a nyaralókkal, üdülőkkel előreláthatólag megtöbbszöröződik. A belterület szorosan kapcsolódik a Hétvégi biroda. lomnak nevezett üdülőtelephez, hogy közös utcájuk is van, amelynek egyik fele a község, a másik a telep részének tekinthető. Az úthálózat, a villanyvilágítás, a vendéglátóipar és az ellátó kereskedelem szorossá teszi a közmegvaszín vonal emelésének lósitására. Szigethalom egyik legfiatalabb községünk: két év múlva lesz 25 esztendős. Az 1800-as években a település helyén akác- és nyírfaerdők állottak, a talajt homok és láp borította. A szomszéd falvak itt legeltették jószágaikat. Az 1898-ban elkezdett első parcellázás után tíz évvel tíz család élt a telepen. Az elmúlt háromnegyed évben 250 új házépítési engedélyt adtak ki, a lakosság ingázói 38 busz- szal és a HÉV-vel közlekednek otthonuk és munkahelyük között. , És hogy még egy adattal vessünk fényt a megtett útra: negyven esztendővel ezelőtt, a harmincas években, a jelenlegi, állandó emelkedő életszínvonalú lakosság tized része tengett-lengett a szigethalmi homokon. Békés István Kodályra és Kacsphra emlékeztek Kodály Zoltán születésének 91. évfordulója alkalmából szombaton a zeneköltőre emlékeztek szülővárosában, Kecskeméten : megkoszorúzták Kodály Zoltánnak a vasútállomás épületén elhelyezett emléktábláját. Itt állt egykor az az épület, amelyben Kodály Zoltán született. A megemlékezésen a kecskeméti Kodály Zoltán ének-zenei általános iskola és gimnázium kórusa Kodály-műveket adott elő. Ugyancsak szombaton a Kecskeméti Katona József Társaság Kacsóh Pongrácra emlékezett születésének 100. évfordulóján. A zeneszerző három évig az alföldi városban élt és alkotott. Gazdagon terített asztalra számíthatunk A Belkereskedelmi Minisztérium tájékozta ója A karácsonyi és szilveszteri élelmiszer-ellátásról adott tájékoztatást a Belkereskedelmi Minisztérium. Húskészítmémyekből a tavalyinál 10 százalékkal több kerül az üzletekbe. Karácsony hetében 635 vagon húst hoznak forgalomba, az áru 80 százaléka — az igényeknek megfelelően — sertéshús lesz. Kocsonyahúsból, körömből és bőrkéből nagyobb lesz a kínálat a tavalyinál. Várhatóan elegendő lesz a virsli. A karácsonyi vásárra is felkészültek. A vidéki városokban a szokásos mennyiség többszöröse kerül az üzletekbe. A baromfihús-forgalom 50 százalékkal növekszik az év végén, a baromfiipar 150 vagonnal több árut szállít a belkereskedelemnek. Lehet majd válogatni a vágott csirkéből, Hatan kerültek dobogóra Csokonaí-szavalóverseny Erdőkertesen A gödöllői járási hivatal művelődésügyi osztálya és a járási úttörőelnökség a tanévkezdetén az idén járási szavalóversenyt hirdetett az általános iskolák diákjainak a Csokonai-évforduló tiszteletére. A közönséget Csökön ai- emlékkiállítás fogadta a klubkönyvtárban, amelyet Iglói Sarolta, a klubkönyvtár igazgatója rendezett. A szavalóverseny 19 k részvevőjét és a közönséget Zombor István, az erdőkertesi általános iskola igazgatója köszöntötte, majd Polonyi Péter irodalomtörténész tartott előadást Csokonai Vitéz Mihály munkásságáról. Ezt követően léptek dobogóra a versenyzők. Valamennyien Csokonai egy- e.gy versével szerepeltek. Nehéz dolga volt a zsűrinek, amelyet Jósfai Lajos, a gödöllői járási hivatal elnökhelyettese vezetett, mivel szinte egymást múlták felül a versenyző diákók. A zsűri egyöntetű véleménye szerint Katona Magdolna, a bagi általános iskola tanulója szerezte meg az elsőséget. A két második díjon Nagy Klára vérségi és Kovalik Irén erdőkertesi diák osztozott. A három harmadik helyezett Kocsis Katalin aszódi, Sára Katalin túrái és Hajdú Erzsébet isaszegi diák lett. Igen nagy sikert «aratott az erdőkertesi Donga irodalmi színpad Csokonai-műsora is. pulykából, libából és kacsából. A választék az idén bővül az előhűtött „grill” kidolgozású pulykával. Szaloncukorból 3800 tonnát hoznak forgalomba. Karácsonyfa-díszítő édességekből 650 vagonnyi van a raktárakban. A déligyümölcs-kereslet az ünnepi hetekben fellendül. Narancsból bőséges a kínálat, banánból a tavalyinál 70 százalékkal több érkezik. Grape fruit, datolya is kerül az üzletekbe. Citromból biztosítják az igények kielégítését. A belkereskedelem az idén először igyekszik olyan falvakba is eljuttatni a déli gyümölcsöt, ahol a korábbi években nem lehetett kapni. A vásárlók elégedettek lesznek majd a télialma- és körtekínálattal. A választék bővítésére 15 vagonnyi szőlő érkezik Jugoszláviából. Mákból és dióból elegendő jut a háztartásokba. A boripari vállalatok trösztje által meghirdetett időleges árleszállítás december 31-ig harmincféle italra terjed ki, és egy-két fajta kivételével a pezsgő is olcsóbb ebben az időszakban. Kétszázezer hektoliterrel több sört küldenek a kereskedelmi és vendéglátóipari hálózatba a hazai gyárak. Az üdítő italokból is gazdag a választék. Először hozzák forgalomba a „Márka” italokat, amelyek szőlőből készülnek, s ananásszal ízesített változatot is gyártanak az ünnepekre. TV-FIGYELŐ Erna es epika Tényleg csak a legjobbakat mondhatjuk a Korok, versek sorozat J csütörtök esté látott, Tóth tudott szolm' Dezső irodalomtörténész vezette legújabb adásáról. Mégpedig elsősorban abból a szempontból, hogy ez a műsor a népművelő jelleg hangsúlyozását állította az elemzés középpontjába, vagyis nemcsak a versbarátokhoz, hanem mindenkihez akart és A tett oka: erős íelindulás Nagyanyja védelmében iiiöU a lány Csaknem két évvel ezelőtt történt. Az akkor 15 éves F. Rozália háztartási teendőket végzett nagybörzsönyi lakásukban. Közben idős nagyanyja, a 89 éves Horváth Mihály- né átment a mellettük lakó 79 éves Czirok Károlyhoz. A fiatal lány rövid idő elteltével mosogatóvizet öntött ki az udvaron. Elekor hangos jajgatást hallott. — Ez a mami! — ismerte fel Horváth Mihályné hangját. Elhajította a mosogatótálat, s már ott állt \ a szomszéd ablakánál. Benézett. Látta, nagyanyja bajban van. A földön feküdt, az arca vérzett. Czirok Károly pedig — nem tudta, mi okból — rugdalta és egy nyújtófával ütlegelte. Halálos ütés Rozi belökte az üvegezett ajtót és berohant a szobába. — Ne bántsd a mamit! — kiáltotta a lány, majd lehajolt, hogy felemelje nagyanyját a földről. Ekkor Czirok Károly Rozit kezdte sértegetni, s a kezében Sevő nyújtófával a lányra erős ütést mért, amely a karját érte. F Rozália hirtelen felegyenesedett, és Czirok kezéből kiragadva a nyújtófát, azzal a vele szemben álló idős férfi fejére sújtott. F. Rozália ledobta a sodrófát és kirohant a lakásból, hogy értesítse testvéreit a nagyanyjukkal történtekről. Útközben édesanyjának rémülten mesélte el a kegyetlen históriát. Eközben — a lány ezt már nem láthatta — Czirok Károlyt a helyszínre siető szomszédok ágyba fektették, orvost hívtak hozzá, aki elsősegélyben részesítette a sérültet. Másnap már kórházba kellett szállítani, de a leggondosabb orvosi beavatkozás ellenére sem sikerült az, életét megmenteni, Czirok Károly két hét múlva meghalt. A szak- vélemény szerint halála a fejsérülés következménye volt. Érzelmi kötődés A fiatalkorú F. Rozália i a nyomozás és a Pestvidéki Járásbíróságon lefolytatott tárgyalás során mindvégig őszinte beismerő vallomást tett. A bíróság ennek alapján fogadta el a cselekmény tényállását, mivel az eseménynek közvetlen. tanúi nem voltak, hiszen Czirok Károly, majd Horváth Mihályné is meghalt. Az ítéletben sok egyéb mellett tekintetbe vette a bíróság, hogy F. Rozália a cselekmény napján, 1972. január 16-án még a 15. életévét sem töltötte be, de még inkább azt a tényt, hogy a nyolcgyermekes családban felnőtt F. Rozáliát erős érzelmi szálak kötötték a nagyanyjához. A íány édesapja ugyanis, súlyos beteg lévén, munkát nem vállalhatott, az édesanya dolgozott itt-ott, hogy a nagy családot és a velük együtt élő időskorú Horváthnét eltartsa. A háztartás gondjai Rozáliára nehezedtek, akinek talán éppen emiatt az általános iskola négy osztályát is csak nehezen sikerült befejeznie. Végül is hivatalosan felmentették az iskolába járási kötelezettség alól. A szakértői vélemény aláhúzta, hogy F. Rozália „elmaradott gondolkodású, primitív személyiség”. A kedvezőtlen környezeti hatások egyébként csak fokozták a' lány eredetileg is indulatos természetét. A Pestvidéki Járásbíróság úgy vélekedett: a vádlott tulajdonképpen a nagyanyja segítségére sietett, és felindult állapotba került, emiatt a nagyanyját és őt ért jogtalan támadás elhárításához szükséges védekezés mértékében is korlátozva voit. Ezért őt a bíróság erős felindulásban elkövetett emberölésben mondta ki bűnösnek. A bíróság a szeptember 26-án megtartott tárgyaláson egyben megállapította, hogy F. Rozália jogos védelmi helyzetben lévén, csupán a védekezés szükséges mértékének felismerésében lehetett korlátozva. Mivel azonban a cselekmény ' tárgyi súlya kimagasló, a vádlott indulatainak ugyanis egy ember esett áldozatul, a bíróság háromhónapi szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet jogerős A Pest megyei Bíróság dr. Várady Béla tanácsa — a hosszú ideje folyó ügyben — a hét végén ítélkezett. Ismételten kihallgatta a vádlottat, és annak édesanyját. Mindketten az addig megállapított tényeket adták elő. Az édesanya megerősítette, hogy lányát a történtek erősen, felizgatták, megrázták. A kérdés ezek után az volt, hogy F. Rozália nem lépte-e túl a jogos védelem határát? A fellebbviteli bíróság leszögezte: a vádlott jogos védelmi helyzetben cselekedett mindaddig, amíg a nagyanyját védte. Abban a pillanatban azonban, amikor a sodrófát kiragadta az öregember kezéből, a jogos védelmi helyzet megszűnt. A Pest megyei Bíróság az elsőfokú ítélettel megegyezően, erős felindulásban elkövetett emberölésnek minősítette a cselekményt. Éppen ezért úgy döntött, nincs ok az elsőfokú ítélet súlyosbítására. P. Zs. Már a versválasztás is ezt a törekvést segítette. Aki valaha is foglalkozott versek népszerűsítésével, terjesztésével, nagyon jól tudja, hogy a nagyközönséghez legkönnyebben azokat a költeményeket lehet eljuttatni és megszerettetni — a lírával való találkozás első időszakában legalább —, amelyek mögött valamilyen jellegzetes epikus szituáció áll. Vörösmarty A merengőhöz című költeménye remek példa erre a versfogantatást kiváltó szituációra. Vörösmarty híres verse mögött ugyanis — mint köztudomású — eléggé különös helyzet áll: a negyvenhárom éves költő megkésett szerelme egy 18 éves kislány iránt, aki egyébként — s ez talán még tovább fokozza a helyzet különlegességét — később a felesége lett, és négy gyereket szült. Nincs néző, akár szereti a verset, akár nem, akit ez a helyzet ne érdekelne. Pláne, hogy — amint ez Gábor Miklós, Palotai Erzsi. Péchy Blanka, Bozóky Éva és az egyetemista fiatalok vitájából kiderült — a versben a költő arról akarta meggyőzni fiatal szerelmét, legyen szerény a világi hívságokkal szemben, és elégedjen meg annyival — hogy ilyen brutálisan fejezzük ki magunkat, egyáltalán nem alkalmazkodva a költő emelkedett szóhasználatához —. amit az öregedő ember oldalán talál. Bizonyos hiányérzetünk azonban a szellemes, élénk és szórakoztató elemzés ellenére is maradt. A vers különös háttér-szituációja mintha • túlságosan elragadta volna a vita részvevőit; láthatóan nagy, sőt kaján, bár természetesen megbocsátó élvezettel mutattak rá, hogy a kislány meggyőzése érdekében Vörösmarty milyen nem teljesen igaz filozófiai tételeket fogalmazott meg. Vitánk mindezzel nincs, nem lehet. Csak annak hangsúlyozásával talán mégis többet kellett volna az érdekes vita hevében is törődni, hogy hamis tételei ellenére miért olyan nagyon szép mégis ez a vers, miért örökéletű. A vitából ugyanis — persze. túlzással szólva — szinte majdnem az derült ki, hogy A merengőhöz valójában nem is valami különlegesen jó vers- Nyilvánvalóan nem ez volt a közreműködők szándéka. ö. L. i } J » I
