Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-09 / 288. szám
6 ttjai HEGYEI kMúíop 1973. DECEMBER 9., VASÁRNAP P«t me^t^eí baranc^oPáóot?-------------------- 96. -----------------VÁ MOSMIKOLA Mikola, latinosán Michele, vagy ntagyaran: Mihály — 536 esztendeje, 1437-ben foglalták királyi záloglevélbe azt az ípolyvölgyi birtokot, amelyben ■— Ecclesia di Laurentii Michele néven — a mai Vámos- mikola is szerepel. Sorsát kétszáz évvel később, mint Léva várának tartozékát követhetjük nyomon, újabb két szazad múltával az Eszterházy hercegek hűbérbirtoka, a XIX, században pedig a Baráti Huszár família a földesúr. Az Eszterházyak uralmának máig is áll még egy sok külső és sorsváltozáson átment emléke. Az Eszterházy hercegek 1750 után földszintes barokk kastélyt emeltek a községben, az Ipoly széles völgye felett elterülő magas teraszon. A herceg egyik tiszttartója, aki az épületben lakott, az eredetileg nyitott árkádos homlokzatot ■befalaztatta, s ajtókat, ablakokat vágatott bele. A XX. század első évtizedeiben a Baráti Huszárok ivadéka kibővítette a kastélyt és emeletet is húza- tott rá. így tulajdonképpen csupán a régi, földszintes rész •tekinthető műemléknek, viszont a későbbi bővítéseknek, toldásoknak, emeletráhúzás- nak az a haszna, hogy a kastély-kúria viszonylag tágas teret ad a jelenleg benne működő általános iskolának. Nemcsak a kastély- és templomfalak, kőkeresztek, régi patakhidak őrzik a múlt emlékeit Vámosmikolán. Időben és érzésekben, történelem- és emberformáló erőben közelebbi hagyományt is ápol a Jíö*7C^fí 1944 felén a letkési major, Nagyhrtáspuszta, Kisirtáspusz- ta, Ipolypásztó, Nagybörzsöny és Vámosmikola volt — a hazai ellenállás történetében és a napi sajtóban utóbb sokszor emlegetett — Görgey partizán zászlóalj harci eseményeinek fő színhelye. Sőt: éppen Vámosmikolán ütötte fel szállását a Budapestről a börzsönyi hegyekbe vonult partizánalakulat, innen kerestek és találtak kapcsolatot a Nagybörzsönyt már felszabadított szovjet egységekkel. Vámosmikoláról kiindulva kezdeményeztek és hajtottak végre eredményes felderítő és harci cselekményeket, a község határában keveredtek tűzharcba egy ködös decembervégi hajnalon a Börzsönybe vezényelt újabb náci alakulatokkal. Itt esett el fasiszta golyóktól találva a csoport több tagja. Vámosmikolán és Nagybörzsönyben síremlék őrzi a demokratikus Magyarországért életüket áldozó fiatal hősök emlékét. Hosszú, kanyargós út vezet a néhánv templomból, kastélyból. kúriából és válvoskuny- hókból álló .Vámosmikolától a mai közel 2000 lakosú, módos községig. A vámosmikolaiak színe-java nagyon is számon tartja ezt az utat, amely a földesúri korszaktól a felszabadító véráldozatokon és a társadalmi átalakulás vitáin és viharain át a ma is áldozatos — de látható, fogható, élvezhető eredményeket hozó és a2 eredmények folytonos növekedésével kecsegtető — jelenbe vezetett. Elmondom mindjárt, hogy mire alapozom ezt a feltevésemet, akkor is, ha ráismernek kedvenc vesszőparibeszövésének szükségességére. Barangolásaim kapcsán sokféle helytörténeti krónika került a kezembe. Voltak szárazok, soványkák, voltak elmélyültek, gazdagok, voltak, amelyeknek szerzői-szerkesztői a feladott leckét fújták, s voltak, amelyekbe az adatközlők, munkatársak, összeállítók, megírói a lelkűket öntötték. Két vámosmikola! históriát lapoztam, böngésztem —nem: passzióztam át, alaposan felkészült adatbőségük mellett főképpen színességükkel és láttató képességükkel kiemelkedőket. A helyi népszokások tárháza nyílt meg előttem, a szóbeli hagyományok kellő fenntartással kezelt, de bátran feljegyzett tarkasága s az egyelőre, sajnos, elmaradhatatlan hivatalos aprólékoskodás mellett olyan ábrázoló aprólékoskodás, ami szinte már tárgyi folklórgyűjteménynek, művelődéstörténeti szemlének tekinthető. A képekben szintén gazdag negyedszázados felszabadulási krónika mellett a Vámosmikola történetét 1437-től 1965-ig tárgyaló gépírásos kötet kétszáz lapja között kereken két. száz fénykép sorakozik. Egy község családtörténete. S ahogy a családi albumokban is sok a lemerevedett, az ünnepélyes csoportkép, itt is túlteng az efféle „protokolláris foto”. Mégis: amíg az első levelezőlapok rongyos falusi népe között feszítő szuronyos csendőröktől a későbbi idők, a jelenkor tiszta, derűs ünneplő- és munkaképeihez eljutunk, Vámosmikola — és az ország — magasba vezető ívét járjuk végig. A sebtiben elkattintott vagy körülményesen beállított pillanatképek nemcsak a pillanatot, hanton a pillanatok hosszú sorát — a múló és változó időt is megörökítik ... A „családi kép” legjellegzetesebb vonása a kiemelkedő megélhetési formából adódik. Vámosmikola vonásai sajátosan családiasak, közösségiek, mert a község mint központ a legutóbbi időkben közigazgatási egységbe került a majd’ ezerfőnyi Perőcsény és a negyedannyi lélekszámú Tésa községekkel. A három községben két tsz működik: Vámosmikolán a másfél ezer hektáros Vörös Csillag, a társközségben az egyesített, kétezer hektáros Perőcsény-Petőfi — s jellegzetességük, hogy területük 10—15%-án főleg bogyós gyümölcsöt termesztenek. Ennek a községháromszögnek málnája, földiepre a táj csemegéinek javából való, s guruló málna, dobozolt eper vagy gyümölcslé formájában, a hűtőházak közvetítésével hatalmas tömegben kerülnek — a belföldi fogyasztókon kívül — a csehszlovák, szovjet, nyugatnémet és svéd gyümölcskedvelők asztalára is. A munkaigényes, de nagy jövedelmet hozó bogyós gyümölcsök termesztésének növelésére, hozamának emelésére, a társas és egyéni munka bonyolultan és korszerűen ösz- szevont formái adnak segítséget. A növénytermesztés és állattenyésztés modern technikai igényei: a vízművesítés, a villamosítás, gépesítés, a borjúnevelő, a fiaztató és még sok más „újdonság”, a közös munka módszereiben is utat tör az újnak. A termelési technika fejlődése továbbtanulásra kényszerít — ez az oktatásig színvonal legfontosabb emelője. A megemelt oktatási szint sűríti a könyforgatást, a könyvek lapjainak forgatása közben élesedik a betűéhség, és a betűéhség felkelti a szomjúságot a művelődés egyéb üdítő, frissítő forrásai iránt is. Az Ipoly völgyi hármas községben is bizakodunk e láncolatnak egymást húzó-vonó erejében. Békés István Betanító átképzős tanfolyam indul villanyszerelő szakmában Jelentkezhetnek az általános iskola 8 osztályát elvégzett, és 18. életévüket betöltött férfiak, 40 éves korig. A tanfolyam 5 hónapos. Ez idő alatt a részvevők teljesítménybérben dolgoznak. Ha a teljesítés mértéke a kívánt szintet nem éri el, 1800 Ft bért fizetünk. A tanfolyamon részt vevők 3 évi szakmai gyakorlat után szakmunkásvizsgát tehetnek. üzemi étkezésről, a vidékieknek munkásszállásról gondoskodunk, utazási költséghozzájárulást fizetünk. púmra: a múlt-jelen-jövő egyA hajdani Eszterházy—Baráti—Huszár kastélyból a vámosmikolai nép iskolája lett. JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: I973. DECEMBER 20. Jelentkezés csak személyesen, a 43. SZ. ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT 6-os termelőegységénél: Budapest XI., Tétényi út és Szakosíts A. út kereszteződése. (Megközelíthető a 7/c j'elzésű autóbusszal, a Szakasits A. útnál kell leszállni.) Felkészült a HÉV a fagyra Nem volt fennakadás az elővárosi forgalomban Befejeződött a téli felkészülés a Budapesti Közlekedési Vállalat elővárosi vasútvonalain. Egyenként megvizsgálták a vonalakon lévő 332 kulcszáras váltót, és gondoskodtak az állomásoknál elhelyezett 81 elektromos váltófűtő berendezés zavartalan működéséről. A vonalhálózat 84 kilométer hosszú légkábel és légvezeték rendszerének minden méterét ^lenőrizték, a kopott szakaszokat kicserélték. Felülvizsgálták a kocsik tetőszerkezetét, ajtóit, ablakait, az elkopott tömítéseket kicserélték. Valamennyi járművön megvizsgálták a kézi és elektromos ablaktörlő berendezéseket. Megerősítették a vontató motorok, légsűrítő motorok, sínfékek bekötő kábeleit. A télen fokozottabban igénybe vett akkumulátorokat, ajtónyitogató szerkezeteket egyenként kiszerelték, alapos vizsgálatok és felújítások után helyezték vissza. A műhelyépületekben és a végállomások tartózkodóiban mindenütt kipróbálták a fűtő- berendezéseket. A nem megfelelően működő radiátorok, olajkályhák helyett újakat szállítottak és szereltek fel. A legtöbb helyre már eddig kivitték az egész télire elegendő fűtőanyagot. Az idényjellegű betegségek megelőzésére a telepeken egészségügyi felvilágosító előadásokat tartottak. Az influenza elleni védőoltásra önként jelentkezőket összeírták, az oltóanyagot az illetékes tanácsok egészségügyi osztályánál megrendelték. Az oltásokat az esetleges járványhelyzetnek megfelelően adják. A hóakadályok gyors elhárítására is megtették a szükséges intézkedéseket. Az alközponti diszpécserektől kezdve a vállalati főügyeletig elkészítették a riasztási tervet, helyszínelő és javító brigádokat szerveztek. A napokban a többszöri éjszakai fagy és a hirtelen hóesés már próbára tette a teljes forgalmi és műszaki apparátust. A HÉV gárdája a próbát valamennyi elővárosi vonalán jól kiállotta, a forgalomban nem volt fennakadás, P. V. Mérlegen Az orvosok és gyógyszerészek tudományos munkája Szombaton az Akadémia dísztermében tartotta évi közgyűlését a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége. A közgyűlést követően dr. Juhász Jenő tanszékvezető egyetemi tanár, a MOTESZ főtitkára foglalta össze az orvosok és gyógyszerészek 14 000 tagot számláló szövetségének ezévi munkáját. — Szövetségünk az orvostudomány és a gyógyszerészet valamennyi ágát átfogó 52 különböző orvostudományi társaság és egyesület munkáját szervezi, irányítja. Tagegyesületeink és társaságaink szó ma évről évre gyarapodik. így Jött létre 1972-ben egyebek között az Orvostudományi Nukleáris Társaság, amely az izotóp- diagnosztika módszereinek tanulmányozásával foglalkozó orvosokat tömöríti. Több mint félszáz tagegyesületünknek ma már az egész orvostársadalom csaknem fele tagja. Szövetségünk jelenleg csaknem 130 nemzetközi társszervezettel áll kapcsolatban, melynek alapján egyes tagegyesületeink tagjai egyik-másik európai, vagy nemzetközi orvostársaságnak is. jutalék özvegyektől ElitéSték az Szár felügyelőt Az Állami Biztosító nagy- kátai fiókjának tájékoztatása szerint Török Ernő körzetfelügyelő munkaköri kötelessége az volt, hogy minden ellenszolgáltatás nélkül felvilágosítást és segítséget adjon a biztosítottaknak; azok a lehető legrövidebb időn belül megkapják a nekik járó biztosítási díjat. A biztosító szerint Török kiegyensúlyozott ember, soha, semmi baj nem volt vele, munkatársaival megfelelő volt a kapcsolata. Jó munkájáért többször kapott pénzjutalmat. Borravalóval kezdődött Mindez persze csak utólag derült ki. Addigra Török Ernő már a bíróság előtt állt, szaknyelven szólva: üzletszerűen befolyással elkövetett üzérkedésért. Török Ernő, mint az Állami Biztosító nagykátai fiókjának dolgozója, 1963 óta Kóka, Tá- pióság és Tápiószecső körzetfelügyelője volt. Kókán özvegy Varró Ferencnétől kapott 200 forint „ajándékot”, mert biztosítási díja ügyében több alkalommal is eljárt. Ugyanott tavaly év elején a Dosztály Lajosnénak járó pénz érdekében intézkedett. Amikor az összeg postán megérkezett, Török éppen ott járt, a biztosítási díjak szokásos beszedése miatt. Dosztályné a kifizetéskor azt mondta neki, hogy a visszajáró 40 forintot tartsa meg. És még hozzádugott egy százast. ' Török Ernő látva hogy a károsultak mennyire várják a biztosítótól a nekik járó pénzt, úgy gondolta, ebből hasznot húz. Az első kiszemelt László Mátyás volt, akinek a felesége halt meg. Kért „ajándékok” Tény, ' hogy Török Ernő többször járt László Mátyásnál, s nemegyszer valóban szorgalmazta a biztosítási díjat. Egy alkalommal megegyeztek, hogy a kifizetett pénz — László Mátyás nem tudta, mekkora összegről van szó (!) — 20 százalékát megkapja. Később ennek megfelelően László az ötezer forintból ezret rendben ki is fizetett. Tavaly decemberben Török közbenjárására Berényi István tápiósági lakos egy korábban kifizetett biztosítási kártérítéshez nagyobb összegű pótlást kapott. Még az utánjárás idején. Török jutalmat kötött ki, és amikor Berényi háromezer forintot ajánlott, ő ötezret kért, amelyet át is vett. Eljárt Tóth Sándor biztosítási ügyében is, akitől szintén ellenszolgáltatást követelt. A pénz átadásáról Tóth Sándort munkatársai, a tápiósági Kossuth Tsz dolgozói beszélték le. Erőszakos volt Az ügyben sok tanút hallgattak ki. Juhász Pálné tápiósági lakos például elmondta azt, hogy évekkel ezelőtt férjét baleset érte. Török Ernő megjelent a lakásukon és különféle „papírügyeket” intézett, s a várható pénzből mindenáron részesedni akart. Több esetben makacsul felkereste Juhásznét, aki idegességében a végén már magából kikelve utasította el. Koncz Sándor tápiószecsői lakos, a kihallgatás során elmondta, hogy felesége 1969 októberében autóbaleset áldozata lett, s a biztosítótól 30 ezer forintot kapott. Nála is megjelent Török Ernő azzal, hogy tudna intézkedni, s akkor még több pénzt is kaphatna a felesége halála után. „Nem kell” — mondta Koncz Sándor, erre Török olyan erőszakosan viselkedett, hogy ki kellett kergetnie a lakásból. Rábeszélés nélkül is Tovább is felidézhetnénk a tanúkihallgatások sorát. A cikk elején leírtuk, melyek is voltak Török Ernő munkaköri kötelességei, amelyeket rendre megszegett. Kihasználta az emberek jóhiszeműségét, s hol erőszakosan és rámenősen, hol pedig finomabban, ígéretekkel igyekezett több-kevesebb sikerrel pénzhez jutni. Kihallgatása során azzal védekezett, hogy nem mindig fogadta el a felajánlott összeget. Megesett, hogy egyetlen szó rábeszélés nélkül „előleget” adtak neki, vagy éppen a zsebébe dugták a pénzt. „A felvett összegekért szolgáltatást nyújtottam, munkaköröm ezt nem tette kötelezővé” — mondotta a tárgyaláson. A nagykátai járásbíróság megállapította, hogy Török Ernő jászberényi lakos bizonyíthatóan összesen 18 ezer 940 forintot kért és fogadott el, ezért üzletszerűen befolyással elkövetett üzérkedésben bűnös. Az ítélet: 8 ezer forint pénzbüntetés. Az ügyet, fellebbezés folytán a Pest megyei Bíróságon dr. Várady Béla tanácsa tárgyalta és kiegészítő büntetésként még 6240 forint kifizetésére kötelezte. F. B. ünnepi jókívánságait, de karácsonyi, újévi küldeményein se feledkezzék meg a posta hollójáról: minden cím elé írjon irányítószámot! í * t
