Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-09 / 288. szám
1973. DECEMBER 9., VASÄRNAP res? Mtc i&Círfap Utat neveztek el Vácott Sebes Imréről Jámbor Miklós avató beszéde Koszorúzás az emléktáblánál Pest megyében a legtöbb Huszonnégy új tnnúcsignzgntósi gyakornok Sebes Imre emléktáblájánál az MSZMP Központi Bizottsága, Pest megyei és Vác városi bizottsága koszorúját helyezi el Brutyó János, Cservenka Ferencné és Papp József. Az ünnepi beszéd után le- Az ünnepség az Internacio- hullt a lepel a Sebes Imre nálé hangjaival ért véget emlékét megörökítő fehér _______________________ má rványtábláról, amelyet az MSZMP és a Hazafias Népfront Vác városi bizottsága és a Vác városi Tanács emelt. Az emléktáblán ez a szöveg olvasható: Sebes Imre (1910—1964). A magyar és a nemzetközi kom. munista mozgalom kiváló harcosa, a spanyol szabadságharc és a francia ellenállási mozgalom jelentős személyisége, 1946—1949-ig a Pest megyei pártbizottság titkára. Ezt követően ünnepélyes koszorúzás kezdődött. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Pest megyei és Vác városi bizottságnak, a KISZ központi bizottságának, a megyei és a városi bizottságának, a SZOT- nak és az SZMT-nek, a tanács s a népfront megyei és városi testületéinek képviselői helyeztek el koszorút. Koszorúzott a Fejér megyei pártbizottság is — amelynek ugyancsak titkára volt Sebes Imre —, és lerótta kegyeletét a szülőfalu, Szeghalom küldöttsége. A városi iskolák úttörői és az ifjúgárdisták vörös szegfűvel adóztak Sebes Imre emléke előtt. A népesedéspolitika társadalmi támogatásáról Ä Hazafias Népfront Országos Tanácsának állásfoglalása rekszik, hogy az életszínvonal állandó emelése révén kulturáltabb, egészségesebb, teljesebb legyen az emberi élet. Ennek része a boldog család, az egészségesen fejlődő gyermek. A társadalmi folyamatosság megteremtése, népesedéspolitikai céljaink szolgálata szocialista és hazafias kötelességünk. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa társadalmunk iránt érzett felelősséggel fordul a népfrontbizottságokhoz, a népfrontba tömörült szervezetekhez, egész népünkhöz, hogy munkájukkal és magatartásukkal segítsék e nemes cél megvalósítását. MAGYARORSZÁG—BANGLADES Kereskedelmi egyezmény Magyarország és a Banglades Népi Köztársaság megkötötte 1974 és 1975-re szóló árucsarefcurgalmi egyezményét, amelynek értelmében a Banglades Népi Köztársaság 60 millió taka (1 US A-dollár 7,60 tálcával egyenlő) értékben jutát, juta-készítményeket, teát és bőripari termékeiket szállít M agyarországra, ahonnan vasútépítési felszerelésekéit, gyógyszereiket, textilárut, festéket, vegyszereket és sok más árucikket importál. Az egyezményt A. A. Ka- maruzaman bangladesi kereskedelemügyi miniszter és dir. Szalai Béla külkereskedeiimi miniszterhelyettes írta alá. A pártirányítás láncszeme Pest megye neveli az országban a legtöbb tanácsigazgatási gyakornokot a jövendő évek jól felkészült szakemberét. Még a főváros is csupán 22 gyakornokot képez ki, Borsod — Pest megye után következően — 26-ot. A tanácsigazgatási gyakornokok jövőbeni szerepe rendkívül jelentős, ök töltik majd be a községi, nagyközségi, városi, sőt a megyei tanácsoknál is, illetve a járási hivataloknál az előadói, csoport - vezetői munkaköröket. — 1970-ig voltaképpen csak a vb-elnökök és -titkárok végeztek tanácsakadémiát, most már viszont szélesítik, és nagyrészt fiatalokból biztosítják az utánpótlást — tájékoztatott dr. Hollósi Ágota, a Pest megyei Tanács személyzeti és oktatási osztályának csoportvezetője. A 30 tanácsigazgatásá gyakornok közül 24-en, az idén, foglalták el munkahelyüket, jövő szeptemberben pedig megkezdik akadémiai tanulmányaikat. Dr. Hollósi Ágota elmondta, hogy az érettségizett gyakornokok a megfelelő tematika szerint végigjárják a munka szinte valamennyi ágazatát, vagyis először a gyakorlatban, majd egy év múltán — a 2 éves akadémián — elméletben ismerkednek meg feladataikkal. Az iskolának tehát már bizonyos fokú életismerettel vágnak neki. Az egy év alatt, mielőtt a felvételi vizsgabizottság elé kerülnének, közben is képezik magukat elméletben, s rendszeres időközökben számot adnak szerzett tudásukról a megyei tanács péceli oktatási intézetében. Az elmúlt napokban sikeresen bizonyították tudásukat, mind a 24-en, s egyben azt is, hogy rendkívül lelkesen tesznek eleget a követelményeknek. P. Zs. A párt X. kongresszusa rögzítette a csucsv^zd-osegeK. neiget es szerepet. ívteguatarázta, mi a feladatuk a part vezető szerepének biztosi tásá- oan, a párt politikájának er- vényesíteseben, a határozatok valóraváltásában. A csúcsvezetőség feladata a pártszervezetek munkájának irányítása, összehangolása, főbb kérdésekben az egységes álláspont kialakítása, közös akciók, rendezvények szervezése, a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták munkájának irányítása. A csúcs vezetőségek évenként legalább egyszer ösz- szevont taggyűlésen kötelesek beszámolni munkájukról. Pest megyében, a határozatnak megfelelően, az elmúlt években csúcsvezetőségeket alakítottunk mindazon termelési, hivatali, intézményi és közigazgatási egységekben, ahol a párttagok száma nem érte el a 200 főt, de legalább 3 alapszervezet működik. Ennek eredményeként Pest megyében 94 önálló hatáskörrel rendelkező és 25 közbeeső pártbizottság alá tartozó csúcsvezetőség működik, irányításuk alá a pártszervezetek 33 és a párttagság 29 százaléka tartozik. Jelentős szerepet töltenek be tehát a párt szervezeti életében, a pártpolitika gyakorlati megvalósításában. A csúcsvezetőség az adott terület kommunistái által választott vezetőtestület, a pártirá- nyitás területi elvének kifejezője, gyakorlati megtestesítője. Az üzemi és községi csúcs- vezetőségek feladata a terület poUtikai és kulturális életének egységes pártirányítása, főbb kérdésekben az egységes álláspont kialakítása. Felelősek az alapszcrvezeíekért Hivatásuk közvetlenül megvalósítani az állami, a tömegszervezeti és a községi szinten működő szervezetek egységes irányítását. Ezzel erősítik a párt és a tömegek kapcsolatát is. A csúcsvezetőségek, melyek önálló területen működnek, lényegében, a tagfelvételi és fegyelmi jogkör kivételével, minden olyan feladatot ellátnak, amit a községi, illetve üzemi pártbizottságok. Megszervezik a feladatok elosztását, koordinálják álmegoldásban részt vevő szervek munkáját, megszervezik, illetve segítik a végrehajtást és szá- monkérik az eredményt. Közvetlenül foglalkoznak új pártái apszervez etek létrehozásával, ezért figyelemmel kísérik azokat a területeket, elsősorban termelőegységeket, ahol még nem működnek pártszervezetek. Feladatuk kijelölni azokat a pártszervezeteket. ahol az í’ven területek első nárttagiait felveszik, és közvetlenül előkészítik az alakuló taesyűlé« és a vezetőség vá^asp+ésát. Feladatuk. hogy segítsék a párt- alnvszervezetek párttanfelvé- teli munkáját. A ta9fe'véfeu kérelmeket véleményezik és la vasiatokat továbbítják a iá- rási. városi pártbizottságokhoz. Hatáskörüknek megfelelően, figyelemmel kísérik a káderek nevelését, fejlődését. Segítik a vezetők politikai, eszmei, erkölcsi és szakmai nevelését, hogy az alapszervezetek megfelelően gyakorolják, illetve éljenek véleményezési jogukkal, az állami és gazdasági vezetők pedig támaszkodjanak az alapszervezetek véleményére. Ezen tennivalókra külön is felhívja a figyelmet a párt Központi Bizottságának legutóbbi, november 28-i üléséről megjelent határozata. A tömegpolitikai feladatok közvetlen megoldása — főleg a községekben — a csúcsvezetőségekre hárul. Feladatuk a lakosság rendszeres tájékoztatása a felsőbb szervek határozatairól, a fontosabb kül- és belpolitikai eseményekről, illetve a község lakosságát érintő helyi kérdésekről. E célt szolgálják az összevont taggyűlések és a pártnapok. A párt irányításával, de a tanács és a Hazafias Népfront közvetlen szervezésében, a tanácstagi beszámolók és különböző tömegszervezetek rendezvényei is ezt a célt hivatottak szolgálni. A csúcsveze- tőssg teendői közé tartozik a2 állami szervek, tömegszervezetek és tömegmozgalmak irányítása, működési területükön anélkül, hogv ezek önállóságát csorbítaná. A rendezvények szerepe A csúcsvezetőségek rendszeres munkakapcsolatot alakítanak ki az alapszervezetek titkáraival. Havonta megtartják a titkári értekezleteket, illetve a témától függően, az alapszervezetek titkárait meghívják a csúcsvezetőségek üléseire. Helytelen az a gyakorlat, ahol a csúcsvezetőség az alapszervezeti titkárok közül kerül ki, mert ebben az esetben nem képes hivatásának megfelelően eleget tenni feladatának. A csúcsvezetőségekben ugyanúgy szükségszerű a reszortok kialakítása és a reszortmunka, mint az alapszervezetekben. Erre viszont csak akkor képesek, ha a vezetőség tagjai arra rátermett, a reszortban jártas politikai vezetőkből kerülnek ki. A csúcsvezetőségek irányító munkájának is nagy része van abban, hogy javult a hatáskörükbe tartozó alapszervezeteknél a rendezvények rendszeressége, nőtt a megjelentek száma és fejlődött a vitakészség. Néhány pártszervezettől eltekintve, erősödött a kritikai szellem, a taggyűlések aktivitása és színvonala. A csúcsvezetőségek ellenőrző munkájának is része van abban, hogy rendszeresen számon kérik, segítik és értékelik a pártmegbízatások teljesítését. Az alapszervezetek többsége az igényeknek jobban megfelelő munkatervet készít. Javult, de még mindig kívánnivalót hagy maga után a párthatározatok ismerete értelmezése és a végrehajtás következetessége. Több helyen rendszeressé vált a csúcsvezetőségek területi munkája. Különösen eredményesen dolgoznak Taksony, Nyársapát községek csúcsvezetőségei. A munka további sikere azonban megkívánja, hogy még kollektívabban, dolgozzon a csúcsvezetőség, a reszortfelelősök még aktívabbá váljanak. Jó lenne, ha a csúcsvezetőségek támogatásával javulna a partcsoportok munkája. Munkájuk során differenciáltabb irányítás megvalósítása szükséges a községi csúcsvezetőségekben. Ehhez ' nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a termelőegységekben működő alapszervezetek munkájára és megfelelő körültekintéssel kell kezelniük a község területi alapszervezeteinek tevékenységét. Nem helyes, ha szorgalmazzák decentralizálás útján újabb, kis létszámú alapszer- vezetek létrehozását, mert a tíz főn aluli alapszervezeteik csak nagy nehézségek órán tudják feladatukat teljesíteni. Miről adjanak számot? Az alapszervezeti beszámoló taggyűlések bizonyítják, hogy a csúcsvezetőségek januárra tervezett összevont taggyűlésein az a feladatuk, hogy saját munkájukat értékeljék, s ne az alapszervezetek beszámolóinak összegezését végezzék el. Beszámolójuk elsősorban politikai értékelést adjon és ne szervezeti intézkedésekről számoljanak be. Adjanak számot arról, hogy a gazdasági élet pártirányításában, a káder- és személyzeti munkában az adott terület legfontosabb döntéseinek kialakításakor milyen volt a csúcsvezetőség véleményalkotása, illetve határozatának, javaslatainak hogyan szerzett érvényt. Számoljanak be a tömegszervezetek pártirányításáról, különös tekintettel a községi tanácsokkal való együttműködés tapasztalatairól. Adjanak számot a községfejlesztéssel kapcsolatos éves és középtávú tervek végrehajtásának eredményeiről és kihatásáról, a lakosság politikai hangulatáról. Számoljanak be a felsőbb pártszervek határozatainak végrehajtásáról. A Központi Bizottság határozatát is figyelembe véve határozzák meg az 1974. év feladatait, fogadják el munkatervüket. A csúcsvezetőségek, a Politikai Bizottság határozatának megfelelően, alapjában jól végzik feladataikat Pest megyében is. Fejlődött tevékenységük és alkalmasak arra. hogy a számukra biztosított szervezeti keretnek megfelelően eleget tegyenek hivatásuknak. A csúcsvezetőségek és tagjaik mindenekelőtt üléseiken — mint a testületek tagjai — gyakorolják jogaikat és kötelességeiket. Saját alapszervezetükben ugyanazokat a jogokat élvezik és kötelességeket viselik, mint a többi párttag. Tehát jogos igény, hogy alapszervezetükben, munka- és lakóhelyi környezetükben tevékenységükkel, magatartásukkal erősítsék a párt politikáéit és segítsék a párt határo- -atainak maradéktalan megvalósulását. Ez esetben várhatják ezt el az irányításuk alá tartozó alaoszervezetektő! és azok tagjaitól. ARATÓ ANDRÄS, az MSZMP Pest megyei bizottságának osztályvezetője r Az országos tanács javasolja, hogy a népfrontbizottságok változatlan lendülettel szervezzék a társadalom konkrét segítségét, egyének, munkahelyi közösségek társadalmi munkáját, gyermekintézmények, bölcsődék, óvodák, napközik, iskolák, játszóterek és sportpályák építésére. A tanácsokkal együtt használják fel azt a társadalmi erőt, amely a tanácsválasztások során is kifejezésre jutott. Szeretettel és figyelemmel foglalkozzanak és segítsék a pályakezdő fiatalok, a családalapító és a népes családok ügyét. A szocializmus az emberért van! Társadalmunk arra toA Hazafias Népfront Országos Tanácsa megtárgyalta hazánk népesedési helyzetét és az ebből adódó társadalmi feladatokat. Az országos tanács megállapította, hogy a népesedési helyzet az utóbbi évek- j ben nem volt kielégítő, és ennek megjavítása nagy jelentőségű nemzeti és társadalompolitikai ügy. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa támogatja a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a kormánynak a helyzet további megjavítására hozott határozatait. Szükségét látja annak, hogy a jövőben tovább javítsuk a több gyermekes családok anyagi helyzetét. Fontos, hogy a társadalmi szervek és mozgalmak, vállalatok és intézmények tevékenységükben a gazdasági és anyagi jellegű intézkedéseiket következetesen használják fel arra, hogy kedvezőbb irányban befolyásolják az emberek gondolkodásmódját a családról, az emberi élet értelméről, a gyermek szeretetéről. Tegyük eszményképpé a gyermekeket vállaló és becsülettel felnevelő anyákat. Adjuk meg számukra a társadalom megbecsülését, mélyítsük tovább az ezzel kapcsolatos emberi érzelmeket. Bizonyítsuk, hogy a gyermek, a népes család a teljesebb és tartalmasabb emberi élet része. A szocialista társadalom olyan létbiztonságot teremt, amely szilárd alap a családalapításhoz és a kiegyensúlyozott családi élethez. A helyzet megítélésében nincs helye a közömbösségnek, a konzervativizmusnak vagy a nacionalista tartalmú nézeteknek éppúgy, mint az anya, a nő eszményképét kisebbítő cinizmusnak, önzésnek, tartalmatlan, kényelemszerető életmódnak. Az állásfoglalás felhívással fordul a magyar társadalomhoz, hogy a szülőkkel együtt vállalja és tegye közüggyé a gyermeknevelés feltételeinek javítását. Az irodalom és művészetek művelőinek a tömegtájékoztatási eszközök' dolgozói tegyék példaképpé azokat az embereket, akik vállalják a gyermeknevelés gondjait, valamint azokat a közösségeket, ahol e nemes ügyért megvalósult a társadalmi összefogás. A felhívás hangsúlyozza, hogy az eddiginél magasabb színvonalon, ízléses formában kell továbbfejleszteni a két nem együttélésével kapcsolatos felvilágosító munkát. Az állásfoglalás javasolja, hogy minden községben és városban tárgyalják meg és tárják fel az adott terület népesedési helyzetét, azokat az időszerű tennivalókat, melyek a település népesedési helyzetének javítását szolgálják. (Folytatás az 1. oldalról) Jámbor Miklós beszéde elején az MSZMP Pest megyei Bizottsága, Vác városi bizottsága, valamint a megyei és a városi tanács nevében köszöntötte az ünnepségen részt vevőket, és megemlékezett — az utcanévadó alkalmából is — Vác város felszabadulásának 29. évfordulójáról. A személyes élményekkel, az egykori harcostárshoz és munkatárshoz fűződő emlékekkel átszövött beszédében részletesen méltatta az utca névadójának, Sebes Imrének, a Pest megyei pártbizottság volt titkárának küzdelmes, példamutató életútját. Az 1964-ben súlyos betegség következtében 54 éves korában elhunyt Sebes Imre egész családja a, munkásmozgalomnak szentelte életét. A család hat fiúgyermeke kommunista magatartásáért, bátor tetteiért összesen 35 évet töltött Horthy börtöneiben és intemáló- táboraiban. ö maga is megszenvedte a Horthy-fasizmus kegyetlenségeit, harcolt öcs- csével a spanyol szabadság- harcban, internálótáborba került, és nyolcévi távoliét után tért haza, hogy a felszabadult Magyarországon a mozgalom élvonalában vegye ki részét a munkából. így lett a Pest megyei pártbizottság titkára, és ezt a funkciót három éven át, 1946—49-ig töltötte be, de már korábban a párt központi, majd területi bizottsági beosztásából közvetlen irányítója volt a megye területén működő járási, városi pártszerveknek. — Sebes Imre elvtárs munkája — mondotta Jámbor Miklós — összeforrt a felszabadulás utáni Pest megye életével. Nagy áldozatkészséggel, hozzáértéssel vezette a párt megszervezését, az új élet megindítását, az újjáépítést, a munkásosztáiy hatalmáért folytatott harcát. A koalíció körülményei között ez a munka kemény küzdelmet, hittel és meggyőződéssel ihletett embereket követelt. Ilyen volt ő is. Tudott küzdeni az elmaradottság ellen, az elvesztett hatalmáért ádázán küzdő ellenséggel szemben, és fáradhatatlanul harcolt a dolgozókért, a népi demokratikus hatalomért. Kiemelkedő szerepe volt abban, hogy az ország legnagyobb megyéjében eredmé- sen valósultak meg a párt által kitűzött, az egész nép érdekeit szolgáló célok. Ezzel megalapozódott Pest megye későbbi gazdasági, politikai, kulturális fejlődése is. — Mi, akik személyesen ismertük, akik a felszabadulás előtt vagy a felszabadulás után együtt dolgoztunk Sebes . Imre elvtárssal, tudjuk, hogy cselekvéseinek rugója a marxi—lenini eszme igazságába vetett szilárd hite volt. Tudjuk, hogy minden cselekedetét a dolgozók ügyének és érdékeinek odaadó szolgálata jelentette. Ma, amikor emlékére utcát nevezünk el, Pest megye kommunistái és dolgozó népe nevében tiszteletünket és hálánkat akarjuk kifejezni elvi szilárdságáért, igaz kommunista magatartásáért — mondotta beszéde végén Jámbor Miklós, majd megemlékezését e szavakkal fejezte be: — Sebes Imre ma jelkép és emléke, tiszta fénye beragyogja a továbbhaladásunk útját.
