Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-07 / 286. szám

NÉGY ÜZEMBEN Napirenden: a nők helyzete A monori nagyközségi párt- bizottság végrehajtó bizottsá­ga tárgyalta a közelmúltbán azt a jelentést, amely négy monori üzem nődolgozóinak gondjairól számolt be. A je­lentést vizsgálat előzte meg, s jó néhány olyan esetet ta­láltak, amely sürgős intézke­dést igényel. A Finommechanijcai Válla­lat csupán másfél éves „mo­nori múlttal” dicsekedhet. Száztíz dolgozójuk közül hat­vannyolc a nő. Nyolc párttag van, közöttük egyetlen nő — a pártépítési munkával tehát fokozottabban kellene foglal­kozni. Ebben az üzemben egyébként el lehet mondani: mindent megtesznek az itt dolgozó asszonyok-lányok munka- és életkörülményeinek javításáért. A továbbtanulók­nak minden segítséget meg­adnak, sőt: ösztönöznek is a továbbtanulásra, az iskolában töltött időt nem kell ledolgoz­ni. (Pedig három műszak van.) Az egyedülálló és a sok­gyermekes anyákat egy A napokban befejeződtek Pilisen is a beszámoló párt- taggyűlések. Juhász János, az MSZMP nagyközségi bizott­ságának titkára kedvezően vé­lekedik az azokon elhangzot­takról. A nagyközségi pártbizott­ság hatáskörébe hét alapszer­vezet tartozik, csaknem két­százötven taggal. Az idén új vonás volt, hogy a hizlalda és a Hunyadi Tsz kivételével, vala­mennyi alapszervezet a pártszékházban tartotta meg beszámoló taggyű­lését. Szólni kell a megjelenési arány javulásáról, az őszinte, nyílt légkörről, s ami szintén szembetűnő, a szokásosnál több párttag kért szót. Miről is esett szó az év végi taggyűléseken? A ruházati szövetkezetben a felszólalók többsége a párt­ós gazdasági vezetők még szo­rosabb együttműködésére hív­ták fel a figyelmet. Ugyanitt örvendetesen állapították meg, a szocialista brigádmoz­galom jó irányban halad. Még többet kell törődni azonban a dolgozók szociális ellátásának javításával. A tanácsi alapszervezet­ben — egyebek között — a taglétszám emelését tartották fontosnak a párt­tagok. Az ÁFÉSZ kommunistái a társadalmi tulajdon védelmé­ben sürgettek még több intéz­kedést. Az t ' Élet és Hunyadi Tsz- ben, i hizlaldában és a ruhá­zati szövetkezetben a párt- munka színvonala javult a legszembetűnőbben. Az Űj Életben például a párttagok nyíltan állást foglaltak a köz­ség két közös gazdaságának egyesítése mellett, az egyesí­tés a közeljövőben megvaló­sul. A pártbizottság megállapí­totta. hogy iónak mondható a r rtép'tő tevékenység, több mint tíz 30 éven aluli fiatal került az idén a kommunisták soraiba. Évről évre többen vesznek rész* a pártoktatásban is. A pártbizottság őszinte vé­leményt állított össze minden alapszervezet munkájáról. Ezt á taggyűlések előtt ismertet­ték a pártszervezet vezetősé­gével. s ennek segítségével ké­szültek el a beszámolók is. Még egy jelentős tapaszta évben többször is segély­ben részesítik. A nők keresete megegyezik a férfiakéval. Alapórabérük 8,50 volt, a márciusi KB-határozat után ez 10 forint 50 fillérre emelkedett. A szakszervezet mellett működő négytagú nő­bizottság munkájáról csak a dicséret hangján lehet szólni. Rosszabb, jóval rosszabb ennél a helyzet a takarmány­keverő üzemben. Nőbizottság nincs. A szociális létesítmé­nyek hiányoznak, nem lehet fürödni, pedig az itt dolgozó nők nem a legtisztább munkát végzik. Az ebédlő hideg — nincs étkeztetés. A vezetőség nem segíti a továbbtanulni kívánókat. Azzal érvelnek, hogy az itte­ni munkához nem kell „kép­zettség”. Az egyedülálló és sokgyermekes anyákat segítik ugyan, de nem rendszeresen — és nem egyenlően. A szak- szervezeti tagdíjat minden hó­napban levonják a fizetésük­ből, de szakszervezeti köny­lata volt az idei beszámoló taggyűléseknek. A hozzászó­lók többsége előremutatóan, perspektivikusan hívta fel a figyelmet a még színvonala­sabb, szervezettebb pártmun­ka végzésére. A vezetőségek is ezt tűzték ki célul maguk elé. G. J. MŰSOR MOZIK Monor: Aranyember. Pilis: Harmadik nekifutás. Vecsés: Hamis Izabella. MŰVELŐDÉSI HÁZ Monor, 19 órakor: beat- stúdió. KIÁLLÍTÁSOK Gyomron, bélyegkiállítás az úttörőházban, nyitva 10-től 18 óráig. Monoron, a gimnázium­ban iparművészeti kiállítás a fővárosi iparművészeti főis­kola hallgatóinak munkáiból. Megtekinthető 8-tól 16 óráig. — Fiammá fogadtam, ami­kor oda jött hozzánk, 6,30 volt a zsebében. — Megszámolta, pont annyi volt?! — Igen, annyi. És 800 adós­sága. Azzal jött a házhoz. Se­gíteni akartam rajta. Gondol­tam. eleget szenvedett már ez a gyerek ... — mondja az asz- szony, és szemrehányóan néz a uúra. — Hát, hogyan romlott meg mégis ennyire a viszony önök között? — teszi fel a bíró a kérdést. — Semmi baj nem volt ad­dig, amíg nem járt a lányok után. Attól kezdve sokat au- tóztatott, most meg követelőd- zik. — Egyszer ennek az ideje is eljött, tisztelt bíróság. Ud­varoltam és tisztességesen megnősültem. 1941-ben szület­tem. — Mikor fogadták önt a csa­lád fiivá? — Én akkor 22 éves voltam, 1963-ban. Ha megöregszenek, én viselem a gondjukat, nincs gyerekük, kell valaki —, így mondták akkor. A keresetem ..haza” adtam. 3—400 forintot tartottam meg zsebpénznek. Beilleszkedtem a családba. — Nem voltunk mi rászo­rulva az ő pénzére! — Ezt akkor senki sem vük nincs, sőt bélyeget sem kapnak. A PEVDI monori részlegé­nek nődolgozói elégedettek. Évekig hiányoztak a szociális létesítmények, ez a gond azon­ban megoldódott: új fürdőt, ebédlőt építettek. Az átlagfi­zetés a kormányhatározat után 1900 forintra emelkedett. A vállalat rendszeresen segély­ben részesíti az anyákat. Ha a gyermekgondozási szabadságról visszatérnek a kismamák, egy műszak­ra osztják be őket, hogy bölcsődébe, óvodába vi­hessék a gyerekeket. Az asz- szonyok kommunista szomba­tot tartottak, hogy függönyt vásárolhassanak az új óvodá­ba — meg is varrták. A könyvtár függönyei is az ő üzemükből kerültek ki. Három szocialista, brigád dolgozik, most szeretnének KlSZ-alap- szervezetet létrehozni. Amit szóvá tettek, nem csupán az ő gondjuk: nehezményezik, hogy megszűnt a telepen a Patyolat lerakata. Nemcsak nekik, az Újtelep sok-sok há­ziasszonyának hiányzik. A kefegyárban százhetvenöt nő dolgozik. Ennél a vállalat­nál az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvének érvény­re juttatásával nem volt baj. A továbbtanulóknak biztosít­ják a tanulmányi szabadságot, a két műszakban dolgozóknak más munkaidő-beosztással, esetleg munkaidő-kedvez­ménnyel adnak módot a tanu­lásra. A kisgyerekes anyákat egy műszakban foglalkoztat­ják, a vállalat — gazdasági erejéhez mérten — többszöri segélyben részesíti az arra rá­szorulókat. Négy vállalatnál készült a felmérés — a mérleg a fejlő­dés javára billent. De van még tennivaló. (k. zs.) Ifjúsági klub — tánccsoport Jól működik Nyáregyházán az októberben alakult har­minckét fős ifjúsági klub. Fog­lalkozásait minden szombaton 18-tól 22 óráig tartja részben kötött, részben kötetlen prog­ram keretében. Eredményesen működik a népi tánccsoport is. Próbákat minden második' hét keddjén és péntekjén 15-től 18 óráig tartanai:. mondta nekem, hogy nem kell a pénzem. — Nem, mert autót vettünk neki. Két évig keresett haza. — Nekem? Közösen hasz­náltuk. Termést hordtunk Pestre. Én’ vezettem, van jo­gosítványom. — Milyen termést hordtak Pestre? Kereskedők? — Tisztelt bíróság, a ma­gunkét. Fogadtunk egy öreg nénit* én ápoltam haláláig, akár az anyámat. Örököltünk szőlőt, borpincét. Volt’ honnan szállítani. — A gyümölcsszállítás az én dolgom volt. — Kirándultál, meg a lány után jártál, azt mondd! Vet­tük a kocsit neki, 43 ezer fo­rintért! — Én hétezret adtam a vá­sárlásnál hozzá, aztán meg 12 ezret adtam ki a javításnál. Emlékezzen ..anya’’ —mondja a Tagadott fiú. — Soha nem kellett a pén­zed, van nekem. A szőlőhöz én még két lakóház ingatlant is örököltem — veti oda a fiúnak. — Az autójavításért is én végeztem kőművesmunkát, mikor megházasodtam is haza adtam ezer forintot. Mi baj volt énvelem? Csak dolgoz­tam otthon, a szőlőben, meg fuvaroztam. Azt mondták, A társadalmi tulajdon védelmében Befejeződtek a beszámoló párttaggyűlések Pilisen is Eredményesen tevékenykednek az alapszervezetek „Fiammá fogadtam...” Hatósági tevékenység - a járásban ® Milyen az államigazgatási munka színvonala ? ® Ülést tartott a megyei tanácstagok járási csoportja Szerdán ülést tartott a járá­si hivatal tanácskozó termé­ben a Pest megyei tanácstagok járási csoportja, amelyen részt vettek: Béky Ferencné és Vá­mos Géza országgyűlési képvi­selők, dr. Weibl Ferenc, a Pest megyei Tanács képviseletében és Várkonyi Gábor, a Hazafias Népfront járási titkára. Dr. Fördős István, a csoport titkára üdvözölte a megjelen­teket, majd dr. Zimányi Gyu­la, a járási hivatal elnökhe­lyettese tartott tájékoztatót „Az államigazgatási munka színvonala, hatósági tevékeny­ség a monori járásban” cím­mel. Elmondotta, hogy az ügy­iratforgalom a járási hivatal­nál 1968-hoz viszonyítva 32, a községi tanácsoknál 2 száza­lékkal csökkent tavaly. A hivatali és a helyi taná­csi szervek hatósági tevékeny­ségének tapasztalatai általá­ban kedvező. A megfellebbe­zett határozatok kétharmad részét mindkét szinten hely­benhagyják, és egyharmad ré­szét változtatják meg. A jogerős határozatok vég­rehajtása általában kedve­ző, de néhány területen, mint például egyes építé­si, lakásügyi, egészségügyi határozatok végrehajtása — nagymértékben elhú­zódik. A nagyközségi, községi vb- titkárok vezető, irányító tevé­kenysége alapjában határozza meg a hatósági ügyek vitelét és színvonalát. A járás csaknem valameny- nyi községében képesítéssel és nagy gyakorlattal rendelkező egyén áll a szakigazgatási szerv élén. Van azonban né­hány tényező, amely kedvezőt­lenül befolyásolja munkájukat. A nagyközségi titkárok egy részének vezetési módszere még kialakulatlan, ami abban jut kifejezésre, hogy nem szá­moltatják be és igazítják el rendszeresen a csoportvezető­ket. A csoportvezetőktől nem követelik meg az ügyintézők hatékonyabb és rendszeresebb ellenőrzését. Több helyen tapasztalható az is, hogy a tanácselnökök a vb-titkároktól nem kérik szá­mon szervezett formában, rendszeresen az igazgatási munkát, a hatósági ügyinté­zést. A bonyolult jogi szabályo­zás továbbra is gondot okoz igen sok helyen, el­sősorban a telekügyinté­zésnél kívánatos volna további értelmező megbe­szélések tartása. A járási hivatal egyik fő fel­adatának tekinti a községi ta­nácsi szervek segítését, fel­ügyeletét, irányítását. Ez év­ben a községi tanácsvezetők részére öt alkalommal tartot­tak értekezletet. Négy községi vezető számolt be munkamód­szeréről, vezető-, irányító te­vékenységéről. A felügyeleti vizsgálatok leggyakoribb formái a komp­lex, tételes, a cél- és utóvizs­gálatok voltak. 1973-ban 5 komplex, 48 tételes, 500 cél és 120 utóvizsgálatot tartott, illet­ve tart a járási hivatal. A szö­vetkezetek állami felügyele­tét 20 mezőgazdasági, 10 ipari és 4 fogyasztási szövetkezetben látja el. Itt hiányosságként állapítha­tó meg, hogy a kisipari szövet­kezetekben gyenge és hiányos a káder- és személyzeti mun­ka, a közgyűléseken a tagság aktivitása minimális. Mindhá­rom szövetkezeti szektorban a felügyelő bizottság munkája még sok kívánnivalót hagy maga után. Még ma is előfor­dul, hogy törvénysértő mó­don ipari tevékenységet foly­tatnak. Előfordult az is, hogy egyes intézkedések (például a sülysápi ÁFÉSZ-nél) nem ve­Az üllői vasútállomásnál lé­vő Utasellátó árusító pavilon hónapok óta zárva van. A szép, modem, üvegezett eladó­tér teljesen üres, elszállítottak belőle minden árut, pedig az utasoknak hiányzik reggel az újság, a cigaretta, az édesség. Sokan tűnődnek, mi lehet a zárva tartás oka? Egy vasutas annyit mond: — Olvassa el az üvegfalon lévő hirdetést! A hirdetésben azt közük, zettek eredményre, ismételten vissza kellett rá térni. Az általános kereskedelmi árellenőrzést a községi taná­csok társadalmi aktívák bevo­násával biztosítják. A magán­kisiparosok ellenőrzése még mindig gyenge pontja az igaz­gatásnak. Igaz, az ellenőrzés személyi feltételei nincsenek biztosítva. A községi tanácsok közül Vecsés és Üllő végzett csak érdemleges munkát. Gyengén megy a munka Sülysáp, Gyömrő közsé­gekben. Nem végeztek még ellenőrzést sem Va­sad, Péteri, Űri, Nyáregy­háza községekben. A járási szintről történő ipa­ri szövetkezetek árellenőrzésé­re való felkészülés biztató. A jövő évtől kezdve a tételes el­lenőrzés meg fog kezdődni. Dr. Fördős István ezután az 1974. évi csoportmunkatervet ismertette a jelenlevőkkel, majd dr. Zimányi Gyula tett néhány bejelentést. Elmondta, hogy az üllői 16 tantermes is­kola és a 22 munkahelyes mo­nori rendelőintézet építése csak 1975-ben kezdődik meg. Monoron jelentős változások várhatók a jövő héten. A Schöllman utca házainak egy részét még az idén lebontják, s a 124 állami lakás — négy­tömbben építése jövőre meg­kezdődik és 1975-re befejező­dik. A Schöllman és Petőfi utca sarkon korszerű szolgál­tatóház épül. A Kossuth Lajos és Deák Ferenc utca sarkán pedig Patyolat és Gelka-szer- viz kezdi meg működését — új épületben előreláthatólag már a jövő év második felében. Gér József hogy az alapbér havi 630 fo­rint, és, ha a jutalékkal együtt sem éri el az 1400 forintot, akkor az Utasellátó biztosított bért fizet. Hogy ez mennyi, arról nincs szó. Ebből azon­ban megérti az ember, miért van bezárva a pavilon. De az utazóközönség érdekében meg­oldást kellene találni. Bizto­san akadna nyugdíjas, aki el­vállalná az árusítást! (em.) Idény végi sportjegyzet Mérlegen: a gyömrői kézilabdázók szereplése Utasellátó-pavilon, Üllő Árus helyett hirdetés oknak” dolgozom, ott­'iyok. unok között vagyonkö­zösség jött létre — állapítja meg a bíró. — Igen, de mióta megnő­sült, magának keresett. Nincs rá szükség. — Volt gázpalackunk, elvit­tem, mikor el kellett men­nünk lakni. Még azt is sokall­ták. — El kellett, mert bérletet sem fizetett. — Hát maga a fiától bérle­tet is kívánt volna? — kérde­zi a bíró. — Nem fiam az többé. Ir­káikat nekem. — Akkor olvassa el még egyszer azt a levelet. „Tisztelt, apa és anya... én nem haragszom még ezek után sem, és elvárom, hogy, h, bármi baj, vagy betegség érné bármelyiküket, azonnal írjanak” — fejeződik be a le­vél a dabasi járás egyik tsz- ének címével. — Neki, én? — háborodik fel az asszony. — Fiammá fogad­tam, de vége. Inkább száz új, idegen. Felperes és alperesként áll­na’- egymással szemben. A PTK alapján a tanúk meghallgatása után a bíróság kötelezte az alperes „szülőt”, hogy fizessen meg felperes „fia” részére 12 ezer forintot és a perköltséget. A gyömrői kézilabdacsapat 1972-ben nagy bravúrt vitt véghez a területi bajnokság­ban. Az első helyezett Tököl mögött a második helyet sze­rezték meg, jogot nyerve ezzel a megyebajnokságban való szerepléshez. Érthetően nagy volt az öröm akkor a gyöm- rőiek táborában, amelyet csak néhány játékos katonai bevo­nulása zavart meg. Árnics Ferenc edző vezeté­sével a csapat a múlt télen több teremtornán vett részt, megfelelő felkészülést biztosít­va ezzel is a megyei bajnok­ságban való szereplésre. Nos, a bemutatkozás nem sikerült valami fényesen, az első mérkőzésen a Csepel Autó 19:9-re győzte le a gyömrőie- ket, méghozzá hazai pályán. Ahogy teltek a mérkőzések, egyre inkább bebizonyosodott, a megyei 1. osztály jóval erő­sebb, mint a területi volt. A sorozatos vereségek sem vet­ték kedvét a játékosoknak, hi­szen nemegyszer csupán mini­mális különbségről volt szó. Néhány példa: a Kossuth KFSE és a Gödöllői Vasas 24:21-re, Túra 19:18-ra nyert Gyomron. A tavaszi szezont nyeretle­nül és pont nélkül zárta a csa­pat. Ősszel további játékosok kiesése miatt több fiatal ke­rült — az eddig kiválóan sze­repelt ificsapatból — a felnőt­tek közé. Az ifik láthatóan megillető- dötten kezdtek, de aztán egyre jobban belelendültek. Szent­endrén, a Kossuth KFSE ellen bravúros hajrával a győzelmet is megszerezték, két pontot szerezve ezzel. Dunakeszi még szezon előtt visszalépett, s az abonyiak is visszaléptek, így a gyömrőiek nem kerültek a kiesés sorsára. A rokonszenves csapat még egy szép eredményt ért el, a sportszerűségi versenyben az élen végeztek. Az idény folya­mán v*~’?ges kiállításra nem került sor, jobbára két perc­re voltak csak kénytelenék el­hagyni a pályát. A játékosok közül Kovács S. sokszor bravúrosan őrizte a kaput, voltak azonban gyenge napjai is. A legegyenletesebb teljesítményt Szabó Imre és Bagóczky S. nyújtotta, ők lőt­ték a legtöbb gólt is. A töb­biek, Kovács István, Kalocsai F. váltakozóan szerepeltek. A fiatalok közül Lendvai, Veress, Kiss J., Szabó, Pintácsi és Ara­di még sok örömet szerezhet a szurkolóknak. Szólni kell Arnics Ferenc edző lelkiismeretes munkájá­ról is. Fáradságot nem ismer­ve, lelkiismeretes munkával, társadalmi munkában végezte munkáját. A gyömrői kézilabdacsapat a ié'en sem pihen. Már jó né­hány mérkőzést játszottak a fővárosban, az Elem utcai csarnokban. E hét végén Eger­be látogatnak, ahol a Bor­nemissza Gergely Kupán vesz­nek részt (gér) & i

Next

/
Oldalképek
Tartalom