Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-07 / 286. szám

1973. DECEMBER 7., FENTEK res» «iCH» KMírlap Koszorúzás Szakasits írpád születésének So. évfordulóján Csütörtökön a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Pan­teonjában koszorúzási ünnep­ség volt a magyar munkás­mozgalom kiemelkedő harcosa, a 85 évvel ezelőtt született Szakosíts Árpád hamvait tar­talmazó urnánál. Az MSZMP Központi Bizott­sága nevében Hart Jánosné és Révész Ferenc, a Központi Bi­zottság tagjai helyezték el a megemlékezés koszorúját. Az Elnöki Tanács részéről Kishá­zi Ödön helyettes elnök s dr. Ortutay Gyula, az Elnöki Ta­nács tagja koszorúzott. ,TIZ ORAT DUNAKESZIÉRT’ Otthon a kic — A kicsinyek sorsa itt, Dunakeszin is nagyon sok em­bert érint — mondja dr. Kor­da Kálmán, a nagyközségi ta­nács vb-titkára* A szoba szin­te egész falát beborító, ha­talmas térképen mutatja, hogy hol vannak óvodák a községben. — A centrumban, az úgy­nevezett öreg Dunakeszin az óvoda 125 helyére 169 gyere­ket, a volt alagi részben a •Thásikba száz helyre 124-et és az északi részen, a Vác felé fekvő harmadikba 75 helyre 105 gyereket vettünk fel idén. A magyar sajtó napján T enin — akinek a párt­•*“' tagsági könyvében ez a bejegyzés áll: újságíró — a párt és a tömegek közötti kapcsolat egyik alapvető eszközének tekintette a kommunista sajtóorgánu­mokat. . A magyar sajtó napját a Vörös Üjság megjelenésé­nek évfordulóján ünnepel­jük. Külön nyomatékkal kell erre ma hivatkozni, hi­szen éppen ötvenöt éve, hogy 1918. december 7-én megjelent az első magyar­országi kommunista lap, a Vörös Üjság első száma. A Vörös Üjság a magyar munkásosztály forradalmi eszméit hirdette, a magyar nép milliós tömegeinek akaratát juttatta kifejezés­re. Hagyománya vezérelte az.illegalitás súlyos évei­ben a kommunista újság­írást, elsősorban az illegá­lis Szabad Népet, amely- ■ nek példája szintén azt bi­zonyítja. hogy minden zsar­nokságon győzedelmeskedő hatása és ereje van az igaz­ság szavának, a kommu­nista újságírásnak! Kegyelettel emlékezünk e napon a kommunista sajtó nagy mártírjára, Rózsa Fe­renc elvtársra, akinek hő­siességét Ady Endre szavai­val fejezhetjük ki leghí­vebben : „Csak akkor szü­lettek nagy dolgok, t Ha bátrak voltak, akik mer­tek / S ha százszor tudtak bátrak lenni, / Százszor bátrak és viharvertek.” A kommunista sajtóval együtt számon tartjuk a magyar sajtó minden ha­ladó hagyományát Tiszte­lettel szólunk a Pesti Hír­lapról, amely 1841. január­jában jelent meg először, s amelynek csaknem minden jelentősebb cikke Kossuth- tól származik: Táncsics Mihály lapjáról, amely Munkások Üjságja címen az akkori forradalmi kor­szak legjellegzetesebb saj­tóterméke volt. Megbecsü­léssel forgatjuk, olvassuk, idézzük Ady Endre, Mik­száth Kálmán, Móricz Zsig- mond. tíródy Sándor, Bá­lint György publicisztikáit, riportjait, jegyzeteit. A mai magyar sajtó nemcsak ápolja nemes ha­gyományait, hanem azok nyomdokain haladva tevé­kenykedik naponta, elődei tetteihez méri eredményeit, tennivalóit. Példa nélkül álló a magyar sajtó törté­netében, hogy ma már ti­zenkilenc megyei és két vá­rosi pártlapunk jelenik meg mintegy kilencszáz- ezer példányban. Megyei újságjaink legfőbb erénye, hogy gyorsan reagálnak mindarra, ami a helyi köz­véleményt, az adott terület irányító szerveit foglalkoz­tatja, ugyanakkor osztozik az országos gondokban, örömökben is. Az MSZMP Központi Bizottságának 1972. novem­beri ülése óta eltelt eszten­dő a politikai élet rendkí­vül aktív, termékeny idő­szaka volt. Megyei újság- iaink jól tükrözik a gazda­sági, politikai és ideoló­giai életünkben végbemenő pozitív tolyamatokat, mind­inkább felszínre hozzák a Aövegek alkotó gondolatait, kezdeményezőkészségét. Tudatosítják . közvélemé­nyünkben, hogy szocialista fejlődésünk további mene­tét mindenekelőtt a mun­kásosztály tevékenysége, vezető szerepének érvénye­sülése, felelősségérzete, hangulata és tettrekészsé- ge határozza meg. Abban, hogy mindenütt — az ország legtávolabbi szögletében is — helyesen értelmezzék, jól hajtsák végre pártunk politikáját, továbbra is kiemelkedő je­lentőségű a helyi, a megyei és a városi újságok tevé­kenysége. 'Társadalmunk ideálja a tudatosan tevékenyke­dő ember, aki megérti és megvalósítja a nagy válto­zásokat, aki nem fél szem­től szembe mondani kelle­metlen igazságokat, aki nyíltan ostorozza a maradi- ságot, a könnyelműséget, a tunyaságot. A sajtó védel­mébe veszi az ilyen elége­detlenkedő embereket, mert az ő szavuk jó érte­lemben vett elégedetlenség, fejlődésünk egyik hajtóere­je. Megyei lapjaink ma már sokkal érdekesebbek és olvasmányosabbak, mint az elmúlt esztendőkben vol­tak. Hangjuk őszinte és egyértelmű. Vonzerejüket és érdekességüket az is nö­veli, hogy egy részük a leg­modernebb nyomdatechni­kai eljárással készül. Ter­mészetesen a tetszetősebb kivitel csak akkor éri el a kívánt hatást, ha a monda­nivaló is magvas, tartal­mas. A mondanivalót elsősor­ban a téma teheti gazdag­gá. Erről külön hangsúly- lyal szólt Kádár János, a kommunista újságírók két évvel ezelőtt tartott aktíva­ülésén. Általában az a jó témaraeghatározás — mon­dotta a Központi Bizottság első titkára —, amikor ösz- szetalálkozik az, ami a köz­ponti irányító szerveket és az adott terület irányító szerveit foglalkoztatja, va­lamint, amit a tömegek is igényelnek. Mindennek va­lamiképpen szinkronba kell kerülnie. Ha nincs szink-~ ron. baj van, és elő kell se­gíteni, hogy ez a szinkron létrejöjjön. Tehát, ha a tö­megek nem eleget foglal­koznak azzal, amivel a ve­zetés, akkor ezen segíteni kell: propagálni a vezetés által napirendre tűzött té­mákat. Ha viszont a veze­tés nem törődik eleget az­zal, ami a tömegeket foglal­koztatja, akkor a vezetést kell segíteni és arra szorí­tani, hogy megbirkózzék ezekkel a kérdésekkel...” Nem könnyű feladat megteremteni az újság ha­sábjain ezt a szinkront. De a forradalmi magyar sajtó legjobb hagyományai meg­annyi példával mutatják a követendő módszereket. "JV/l a, a magyar sajtó nap- 1 x ján közvéleményünk azt kívánja a sajtó, a rá­dió a televízió dolgozóitól, hogy továbbra is hatásosan tevékenykedjenek közös céljaink, a szocializmus építése, az ország gyarapo­dása érdekében. K. F. így is el kellett azonban uta­sítanunk kétszázhárom kicsit. — Mi a megoldás? — Már készül a terv egy új óvodárá, bár az anyagiak nagy részét még ezután kell előteremteni. Ideiglenesen a 2-es számú óvoda mellett nyi­tottunk egy 70 személyes szük­ségóvodát. Egy régi házban A szükségóvodát a régi ala­gi községházban helyezték el. Hatvanhat gyereket vettek fel ide. Az emeletre szűk csiga­lépcső vezet. — Nagyon nehéz itt a gye­rekeket le- meg felvezetgetni — mondja Hesp Edéné óvónő. Ahhoz képest, hogy szükség­óvoda, a szobák szépek és ren­dezettek a mellékhelyiségek is. — Csak a vízzel van baj, mert ez a rész a Gellérthegy magasságában fekszik, és gyakran nincs elegendő nyo­más. Az étkeztetés is, enyhén szólva, nehézkes — folytatja az óvónő. — Mivel itt a KÖ­JÁL nem engedélyezte a fő­zést, az ételt a másik óvodá­ból lovas kocsin hozzák. Nincs telefon sem, ha netán valami baj történne, autóbusszal kel­lene segítségért sietnünk. A helyi üzemek már sok prob­lémánkat megoldották.' A ház­gyáriak a csúzdát és a járdá­kat készítették el, a vízműve­sek a mosdóhelyiségeket sze­relték fel. A Mechanikai La­borból asztalosok, lakatosak és szerelők az ajtók, ablakok és a villany szerelését végezték el. Különösen ez utóbbi adott sok segítséget, ők nemrégiben kommunista műszakot is szer­veztek végleges helyünk, az új óvoda építésére. Indulunk a Mechanikai La­bor dunakeszi gyárába. A szükségóvoda udvarára most fordul be Józsi bácsi és lovas kocsija a kicsik ebédjével. A szervezők A véletlen úgy hozta, hogy Katona István, az MSZMP nagyközségi csúcsbizottságá­nak titkára éppen politikai tájékoztatót tartott az üzem­ben a műszakiaknak. Utána beszélgethettünk. — Előadásomban említet­tem terveinket az óvodáról és más fejlesztésről is. Mindez nagyon jól megfért az úgy­nevezett nagy politikai kér­dések mellett — mondja a párttitkár. — Lakosságunk 72 százaléka munkás, ök külö­nösen sokat tesznek a község fejlődéséért. Társadalmi mun­kával és anyagi támogatás­sal is, hiszen, ha az üzemek pénzt adnak, az is az ő mun­kájukból, sőt nyereségrésze­sedésükből ered. Ilyen segít­séggel tudtunk csak aránylag gyors eredményeket elérni. A közművesítésben, utak, jár­dák építésében. ötvenkét KISZ-alapszervezetünk érde­me — a többi között —, hogy ifjúsági park épült nagyköz­ségünkben. Idén fiataljaink meghirdették a „Tíz órát Du­nakesziért” mozgalmat, amely­ben mintegy 1500-an vesz­nek részt. Az üzemek elsősorban kom­munista műszakokkal segíte­nek. A Mechanikai Laborban legutóbb kettőt is szerveztek egymás után, egyenként há­rom és fél óra időtartamban. — Felhívást adtunk ki és összesítettük a jelentkezőket, egyrészt, hogy előre tudjuk, milyen munkákat, anyagokat kell számukra előkészítenünk, másrészt, hogy gondoskod­hassunk a külön hazaszállí­tásukról — mondja Valek Gyula gyáregységvezető. — Dolgozóink több mint hatvan százaléka dunakeszi lakos, a kommunista műsza­kokban elsősorban ők vet­tek részt, de sokan a másutt lakók közül Is eljöttek. Végül is a résztvevőik munkája 3900 órát tett ki. Több, mint 45 ezer forint értéket termel­tek. Másfélezer munkaórát teljesítettek az alkalmazot­tak is. Üzemünkben már ha­gyomány a társadalmi mun­ka. Ezzel segítettük a viet­nami nép harcát, a berlini VIT-et, a gödi iskola építé­sét. így válik teljesebbé, amit a nagyközségi csúcsbizottság tit­kára mondott. Ide kívánkozik persze, hogy a dunakeszi po­litikai vezetőség más helyi üzemek támogatósára is szá­mít. A 3-as számú házgyáriak ugyanis már szintén szervez­tek kommunista műszakokat, szó van arról, hogy panele­ket is adnak majd az új óvo­dához, de az előjelzések sze­rint nem marad ki a mozga­lomból a Gyümölcs- és Főze­lékkonzervgyár, a Talajjavító Vállalat és még több helyi üzem, intézmény sem. Döntés után A nagyközségi pártszerve­zet és a tanács vezetői ez év augusztus végén értekezleten találkoztak a helyi üzemek, intézmények képviselőivel. El­mondták, hogy az új 150 sze­mélyes óvodához 6,5—7 mil­lió forint és a kötelező 20 százalék tartalék kellene. Az óvodát a Tábor utca és a Hu­nyadi utca sarkán szeretnék felépíteni. Ezen a területen van leginkább szükség rá. A vállalati vezetők az értekez­leten azt mondták: beszélni fognak a dolgozókkal és ha mindenki egyetért, akkor munkához látnak. így tör­tént. Pacsay Vilmos Huszenketten Pest megyéből A jó tapasztalatok fóruma A TOT RENDEZÉSÉBEN ma Budapesten gyűlnek ösz- sze a tsz-szocialistabrigádok képviselői. A legkiválóbb szö­vetkezeti brigádok vezetői és tagjai, mintegy 350-en — Pest megyéből huszonketten — vesznek részt ezen az or­szágos tapasztalatcserén. A résztvevőknek bizonyára sok lesz a mondanivalójuk. Alapos előkészületek előzték meg ezt a tanácskozást. A szocialista brigádok a leg­több szövetkezetben gyűlést tartottak. Megvitatták eddigi tevékenységüket, beszéltek új feladataikról. Ezután mind az 50 tsz-területiszövetség előké­szítő eszmecserét hívott össze, melyen a brigádok megbízot­tai összegezték sokféle tapasz­talatukat, megválasztották kül­dötteiket az országos tanács­kozásra, s megfelelő útmuta­tással látták el azokat. Több mint négy esztendő­vel ezelőtt, 1969 márciusában tartották első országos tanács­kozásukat a tsz-ek szocialista brigádjai. Ez nagy lendületet adott akkor a szocialista bri­gádmozgalom fejlődésének. Jelenleg mintegy 5800 szo­cialista brigád működik az ország szövetkezeteiben — minden tizedik megyénkben —, több mint 86 ezer taggal. A munkaverseny legjelentő­sebb formájává a tsz-ekben is a szocialista brigádmozga­lom vált. NAPJAINKBAN új nagy állattenyésztési telepek, hiz­laldák lépnek be a termelés­be, és egyre nagyobb tért hó­dítanak az úgynevezett terme­lési rendszernek. Mindez az­zal jár, hogy egy-egy tsz-dol- gozó egyre nagyobb értékű és teljesítményű gép vagy beren­dezés kezelője. Egyes brigádok tevékenysé­ge tehát az eddiginél jóval nagyobb befolyással van a gazdálkodás alakulására. Egyéni, szövetkezeti és nép- gazdasági érdek, hogy a kor­szerű termelési eszközök ke­zelői jól képzett, szorgalmas, megbízható emberek legyenek. Ezt a célt szolgálja a szocia­lista brigádok tevékenysége. A tsz-brigádok vállalásai természetesen függnek az egyes ágazatok sajátosságaitól, de lényegük az, hogy a ver­senyben résztvevők a munka­köri kötelességükön túlmenő erőfeszítéseket tesznek a ho­zamok növeléséért, a minőség javításáért, a költségek csök­kentéséért. Emellett szükséges, hogy a szocialista brigádok olyan kollektívák legyenek, melyek mozgósító és példa­mutató szerepet töltenek be nemcsak a munkában, ha­nem a tanulásban és a kö­zösségi életben js. A II. ORSZÁGOS TANÁCS­KOZÁS minden bizonnyal hozzájárul majd a mezőgazda- sági termelőszövetkezetekben dolgozó szocialista brigádok további fejlődéséhez. Felhívja a figyelmet azokra az utak­ra és módokra, melyek révén a szocialista brigádok még jobban szolgálhatják a közös gazdaságok előrehaladását. Szakma kiváló brigádja Elismerés az abonyi traktorosoknak Dr. Dimény Imre mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter csütörtökön a miniszté­riumban termelőszövetkezeti dolgozókat tüntetett ki, hatvan tsz-brigádvezető és tag kapta meg a mezőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetést. Négy szocialista brigádnak először adományozták a „Szakma ki­váló brigádja” kitüntetést és a vele járó oklevelet. A kitünte­tést az abonyi Ságvári Endre Tsz Kilián traktoros brigádja, a dunavecsei Virágzó Tsz Na­zarova traktoros brigádja, a nyíregyházi Ságvári Tsz Kállai Éva baromfígöndozó brigádja és a zalavári Üj Idők Tsz Je­szenszky kertészeti brigádja i érdemelte ki. TÁVOLSÁGI BESZELGETES OLCSOBBÁN Januárban új telefonközpont Cegléden Javában folyik a ceglédi 2000 vonalas crossbar típusú telefonközpont műszaki átadá­sa. A Beloiannisz Híradástech­nikai Gyár és a Budapest Vi­déki Postaigazgatóság szakem­berei egy hónapig tartó alapos ellenőrzés után januárban he­lyezik üzembe az új, az orszá­gos távhívó rendszerbe kap­csolódó k izpontot. Az átadási munkálatok két hete tartanak, s az eddigi ta­pasztalatok kedvezőek. Amennyiben a továbbiakban sem jelentkezik műszaki hiba, az üzembe helyezést ja­nuár 5-re tervezik. Erdős Róbert, a Budapest Vidéki Postaigazgatóság táv­közlési osztályának vezetője, munkatársunknak elmondta, hogy január 5 után az ország 84 helységével teremthető köz­A Pest megyei s?jtó ünnepsége A magyar sajtó napja — a Vörös Üjság megjelenésének 55. évfordulója alkalmából — közös megemlékezésen vettek részt csütörtökön délben a Pest megyei sajtó dolgozói Budapesten, a megyei párt- székházban. A baráti találkozón közö­sen emlékeztek meg a Pest megyei Hírlap és a megyében megjelenő Fényszórónak, a Csepel Autógyár üzemi lapjá­nak, valamint a Mezőgazdasá­gi Mérnöknek, a gödöllői Ag­rártudományi Egyetem lap­jának munkatársai, szerkesz­tők, újságírók, a Hírlapkiadó Vállalat és a lapokat előállító Szikra Nyomda képviselői. Balogh László, az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizott­ságának tagja, á megyei párt- bizottság osztályvezetője kö­szöntötte a részvevőket, majd Árpást Zoltán, a megyei párt- bizottság tagja, a KISZ Pest megyei bizottságának első tit­kára mondott megemlékező beszédet. Szavaival egyúttal a megyei pártbizottság, a me­gyei tanács jókívánságait is tolmácsolta. Az ünnepi találkozó kereté­ben került sor a magyar sajtó napja alkalmából odaítélt vál­lalati-szerkesztőségi nivódíjak kihirdetésére is. vetlen kapcsolat Ceglédről, köztük Váccal, Érddel, Tár­nokkal, Sóskúttal és Buda­pesttel. A lakosság nagyon várja az új központ bekapcsolását, most úgy vélik, hogy minden igénylő kaphat telefonkészü­léket. Sajnos, ez nem így van, a jelenlegi tulajdonosokon kí­vül csupán száz újabb előfi­zetőnél szereltek fel ké­szüléket. A vonalak bekapcsolását első­sorban a kiépített hálózat hiá­nya gátolja. Különösen nagy gondot okoz az új lakótelepek ellátása. Ezért döntött úgy a posta, hogy a jelenlegi négy nyilvános állomáson kívül (közülük csak egyetlen műkö­dik) újabbakat szerelnek fel. Két fülkét építenek a posta elé, a lakótelepeken pedig te­lefoncsoportokat (három-négy készüléket egymás mellett) szerelnek fel. Elsők között a Kozma utcai lakótelep három tízemeletes épületének lakói kapnak így telefont. A nyilvá­nos készülékek számát öt-hat állomással oly módon növelik, hogy trafikokban, élelmiszer- boltokban állítják fel őket. A jelenlegi kézi kapcsolású telefonközpont sürgős hívás esetén megszakítja a beszélge­tést. Az automata központ nem bont, de hogy sürgős esetben ne kelljen sokat vára­koznia a hívó félnek, a nagy forgalmú vállalatokhoz, intéz­ményekhez újabb vonalakat szereltek. Az intézkedések eredménye­ként előreláthatólag háromszo­rosára nő Cegléd telefon- forgalma. A kapcsolás jelentősen gyor­sul, s a vidéki beszélgetések (amennyiben 3 pereméi rövi- debbek), olcsóbbak lesznek, mint most. Ma ugyanis egy budapesti beszélgetés mini­mum 9 forintba kerül, amiért 3 percig lehet beszélgetni. Az automata viszont 20 másod­percenként egy forintot szám­láz, tehát, ha sikerül a beszél­getést egy perc alatt befejezni, 9 helyett 3 forint a díj. Érde­kes, hogy a továbbiakban is lesz kézi kapcsolás (a távhí­vásba be nem kapcsolt telepü­lések miatt), melyen hívható Budapest, Vác, Érd is, de kü­lön öt forintot kell fizetni a kapcsolásért. Köztudott, hogy este 8-tól reggel 7-ig 33 százalékkal ol­csóbb a telefonbeszélgetés, mint napközben. Az automata erre is ügyel. Még az idén név szerint is kérhető Cegléden egy-egy előfizető. Az automata azonban csak szám szerint kapcsol. Ezért idejében, még decemberben megkapják az előfizetők a távbeszélőnévsort, amelynek elején részletes tá­jékoztatót találnak a helyi és a távhívás módjáról. Az átállás, azaz a kézi köz­pont kikapcsolása, és helyette a crossbar-központ üzembe helyezése a tervek szerint £ kevésbé forgalmas déli órák­ban történik, és mindössze tíz percet vesz igénybe. A posta a ceglédi vállalatod alközpontkezelőinek külön ok tatást tart a hónap folyamán. Az új központ nemcsak *r város, hanem a környék for galmát is javítja, ugyanis Mo nor, Nagykőrös, Abony é' Nagykáta postahivatala is táv hívó vonalat kap. Cz. V. « i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom