Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-05 / 284. szám
PEST MEGYEI hIbIAP KÜLÖNKIADÁSA áp> JÁRÁS és CÉGI 3ÍVI1. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM 1973. DECEMBER 5., SZERDA A Ceglédi ősz mérlege Jó híre túljutott a város falain Novemberben véget ért a Ceglédi ősz ’73 eseménysorozata. A hat hétre tervezett kulturális, tudományos és szórakoztató program előkészületei egy évvel ezelőtt kezdődtek. Annak idején a városi tanács művelődésügyi osztálya ötvennégy kérdőívet juttatott el az üzemekhez, intézményekhez, ezek fele érkezett vissza , kitöltve javaslatokkal, ötletekkel, kívánságokkal. A tanács végrehajtó bizottsága megtárgyalta az előzetes elképzeléseket, majd megalakult a szervező bizottság. Májusban nyomdába adták a műsort, szeptember első napjaiban megjelentek a plakátok, műsornaptárak, meghívók, tízezer szórólapot osztottak szét. A hat hét negyven programot ígért, ezek közül harmincegy valósult meg, s a rendezvényeken ösz- szesen tizenötezren vettek részt. (Két évvel ezelőtt még csak nyolcezer volt a látogatók száma.) A többi között, sajnos, elmaradtak a barátsági napok, nem került sor a molloki Kossuth-emléktúrára és a szocialista brigádok vetélkedőjére. Ezek még színesebbé, tartalmasabbá tehették volna az eseménysort. Az előadások, kiállítások, I tanácskozásók, szórakoztató műsorok a lakosság minden rétegét kielégítették. A múzeumbeli Köss u t h -arckép ek kiállítás, az ugyancsak itt rendezett fototárlat Tóth István képeiből sok-sok látogatót vonzott. Szép sikere volt a diákok Kossuth szónokversenyének a gimnáziumban. Emlékezetes a KlSZ-isták vetélkedője, hasznos volt a Gépipari Tudományos Egyesület helyi csoportjának tudományos ülése az EVIG-ben, a kertészeti kutatóintézetben tartott mezőgazdasági tanácskozás. Érdekes ankéten vettek részt a pedagógusok, eredményes volt a megye népművelőinek : ceglédi tapasztalatcseréje és az ifjúsági klubvezetők eszmecseréje. A Kossuth Művelődési Központban rendezett mezőgazdasági és ipari termékbemutató nagy tetszést aratott, kár, hogy a szűk hely csupán huszonnégy kiállító részvételét tette lehetővé. A négyezerötszáz látogató érdeklődése bizonyítja, a jövőben a szó szoros értelmében tágabb teret kell nyújtani az ilyen és hasonló kiállításoknak. A művészeti rendezvények is megérdemlik az elismerést. Jancsó Adrienne estje mindenki számára emlékezetes, a Magyar Rácdió gyermekkórusának előadását és a Röpülj, páva! estet hatszáz hallgató előtt tartották meg. A Mikroszkóp Színpad műsorára ezernégyszázan voltak kíváncsiak. Az országos kisgrafi- kai kiállítás jó hire túljutott a város falain. Sikeres volt a Ceglédi ősz ’73, gazdag, sokszínű programot adott, ki-ki megtalálta az érdeklődési körének, igényének megfelelő szórakozást, látnivalót. Az eseményekből levonható tapasztalatok azonban felvetik azt a jogos igényt, hogy a jövőben tovább kell csiszolni az őszi eseménysor profilját, eldöntve, mit kell megtartani, illetve elvetni. Ezáltal a meghirdetett alkalmak még színvonalasabbak és látogatottaibbak lehetnek. Az egészséges lokálpatriotizmusban rejlő lehetőségeket, az öntevékeny művészeti mozgalmat a jövőben még jobban ki kell használni, ápolni kell a helyi hagyományokat. Helyes volna, ha a központi programok mellett a rendezők gondolnának a külterületi lakosságra is. Kisebb előadásokat tarthatnának például az Újvároson vagy a Vörös Csillag Termelőszövetkezet szép kultúrtermében, a nagyobb vállalatok, üzemek ebédlőiben. Jobban be kellene vonni a helybeli öntevékeny művészeti csoportokat, fellépési lehetőséget adva számukra. Említést érdemel a közönségszervezés, á propaganda is. Igaz, hogy elegendő meny- nyiségű falragaszt, szórólapot,\ meghívót és műsorfüzetet készített a nyomda, azonban a szervezés nemcsak ezek továbbításából áll. Nagyobb súlyt kellene fordítani a személyes, szóbeli propagandára. Hasznos lenne, ha két év múlva külön kis apparátus buzgólkodna a mozgósítás eredményességéért. Á tapasztalat azt mutatja, a színvonalas rendezvények megérdemlik, hogy rájuk irányítsák a figyelmet, hiszen a teljes sikerhez szorosan hozzátartozik a nézőteret, kiállítási csarnokot megtöltő éredeklő- dő közönség. T. T. Az ügyfelek már megszokták \ Augusztus óta működik Cegléden, a városi tanács földszintjén, a főbejárat mellett az ügyfélszolgálati iroda. Munkanapokon reggel 8 órától délután 16 óráig áll a lakosság rendelkezésére, szombaton pedig a délelőtti órákban folyik tanácsadás. A tanács irodáinak munkájában sóikat segít az ügyfélszolgálat, hiszen számos akta kitöltésével, .nyomtatványok kiadáséval itt foglalkoznak, az ügyfeleknek nem kell emiatt irodáról irodára járni, kilincselni. Felvilágosításért már több százan' keresték fel az iroda dolgozóit. Az ügyfelék legtöbbje adóügyben, építési engedély miatt, anya- könyvezési problémával, ipar- engedély kérése és sok más elintéznivaló miatt kért itt segítséget. Gyors- és gépírás, műszaki rajz ELVEZETIK A BELVIZET Járdát, csatornát épít a Gerje Perje Vízgazdálkodási Társulat Fokozzák a gépesítést — Saját üzemanyagtároló A Gerje—Perje Vízgazdálkodási Társulás 14 esztendővel ezelőtt alakult meg Cegléden, azzal a céllal, hogy a város bel- és külterületén, a ceglédi járásban, a nagyhutai és a szolnoki járás jó részén, összesen 143 ezer hold területen, a belvízszabályozást és -elvezetést rendezze, az öntözést szolgáló csatornákat kialakítsa és karbantartsa, a hidak és átereszek kiépítéséről és rendben tartásáról gondoskodjon. Elnökétől, Kató Jánostól megkérdeztük, hogy mit dolgoztak ebben az esztendőben, elsősorban Cegléd területén? — Cegléd belterületén 4000 folyóméter járdát készítettünk. Kiépítettük a malomtószéli zárt csatorna jelentős részét. Még most is dolgozunk a sportpálya víztelenítési munkáján. — A ceglédi járás területén milyen kiemelkedő munkákat végeztek? — Számos csatornát felújítottunk. így a tölesi csatornát, a kecskéscsárdai lecsapoló csatornát, ■ Tápiószőlősnél a székeséri csatornát, Tápió- szentmártonnál a kutyatejes csatornát, valamint a Törtei— Nyilas—Besnyő közti lecsapoló csatornát. A szolnoki járásban befejeztük a Gerje vízlevezető csatorna kiépítését. — Hozzáfogtunk Törtei és Albertirsa belső belvízrendezési munkáihoz, melyeket a jövő évben . is folytatunk. Emellett az albertirsai Szabadság Tsz-nek öntözőkutat fúrtunk, a ceglédi Kertészeti Kutatóintézetnél kibővítettük az öntözőberendezést. Kató János elmondotta, hogy tízmillió forintos éves tervkeretben, 90 embert foglalkoztatlak. A munkát fokozott gépesítéssel igyekeznek elősegíteni. Nagy haladást jelent az is, hogy az idén a Külső-Kátai útnál levő telepükön' 15 köbméteres saját üzemanyagtárolót építettek, amely megkönnyíti munkagépeik üzemanyag-ellátását. K. U Érettségi után könnyebb az elhelyezkedés Szociális juttatások — diákoknak Véradónap a talajjavítóknál A Talajjavító .Vállalat dolgozói már hosszú évek óta élen járnak a véradásiban. Sokan régóta önkéntes véradók, rajtuk kívül sokan jelentkeztek az üzemi véradáskor. Az itt dolgozó 140 ember közül 74-en adtak Vért, összesein 23 litert. A szocialista brigádok élen jártak a véradásban, embertársaik megsegítésében. ! Csengetés előtt 10 perccel érkeztem az , abonyi Kinizsi Pál gimnáziumba. Dóka Jánosáé igazgatónőre várva, újat keresve jártam végig a folyosókat. Könyvekkel megrakott üvegszekrények sorakoztak a lépcsővel szemben. Négyezer kötet zsúfolódik itt. Hátrább a helytörténeti szakkör kis gyűjteményét őrzi egy szekrény. Régi tárgyiak, eszközök, háborús emlékek láthatók benne. A sporthíradó a kézilabdacsapat jó eredményéről, a meteorológiai szakkör a helyi csapadék és hőmérséklet változásairól adott tájékoztatót. Megszólalt a csengő. Élettel, hanggal telt meg az épület. Dóka Jánosné igazgatónő a fizika-előadóba hívott, ott láthatok újat és érdekeset, a 11 ezer formt értékű audio-vizuális asztalt. Ebbe — amint az anyagi erő engedi — írásvetítő, két magnó, lemezjátszó és diavetítő kerül. Valamennyi elősegíti a korszerű oktatást, és előrelépés a nyelvi laboratórium felé. A fizikai előadó tudományos igénnyel elkészített tablói, és az előkészítő szertár elektromos kísérletekhez használható berendezése Lukácsi Levente tanár munkái. A fizika tanításához, a tanulók és az irodalmi szakikor segítségével, több színes oktatófilmet készített. Szakmai körökben megyeszerte ismertek eredményei. — A társadalmi igényeknek megfelelően az idén átszerveztük a politechnikai oktatásit — tér új témára az igazgatónő. — Megszüntettük á mező- gazdasági foglalkozást. Az első osztályban gyors- és gépírást, a felsőbb osztályokban műszaki rajzot vezettünk be. Az új politechnikai tárgyak megkönnyítik az érettségi utáni elhelyezkedést. Részben lehetőséget adnak irodában, adminisztratív munkakörben való elhelyezkedésre, részben lerövidítik a képzési időt azok számára, akik műszaki rajzolóként akarnak továbbtanulni. — Az első osztályosok örömmel fogadták az új politechnikai tárgyakat. A felsősök azt kérték, hogy a gyors- és gépírást szakkörökön sajátíthassák el. Ezért gyors- és gépíró szakkört létesítettünk Temes- közy Istvánné vezetésével. Az iskola udvarán külön épületben van a diákok ebédlője. Mellette a nyáron korszerű, meleg vízzel ellátott előmelegítő és tálaló készült. A menzán 60 tanuló étkezik átlag 30 forintért. Az iskolában többféle szociális juttatás van. A bejáró tanulók útiköltség-térítést kapnak. Jelenleg 14 tanuló ösztöndíjas. Az ösztöndíj félévenként 1000-től 2500 forintig terjed. Odaítélésénél a szociális helyzet és a tanulmányi eredmény dönt. A pedagógus pályára készülőkre külön gondot fordítanak az ösztöndíjak kiosztásakor. Az iskolában tanulószoba működik, és állandó korrepetálás folyik, A korrepetálás kétféle. Külön tartják a gyöngébb, lemaradt tanulók részére, s külön azoknak, akik tehetségesek és felsőbb iskolába készülődnek. — Két izgalmas, felelősség- teljes munkára vállalkoznak a közeljövőben. Egyik a KISZ- alapszervezetek érdeklődési köröknek .megfelelő átszervezése, a másik az új rendszerű érettségire való felkészülés. Gsengőszó vetett véget beszélgetésünknek. Elnéptelenedtek a folyosók. Folytató- 3 munka tovább. Fehér Jánosné dott Behozatal helyett kisipari munka A ceglédi kisiparosok közül tíz mester foglalkozik közvetett, exporttevékenységgel, illetve azzal, hogy importanyagpótló készítményeket gyártva segítse az ipari vállalatok munkáját. Osztályozott készülnek A Ceglédi VSE női asztalitenisz-csapata 1973-ban Szolnok és Pest megye összevont bajnokságán vett részt. A ceglédi lányok jól szerepeltek, kiharcolták a jogot, hogy osztályozóra menjenek, ahol a tét az NB Il-be jutás lesz. A versenyre december közepén kerül sor, a Darányi, Tóth Éva, Szabó és Márki összeállítású csapat Réthí dr. irányításával készül. A szakosztály ez évi célkitűzését már félig teljesítette, a férfi együttes, újonc csapat létére, 12 pontot szerzett és ezzel bennmaradt az NB I- ben. Most a lányokon a sor, az osztályozóig már ők is eljutottak. „Jöjj el, kedves Télapó!” Kabátok és kosztümök A Május 1. Ruhagyár ceglédi gyáregységében novemberben 24 ezer darab kabát és kosztüm készült. A termékeket a hazai üzletekben árusítják. Apáti-Tóth Sándor felvétele Reggel elrohanunk, s mire hazaérünk, már este van. Hosszú Lilla napja is a bölcsődében. Most hoztuk el. Megáll a szoba közepén. Nem engedi,- hogy levessük a sapkáját, kabátját. — Apu, ülj le! — húz a székhez. Az öröm lángja lobban a szemében. Énekelni kezd. „Hull a pelyhes, fehér hó, Jöjj el, kedves Télapó!” Tapsikol, táncol, nevet. Odatoppan elém. s felemeld pici ujját. — Jön a Télapó, bizony! Évike néni mondta a bölcsi- ben. Lilla kap játékot, autót, meseköny vet! Följegyezted, Télapó? ★ Megint kezdődik a háztáji színházunk mindennapi előadása. Műfaja: zenés rimán- kodás azért, hogy Lilla legalább egy falatot egyen végre. Evégből énekelünk, táncolunk körülötte, tanmesét mondunk és ugrabugrálunk, minek is az a mondanivalója, hogy enni muszáj. Mindhiába! A pici primadonna, a „makrancos hölgy” ellöki a tányért. Nem akarom élezni a „drámai konfliktust”, inkább pedagógiai csellel készítem elő a fordulópontot. — Ha nem eszed meg a vajas kenyeret, nem hoz semmit a Télapó! Ahá! Lilla elmereng. Várom a happy endet. Erre mit hallok? — Lilla nem eszi a vajast, a Télapónak .adja, a Télapó éhes, bizony! Tessék! „Levajaskenyezte” a Télapót.., ★ — Gyere, gyere! — kapaszkodik a kezembe. Leülünk' a szőnyegre. A képeskönyvet lapozgatjuk. Lesi. hagy szemekkel, a Télapó piros süvegét, kerek puttonyát. Milyen jó vele csodálkozni, vele örülni- izgulni, vele — ha csak percekre is — újra gyereknek lenni! — Csak a jó kislányokhoz megy a Télapó! — simogatom meg a buksiját. Később, amikor már dolgozom, arra figyelek föl, hogy Lilla maga mellé ülteti a mackóját, és mesél neki a képeskönyvből. — Jó lesze' maci, jó? Nézd csak, hoz a Télapó csokit! Most ő a „nagy”, már ő „nevel”. ★ — Tudod, én csodaszép ajándékot kapok! — Mi az, apu, mi az? — A te örömed, Lillácskám! ★ Zúg a fejem, mintha versenymotorok repesztenének a koponyámon. Szédelegve botorkálok be a sivatagi vég- telenségű értekezletek, jelentésáradatok után az otthon csendes-friss oázisába. Persze, ilyenkor már többnyire késő este van. Lányom a kiságyban „kukorékol”, nem akar elaludni. Megszidom atyai kötelességből, de titkon örülök, hogy még fent találom, s nem múlt el ez a napom sem szeme kék ragyogása nélkül. — Apuci, mesélj! Az ágy szélére ülök. Szemem előtt vakító foltok ugrálnak idegesen, ma sokat bosszankodtam. — Gyere, mesélj! A száhkó- ról, az erdőről és a Télapóról. Pici, meleg tenyere arcomhoz simul Suttogva beszélek. Lassan tisztul körülöttem a világ. Amint itt sóhajtozik mellettem* Lilla, távoli ködképpé válik az elmúlt nap súlyos konkrétsága. Pszt! Már alszik. Szuszogása szelíd zene: megnyugtat, frissít, erőt és kedvet ád a holnaphoz. — S akkor a Télapó... — motyogom még. Egy óra múlva ébredtem fel. Betakartam Lillát, majd villanyt gyújtottam a másik szobában s nekiültem dolgozni —, tiszta fejjel Kohlmayer Ad ám \