Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-05 / 284. szám

P£S1 HEGYEI KÄtHap 1973. DECEMBER 5., SZERDA „A burok” Tegnap este játszotta a tele­vízió A burok című filmet, amely Kolozsvári Grandpierre Emil 1965-ben megjelent regé­nye alapján készült. A Rádió és Teievízió Üjság második ol­dalán Kolozsvári G. Emil val­lomása olvasható a regényről, a megfilmesítés gondjairól. Az írás így végződik: „Azon fe­lül, hogy tévéfilm készül A burokból, más hasznom is lett belőle: elolvastam a regényt. Észrevettem egy sereg hibát, ami annak idején elkerülte a szemem, átdolgoztam. Ebben az átdolgozott formában jele­nik meg a könyv, karácsony táján, harmadik kiadásban.»’ Most pedig lássuk az Esti Hírlap november 39-i számá­nak második oldalát. „Kedd este mutatja be a televízió Ko­lozsvári G. Emil néhány évvel ezelőtt nagy sikert aratott re­gényéből, A burokból készült tévéfilmet. A film bemutatásá­nak napján kerül a könvves- boltokba a Magvető Zseb- könyvtár új köteteként a si­keres" regény új kiadása.” Jómagam november 28-án vásároltam meg az átdolgozott harmadik kiadást. Megláttam a kirakatban. F. B. 1 Nem az osztályzat a legfontosabb Beszélgetés az iskolai élei demokratizmusáról Mi a szerepe ma a demok­ratizmusnak az iskolák életé­ben? A kérdés nem elméleti. El­ső pillantásra úgy látszik, a demokratizmus független azoktól az új intézkedésektől, amelyek szeptember elseje óta az iskolák munkáját meg­határozzák. Valóban: mi köze ehhez a tananyagcsökkentés­nek vagy az osztályozás új rendjének? Semmi. Látszatra semmi. Demokratizmus ezek­től teljesen függetlenül is ki­alakulhat vagy elsorvadhat. Kulcshelyzetben Csakhogy az új intézkedé­seket, a tanulók túlterhelésé­nek csökkentését, az átlagosz­tályzat eltörlését és a többi CEGLÉD, Szabadság CEGLÉD Kamara NAGYKÖRÖS, Arany János GÖDÖLLŐ SZENTENDRE ABONY BUDAÖRS DUNAHARASZTI DUNAKESZI, Vörös Csillag ÉRD FŐT GYAL KISTARCSA MONOR DECEMBER 6-TÖL 12-IG 6— 9: Egy srác fehér lovon 10: Ezek a fiatalok 11: Ludas Matyi 12: Háry János 6— 9: Régi idők focija 10—12: Áldd meg az állatokat és a gyermekeket 6: Ezek a fiatalok 7: A magyar ugaron 8: Napfény a jégen 9: Az aranyember 10--12: Egy srác fehér lovon 6: Meztelen diplomata 7: Egy szerelem három éjszakája 8: Tilos a szerelem 9: Kőszívű ember fiai I—DL 10: Hattyúdal 11: A magyar ugaron 12: Körhinta 6: A tizedes meg a többiek 7: Déryné 8: Szent Péter esernyője 9: Egy magyar nábob -f Kárpáthy Zoltán 10: A magyar ugaron 11: Pál utcai fiúk 12: Hamis Izabella 6: Ludas Matyi 7: Ezek a fiatalok 8: Az aranyember 9: Az oroszlán ugrani készül 10: Napfény a jégen * 11: Háry János ÉJSZAKAI ELŐADÁS 8: Furcsa pár 6— 9: Nincs idő 10—12: öt könnyű darab* 6— 9: Én nem látok, te nem beszélsz, ő nem hall 10—11: Az atamán halála I—II. 6: Napfény a jégen 7: Hattyúdal 8: Körhinta 9: Hamis Izabella 10: Liliomfi 11: Az aranyember 12: Ezek a fiatalok ÉJSZAKAI ELŐADÁS 8: A szemtanú* 8: Szerelmes biciklisták 9: Dollárpapa 10: Szent Péter esernyője 12: Egy magyar nábob + Kárpáthy Zoltán 6: Fekete tollú fehér madár 7— 9: Chato földje* 10—11: Csendesek a hajnalok I—II. 7— 8: Érintés** 9—10: Meteorvadászok 6: Liliomfi 7: Meztelen diplomata 8: A magyar ugaron 9: Egy szerelem három éjszakája 10: Kőszívű ember fiai I—II. 11: Hattyúdal 6: Háry János 7: Az aranyember 8: Ezek a fiatalok 9: Napfény a jégen 10: Ludas Matyi 11: Déryné 12: A magyar ugaron ÉJSZAKAI ELŐADÁS 8: Jöjjön el egy kávéra hozzánk** NAGYKÁTA PILISVÖRÖSVÁR POMÁZ RÁCKEVE SZIGETSZENT­MIKLOS VECSÉS a hajnalok I—H. csapdájában I—IL 6— 9: Csendesek 10—12: Valérie* 7— 9: A „Saturnus’ 10—12: A betörés 6: A magyar ugaron 7— 8: A megalkuvó* 9—11: West Side Story I—H. 7— 9: Chato földje* 10—12: Csendesek a hajnalok I—II. 6: Pál utcai fiúk 7: Liliomfi 8: Ludas Matyi 9: Meztelen diplomata 10: A magyar ugaron 11: A kőszívű ember fiai I—n. 6: Egy magyar nábob + Kárpáthy Zoltán 7: Hamis Izabella 8: Pál utcai fiúk 9: A tizedes meg a többiek W—12: Nincs idő ÉJSZAKAI ELŐADÁS 8: ölj meg. csak csókolj! ♦Csak 16 éven felülieknek! **Csak 18 éven felülieknek! Jó szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VALLALAT hasonló rendelkezést összes­ségében is vizsgálni kell. Erről beszélgettünk Kiss Bé- Iánéval, a Pedagógusok Szak- szervezete Pest megyei bizott­ságának titkárával. — Mi a szakszervezet sze­repe ebben a fejlődésben? — Ez a szerep, ha szabad ezt mondanunk. minőségi. Kulcsfontosságú. Az iskolai élet demokratizmusa mennyi­ségileg természetesen széle­sebb kérdés, mint az állami vezetés, az igazgató és a szak- szervezet kapcsolata. Nyilván­valóan és szervesen hozzá tar­tozik a más társadalmi szer­vekkel való együttműködés, az igazgató és a tantestület vi­szonya, az ifjúsági szervezet, a szülői munkaközösség nö­vekvő szerepe. Mégis kétség­telen, hogy a szakszervezet ebben a tekintetben alapve­tően fontos feladatokat — tennivalókat Iát el. Szinte tör­vényszerű, hogy ha egy isko­la életéből hiányzik a demok­ratikus szellem, akkor rossz az igazgató és a szakszerveze­ti tisztségviselők kapcsolata. És fordítva: ha jó a légkör az iskolákban, a két vezető szerv együttműködése is jó. Végletek — Az iskolákban tehát an­tidemokratikus jelenségekkel is találkozhatunk? — Sajnos, igen. Az iskola- igazgatók munkájában-tevé- kenységében az utóbbi időben két véglet alakult ki. Ennek egyik típusa a népszerűséget hajszoló, lagymatag légkört meghonosító igazgató. aki szinte semmiféle követeléssel ném lép a nevelőtestület elé. A másik típus a diktatórikus vezető, aki nem tűr beleszó­lást és ellentmondást. Monda­ni sem kell, e két véglet egyi­ke sem egészséges. — Hol, miben érhető tetten ez az utóbbi típus? — Talán mindenekelőtt a munkáltatói jogkör gyakorlá­sában. Pest megye sájátos helyzetéből. a pedagógus­hiányból következik, hogy a nevelők alkalmazásában nem találkozunk visszaélésekkel, törvénytelenségekkel. Sajnos azonban, nem mondható ez el a nevelők minősítéséről, a bé­rek, fizetések, jutalmak meg­határozásáról és elosztásáról. — Ezek nyilvánvalóan szél­sőséges esetek. De milyen az összkép? Előrehalad-e vagy visszafejlődik a demokratiz­mus a Pest megyei iskolák­ban? — Véleményünk, tapaszta­lataink szerint feltétlenül elő­re. Ilyen értelemben szeren­csés helyzetben vagyunk. A demokratizmus — egyebek közt — jól felkészült, tudato­san tevékenykedő embereket kíván. Az országban egyedül­álló Pest megyei kezdeménye­zés, az iskolaigazgatók péceli továbbképzése éppen ezt a tudatosságot szolgálja és segí­ti. Sok más mellett e sajátos tanfolyamnak is köszönhető, hogy iskoláinkban erősödik a demokratikus szellem, a mun­ka nyugodt, jó légköre. Talán nem szerénytelenség, ha meg­említem, ebben része lehet annak is. hogy a továbbkép­zésen szerepet kap a szakszer­vezet is. Hasonló — bár je­lentőségében természetesen jó­val kisebb — továbbképzést tartunk mi is az iskolai szak- szervezeti tisztségviselőknek hogy az adott helyzetben sen­ki ne hivatkozhasson a meg­felelő felkészültség hiánvára — A demokratikus fejlő­déshez tartozik, hogy nő az iskolákban az ifjúsági szerve­zetek szerepe. Sok pedagógus és szülő az iskola rendjének felbomlását félti ettől. Mi ezekről a nézetekről a véle­ménye. A szülők szemlélete — A napjainkban tényleg tapasztalható szerepnöveke­dést feltétlenül helyeslem Tényleges iskolai demokratiz­mus elképzelhetetlen a tanu­lóifjúság tevékeny közremű­ködése nélkül. A rendet féltő aggodalmakra pedig csak azt mondhatom, hogy ott. ahol a? ifjúságot bevonták a fegve lem biztosításába, ott csak­ugyan nagyobb a rend, a fe­gyelem. — Ez nemcsak néhány pe­dagógus aggodalma. A szülő­ké is, akik meggyőződtek ugyan arról, hogy csökkent a tananyag, de nem tapasztal­ják, hogy a gyerekek szabad ideje ténylegesen nőtt volna. — Ez ügyben a szülők szem­léletváltozására van szükség. Az igaz, hogy a tanulóifjú­ságnak ma sincs ideje tétlen kószálásra. De ez nem azt je­lenti, hogy a ránehezedő szel­lemi terhek változatlanok. Itt lényeges a különbség. Azt kell megértenünk, hogy ma már más az elfoglaltság jellege- természete. Az ifjúsági szer­vezetek sportfoglalkozások, kirándulások rendezésével a szellemi és fizikai tevékeny­ség egészséges egyensúlyának, arányának kialakításához já­rulnak hozzá. A szülőket az iskolai munkából eddig szinte kizárólag az érdekelte, hogy gyerekük hányasra felelt, mi­lyen jegyet szerzett. Ma már ennek az egyoldalúságnak nincs helye. Ezt a szülőknek meg kell érteniük. Az időfel­használás új rendje-szerke- zete alakul ki most az isko­lákban, s ehhez a szülőknek is alkalmazkodniuk kell. Nem az osztályzat a legfontosabb, hanem a gyerekek egészséges, harmonikus szellemi és testi fejlődése. — A szülők alkalmazkod­nak az új helyzethez? — Erről még korai lenne véleményt mondani. Minden­esetre tény, hogy a szülői munkaközösségek aktivitása az idei tanévben jelentősen nőtt. A szülői ház és az iskola kap­csolata talán még sohasem volt olyan eleven, mint nap­jainkban. Ez pedig reményt keltő. Joggal bízhatunk ab­ban, hogy egyre több szülő érti majd meg, mi is a mos­tani változások igazi jelentő­sége. Ökrös László 1A fóti Fáy—Vörösmarty Társaság rendezésében Ünnepségek a mogyoródi csata emlékére < Jövőre lesz kilencszáz eszten­deje, hogy a Kőt szomszédsá­gában elterülő Mogyoród-hegy­ről megindultak Salamon csa­patai Géza és László seregei ellen. Az 1074. március 14-én lezajlott — a történelemben mogyoródi csata néven szerep­lő — ütközet Géza és László nagy győzelmével fejeződött be. | A fóti Fáy—Vörösmarty Tár­saság hétfő esti közgyűlésének legfőbb témája érthetően az volt: hogyan ünnepeljék méltó­képpen a mogyoródi csata ki­lencszázadik évfordulóját. Er­ről tájékoztatott Novak Imre, a Fáy—Vörösmarty Társaság elnökhelyettese. — Közgyűlésünk célja való­ban az volt, hogy előzetes programot állítsunk össze a jövő esztendőre — mondotta. — Ebből is kitűnik, ho^y nem csupán március 14-re terve­zünk programot, hanem az egész évre. A célunk az, hogy a község kulturális életét fel­lendítsük rendezvényeinkkel. Ezért is határoztuk el e táj­egység régészeti, hadtörténeti és munkásmozgalmi emlékei­nek fokozottabb gyűjtését, fel­dolgozását. A másik nagy fel­adat: e tájegység népviseleté­nek, a népélet használati tár­gyainak, népdaloknak, népi táncmotívumoknak és népszo­kásoknak az összegyűjtése, megőrzése. A harmadik: az irodalmi és művészeti emlékek feltárása és bemutatása. A csata napján egésznapos prog­ramot rendezünk az emléke­zés jegyében. Tavasz végére, nyár elejére pedig nagyszabású számháborút tervezünk a já­rás úttörőinek részvételével az egykori csata színhelyén. A Fáy—Vörösmarty Társa­ság egyébként jövőre más programokkal is jelentkezik — mint elmondotta még Novák Imre. — Terveik szerint 19741 vissza. januárjának második felében Somogyi Imre emlékestet ren­deznek, amelynek keretében a klub felveszi majd Somogyi Imrének, a Kertmagyarország egyik nagy álmodozójának ne­vét. Ugyancsak ez a klub tűzte ki már korábban célul, hogy újra betelepíti azt a négy és fél hold szőlőterületet — még­hozzá a régi, bakhátas műve­léssel —, amely egykor Fáy András, Vörösmarty Mihály és Ferenczi István tulajdona volt. Végül még a következőkről kaptunk tájékoztatásit: — 1968 óta minden esztendő­ben megrendezzük a Fóti őszt. Természetesen jövőre is. Az irodalmi estek és a hagyomá­nyos fóti szüret mellett tovább folytatjuk a Fóti párbeszédet, amelyből az idén kettőt is ren­deztünk. Tavasszal félszáz if­júsági író részvételével foly­tattunk kétnapos tanácskozást a program keretében az ifjú­sági irodalom jelenlegi helyze­téről, ősszel pedig a családi életre nevelés volt a párbeszéd témája. Jövőre, terveink sze­rint, az agglomerációról ren­deznénk vitát P. P. Téli egyetem: nemzetközi hallgatóság Harkányban ünnepélyesen megnyílt az V. téli egye­tem. Ezúttal öt országból jöttek vendégek. A magyaro­kon kívül Bulgáriából, Len­gyelországból, az NDK-ból, Csehszlovákiából és Jugo­szláviából. Többen vannak olyanok, főként bolgárok, akik harmadszor, negyedszer tértek Asszonyi Tamás Meghívó c. érme Fővárosi kiállítások Vánzstól Szentendréla Edouard Pignon személyé­ben a Picasso utáni francia festőnemzedék jeles képvise­lője jelentkezik a MŰCSARNOKBAN Mit hozott tarsolyában? Erő és meghittség jellemzi. Föld­részünk, Európa túlságosan is gépekre bízta munkáját, túl­ságosan is hivatalokba bújt, megcsappant kapcsolata a ter­mészettel. Ezt az állapotot jel­zi tarthatatlannak az ostendei kikötőt, olajfa gyökerét, ka­kasviadalt, búvárok úszását jelenítő képi világa, ahol a színes tér foszlányos sugarai idézik a hétköznapok örömét és drámáját. (Biliárdozók, Selyemszövők, Gabonaterme­lők.) Képes arra, hogy a Csép- lés hangban, iramlásban, gyor­sított mozdulatokban jelződő emberi indulatait harsány szí­nekkel fejezze ki, így tud ér­zelmeket átkölteni festészetté. Művei színekkel kifejezett küzdelmek, minden figurája telített hősiességgel, a fák, felhők, állatok is, nemcsak az emberek. Olyan szenvedélyt hordoznak a színes formák, mely küzdéssé növelte, alakí­totta a vergődést, minden alakzata győztes belső birkó­zás energiáit sugározza. Edouard Pignon művészeté­vel lelkiismeretet is gondoz azzal, hogy többször is Halott munkást szervez képközpont­nak. Ezzel nemcsak Constan­tin Meunier szociális indítékú szobrait folytatja festményei­vel, hanem elkötelezettséget vállal saját bányászcsaládjá­val; nem felejti övéit, sem a családot, sem az osztályt. Ez a tanulság, amely most Pá­rizsból érkezett hozzánk. Ilyen gondolati töltés után Miklódy Márta képei közép­szernek tűnnek, pedig a FÉNYES ADOLF TEREM kiállítója ismeri képességeinek határait, és megfelelően gaz­dálkodik azokkal. Tiszteletre méltó művességgel figyeli az évszakok, s különösen a Tél fontos eseményeit. Nem az él­mény, nem a festői tudás, ha­nem a megrendítő katharzis hiányzik azonban egyelőre. A HELIKON GALÉRIÁBAN Zala Tibor plakátjai is teljes formai felvértezettséggel és ízléssel kísérik római útját, a hibátlanul szerkesztett színes litográfiák méltón rögzítik a gyökerek, hullámok feszes sa­játosságait, tökéletesek a ma­guk nemében. (Ám itt is a pignoni mérték látomás-indu­lat egységét igényelnénk a túlságosan is fegyelmezett mértani formáktól.) A PETŐFI IRODALMI MÜZEUM jubileumi Csokonai-kiállításá- ról érdemes lett volna kata­lógust készíteni még akkor is, ha az anyag megmaradt a kamaraméretnél. Kárpótol azonban a szerkesztés logiká­ja, mely a kéziratokhoz ro­kokó tálakat és népművészeti kollekciót társított. Végigkí­sérhetjük impozáns vándorút- ját, s azt a hoszú utazást, amelynek keretében költésze­tének értékei eljutottak né­pünk közgondolkodásáig. Kü­lönös érdeklődésre tarthat számot első arcképe. Ugyanitt látható Maja­kovszkij sokrétű irodalmi és képzőművészeti tevékenységé­nek dokumentumanyaga. Nemcsak a versek, drámák első kiadványait, hanem pla­kátjainak sikerült darabjait szemlélhetjük. E képes újság, a ROSZTA ablakoknak neve­zett feliratos rajzok a forra­dalom agitációs eszközeként komoly szolgálatot jelentettek, különösen 1919-től 1921-ig. A NEMZETI MÚZEUMBAN a Budapesti Művészeti Hetek keretében mutatták be érem- művészetünk fejlődését. A mesterség alapos szintjéről lendült a magyar érem Fe- renczy Béni haranggal konga­Csíkszentmihályi Róbert Műem­lékvédelemért c. érme tott Ady-értelmezéséig és Borsos Miklós azon Remb­randtot idéző alkotásáig, me­lyet A zene barátainak aján­lott. Az intim műfaj kiváló­ságai között szerepel Beck ö. Fülöp, Fémes Beck Vilmos, a svájci származású, de 1912. és 1925. között hazánkban dolgo­zó Richard Zutt és Perez Já­nos, Szöllőssy Enikő, Kiss Nagy András Mint mindig, most is az élenjárók között találjuk a szentendrei éremművészeket, Ligeti Erikát, Asszonyi Ta­mást, Csikszentmihályi Ró­bertét. Külön triumvirátust képeznek azonos erőkkel, ma még nem tudjuk, hogy holnap ki lesz közülük az időt le­győző Cézár. Losonci Miklós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom