Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-05 / 284. szám

nsr HEGYEI f/firínp 1973. DECEMBER 5., SZERDA FÓKUSZ Meghívás Prágában hétfőn délután jelen­tettek be hivatalosan, hogy a csehszlovák kormány meghívására Willy Brandt nyugatnémet kan­cellár és Walter Scheel külügy­miniszter december ll-én és 12-én látogatást tesz Csehszlovákiában. A két kormányfő ebből az al­kalomból írja alá az országaik kapcsolatait normalizáló állam­közi szerződést, s egyúttal sor ke­rül a diplomáciai viszony felvéte­lére Csehszlovákia és az NSZK között. EMLÉKEZETES^ hogy a szerződést június 20-án a külügyminiszterek már para- falták Bonnban, de a kancel­lár eredetileg szeptember ele­jére tervezett prágai útját és az aláírást elhalasztották azt követően, hogy a nyugatné­met fél az augusztus 9-én és 10-én Prágában, majd 20-án és 22-én Bonnban megtartott tárgyalásokon nehézségeket támasztott a nyugat-berlini kérdésben. A CSEHSZLOVÁK politikai élet képviselői, ezután is több­ször kifejezték egyértelmű jó­szándékukat a viszony mielőb­bi normalizálására vonatko­zóan. A továbbiakban Walter Scheel külügyminiszter moszkvai, majd Günter von Well nyugatnémet külügyi osztályvezető novemberi prá­gai tárgyalásai előbbre vitték a probléma megoldását és megnyitották az utat a szer­ződés aláírása előtt. Hétfőn délután — a prágai be­jelentéssel egyidejűleg — a nyu­gatnémet fővárosban is közölték, hogy december ll-én Willy Brandt szövetségi kancellár és Walter Scheel külügyminiszter kétnapos látogatásra Prágába utazik. A két politikus — közölte Grünwald nyugatnémet helyettes kormány- szóvivő — a csehszlovák kormány meghívásának tesz eleget. A két­napos látogatás célja az NSZK és Csehszlovákia kapcsolatait szabá­lyozó szerződés aláírása és a dip­lomáciai kapcsolatok felvétele — mondotta a szóvivő, s kijelentette, hogy a csehszlovák—nyugatnémet tárgyalások eredményesen lezá­rultak. AZ NSZK SZÖVIVÖ hozzá­fűzte, hogy sikerült politikai­lag kielégítő „megoldásra” jutni, ami figyelembe veszi az NSZK elvi érdekeit is. Aszó­vivő nyilvánvalóan a nyugat­berlini jogsegély-gyakorlatra célzott, amely — mint ismere­tes — bonni felfogás szerint az egyetlen vitás pontja volt a kapcsolatok rendezésének. VON PACHELBEL, a kül­ügyminisztérium szóvivője a hivatalos bejelentést azzal a reményével egészítette ki, hogy megnyílik a magyar— NSZK és bolgár—NSZK kap­csolatok normalizálásának út­ja is. Ennek időpontját nem lehet most megjósolni —mon­dotta, de remélhető, hogy fel­újítják a megbeszéléseket. A KÉT SZÖVIVÖ állásfog­lalása megerősítette újság­íróknak azt a feltevését, hogy a nyugat-berlini jog­segélykérdést függőben hagy­ják. Az egyik lehetőség az, hogy e kérdést csak a diplo­máciai kapcsolatok felvétele után, esetleg csak a jövő év tavaszán rendezik. A másik verzió szerint is elmarad a diplomáciai kapcsolatok fel­vételekor a közös elvi nyilat­kozat a jogsegélykérdésről és nem lesz levélváltás sem e tárgyban. A két fél azonban állítólag egyetért egy „hivat­kozási alapban”. Ez azt jelen­tené, hogy a szövetségi kor­mány utalna Scheel külügy­miniszternek a moszkvai meg­állapodáshoz fűzött egyoldalú, de „nemzetközi jogilag köte­lező” nyilatkozatára, amely szerint meg kell vizsgálni a jogsegély gyakorlat különféle formáit, beleértve a bíróságok közvetlen kapcsolatának lehe­tőségét is. Prága viszont Scheel és Gromiko moszkvai megállapodására kíván utalni, amelyben Nyugat-Berlin eb­ben a vonatkozásban nem sze­repel. így nyitott maradna az a kérdés, hogy mikor lépne életbe a jogsegély gyakorlat szabályozása. A VARSÓ melletti wilanowi kastélyban aláírták a Dél- Vietnami Köztársaságnak nyújtandó lengyel gazdasági segélyről szóló egyezményt, amely a DIFK ellenőrizte te­rületek lakossága békés szük­ségleteinek kielégítését szol­gálja. A szerződést Kenry Jab- lonski és Nguyen Huu Tho elnök jelenlétében Stefan Ol- szowski és Nguyen Thi Binh külügyminiszter írta alá. NEW YORK A harmadik nemzetközi tengerjogi konferencia Hároméves előkészületek után New Yorkban hétfő este megnyílt a harmadik nemzet­közi tengerjogi konferencia. A részt ^evő 148 állam képvise­lőit Kurt Waldheim ENSZ-fő- titkár üdvözölte. A megnyitó ülésen a kül­döttek Hamilton Shiley Ame- riszinghet, Sri Lanka állandó ENSZ-képviselőjét választot­ták meg a konferencia elnö­kévé. A hétfőn megnyílt ülés­szak tíz napig tart, és a nagy horderejű értekezlet szervezé­si, napirendi és egyéb mun­karendi kérdéseket tisztázza. Az érdemi eszmecsere 1974. június 20-án kezdődik Cara- casban, és szükség esetén 1975-ben egy harmadik ülés­szakot is tartanak. A tengerjogi konferenciára számos, igen régi s elavult nemzetközi jogi előírás meg­változtatása és új szabályok lefektetése vár. KEDDEN DACCÁBAN meg­nyílt a Bangladesi Kommu­nista Párt II. kongreszusa. Ez az első legális kongresszus a párt történetében. Közel-Kelet További diplomáciai akciók Két amerikai hadihajó átkelt a Vörös-tengerre A közel-keleti válságban érintett államok fővárosaiban tovább folynak a diplomáciai akciók az arab—izraeli tár­gyalások újrafelvétele és a genfi nemzetközi értekezlet előkészítése érdekében. Az egyiptomi kormány ked­den négyórás ülésen megvitat­ta azt a politikai nyilatkoza­tot, amely kifejti Egyiptom jö­vőre szóló stratégiáját. Az egyiptomi kormány az ülésen törvényjavaslatot hagyott jóvá arról, hogy országszerte népi ellenállási egységeket alakíta­nak — jelentette a Reuter-iro- da. Szadat egyiptomi elnök ked­den fogadta Jasszer Arafatot, a Palesztin Felszabadítási Szervezet vezetőjét, aki Tri- poliból érkezett Kairóba. A Reuter értesülése szerint Ara­fat közvetítő szerepet vállalt, hogy előmozdítsa az egyipto­mi—líbiai viszony meg javulá­sát. „Ha az izraeli fél valóban hajlandóságot mutat a Bizton­sági Tanács tűzázüneti határo­zata valamennyi pontjának végrehajtására, Egyiptom kész felújítani a tárgyalásokat a ENSZ Kilenc elv Az ENSZ közgyűlése hétfőn nagy jelentőségű határozatot hozott a „háborús bűnösök és az emberiség elleni bűnök el­követői felkutatásában, letar­tóztatásában, kiadatásában és megbüntetésében való nemzet­közi együttműködés elveiről”. A szocialista országok kez­deményezésére a világ- szervezet közgyűlése el­lenszavazat nélkül, 29 tartózkodással, 9 ilyen elvet hagyott jóvá. Az egyik legfontosabb ki­mondja: „A háborús bűnöli és az emberiség elleni bűncselek­mények, bármikor és bárhol követték el őket, büntetendők, és azokat a személyeket, akik­kel kapcsolatban bizonyítékok állnak rendelkezésre, hogy ilyen cselekményeket követtek el, fel kell kutatni, le kell tartóztatni, bíróságilag fele­lősségre kell vonni, és ha bű­nösnek bizonyulnak, el .kell ítélni”. Az Egyesült Nemzetek Szervezete fennállása el­ső éveitől kezdve szünte­lenül szem előtt tartotta a háborús bűnösök nemzet­közi összefogással való felkutatását és elítélését mint a nemzet­közi béke és biztonság erősí­téséért vívott általános küzde­lem szerves részét. A mostani határozat szava­zásánál a tartózkodók között volt két európai állam, Spa­nyolország és Svédország, to­vábbá Japán és számos latin­amerikai, valamint afrikai or­szág. 101. kilométerkőnél — jelen­tette ki Ahmed Anisz egyip­tomi kormányszóvivő. Kenneth Rush amerikai kül­ügyminiszter-helyettes kedden egyórás megbeszélést folyta­tott Golda Meir izraeli kor­mányfővel, majd sajtóértekez­letet tartott Jeruzsálemben. Rush kifejezte azt a remé­nyét, hogy a közel-keleti bé­keértekezlet még december­ben összeül, és derűlátóan nyilatkozott a felek közötti megállapodás lehetőségeiről is. Az iraki hírügynökség je­lentette Adenből, hogy a 7. amerikai flotta két hadihajó­ja a Bab el-Mandeb-szoroson átkelt a Vörös-tengerre. A hajók pontos útiránya nem ismeretes. A hírügynökség hozáfűzte, hogy a 7. flotta őr­járatot folytat az Arab-tenge­ren a Jemeni Népi Demokra­tikus Köztársaság területi vi­zeinek közelében. Lapzártakor érkezett: Az amerikai külügyminisz­térium szóvivőjének kedden elhangzott bejelentése szerint Henry Kissinger külügymi­niszter december 13-a és 17-e között újabb közel-keleti kör­utat tesz, hogy a tervezett kö­zel-keleti békekonferencia elő­készítéséről tanácskozzék. Hat országba látogat el. Egyip­tomban 13-án és 14-én, Szaúd- Arábiában 14-én és 15-én, Szíriában 15-én, Jordániában 15-én és 16-án és Libanon­ban 16-án tesz látogatást, majd Izraelben fejezi be tár- gyalókörútját, 16-án és 17-én. Pioneer—10: irány a Taurusz Sebességrekord Szemmel is kísérjük a Kohouieket A Pioneer—10 amerikai űrszonda kedden hajnalban 130 000 kilométer­re közelítette meg a Jupiternek, a Naprendszer leg­nagyobb bolygójá­nak felszínét. A kicsiny, mindösz- sze 260 kilogramm űrhajó ezután az óriás bolygó vonzását felhasz­nálva, óriási se­bességgel folytatta útját. E manőver során a Pioneer a legnagyobb sebes­séget érte el vala­mennyi ' ember gyártotta eszköz közül: óránként 132 000 kilométe­res sebességgel száguldott. Az űrhajó mű­szerei kimutatták, hogy a Jupiter légköre héliumot is tartalmaz. A Pioneer—10, miután sértetlenül kikerült a Jupiter rettenetes erejű sugárzási övezeté­ből, tovább távo­lodott Földünktől. Az előzetes számí­tások szerint 1987- ben ér a Plútóhoz, a Naprendszer legtávolabbi is­mert bolygójához, és — ha valami közbe nem jön — „csekély” 8 millió év múlva, a Tau­rusz csillagképbe. A Nap felé kö­zeledő Kohouitek üstökös 1974 ja­nuárjában három­szor olyan fényes lesz, mint jelenleg és szabad szem­mel is megiigyol- Hetővé válik. Jelenleg a világ számos obszerva­tóriuma tartja megfigyelés alatt az üstököst. A Szovjetunióban a déli köztársaságok obszervatóriumai végzik a rendsze­res megfigyelést. Bekapcsolódtak a megfigyelő mun­kába a távol-kele­ti Usszurijszk csil­lagászai is. Az 1973-ban fel­fedezett Kohoutek üstökös egy időre belép Naprend­szerünkbe. Átlép­ve a Naprendszer határát, december 28—29-én közelíti meg legjobban a Napot. Aarne Saarinen köszöntése Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizo t- ságának első titkára levélben köszöntötte Aarne Saarinent, a Fiiul Kommunista Párt elnökét 60. születésnapja alkalmából. Aarne Saarinent, a Finn Kommunista Párt köztisztelet­ben álló elnökét, a finn és a nemzetközi munkásmozgalom jelentős személyiségét kö- szöntjiik ma hatvanadik szü­letésnapja alkalmából. Aarne Saarinen 1913. de­cember 5-én Degerbyben szü­letett. Életpályája kora ifjúsá­gától szorosan kapcsolódik a finn munkásmozgalomhoz. Eredeti foglalkozása kőfaragó munkás. A finn szociáldemok­rata párt ifjúsági szervezeté­ben ismerkedett meg a mun­kásmozgalommal. A harmin­cas években az SZDP-ben és az Emberi Jogok Ligájában tevékenykedett. Már ebben az időben felismerte, hogy a finn népnek két fő ellensége van: a hazai burzsoázia és a hitleri Németországból egyre agresz- szívebben kiáradó fasizmus. A háború éveiben egyik ve­zető alakja volt az antifasiszta illegális tevékenységnek. A háború után szorgalmazta a finn—szovjet kapcsolatok bé­kés és tartós alapokra való helyezését, a szovjet—finn ba­rátsági szerződés megkötését. Még a háború idején, 1944­ben lépett be a Finn Kommu­nista Pártba. 1957-ben a köz­ponti bizottság tagjai közé vá­lasztották, 1964 óta pedig a po­litikai bizottság tagja. A Finn Kommunista Párt 1966-ban választotta meg elnökévé. Ha­zai tevékenységén kívül a nemzetközi fórumokon is gyakran szerepel, s képviseli pártja politikáját. Az SZKP XXIV. kongresz- szusán, 1971 áprilisában ezt a következő szavakkal fejtette ki: „A jelenlegi helyzetben a legfontosabb a közös harc erő­sítése a békéért, azért, hogy az imperialistákat rákénysze- rítsék a különböző társadalmi rendszerű országok békés egy­más mellett élésére. Számunk­ra, kommunisták 'számára rendkívül fontos a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom egységének erősítése az imperializmus elleni harcban, a széles antiimperialista erők egységes frontba tömörítése az egész világon, együttműködé­sük létrehozása". Hatvanadik születésnapjá n meleg baráti üdvözletünket, szívélyes köszöntésünket küld­jük Aarne Saarinennek. Közös piaci gondok Lassan ott tartunk, hogy a nyugat-európai Közös Piac tagországainak tánácskozásai szinte egyetlen, véget nem érő, maratoni megbeszéléssorozat­tá olvadnak össze. Ennek iga­zolására elég egy pillantást vetni az elmúlt és az elkövet­kező napok zsúfolt menetrend­jére. E hét első két napján a ki- lencek főhadiszállásán tár­gyaltak a pénzügyminiszterek, valamint — Scheel és a Moszkvában tartózkodó Doug- las-Home kivételével — a kül­ügyminiszterek. Csütörtökön megkezdődött a NATO nyu­gat-európai csoportjának, az úgynevezett „EURO-GROUP”- naK áz ülése, amely pénteken az atlanti hadügyminiszterek kerékasztalával folytatódik és a jövő hét keddjén a NATO- külügyminiszterek összejöve­telével fejeződik be. Ami a kilenceket illeti, az előzetes naptár szerint most már azt kellene megtárgyal­niuk, milyen konkrét intézke­déseket hozzanak a nyugat­európai gazdasági és pénzügyi unió tervezett második szaka­szával kapcsolatban. Ezeket a nagyigényű elképzeléseket el­mosták az események. A meg­beszéléseken manapság nem a jövőről, hanem a jelen égető dilemmáiról esik szó, az olaj­válságtól kezdve egészen az inflációig. Ebből az infláció­val kapcsolatban tudhatott meg valamit a nemzetközi közvélemény — a kilencek közös kísérletekben egyeztek meg a nekivadult áremelkedé­sek megfékezésére —, az olaj- problémával kapcsolatban szi­gorúan zárt ajtók mögött foly­tak a tárgyalások. Ahogy az ugyancsak Brüsszelben tartóz­kodó brit miniszterelnök egy ünnepségen kijelentette: az olaj az a kényes terület, ame­lyen a Közös Piacnak tartóz­kodnia kell a látványos lépé­sektől és inkább a csendes diplomácia eszközeivel kell élnie. Ugyancsak bizalmasnak szánt rendkívül érdekes infor­máció szivárgott ki a brüssze­li zárt ajtók mögül. Eszerint a kilencek pénzügyminiszterei újra tárgyaltak arról a koráb­bi titkos döntésről, hogy min­den lehetséges módon megvé­dik Japánnal szemben a Közös Piac gazdasági érdekeit. Eddig maga az információ. A megfi­gyelők azonban természetes­nek tartják, hogv a kilencek, a saját gondjaik ellenére, éppen most tartják időszerűnek a japán exportroham visszaszo­rítását. Mint ismeretes, Ja­pánt Nyugat-Európánál is sokkal jobban sújtja az arab olajbojkott. Egy lelassult ja­pán termelés pedig kisebb ve­szélyt jelent a kilencek érde­keire is. Minden jel arra mutat, hogy ez a tény a Brüsszelben tanácskozó miniszterek egyet­len. komoly vigasza a jelenlegi nehéz helyzetben. KOREA m A koreai kérdésnek az ENSZ 28. közgyűlésén történt meg­ff, vitatásáról kedden sajtótájékoztatót tartottak a Koreai Népi fi Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségén. Pák jj Gjong Szun rendkívüli és meghatalmazott nagykövet rámu- tatott: először történt meg az ENSZ fórumán, hogy ezt a 0 kérdést a koreai nép igazi képviselőjének, a ICNDS delegá­lj tusának részvételével vitatták meg. Olyan eredmény ez, ame­1 lyet a koreai nép, a Korea békés egyesítéséért folytatott har- y cot aktívan támogató testvéri szociálisa országok és a világ Li békeszerető népeinek közös erőfeszítése révén értünk el. 6- A nagykövet köszönetét mondott a szocialisía országok — B köztük Magyarország és, a függetlenségüket újonnan elnyert p országok delegátusainak aktív támoga.ásáért, amelyben az {' ENSZ közgyűlés 28. ülésén a KNDK álláspontját részesítették. tűnik, Dél-Korea a legsúlyosabb belpolitikai vál­ságot éli át, amire a jelenlegi kormányfő, Pák Csöng Hi tá­bornok uralma alatt sor került. Amióta a generális elődjét, Li Szín Mant elűzték az elnöki bársonyszékből — és egyben az országból — nem írtak és beszéltek a legfőbb szövetséges székhelyén, Washingtonban ilyen nyilvánvaló aggodalommal a dél-koreai rezsim jelenéről és jövőjéről. Az immár hatvan napja tartó sorozatos diák-megmozdu­lások nyomán az államfő kénytelen volt leváltani húsztagú kabinetjéből tíz minisztert. Formailag ugyan „lemondásról” volt szó, méghozzá olyan indokolással, hogy a búcsúzó minisz­terek éppen azért távoznak, mert érzésük szerint „nem szol­gálták elég jól Pák Csöng Hi elnököt” — ez azonban senkit nem tévesztett meg. A jelentős személyi változásokra egyértelműen azért ke­rült sor, mert „Dél-Korea erős embere”, Pák Csöng Hi, kény­telen volt látványos lépéssel kísérletezni, amellyel legalábbis megpróbálja csökkenteni á feszültséget. A legfontosabb fej­lemény vitathatatlanul az, hogy menesztették hivatalából Li Hu Rákot, a mindenhátó központi hírszerző ügynökség ve­zetőjét. A hírhedt ügynökség, a KCIA, nemcsak nevét, hanem fel­építési és működési elveit is az amerikai CIA-tól vette át. Valóságos állam az államban, amely biztonsági érdekekre hi­vatkozva, a legbrutálisabb bűncselekményeiktől sem riadt vissza. A legutóbbi és legnagyobbnak bizonyult belpolitikai krízis éppen ilyen ügyekkel kapcsolatban robbant ki. Már az elmúlt esztendőkben is számos példa volt arra, hogy a KCIA, vagyis LI Hu Rak emberei külföldön is elrabol­tak és hazaszállítottak ellenzékinek tartott dél-koreaiakat, a közelmúltban csaknem húsz,' Nyugat-Németországban tanuló diákkal történt meg ez, később egy ismert zeneszerzővel. A pohár a Kim De Zsung-üggyel telt be. Ez a mérsékel­ten ellenzéki politikus Japánban folytatott tárgyalásokat, amikor hirtelen nyoma veszett. Erre a hírre robbant ki a nyílt zendülés az amúgy is forrongó szöuli egyetemeken. Ez néhány éve, sőt néhány hónapja is, elképzelhetetlen lett volna Dél- Koreában. A hatóságok most is nagy erőket mozgósítottak, de a zavargások nem értek véget, sőt vidékre is átterjedtek. Li Hu Rak menesztése nyilván taktikai húzás Pák Csöng Hi részéről. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy Szöulban hosszú esztendők után először kényszerített ki az ellenzék a rezsim gyengeségéről árulkodó intézkedéseket. JhjkÍr kormány körök szerint az Egyesült Államok elhatározta, hogy kivonja csapatait Dél-Köreából, mihelyt „megszilárdul a kapcsolat” a két Korea között. Tokió megíté­lése szerint erre semmiképpen sem kerülhet sor 1976, előtt. A japán kormány határozottan ellenzi az amerikai csapat­kivonási tervet. Ezt mutatta Tanaka miniszterelnök nyilat­kozata, amely nemrég jelent meg a Newsweek című amerikai folyóiratban, s amelyben a japán kormányfő Kína egyetérté­sére hivatkozva állást foglalt az Egyesült Államok délkelet- ázsiai katonai jelenlétének fenntartása mellett. Japán katonai körökben két megfontolásból ellenzik az amerikaiak Dél-Koreából való kivonulását. Az egyik azon a félelmen alapul, hogy a csapatkivonások után az Egyesült'Ál­lamok fokozni fogja a Dél-Koreának nyújtott katonai segély összegét, s ennek ellensúlyozásaképpen követelni fogja Japán­tól, hogy lényeges mértékben járuljon hozzá a Japán terü­letén levő amerikai támaszpontok fenntartásának költségeihez. A másik megfontolás az, hogy ha az Egyesült Államok meg­szünteti dél-koreai támaszpontjait, ez Japánt katonai straté­giájának felülvizsgálására készteti. A japán stratégia ugyanis az Egyesült Államokkal és Dél-Koreával való szoros katonai együttműködésen alapul GENF Az utolsó Az európai biztonsági érte­kezleten kedden, felszólalt Mo- vafakk Allaf nagykövet, Szí­ria állandó ENSZ-képviselője. Méltatta az európai és nem­zetközi béke megteremtése ér­dekében folytatott tárgyalások jelentőségét. Szíria volt a ha­todik és egyben utolsó olyan nem európai, de a Földközi­tenger mentén fekvő állam, amelynek képviselője a koor­dinációs bizottság döntése alapján kifejthette kormányá­nak álláspontját az európai biztonság és gazdasági együtt­működés problémáival kap­csolatban. A sziriai nagykövet a biz­tonsági kérdésekkel foglalko­zó bizottság előtt ugyancsak megelégedéssel nyilatkozott az európai államok többségének a közel-keleti béke és bizton­ság kérdésében tanúsított ma­gatartásáról, és elítélte Iz­raelt a béke és biztonság ve­szélyeztetése miatt. ŰJ-DELHIBEN kedden be­fejezte tárgyalásait Indira Gandhi indiai miniszterelnök és Gustáv Husák, Csehszlová­kia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának elnö­ke.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom