Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-04 / 283. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜIÖNKIAD/JSA ÍXVII. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM 1973. DECEMBER 4., KEDD Szanálás után — nyereség Javul a kény érés péksütemény-ellátás Kevés a szállítóeszköz —■ Két kiló kenyeret kérek, de láncos legyen! Érdeklődésemre elmondtak a boltban, hogy a vevők „láncos kenyérnek” nevezik a váci kenyérgyár új PTC típusú kemencéiben készült kenyereket. Eddig éppen fordítva volt. Akármilyen kenyér jó volt, csak éppen a kenyérgyári nem. Emlékszünk még arra, amikor szinte naponként jelent meg lapunkban „Rossz a kenyér és péksütemény minősége Vácott”, és arra az időre, amikor inkább Dunakeszire utaztak, hogy jó kenyérhez jussanak. Megállapíthatjuk: a kenyér és péksütemény minősege javult. Meglátogattuk a Pest megyei Tanács I. számú Sütőipari Vállalatát és érdeklődtünk, rnt okozta ezt a változást? — Feladatunk — mondta Bényi Zsigmond, a vállalat igazgatója —, hogy a váci, szentendrei járás, valamint Vác és Szentendre lakosságát 645 kereskedelmi, vendéglátó, üdülő egységen és 14 szakboltunkon keresztül jó minőségű kenyérrel és péksüteménnyel lássuk el. A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága októberi ülésén foglalkozott a vállalat munkájával és megállapította a javulást. Ösz- szehasonlításul: 1970-ben a vállalat műszaki színvonala, munka- j crőellátottsága átlagon aluli volt, tervét nem teljesítette, naponként érkeztek a jogos minőségi és szállítási panaszok és 2 millió 263 ezer forint ráfizetés miatt szanálni kellett. Az akkori vezetőség ellen vizsgálatot indítottak és leváltották őket. Péteri Árpád főkönyvelő kimutatásokat tesz elém. 1970. évi 2268 ezer forint ráfizetés mellett 1971-ben 2211, i 1972-ben 1429, 1973. első fél-“ évében 1283 ezer forint nyereség mutatkozik. Ugyanakkor a szanálás előtt felvett másfél millió forint beruházási hitelt is visszafizették. Vámosmiko- lán, Tahitótfalun, Szentendrén, Vácott új kemencéket, valamint három nagyteljesítményű kifligépet, két dagasztó- és egy tésztaosztógépet szereztek be. Vácott kiselejtezték a rosszul működő kenyérgyári kemencéket. A termékek választéka bővült, a létszám is megváltozott. Jelenleg az összlétszám- nak 42,5 százaléka nő, 36,7 százaléka 30 éven aluli fiatal, 19 szakmunkástanulójuk van, Kezdetnek nem rossz Hangverseny sorozat Kisalagon A november 7-én felavatott új művelődési ház lehetőséget teremtett a kísalagáaknak arra, hogy tartalmasabb, színvonalasabb kulturális életet alakítsanak ki. E cél érdekében, az Országos Filharmóniával közösen, ifjúsági hangversenysorozatot szerveznek, melyen az iskola tanulói igen hatékonyan növelhetik zenei műveltségüket, s megismerkedhetnek — életkoruknak megfelelő formában — a zeneművészettel. . Az első hangversenyre 1974 februárjában kerül sor: ekkor a Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusát köszöntik Kisalagon. A két kiváló karnagy, Botka Valéria és Csányi László még nyári fóti fellépése alkalmával ígéretet tett, hogy kórusuk a hangversenyen kívül igen szívesen vesz részt baráti találkozón a kis- alagi iskola énekkarával. A második hangversenyen Zsoldos Péter lesz az ,„skí kérdez”: a Játék és muzsika 60 percben című műsorban a méltán népszerű Music a Humana Kamarazenekar lép fel, Erdélyi Sándor hangverseny- mester vezetésével. Kovács P. József versmondó gazdagítja még a színesnek ígérkező programot A harmadik hangversenyt április elején rendezik: akkor A magyar nép hangszerei címmel tart bemutatót a Béres János vezette művészcsoport: Bodza Klári és Béres Ferenc énekesek, valamint a furulya mestere, Béres János és a cimbalomvirtuóz Szőllösi Beatrix. x A kisalasiak nem elégednek meg csup-m e terv megvalósításával. Szeretnének igen hatékony zenei nevelőmunkát végezni, s ezért máris tárgyalásokat kezdtek a dunakesz- állami zeneiskolával kérve, hogy zenekari és szóló-, tanár- és növendékhangversenyekkel adjanak rendszeres műsort az új on an felavatott kul túrházban. E két szép terv — kezdetnek nem rossz. (—k —e) több szakember foglalta el helyét a kemencék mellett. Három év alatt a munkáslétszám 246-ról 291-re emelkedett, míg a műszaki, adminisztratív és kisegítő létszám 156-ról 147-re csökkent. A minőség javulása mellett kenyérből 1970-ben 158 240 mázsát, 1972-ben már 169 568 mázsát (1973 első félévében 76 743 mázsát), péksüteményből 1970-ben 31 200 ezer darabot, 1972-ben már 35 646 ezer darabot (1973 első félévében 18 089 ezer darabot) termeltek. — Gondjaink természetesen vannak. Ezek között a legnagyobb épp a szállítási kapacitás. Jelenleg 31 készáru- és 8 alapanyagszállító kocsink van, kilencféle típusú. Ha nem tudjuk a gépkocsikat tipizálni és nagyon gyorsan új gépkocsikat beszerezni, , megoldhatatlan problémák elé nézünk. Már így is jogos reklamációkat kapunk mind a boltvezetőktől, a vevőktől. Ugyancsak sürgősen meg kell oldanunk a higiénikus szállítást biztosító kenyér- és péksütemény-rekeszek beszerzését. A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága októberi ülésén megállapította s ezzel a vevőközönség is egyetért: az elmúlt évben javult a város és a járás kenyér- és péksütemény-ellátása, a panaszok szűnőben vannak s jóllehet vannak még szállítási hibák, de remélhetően új gépkocsik beállítása, a munka- szervezés, a szakmunkásképzés, a minőségjavítás útján továbbhaladva, a lakosság még jobb kenyér- és péksütemény-ellátását biztosítani tudják. Mészáros Gyula Néphadseregünk feladata: a nép hatalmánál védelme Újoncok eskütétele az Esze Tamás iak.anyában A havas, hideg idő ellenére több száz hozzátartozó jött a múlt hót végén a váci Esze Tamás laktanyába, hogy részt vegyen a katonaélet egyik emlékezetesen szép eseményén,, a közelmúltban bevonult újoncok eskütételén. A sportpályán felsorakoztak az újoncok. A díszemelvényen a vendégek között voit Kovács Károlyné, a városi pártbizottság tagja, Bédi János, az Ifjú Gárda váci parancsnoka, Plieber Gyula osztályvezető a városi tanács, Berkó Árpád osztályvezető, a járási hivatal képviselője. A himnusz elhangzása után Horváth Antal újonc elszaval- ta Szendrei József Katonaeskü című költeményét, majd Gombás Ernő őrnagy mondott ünnepi beszédet. — A parancsnokság, pártvezetésig és KISZ-szervezet nevében köszöntőm az eskütételre felsorakozott fiatal katonákat — mondotta — Néhány héttel ezelőtt munkaruhájukat egyenruhára, a termelőeszközeiket fegyverre cserélték fel azért, hogy a következő két évben teljesítsék állampolgári kötelezettségüket s fegyverre) a kézben őrizzék népünk bé kés alkotó munkáját. — Néphadseregünk feladata a nép hatalmának védelme. A katonának kiváló erkölcsi, szellemi és fizikai tulajdonságokkal kell rendelkeznie, hogy megfeleljen a követelményeknek. Ezeket a tulajdonságokat: a szívósságot, az edzettséget, a gyors helyzetfelismerést és a döntés képességét, a technikai jártasságot állandóan fejlesz teni kell. A beszéd után következett az eskütétel megkapó pillanata, amikor az újoncok a csapat- zászló előtt megfogadták, hogy a Magyar Népköztársaság hűséges katonái lesznek, békében és háborúban egyaránt népünk igaz fiáhbz méltóan viselkednek, becsülettel élnek s ha kell, a haza érdekében az életüket is feláldozzák. Befejezésül Kovács László ezredes köszöntötte az egység fiatal katonáit, sikereket kívánva a következő időszakra. Felhangzott az Imtemacio- nálé, majd díszmenettel zárult az eskütétel. Ezután a hozzátartozók és a vendégek megtekintették a korszerűen berendezett körleteket, a kultúrtermeket, a hatezer kötetes könyvtárt, a modern konyhát és az önkiszolgáló rendszerű ebédlőt, ahol a katonák jóízűen fogyasztották az ünnepi ebédet. Papp Rezső Az évforduló tiszteletére Szocialista brigádok vetélkedője A vetélkedő zsűrije A győztes brigád tagjai (Rózsavölgyi felvétele) Városunk, Vác felszabadulása 29. évfordulójának jegyében rendezték meg a Híradástechnikai Anyagok Gyárában a szocialista brigádok vetélkedőjét. A vetélkedő zsűrijében volt Balassi István, a városi pártbizottság osztály- vezetője és Keres Emil színművész is. A döntőbe jutott nyolc brigád irodalom, zene, munkavédelem, ügyességi labdajáték, műemlékismeret, történelem, mit tudunk egymásról ? gyermekversek, próza, . opera es munkajog kérdések- j ben mérte össze tudását. A győzelmet végül a Dolores Ibárruri brigád szerezte meg. Pontjaik száma 74. A második helyen a Szikra brigád végzett 67 ponttal s a harmadik a Summa brigád lett 64 ponttal. Négyes búcsúztató A Táncsics Mihály Mezőgazdasági Szakközépiskolában szombaton ünnepélyesen búcsúztattak négy pedagógust, akik több évtizedes nevelői munka után elérkeztek a megérdemelt pihenés, a nyugdíj küszöbéhez. Pornói István igazgató köszöntötte dr. Ben- cze Lászlóné tanárt és szakfelügyelőt, Galambos Ferenc tanárt, Nagybégányi Antalné kollégiumi nevelőt és Szili Antal nevelőtagozati tanárt, s kívánt mindnyájuknak még hosszú, nyugodt és boldog életet. A szakszervezeti bizottság tárgy ajándékkal köszöntötte az ünnepeiteket, akik nevében Galambos Ferenc mondott köszönetét MEGYEI TANÁCSTAGI FOGADÓÓRA. Gebora László megyei tanácstag december 4- én, kedden délelőtt 11 órakor Vácdukán, az általános iskolában fogadóórán várja választóit. ÜZEMI FOGADÓÓRA. Lózs Zoltánná, a városi tanács végrehajtó bizottságának tagja a Bélésáru gyár szakszervezeti irodájában, dr. Korona Árpád vb-tag a Tejipari Vállalat üzemvezetőjének irodájában tart fogadóórát kedden december 4-én délután fél kettőkor. Tanuljunk Jó kedvem volt, daloltam. — Hagyd abba, könyörgöm! Ránk csengetnek a szomszédok. — Kérlek, ne rontsd el a kedvemet! Nekem a dal ki- kapcsolódás. Ilyenkor oldom fel a munkahelyi görcseimet, a feszültséget, a stresszt, vagy tudom is én, hogy minek nevezik. Apám is énekelt a bankli mellett, ha dolgozott. Arpaaratáskór mindig mesz- sziről szálló dalt hallottam az éjszakában. Ha szólnak, majd a fejükre olvasom, hogy egész éjszakákon át szoktak mulatni a névnapjaikon. Az emeletiek meg többször veszekedtek hangosan. Tehát nincs alapjuk a kifogásokra. Viták az alagsorban — Ki a fene marhult meg? — hallom a mérges kiabálást favágás közben. Egy idős ember pizsamában áll a pincelejáratnál. Mérgesen püfölöm tovább a kemény farönköket, amik sehogy sem akarnak széthasadni. — Mit képzel maga? — formed rám. amikor megtudja, hogy honnét jön a dübörgés — Este kilenckor döngeti fel a házat? Berezonál a kép Nem tudom nézni a tv-t. — Ilyenkor érek haza, és nekem is fűteni kell a lakást. — Jöjjön korábban! — Maga nekem ezt ne szabja meg! Én dolgozom. Nem nyugdíjból élek, mint maga — tör ki belőlem akaratlanul az igazságtalan sértés. — Ilyenek a fiatalok — morogja a fogai közt, és elcsoszog. Néhány év óta nem köszönünk egymásnak. Kutyák, macskák, vágyak és emlékek — Nézd azt az aranyos ku- tyulit! A gazdira néz, és úgy ugat, mintha beszélne hozzá — Mintha azért panaszkodna, hogy pórázon vezetik. Pedig ő be szeretné csatangolni a tájat, felkutatni a bozótokat, megmorogni a kerítések mögött vicsorgó idegen kutyákat új szagok után kutatni a fák tövén, az árokpartokon. Többféle oka van, hogy nem járhat szabadon. Reggelenként gyakran látok az út mentén elgázolt kutyákat, macskákat. őket valahol nagyon siratják a gyerekek, de talán a felnőttek is. Apám is megkönnyezte, amikor a mi Bodrink kimúlt. Napraforgószárból még fejfát is állított oda, ahol eltemette. — Tényleg, nekünk is lehetne egy kiskutyánk. — Már csak Bodri emléke miatt is szeretném. De fájdalom, emeleten lakunk, nincs udvarunk, kertünk. Etetni, itatni kellene, munka után sétáltatni. Maradék időnkből erre. sajnos, nem telik. Az kell a tv-re. mozira, színházra, könyvre, magunk és környezetünk rendtaentartására, pihenésre és emberi kapcsolataink ápolására. A kutyának különben is szabadság való. Azonkívül minden kedvessége, bája ellenére teem tudnék az állattal együtt lakni. A falu, nekünk a múlt. A városi előnyökért cserébe le kell mondani a falusiakról. Egy dolgozó asszony véleménye Deákvárról — Szövetkezeti lakásban laknak. Legyen szíves foglalja össze, milyen a lakók egymáshoz való viszonya. 1 — Hát, én megmondom — vett ‘ mély lélegzetet az asz- szony, akinek a nevét csak azért nem Írhatom le, mert kellemetlenségei támadnának a szomszédaival. — Azzal kezdem, hogy senkit sem ismerek név szerint az épületből. Mégpedig azért nem, mert kölcsönösen utáljuk egymást. Hogy miért? Mert minden összejött. A beköltözéskor megállapodtunk, hogy a saját lakrésze előtt mindenki maga tartja rendben a lépcsőházat, és a folyosót. Ezt a megállapodást senki sen tartja be. Az épületbe két oldalról van a bejárat. Kö- nyörgünk, hogy legalább az egyik oldalon csukják be magi után az ajtót, hogy ne legyen huzatos az épület. Rá sem hederítenek. Mindenki a másikat szidja. A babakocsiknak épített földszinti helyiségeket még a beköltözéskor elfoglalta egy erőszakos pacák a büdös, benzinszagú motor- kerékpárjával, és most a szentnek sem akarja átadni. A szemeteskukákat nem azok viszik le az utcára, akik sorosak lennének, hanem a mi nagymamánkra marad, ha azt akarja, hogy elszállítsák a szemetet. Faluról jöttünk. Magamat is beleértem. Meg kell tanulnunk az együttélés szabályait. Falu, kisváros, város Fokozatokat lépünk át. Az urbanizálódás korát éljük. Megváltozik a foglalkozási struktúra. A földmívesből munkás lesz. Átszerveződik a településhálózat. A régi kisváros körül, többszörös nagyságú, modern lakótelepek épülnek. A kisváros, várossá válik. Az ember akklimatizáló dása lassú folyamatként zajlik az új környezetben. Gyorsítani kellene. Vélt, vagy valós bosszúságainkkal feszültté tesszük magunk körül a légkört. Mit kellene megtanulnunk? Az együttélés írott és íratlan normái apró elemek soka ságából tevődnek össze, amiket még tőmondatokban is nehéz lenne összegezni. A várossá válásnak is van átmeneti korszaka, amelyben még kevés a tapasztalat. Űj telepeinken gyakran hiányos még a világítás; az úthálózat és a szolgáltatások színvonala sem túl magas. Ebben a helyzetben a lakóknak meg kell tanulniuk a viszonyokhoz alkalmazkodni, a vezetőknek jobban szervezni, igazgatni, a fejlődési folyamatokat gyorsítani. Ne csak a lakosság, a szolgáltató ágazat is tanuljon városiul. Legyen rugalmas, színvonalas, gyors. Áthallik a hang a falon. Máshol egymás tányérjába látnak a szomszédok, ha kinéznek az ablakon. A tervezők vonják le a következtetéseket, és ne kövessenek e! újabb tévedéseket. Tanuljunk meg átmenni az úttesten, kér zelni a felvonót, tisztelni mások pihenési szándékát, az erkély helyett a szárítóban szárítani a fehérneműt. Oldalakon át sorolhatnánk a jelentéktelennek tűnő jelentős apróságokat. Ki tanítson városiul ? Tanítsuk önmagunkat. Mindenki mindenkit, de kellő tapintattal! A gyerekeket nevelje a szülő és az iskola, meg az egész felnőtt társadalom. Adottságainak, lehetőségeinek ismeretében ossza meg egymás közt a munkát a köz- művelődési intézményhálózat, a lakóbizottság és a háztömbbizalmi. A recept, persze, akkor volna ilyen egyszerű, ha éppúgy fel lehetne írni. mint ahogy az orvosnál szokás azt a betegségek ellen. Napjaink minden jelensége bonyolult Beható elemzés kell a helyes módszerek meghatározása előtt. Erre a problémára is oda kell figyelni, mert rólunk van szó. Jelenünkről. jövőnkről, egészségünkről, ideg>-?nd="7»"ünkről. Kovács István K
