Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-31 / 305. szám

PEST MEGYEI HIPIAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLápI JÁRÁS E3 CE6L XVII. ÉVFOLYAM, 305. SZÁM 1973. DECEMBER 31., HÉTFŐ Tehenenként háromezer liter tej Megvalósulóban a mezőgazdaság termelésfejlesztési programja A jövőben több zöldséget, burgonyát és cukorrépát termesztenek a járásban Az MSZMP X. kongresszu­sa a mezőgazdaság fejleszté­sével kapcsolatban is azt a célt tűzte ki, hogy magasabb szinten, hatékonyabban kell a termelést megszervezni: a mezőgazdaság biztosítja a nö­vekvő hazai igények kielégí­tését és az exporttervek tel­jesítését. A párt járási bizottsága, a KB novemberi határozata alapján, a közelmúltban meg­tartott ülésén a járás terme­lőszövetkezeteiben folyó szarvasmarha-tenyésztési program megvalósítását, a zöldség és a cukorrépa ter­melésének alakulását tár­gyalta. A kormányhatározat alap­ján, a kedvező anyagi ösztön­zés hatására, a járásban mind a termelőszövetkezeti közös, mind a háztáji szarvasmarha­létszám növekvő tendenciát mutat: ez év végén, 1970-hez viszonyítva, a közös és a ház­táji szarvasmarha-állomány 106,5 százalékra emelkedett. A tizenegy, szakosított szarvasmarhatelep bené­pesítése jó ütemben ha­lad, eléri az erre az évre tervezett 90 százalékot. A háztáji gazdaságok szarvas­marha-tartásában is kedvező jelenség, hogy 1973-ban újabb ezerötszáz tehéntartó gazda vette igénybe a tehenenkénti 1500 forintos állami támoga­tást. Nagyon jelentős ered­mény, hogy ma már járásunk tehénállománya 97 százalék­ban tbc-mentes. Ez az arány jobb a megyeinél és az or­szágos átlagnál. A szarvas- marhatartás gazdaságosságát segíti, hogy ebben az évben fordulat állt be a tejtermelés­ben, hiszen a közös tehénál­lomány tejtermelése előre lát­hatólag megközelíti a 3 ezer litert tehenenként. A háztáji gazdaságokból 17 százalékkal több tejet vásároltak meg, mint az előző évben. Termelőszövetkezeteink meg­vizsgálták a szarvasmarha-te­nyésztés további lehetőségeit, s elkészítették távlati fejlesz­tési programjukat, melyben kiemelkedő helyet kapott a tenyésztői munka színvonalá­nak további emelése. Nagyon helyesen úgy döntöttek, hogy a tehénállomány nagy részét amerikai és európai lapály­fajtákkal kívánják keresztez­ni, a több tej- és hústerme­lés érdekében tsz-enként ki­alakítandó termelési iránytól függően. A termelőszövetke­zetek figyelembe vették, hogy a következő években még határozottabban növekszik a marhahús iránti igény, kö­vetkezésképp követendőik azok a tsz-ek, amelyek a jövőben a hús, tejtípusú állomány ki­alakítását helyezték előtérbe. Felvetődött, hogy a fejlett szarvasmarha-tenyésztő or­szágok példája alapján a távlatban tervezett évi 3 és fél—4 ezer hízómar­ha meghizlalását 3 kör­zetben kellene koncentrál­ni a tsz-ek együttműködé­sével. Előtérbe került a szarvas­marha-tenyésztés gazdaságos­ságának kérdése is, és nyil­vánvalóvá vált. hogy még több belső tartalék kínálkozik. A járás termelőszövetkezetei­ben 7858 hektárnyi a rét-le­gelő: igen nagy a lehetőség arra, hogy ezeken a területe­ken az intenzív gyepgazdál­kodást megvalósítsák. Persze, más példát is említhetnénk. Jó eredményt ért el az ős- gyephasznosításban a nyárs­apáti Haladás, a ceglédberce- li Egyetértés és az. abonyiJó- zsef Attila termelőszövetke­zet. Az előterjesztés behatóan foglálkozott a zöldségtermesz­tés helyzetével. A járás ter­melőszövetkezeteiben áttértek a korszerű zöldségtermesztés­re. Igaz, hogy a térmőterület 1400 hektár körül stabilizáló­dott, a terület nem nőtt, de a termelés erősen szakosodott, koncentrálódott. Ebben az évben a termő- terület már hat termelő- szövetkezetben elérte a 150 hektárt, sőt az abonyi Űj Világ Tsz-ben már 205 hektáron termesztenek zöldséget. Egyre több gép dolgozik _ a zöldségtermesztésben. Például amíg korábban a zöldborsó- betakarítás több száz ember keze munkáját igényelte, ma már a munkát 5—6 zöldborsó­fejtő gép elvégzi. Csak he­lyeselni tudjuk azt, hogy az abonyi Üj Világ Tsz 1974-ben tovább növeli zöldségterüle­tét. Elsőként tett intézkedést arra, hogy a paradicsomter­mesztést a ’ jövőben paradi­csombetakarító kombájnnal végezhesse el. A zöldségtermesztő terme­lőszövetkezetek egyre jobb kapcsolatot alakítottak ki a feldolgozóiparral. A dánszent- mikilósi Micsurin Tsz saját konzervgyárat létesített, melyben az első évben 18 mil­lió fórint termelési értéket produkáltak, s ebben az év­ben, a mustsűrítéssel együtt, mintegy százmilliós termelési értéket érnek el. Probléma jelentkezik a pri­mőr és a friss zöldség ter­mesztésében, és a lakosság igényének kielégítésében. A fólia alatti termesztés terüle­te 15 000-ről 84 000 négyzet- méterre nagyobbodott, de a friss zöldségből időnként hiány mutatkozik, s annak következtében a piaci áraik is észrevehetően emelkednek. A változtatás gondot jelent. Több irányú termelésszerve­zési és -forgalmazási kérdést kell megoldani. Tovább kell fokozni az intenzív termelést, a fólia alatti termesztés bőví­tését. Nagyobb figyelmet kell fordítani a háztáji gazdasá­gok, szakcsoportok és a kert­barátmozgalom keretében a termelés és a forgalmazás megszervezésében. A felvásárló szerveknek biztosítaniuk kall, hogy a ter­mesztés időszakában minden — kis tételben is felajánlott — zöldséget felvásároljanak. A pártbizottság kezdemé­nyezi, hogy a termelőszö­vetkezetek, állami gaz­daságok közösen létesítse­nek Cegléden mintabol­tot, az ellátás javítására. A burgonyatermesztésben — több tényező miatt — ha­nyatlás tapasztalható. Szük­séges, hogy e fontos növény termesztése új alapokra ke­rüljön. Egyet lehet érteni az­zal a felvetéssel, hogy Dán- szentmiklós és Albertirsa kör­zetében, az ott működő tsz-ek közösen, 250—300 hektáron, zártrendszerű burgonyat.e.r- mesztésbe kezdjenek. Járásunkban a cukorrépa­termesztésnek régi hagyo­mányai vannak, ennek elle­nére: bizonyos stagnálás ta­pasztalható a termelésben. A cukorgyár közelsége, a szarvasmarha-tenyésztési program is megkívánja, hogy e növény termesztésének színvonalát a következő évek­ben a termelőüzemek emel­jék. A Kőröstetétleni Állami Gazdaság és más környékbeli termelőszövetkezetek példája azt igazolja, hogy a cukorrépatermesztésben a kézi munkaerőt komp­lex gépesítés és vegysze­res gyomirtás révén feles­legessé lehet tenni, kor­szerei technológiával ma­gas hozamokat lehet el­érni, és ez által a gazda­ságosság nem marad el. A pártbizottság a központi termesztésfejlesztéssel kapcso­latos előterjesztésben foglal­takat elfogadta. Felhívta az illetékesek figyelmét, hogy a termelőszövetkezetekkel vi­tassák meg a tennivalókat, és már a következő évben te­gyenek konkrét intézkedése­ket azok gyakorlati megoldá­sára. Erdélyi Gábor, a járási hivatal elnökhelyettese Szombatom Átadják a Crossbar­központot Január 5-én, szombaton dél­előtt 10 órai kezdettel „ a Bu­dapest vidéki Postaigazgató­ság a ceglédi 1. számú posta- hivatal épületében ünnepé­lyesen üzembe helyezi a Crossbar távbeszélő közpon­tot. Eredményes esztendő ért véget Tovább fejlődött Elkészült az ifjúsígi park - Szakosodik a mezőgazdaság Kilencvenháromezer kismotor - Korszerű útépítő gépek Ismét eltelt egy év, az új esztendő küszöbén az embe­rek számvetést készítenek. Megkérdeztük városunk né­hány intézményének, gyárá­nak vezetőjét, mire emlékszik legszívesebben, mi szerezte számára a legnagyobb örömet 1973-ban. KÜRTI ANDRÁS, Cegléd tanácselnöke: — A tanácsi demokrácia 1973-ban tovább szélesedett, mintegy harminc újabbdiatás- kört kaptak a tanácsi szervek. Az elmúlt évben a városi ta­nács dolgozói a munkatervben rögzített. valamennyi felada­tuknak eleget tettek. A ta­nácstagi jelölőgyűlésaken el­hangzott kérések alapján ké­szült intézkedési terv 1973. évi beruházásai döntő több­ségükben megvalósultak. Fon­tos előrelépés volt városunk életében, hogy tovább erősö­dött Cegléd Dél-Pest megyei foglalkoztatási központ jelle­ge, nőtt az iparban foglalkoz­tatottak száma. Megkezdte a próbaüzemelést a Fűrész- és Hordóipari Vállalat, bővül a PENOMAH is. Városunk ’ ipa­rának továbbfejlesztése érde­kében -tárgyalások folynak újabb üzemek letelepítéséről. BALOGH FERENC, a Ceg­léd és Vidéke ÁFÉSZ elnöke: — Szövetkezetünk fő fel­adata a lakosság ellátása, ezért nagy örömet szerzett számomra, hogy az elmúlt év­ben tovább bővítettük az áru- választékot, jelentősen növel­tük az árukészleteket, és így sikerült a hiánycikkele szá­mát csökikentenünk. A lakosság és a szövetkezeti tagok a kü­lönböző fórumokon elmond­ták, hagy elégedettek az ÁFÉSZ tevékenységével a kiskereskedelemben, a ven­déglátásban és a felvásárlás­ban is. KOVÄTS ZOLTÁN, a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség ceglédi városi bi­zottságának titkára: — Az 1973. évre kitűzött po­litikai feladatokat a város if­júsága közös erővel, nagy len­dülettel és aktivitással haj­totta végre, s erről a novem­beri küldöttértekezleten adott számot. Különösen jelentős, hogy erősödött a KISZ tö­megbefolyása: tagjaink már politikusabbak, elkötelezetteb­bek. A legnagyobb örömet az szerezte, hogy jelentős tár­sadalmi összefogással elké­szült az ifjúsági park és a balatonszárszói tábort is fej­lesztettük. A tábor bővítésé­hez továbbra is kérjük -az üzemek, vállalatok segítségéit. Még több fiatalnak szeretnénk kulturált körülmények között nyári üdülést biztosítani. KOVÁCS KÁROLY, az ÉVIG ceglédi Villamos Kis­gépgyárának igazgatója: — Legnagyobb eredmé­nyünk, amiről beszélnünk kell, az 1972. év végén átadott kismotorüzem és a teljes ka­pacitású gyártás megindítása. A hagyományos V—280-as motorokon kívül egy teljesen új konstrukciójú háztartási centrifugamotor gyártását is megkezdtük, melyből 93 OOfl darab készült el. A gyár fi­zikai és műszaki dolgozói egész évi munkájukkal bizto­sították, hogy éves feladatain­kat maradéktalanul teljesítet­tük. VIMOLA KAROLY, a Dél­Pest megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége titkára: — A legnagyobb eredmé­nyünk az, hogy a szövetkeze­tek gazdálkodásukban évről évre teljesítik, sőt túlteljesí­tik a népgazdasági tervet. Él­nek az önálló gazdálkodás le­hetőségével, megismerték a szabályozók rendszerét, s ma már annak megfelelően terve­zik gazdálkodásukat. Különö­sen öröm az, hogy a terme­lés szervezetében a szakosítás szépen halad, minden ágazat­ban fokozatosan kialakul. A szövetség igyekszik maximá­lis segítséget nyújtani, pél­dául a speciális, zárt rendsze­rű művelés megvalósítása, a talajerő-gazdálkodás, az agro­technikai módszerek terjeszté­se útján. Ez a mi munkánk gyümölcse, ezért dolgozunk. Kossuth igazgat LÜR ISTVÁN, a Művelődési Központ tója: — Az elmúlt évek során átalakításokkal, berendezések és felszerelési tárgyak vásár-» lásával sikerült a művelődési központot felújítanunk. A színházterem korszerűsítése az; elkövetkező éveli feladata lesz, A jobb körülményeknek kö-» szönhető, hogy számos csoport kezdte meg újra munkáját, így a népi táncosok és az iro­dalmi színpad is. 1974-ben. megalakítjuk a magányosok klubját. Műsorpolátikánk ifjú-» ságcentrikusságának növelése érdekében magnósklulbot szer-» vezünk és továbbfejlesztjük a? irodalmi színpadot JOÖ ÁGOSTON, a KÖZGÉP 2. számú gyáregységének igaz» gatója: — Legjelentősebb eredmé- nyűnk, hogy az elmúlt évben számottevően bővítettük tér- miékeink választékát. Baráti és tőkésországokkal kooperálva több modern útépítő gép pro­totípusát készítettük el. Kö­szönet illeti a gyár'kollektívá­ját, amiért egész évi odaadó, lendületes munkája eredmé­nyeként sikerült 1973. évi vál­lalásainkat túlteljesítenünk. A műszakiak és a munkások jól összehangolt, együttes tevé­kenységének eredményeként új gyártmányainkat elfogad­ták, azokra több megrendelést kaptunk, így jó előre lekö­töttük teljes 1974. évi kapa­citásunkat. Kőhalmi Dezső IFJÚSÁGI TOBORZÓ Megálltak a helyüket Egy éve új egyesületben a kézilabdacsapat Húsz éve, hogy Cegléden megalakult az első női kispá­lyás kézilabdacsapat, melynek zöme évekig a KÖZGÉP dol­gozóiból került ki. Az egyesü­letnek az utóbbi években sú­lyos anyagi gondjai voltak, ezért vált szükségessé, hogy 1973. január 1-től a női kézi­labdacsapatot átadják a Ceg­lédi Vasutas Sportegyesület­nek. Munkájukról, terveikről beszélgettünk Dósai Ferenc szakosztályvezetővel. — Milyen támogatást kap- lák új egyesületüktől? — Az elnökség a lehetősé­gekhez képest ,minden segítsé­get megadott munkánkhoz, biztosította a csapatok műkö­déséhez szükséges anyagi és tárgyi feltételeket. A vasutas­szakszervezet támogatásával, a CVSE sporttelepén megkezd­tük a kézilabdapálya építését, a munkák előreláthatólag ta­Elmentek a tartálykocsik Sok, borral teli tartálykocsi indult útnak külföldre a HUNGAROVIN ceglédi pincé­jéből, december első felében. A Szovjetunióban, Csehszlovákiában, az NDK-ban és Auszt­riában koccintanak szilveszterkor a jobbnál jobb magyar borokkal. Képünkön: a hatal­mas, csempézett falú pince egy részlete. Apáti-Tóta Sándor felvétele vaszra befej esődnek. Nagy se­gítséget kaptunk a Bem Sport­egyesülettől: egész évben in­gyen használhattuk sportléte­sítményeiket. — Hány versenyzőjük van, és milyen eredménnyel zárták az évet? — Szakosztályunknak tizen­hét munkahelyről, iskolából harminckét igazolt játékosa van. A sok munkahely és a több műszakiban dolgozók mi­att nehéz összehangolnunk a* edzéseket, ritka az olyan al­kalom, mikor a teljes csapat együtt tud gyakorolni, de a szorgalmas és becsületes fel­készülés eredményeként, szak­osztályunk sikeresen zárta az évet. A megyei ifjúsági baj­nokságon első helyezést ér­tünk el, a felnőtt megyei L osztályban harmadik helye­zettek lettünk. Legbecsesebb eredményünknek azt tartjuk, hogy a CVSE legutóbbi elnök­ségi ülése munkánkat jónak értékelte. Megállapították, hogy a vezetőség és a játéko­sok mindent megtettek az eredményes versenyzés érde­kében, melyhez nagyban hoz­zájárult a fiatal és idősebb já­tékosok közötti összhang. — Mit tesznek az utánpót­lás nevelése érdekében? — Az iskolákkal és üzemek­kel igen jók a kapcsolataink, különösen a Mészáros Lőrinc és Földváry Károly általános iskolával, a szakmunkásképző intézettel és a Május 1. Ruha­gyárral. Bízunk benne, hogy az új középiskolai kollégium megépülésével, a bennlakó fiatalok közül többen keresik majd fel szakosztályunkat. A létszám további növelése és a fiatalítás érdekében 1974-bem ifjúsági toborzót hirdetünk. — Milyen terveik vannak a jövő évre? — Szeretnénk valóra válta­ni régi elképzelésünket: he­tenként rendszeres edzéseket tartunk majd a volt játéko­sainknak, de szívesen látjuk az idősebb, kézilabdázni vágyó sportbarátokat is. Felkészülési és versenyzési lehetőségeink jobbak lesznek az, ideinél. Megépül saját pályánk, és sporteszközeinket, felszerelé­seinket újakkal gyarapítjuk. Igyekszünk, hogy adottságaink teljes kihasználásával csapa­taink minél eredményesebben szerepeljenek az 1974. évi baj­nokságon. K. D. « $

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom