Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-30 / 304. szám

1973. DECEMBER 30., VASÁRNAP üccrei K/tirSap Segélyt csak ketten igényelnek Pénz évente egyszer kell a tsz-tagoknak Nedelkov Szvetozár két éve vb-titkára Lórév tanácsának. — Harminchat éve szolgá­lom községemet — mondja és elbeszéli, hogy egész fiatalon kisbíróként került a község­házára. A felszabadulás után az adóügyeket intézte, majd a tanácsok megalakulásakor el­nökké választották és kerek húsz esztendőn át töltötte be ezt a tisztséget. De mert Ló- rév mindössze 406 lakosú kis község, most társadalmi elnö­ke van, így lett belőle titkár. Egyedül dolgozik ezekben a napokban a tanácsiházán, az adminisztrátor, egy fiatal érettségizett lány most tölti évi szabadságát, az előadói állás pedig betöltetlen. — 1400 forint fizetéssel aligha akad rá vállalkozó — véli a titkár. Aztán arról be­szél, hogy a helybeli Duna- menti Tsz gazdaságilag egyre erősödik. Vissza is jött sok el­járó és most a tsz-ben dolgo­zik, legtöbbjük többet keres, mint ingázó korában. — Azt halljuk — szolunk közbe — hogy a tsz-tagok év­közben nem veszik fel a mun­kadíjukat, hanem csak egy összegben, zárszámadáskor. Mire a vb-titkár: — Azt, hogy egyik se vesz fel év közben pénzt, azt nem merném állítani, de hogy a felénél több megvárja az év végét, az bizonyos. Szorgalmasak a közös mun­kában és a háztájiban is. Sokuk­nak van tehene, eladják a te­jet — Az öregek nem szorulnak segítségre? — Általában nem. Jól meg­vannak a családon belül. A tanács évi négyezer forintos szociális alapjából mindössze két idős özvegyasszonyt kell támogatni. Rajtuk kívül köz­segélyt Lóréven más senki sem igényel. Sz. E. A KÖZELJÖVŐ SZAKEMBEREI Kertészjelöltek között, Halásztelken Csepel-szigetén, Halásztelek szélén két modern, emeletes épületben működik az 1971/72. tanév kezdete óta, vagyis har­madik éve a Pest megyei Me­zőgazdasági Szakmunkásképző Intézet. Tehát a mostani isko­laév végén bocsátja ki először azokat a tanulókat, akik ebben az intézetben kezdték a szak­matanulást. Azelőtt szerteszét a megye területén, többnyire gyümölcstermelő állami gaz­daságokban, kihelyezett osztá­lyokban folyt a képzés. Ez a szakmunkásképző intézet há­rom szakmára, gyümölcs­vagy szőlő-, illetve zöldségter­mesztésre neveli a pályák va­lamelyikére készülő fiatalo­kat. Most is van egy kihelye­zett osztálya Foton a gyermek- városban, ahol húsz növendék tanul, de ott nem minden év­ben szerveznek első osztályt. Fiúk még kerestetnek Amikor három éve a halász­telki új épületben megkezdő­dött a tanítás és mellette, a szintén újonnan épült nevelő- otthonban elhelyezték a nö­vendékeket, a máshol kezdett másod- és harmadévesek mel­lett, hetvenen iratkoztak be az első évfolyamra. Közülük ma csak 53 a harmadikos; elég nagy a lemorzsolódás. A meg- maradottakból tizenkét fiú és négy lány a gyümölcskertésze­tet, tizennégy fiú és két lány a szőlészetet, tizenhat lány és öt fiú pedig a zöldségtermesz­tést választotta. A két első év­folyamban a kertészet ágaza­tainak alapfogalmaival és kö­zös műveleteivel ismerkednek meg, csak azután szakosodnak, ki-ki hajlama szerint. A mezőgazdasági pályákra, noha a kereseti lehetőség egy­általán nem lekicsinylendő, kevés fiatal törekszik. Évente 80 első éves előtt nyílik meg ennek az intézetnek a kapuja, ez a tervezett létszám. Eddig még be is töltötték, de kettes A MAGYAR ÁLLAMVASUTAK BUDAPESTI IGAZGATÓSÁGÁNAK fELHÍVÁSA A MGÍKÁTA, mmi SZOB ÉS VÁC környéki haíalokhöz A személy- és áruszállítás, a helyi munkásvonatok közlekedésének zavartalan, kulturált körülmények közötti lebonyolítása érdekében, azonnali belépéssel felveszünk érettségizett, és az általános iskola 8 osztályát elvégzett, 18—40 év közötti FÉRFIDOLGOZÓKAT kocsirendezőnek, sarukezelőnek, váltó-jelzőberendezést kezelőnek, vonatfékezőnek, vonatvezetőnek; NÖDOLGOZOKAT a helyből Budapestig és vissza közlekedő személyvonatokra jegyvizsgáló kalauznak, vonatvezetőnek, a forgalmi szolgálattevők utánpótlására forgalmi tanulónak. Jó kereseti lehetőség. Budapesti pályaudvarokra történő jelentkezés esetén kiemelt bérezés. Nagykáta, Monor, Vác és Szob környékének fiataljai! Várjuk jelentkezésüket a fenti állomások vezetőinél, budapesti pályaudvarokra a Keleti pályaudvaron levő Központi Munkaerő Felvételi Irodán. MAGYAR ÁLLAMVASUTAK IGAZGATÓSAGA BUDAPEST rendű tanulókat, sőt más me­gyéből jelentkezőket is fel­vesznek. A három évfolyam­ban jelenleg is vagy 15 ilyen tanul. A környékről, még Bu­dapestről is, 30 a bejáró nö­vendék. A kollégiumban 120 tanuló számára van hely. Felerész­ben lányoknak az első emele­ten, és ugyanannyi fiúknak a másodikon levő négy-négy ágyas szobákban. Az első eme­letre ki lehetne tenni a meg­telt táblát, még néhány pót­ágyat is el kellett helyezni. A fiúknál a második emeleten viszont akadna még egy-két hely. Vajon a jövő iskolaév kezdetén beíratkozik-e a várt 80 elsős? Azonnal alkalmazzák Azért, hogy meglegyen a létszám, az intézet tanárai is munkálkodnak. El-eljárnak megyeszerte az általános isko­lákba, felvilágosítják a pálya- választási felelősöket az inté­zetről és az abban tanult szakmák előnyeiről. Sőt, az ál­talános iskolás felsősökkel is elbeszélgetnek. Ottjártunkkor Petik István igazgatóval sem találkozhattunk, úton volt ép­pen. Helyettese, Szilágyi Ká­roly elmondja, hogy az állami gazdaságok és a termelőszö­vetkezetek azonnal allcalmaz- zák az intézet végzett növen­dékeit. Többen Halásztelken maradnak a Kertészeti Egye­tem Kutató Intézetének tan­gazdaságában, ahol egyébként — más gazdaságok mellett — a gyakorlati oktatás is folyik. — Felmértük idén — mond­ja az igazgatóhelyettes —, megmaradtak-e szakmájuknál az előző években nálunk vég­zettek? Kiderült, 70 százalé­kuk igen, és elégedettek. Mit csinálnak a többiek? Ennek nem néztünk pontosan utána, túl sok időbe került volna, meg bonyodalmas is. Ügy halljuk, általában az iparban helyezkednek el segédmunkás­nak, betanított munkásnak, a lányok egy része pedig otthon maradt. A téli vakáció előtti napok egyikén látogattunk az inté­zetbe. A növendékek a más­napi órákra készültek, külön tanulószobában a fiúk és a lá­nyok. A koedukáció csak az előadások során érvényesül, a lecketanulásnál már nem. Ál­talában szorgalmasak, és nagy részük jobb előmenetelü, mint az általánosban volt. Időseb­bek lettek, megkomolyodtak, vagy a megváltozott körülmé­nyek gyakorolnak rájuk jó hatást? Jobbak az eredmények Megnézünk néhány ragyo­góan tiszta hálószobát. Az egyikben az asztalnál egy fiú ül egyedül, és tanul. Csak nem büntetésből különítették el a többitől? Szó sincs róla, vi­lágosítanak fel, egyedül csak az tanulhat, aki legalább jó rendű, mert abban bízni le­het, hogy nem foglalkozik egyébbel. Dencsik János har­madéves növendék tehát jó tanuló, de saját maga közli, Értesítjük tisztelt vevőinket és szállítóinkat, hogy a mezőgazdasági gépszakmában január 2-a és 15-8 között LELTÁROZUNK E két hét alatt szünetel a gépszakmához tartozó áruk átvétele és kiadása. A rendelések felvétele, az ügyfelek fogadása, továbbá a tranzit lebonyolítása a leltározás idején zavartalan. Pest-Nográd-Kcmárom megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat „AGROKER” Budapest XV., Cservenka Miklós út 107. hogy ha lerontaná a jegyeit, a következő hónapban már a tanulószobában készülhetne másnapra. Taksonyi különben. Előtte a „Borászati ismere­tek”; .szőlőtermesztő lesz. Ugyan hol kapott kedvet eh­hez a mesterséghez? — Tízéves koromban, oda­haza szőlőt telepítettek az ud­varban a szüleim, és én is segítettem nekik. Aliikor ha­tároztam el, hogy ha nagy le­szek, szőlőiben dolgozom. A fiúk tanulószobájában dús, fekete hajú, barna képű gyerek mosolyog az egyik pád­ból. Gáspár Albert elsős, aki Letkésről jött ide. Az apja is tanult mesterember, vil­lanyszerelő, anyja a háztar­tásban dolgozik — nagy a család. Albert tizenegy test­vére közül a nála öt idősebb már felröppent otthonról. Mindnek van szakmája vagy szakmát tanul. Haza, a tsz-be — Mit választok a harma­dikban ? Zöldségkertészetet. Nekem ez a mesterség tetszik pici gyerek korom óta, azért jöttem ide. Hogy érzem ma­gamat itt? — és még széle­sebbre vált a mosolya: — Na­gyon jól, hiszen itt 'közösség­ben élek. _ Krausz Margit pátyi kis­lány ebben a tanévben vé­gez. ö is gyümölcskertész lesz, és hazamegy a tsz-be. — Onnan kapok havi 250 forint társadalmi ösztöndíjat, és a nyáron már náluk dol­goztam. Kilenc forint órabért kaptam, de mint szakmunkás, tíz forint lesz a bérem. Könnyű kiszámítani, hogy havi keresete 2500 forint kö­rül lesz, mert többnyire tíz­órás a munkanap. S hogy elé­gedett-e ennyi keresettel? — De mennyire! Érdekes, hogy három érett­ségizett fiú is kertész szak­munkásnak tanul aá^intézet- ben. Az egyik Budapestről jár ki, a nagymamánál lakik ott, szülei Leányfalun élnek. Má­sodéves, ebben a tanévben vé­gez, miután az érettségizettek tanulmányi ideje két eszten­dő. A két másik érettségizett tanuló szintén bejáró, első­évesek. Éppen indul haza, Du- naharasztira a buszuk, csak pár szót váltunk. Egyikük a szőlészetet választja, és ké­sőbb szeretné elvégezni a Ker­tészeti Egyetemet. A másik zöldségszakos lasz esztendőre, és aztán öntöző szakember akar lenni, főiskolára készül. A szőlő, a gyümölcsfák, a veteményeskertek egész Pest megyében jó szakembereket várnak, akik kedvet éreznek a hivatáshoz, ebben a szép intézetben ideális körülmények között, igazán szép környezet­ben készülhetnek fel az élet­re. Szokoly Endre Ifjúsági agitáció Tapasztalatok a nagy kát ai járásban AZ IFJÜSÁGI SZÖVET­SÉG MUNKÁJA lényegében a propagandán, az agitáción és a szervező munkán, valamint az információkon keresztül érvé­nyesül. A politikai munkában az agitáció „ikertestvére” a propaganda. Amíg a propa­ganda nemcsak a pillanatnyi véleményt akarja befolyásolni, hanem az emberek, csoportok, fiatalok meggyőződését kíván­ja alakítani, a tudatot formál­ni, adidiig az agitáció elsősor­ban a napi eseményekre ad választ. Legtöbbször az agitá­ció sokkal több emberhez szól, mint a propaganda és jelentős az érzelmi hatása is. Az okos meggyőzés az ifjúsági szövet­ség egyik legfontosabb felada­ta, hogy minél több fiatalhoz juttassa el a korszerű marxis­ta—leninista gondolkodás­módot, politikánk eredményét és a teendőiket, a nemzetközi munkásmozgalom sikereit — szerencsére sok mindent köny- nyű ma már „propagálni”. E fontos politikai munkáról ke­restünk jellemző tényeket a nagylcátai járásban. A NAGYKÄTAI JÁRÁS­BAN is az agiitációs-propa- ganda munka jeles nemzeti ünnepeinkhez, fontos politikai eseményeikhez, nemzetközi történésekhez kapcsolódik. A tudat formálásához éppúgy hozzátartozik egy jól szerve­zett honvédelmi verseny, mint a tanácsválasztásokra való felkészülés, a VIT szellemének terjesztése, avagy egy -lelkes szolidaritási nagygyűlés meg­tartása, hogy csak az 1973-as esztendő néhány jellemzőjét emeljük ki. Elöljáróban a fia­talok antiimperialista szolida­ritása érdemel említést, mert ennek jegyében több sikeres megmozdulást rendeztek a nagykátai járásban. Ha az imperializmus újabb gaztettet követ el, valahol a világban felüti a fejét a fasizmus, a fia­talok az elnyomottak, az el­árultak mellé állnak. Az igaz politikai gondolat csaknem félezer ifjút vonzott például a Telefongyár nagykátai üzemé­nek nagygyűlésére, több mint százan fogadták el az antidm- perialista szolidaritás gondo­latát az Állami Pénzverő tá- piószelei éremüzemében, vagy a Kohászati Gyár építő Válla­lat tápiószelei gyáregységében kétszázan vettek rész csopor­tos beszélgetéseken. Ezek az agiitációs és propaganda ese­mények elérték hatásukat; ter­jesztették a progresszív gon­dolatot, s aktivizálták az if­júságot! Az év eleji szolidaritási na­pok nemcsak a tudatformálás­ban tettek jó szolgálatot, nem­csak elméletiben aktivizálták a fiatalokat, hanem a tettvágy munkaakciókban nyilvánult meg. A KGYV tápiószelei gyárának kommunista mű­szakja, a nagykátai telefon­gyár akciója sikeres volt, Tá­NAPI 400 TELEFON piószentmártonban a község érdekében végeztek társadal­mi munkát, Szentmártonkátán és az újszilvása termelőszö­vetkezetben facsemete-ültetés­sel tisztelegtek a szolidaritás gondolata előtt. E példák is bizonyítják, hogy az agitáció és a propaganda ilyen kézzel fogható eredményeket is hoz, az ifjak gondolkodásának ala­kítása mellett. MILYEN AGITÁCIÓS MÓD­SZEREKKEL élnek a nagy­kátai járás ifjúkomimunistái? A szocialista brigádokban, a munkahelyi kollektívákban, KISZ-taggyűlésen, KlSZ-okta- táson jól tudják hasznosítani a kiscsoportos szóbeli agitációt Az írásos agitáció — például a faliújságokban — rejlő lehető­ségeket már kevésbé használ­ják iki, mivel a fiatalok véle­ménye szerint ez kevésbé jó, ritkábban nézik meg, s a szervezése is lassúbb, nehe­zebb. Pedig erről a módszerről nem szabad lemondania az if­júsági szövetségnek, inkább újra tekintélyt kellene szerez­ni a faliújságnak, hiszen a pontosan, okosan megfogalma­zott jelszó, rövid közlemény aktivizáló hatású lehet. Érdemes szólni egy kevésbé sikeres agitációs területről is: a nagykátai járásban a terme­lési agitáció, a termelést segí­tő tevékenység nem mondható teljesnek. Az alapszervezetek a közvetlen termelést segítő akciókra (kommunista műszak, a tsz-ekben munkaszervezés, munkacsúcsok idején plusz munka) mozgósítanak, s ke­vésbé figyelnek az egyben sze­mélyi továbbképzést is jelentő versenymozgalmakra, mint a kiváló ifjú munkás, technikus, közgazdász stb. Általában any- nyit foglalkoznak a termelési agitációval, amennyi adódik az éves akcióprogramba bevett termelést segítő vállalásaikból, illetve amennyit igényelnek a gazdasági vezetők. A JÓ PROPAGANDA­MUNKA elsősorban a pro­pagandista felkészültségétől függ. A nagykátai járásiban a propagandisták nagy százaléka kezdő, akik elméleti tovább­képzéseiken sajátítják el mun­kájuk módszertanát. Ezért tény, hogy a propagandisták nem mindenütt használják fel a plakát, a szellemi totó, a ve­télkedő, a filmvita agitatív' erejét, s felkészülésüknél csak a tankönyvre támaszkodnak. Kevés azoknak a száma, akik plusz anyag után néznek. A feladat tehát továbbra is adott: fokozni kell a propa­gandisták elméleti és gyakori lati felkészítését. Az 1973^as esztendő sok ese­ménye — — a forradalmi if­júsági napoktól a KlSZ-veze- tőség választásokig — lehetett az agitáció és a propaganda­munka csomópontja. Az 1974- es év is sok ilyen eseményt ígér, amelynek segítségével a meggyőző munka hatékonysá­ga tovább javulhat. F. P. A Telefongyár nagykátai egysége közel 600 embernek biz­tosít munkalehetőséget. A dolgozók nagyrésze nő, Nagykátá- ról és környékéről járnak oda dolgozni. A gyárban a CB 667- es típusú telefonból naponta két műszakban négyszázat sze­relnek össze. Tekercselilí a telefon alkatrészeit. Koppány György felvétele 2 milliárdért — M—3-as Fótot délről - Gödöllőt északról Idén már fölvonultak az útépítők az M—3-as út mun­kálataihoz, mely négynyom- sávos lesz, s az előzetes ter­vek szerint 1977-dg épül meg körülbelül harminc kilométe­res szakaszain. A beruházás több mint kétmilliárd forint értékű. Az útvonal Budapest­ről Mogyoródot és Fótot délről hagyja el, Gödöllőt pedig északról. A kivitelező: a Be­tonútépítő Vállalat «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom