Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-28 / 302. szám

TSnS. DECEMBER 28., PÉNTEK 5 Három ágazat Sziget becsén a kertészet is jövedelmez A szigetbecsei Űj Élet Tsz 870 hektáron dolgozik, s kis területét jól műveli. Kiss Jenő, a tsz elnöke mondja: — Három termelési águnk, a növénytermesztés, az állat- tenyésztés és a kertészet ter­vezett termelési értéke 16 mil­lió forint volt erre az évre, és 20 millió forint lett. Idén 17 vagon marha- és baromfihúst ' ad­tunk el, a kertészet is szépen jövedelmezett. — Ügy hallani, nem min­denütt — szólunk közbe. — Némelyik tsz teljesen fel is akar hagyni a kertészkedéssel. — Nos, mi nem hagyunk fel. Igaz, hogy eddig mindig ráfizettünk, ebben az évben azonban bevezettük a részes művelést 100 holdat kitevő burgonyánkban, 80 holdas paprikát, paradicsomot, kar­fiolt és kelkáposztái áléket ter­melő veteményesünkben, meg a 20 holdas szőlőnkben. Az eredmény mindjárt az első esztendőben megmutatkozott. A szántáson kívül, minden más munkát a kertészbrigád végzett el, de úgy, hogy tag­jainak, meg a közösségnek is szép haszna származott belőle. A kertészet területének nö­velésére mégsem gondolnak, mert sok takarmány kell a négylábú, meg az aprójószág­nak és az állattenyésztés a tsz nyereséges gazdálkodásá­nak mégis csak a legfőbb biztosítéka. Sz. E. Sziiveszteri előzetes Készülnek az idegenforgal­mi vállalatok, utazási irodák a szilveszterre. Az IBUSZ-nál csaknem kétezer külföldi ven­dég jelezte érkezését, köztük finnek, svédek, osztrákok és románok. A Coopturist szer­vezésében nyolc országból ótt keznek az előzetes bejelentés szerint vendégek Budapestre és más várósokba, hogy a különböző szállodák nemzet­közi báljain koccintsanak az 1974-es évre. A magyarok közül is sokan töltik az év utolsó napjait külföldön. Legtöbb turista az IBUSZ-szal Zakopanéba, Krakkóba, a Magas-Tátrába utazik, vidám szilveszterezés- re. Több mint 200 magyar tu­rista Moszkvában, Leningrád- ban és Ungváron búcsúztatja az óévet. a halértékesítő VÁLLALAT KÖZPONTJA (Budopest V., Münnich Ferenc u. 26. V. em.) FELVÉTELRE KERES csoportvezetői munkakörbe mérlegképes könyvelőt álló- és fogyóeszköz- könyvelőt gépírni tudó és néhónyéves gyakorlattal rendelkező gyors- és gépírónőt Segítse gül: segélyek „Küldd később a papírt... 99 Valamikor az első világhá­ború utáni esztendőkben még vagon- és gépgyár volt a Ha­zai Fésűsfonó- és Szövőgyár kistarcsai gyárának helyén. A nagy gazdasági válság idején 1930-ban lebontották az üze­met, csupán a jelenleg szárí­tónak, mosodának, kártolónak, előfonónak használt üzemrész maradt meg. A textilüzemmé alakult gyár 1934-től olasz érdekeltséggel működött, de a háború itt sem kímélte az épületeket. Az 1948-as államo­sításkor Kistarcsai Fésűsfonó néven folytatta a termelést egészen 1963-ig az összevonás évéig. Tíz esztendő után to­vább bővült a Hazái Fésűs — a Gyapjúmosó- és Szövőgyár vállalataival. Ebben a most már valóban nagy családban a kistarcsai gyár korántsem játszik jelentéktelen szerepet. A hatezres vállalati öksz- létszámon belül csaknem 900 embert foglalkoztat­nak itt. A gyár válogatóval, előkészí­tő üzemrésszel, fésülővei, fo­nodával, cérnázóval és festő­dével rendelkező vertikális fo­noda. Profilja elsősorban fé- sültszalag- és fésűsfonalgyár- tás, főképpen a kötő-hurkoló ipar részére. Azonban mind nagyobb mennyiségben gyár­tanak szövőfonalat is. A fé­sülőüzem termelése mintegy 724 tonna, ennek 85 százalé­kát itt használják fel. A fo­noda termelése 10 esztendeje 1191 tonna volt, tavaly pedig 1221 tonna. A beruházások is jól érzé­keltetik a kistarcsai gyár ál­landó fejlesztését. Az összeg 194)5. és 1955. között még alig hatmillió forint volt. Az új létesítményekre, berendezé­sekre fordított költség 69— 71-ig több mint 17 millió. A textilipari rekonstruk­ciót pedig a tavaly fel­használt összeg érzékelte­ti, mely nem kevesebb mint 39 millió forint. Idén mintegy 18 millió forin­tot fordítottak fejlesztésre. Az elmúlt öt esztendő legnagyobb változása a festődében volt, ahol a korszerű, új üzemépü­leten kívül több modem fes­tőgépet is üzembe állítottak. Ennek eredményeként az 1963- ban még mindössze 270 tonna motringfestési kapacitás ta­valy 1280 tonnára nőtt. Szira László, a gyár főmérnöke el­mondta, hogy a kistarcsai gyárban a harmadik negyedév­A HALÉRTÉKESÍTÖ VÁLLALAT kelenföldi szállítási telepére felvételre keres valuta pénztár- kezeléssel megbízható ADMINISZTRÁTORT, autóvillamossági gyakorlattal rendelkező VILLANYSZERELŐT, valamint ÉJJELIŐRÖKET Jelentkezés a vállalat telepén: Budapest XI., Budaörsi út és Hamzsabégi út sarok. vei igen nehéz időszakot zártak le. Ennek a három hónapnak a nehézségei a termelési ered­ményben is megmutatkoztak, hiszen az előző negyedévhez képest alacsonyabbak voltak a mutatók. Azóta a festődéi vegyszerprobléma megoldó­dott. Az egyoldalú fonalellá­tás és a létszámkérdés nem­csak Kistarcsán, hanem a töb­bi gyárban is gondot okoz. Az utolsó három hónap célja: az éves tervnek maradéktalanul eleget tenni. Ebben a negyedévben kezdték meg Kistarcsán annak a nagy rekonstrukciós munkának az előkészítését, illetve részbeni kivitelezését, mely a festődéi gépek bejövetelével a gyűrűs­fonógépek, majd később az előfonógépek szerelésével igen nagy feladatot hárít a kistar­csai dolgozókra. — Bgszöv-kazánházak. A kiskunlacházi Égszöv ke­mencéi már tetszést arattak az ipari seregszemléken, a budapesti vásárokon. A Ma­gyar Tudományos Akadé­miának két helyen építettek korszerű kazánházat. Részt vesznek a könnyűiparhoz és a gyógyszeriparhoz tartozó üzemek felújításában is. I. Sáfrányos László tanácsel­nök boldogan újságolja, 1975- ben végre megnyílhat Dömsöd második óvodája. A jelenlegi túlzsúfolt, 83 apróságot vet­tek fel ebben az évben, de hetvenet hely hiányában el kellett utasítani. Ez pedig megismétlődik évről évre, leg­feljebb néha több, néha ke­vesebb gyereknek nem jut már hely. A gyermekáldás eléggé bőséges a 6500 lakosú községben, az év végéig min­den bizonnyal kerek száz új állampolgárral gyarapodik. Az óvoda építése, egy óvónői la­kással és egy melegítőkonyhá­val — központi napközis konyha már van — 4 millió 300 ezer forintba kerül. Ebből a tanács 1974-ben másfél mil­liót vállalt magára, a község három termelöszöóetkezet pe­dig összesen háromnegyed milliót és az építőanyag-fuva­rozást. Az ÁFÉSZ a szüksé­ges homokot és kavicsot adja az építkezés helyére szállítva. A kisiparosok szakmájuk sze­rint segédkeznek, és a lakos­ság is vállal társadalmi mun­kát. Mindez nem teszi ki azonban a teljes építési költ­séget. A hiányzó pénz meglesz 1975 első felében, a munka amúgy is áthúzódik a jövő utáni esztendőre. IL Idén négy lakást épített a község. Üres még az egyik, fenntartották a körzeti gyer­mekorvosnak, mert szeretné­nek ilyet is alkalmazni. Ha az orvos meglesz, jövőre külön gyermekrendelőt épít a köz­ség. IIL Decsov Lajos kiváló tanító­tól, az általános iskola igaz­gatójától halljuk, hogy a leg- > utóbbi iskolai év végén mind­A falu felől fölfelé úgy szuszog a huszonkettes busz, mintha a szomszédos szanató­riumok egyikébe igyekezne. A megyehatárt jelző táblánál va­lósággal megváltás a megálló. Pár házat kell csak innen visszamennie annak, aki a fő­városhoz legközelebb eső Pest megyei üzembe, a Lát- saerészeti Eszközök Gyárának budakeszi telepére iparkodik. A takaros kis üzem 1954-ben még Rózsa Tibor kisiparos tulajdona volt. Egy esztendővel később vette át a Látszeré- szeti Ktsz, majd négy év eltel­tével a mai anyavállalat előd­jéhez, a Szemüvegkeret Gyár­hoz csatolták: ezen a néven is­merik ma is a faluban. A mindössze kertes háznyi telken az Esztergomban lesza­bott félkész termékekből ha­vonta tizenöt-húszezer szem­üvegkeret készül el átlagosan, ez egymillió forint termelési értákiet eredményez. Könnyű, tiszta munka az itteni. Hamar el lehet sajátítani a tudniva­lókat, annak ellenére, hogy a késztermékig legalább har­minc-negyven művelet vezet. Ahány művelet, annyi norma: van amelyiknél ezret, másiknál tizenöt darabot kell készíteni óirániként. ötvenötén keresik meg itta kenyérre valót, többségük nő, betanított munkás. Az átlagos jövedelem megközelíti havonta a kétezer forintot. Kis közösség ez, mindenki tud a másik öröméről, bajáról. Házasság, össze 800 kötetből állt az is­kola könyvtára. Most pedig mintegy ötezer kötetből válo­gathat az 557 növendék. A három dömsödi tsz nyolcezer forintot adott könyvvásárlás­ra, a TV ötszáz, a műegyetem 700 könyvet ajándékozott. Az udvaron áll egy kis épület, azt rendbe hozatják, ott Kluch Róza magyartanár gondozza a sok könyvet és ad belőlük ol­vasásra a tanulóknak. IV. Nemcsak a növedékek szel­lemi gyarapításával, de test­nevelésével is törődik a döm­södi iskola. Egykori kastély­ban folyik a tanítás, a köröt­te levő 800 öles, valaha szép, de tönkrement park most újra park lesz. Mégpedig játszó­park, ahol csúszdát és min­denféle játékos alkalmatossá­got állítanak fel a kisebbek­nek, a nagyobbaknak tenisz-, meg kosárlabda-, sőt talán röplabdapálya is elfér benne, tehát egyben sportudvar is lesz. A Fővárosi Kertészeti Vállalat most készíti a tervet. Ügy vélik, két év alatt társa­dalmi összefogással, amelyben különösen a Kiskunsági Ál­lami Gazdaságra meg a helyi ÁFÉSZ-ra számítanak, elké­szül a játszópark. V. Ugyancsak az iskolaigazgató újságolja, hogy rövidesen meg­alakul a dömsödi önkéntes tűz­oltótestület zenekara. Az iskola régi fúvós hangszereit enged­ték át számukra. A központi tűzoltó zenekar szintén adott régi hangszereket. Egyik-másik javításra szorul, annak költ­ségét a községi tanács vállal­ta. Messze környéken sehol sincs tűzoltó-zenekar, Dömsö- dön azonban lesz: 25—30 tag­ból áll majd. Sz. E. szülés, betegség, elhalálozás, építkezés — ezek a témák. Va­lamennyi többletköltséget je­lent. Törzsgárdatagok A szakszervezetnek és vál­lalatnak egyaránt van segélye­zési kerete — mondja Kárpáti Lajos, telepvezető. — A kol­lektív szerződésben pontosan meghatározták az egy dolgo­zóra jutó segély összegét. Az a tapasztalatom, hogy megfe­lelő indoklás esetéin minden rászoruló kérését kielégítik. Én csak megteszem a javasla­tot a vállalat vezetőségéhez, lévén nálunk itt a telepen nincs önálló pénzgazdálkodás. De meg kell modanom, hogy nem bánnak velünk mostohán, a nagyvállalat egészéhez ké­pest megkapjuk a ránk eső hányadot. A telepvezető ezután arról beszélt, hogy mennyire meg­becsülik náluk a törzsgárda- tagokat. A nyereségrészese­désnél különösen figyelembe veszik őket — lényegében ez is béren felüld juttatás, jólle­het nem segély. A budakeszi telepen a dolgozók háromne­gyed része törzsgárdatag. — Aki húsz évet töltött el hűségesen a munkában az emblémás aranygyűrűt kap. Eddig három dolgozónk része­sült ebben a megtiszteltetés­ben: Krasznai Jánosné, Krisz­tin Júlia1 és Farkas Lajos. És még egy további fajtája a megbecsülésnek: tíz év után ötezer, tizenöt év után tízezer, húsz év után tizenötezer fo­rint az aktív munkától bú­csúzok jutalma. Az üzem szakszervezeti bi­zalmija Körösi András cso­portvezető. Ügy ismer minden­kit, akár a tenyerét, és ami a lényeg: rendkívül érzékeny minden gondra, szükségre, fáj­dalomra. Ezt az érzékenységét még tüdőbeteg korában sze­rezte, 1948-ban nyolobordás plasztikai műtété volt. Jócs­kán lecsökkent légzőfelülettel nevelt fel a feleségével együtt négy fiút: kettő közülük már nős, a harmadik katona, a leg­kisebb meg tavasszal vonul be. Körösi András mégse kért segiélyt soha életében. — Segélyre azonban az is rászorulhat, aki nem igényli. Vagy azért mert restelli, nem szívesen beszél o gondjairól, vagy mert nem tud arról, hogy a fizetésen kívül más juttatást is kaphat kenyér­adójától ... — Az igazat megvallva én sem szoktam megvárni, amíg a kérelmet megírják, jóval hamarabb értesülök minden­ről. Felhívom Esztergomban az szb-titkárunkat, Tyukász Pált, aki többnyire ennyit szokott válaszolni: „Küldd ké­sőbb a papírt, el van intézve". Nyugodtan kijelenthetem, hogy eddig minden kérésünk teljesítették, nem egyet soron kívül. Figyelmesség Az irodával szemben talál­ható a meó. Vezetője Ferenczi Zoltán optikus. Negyven éve dolgozik a szakmájában — e nem mindennapi jubileumért szeptemberben kapott kitünte­tést. Azok közé a dolgozók kö­zé tartozik, aki nem kért és nem is kapott segélyt 1973- ban. — Nem volt rá szükségem, miért vettem volna el mástól, aki sokkal jobban rászorul ná­lam? ; A bizalmi elárulja, hogy éppen két évvel ezelőtt, ami­kor Zoli bácsi kórházban fe­küdt, kapott segélyt — igaz, akkor sem kérte. , A szerelőműhely ^meglehető­sen kihalt, december közepén a részleg már teljesítette éves tervét, így többen nyugodtan elmehettek szabadságra. Ba­logh Gézáné, a bentlevők egyike éppen gyermek-szem- üvegkereteket tisztít. Másfél éve dolgozik a vállalatnál, ko­rábban — a vendéglátónál volt — sokallta a két műsza­kot. — Nyáron veszélyeztetett terhességgel négy hónapig be­tegállományban voltam. Saj­nos. azonban ez sem segített, nem sikerült megszülnöm má­sodik gyermekemet. Jólesett vi­szont a szakszervezet figyel­messége, kaptam négyszáz fo­rint segélyt, ehhez jött még a CSÉB-től további hatszáz. így valahogy kijöttünk otthon a pénzből. A csiszolóműhelyben vala­mennyi gép üzemel. Finom szemüvegkeretpor sodródik az elszívó hatalmas torka felé. Az ablak melletti egyik gépen hatalmas gumiköpenyben csi­szol Tömör Miklósné. Róla az üzemben mindenki tudja, hogy mi a legfőbb gondja. Lakást építenek az urával. A hátrale­vő időben már kibírják vala­hogy az anyóssal egy szobá­ban, — Az ötéves törzsgárdatag- ságomra való tekintettel kap­tam a vállalattól tízezer fo­rint kamatmentes kölcsönt, amit kétszáz forintonként tör­lesztőnk. A tanácstól vett tel­ken másfél szoba összkomfor­tos lakást építünk, segít az egész család. A pince és ala­pok már elkészültek, úgy ter­vezzük, hogy jövő őss'zel be­költözünk. — Munkatársai segítenek az építkezésben? — Nincs olyan munkatár­sam, aki segítene. — Segélyt kért a vállalat­tól? — Eszembe jutott, hogy kér­ni kellene, de aztán lebeszél­tem magamat róla. Ügy se kapnék. Meg aztán azzal a párszáz forinttal nem nagyon jutnánk előbbre. Párszáz forint és a hovatartozás Ebben az esztendőben a dol­gozók csaknem húsz százaléka kapott legalább egyszer segélyt, négy-ötszáz forintot. Ritkán az előfordult, hosszabb beteges­kedés esetén, hogy az illető a szakszervezeti után vállalati segélyezésben is részesült. Kü­lönös elbírálás alá esnek azok a dolgozók, akik jövedelem nélküli öregeket, vagy több kiskorú gyereket tartanak el. A segély összege gyakorlati­lag állandó — függetlenül az indoktól. így differenciált segé­lyezésről nem is beszélhetünk. Az a párszáz forint lényegé­ben alig orvosolja a bajokat, a dogozók mégis általában elé­gedettek — érzik a hovatarto­zásukat, a vállalat gesztusát, gondoskodását. — Rendkívüli eseteknél, bár a mi üzemünkben ilyen még nem fordult elő — mondja bú­csúzóul Körösi András szak- szervezeti bizalmi —, gondolok itt valamilyen elemi csapásra, vagy egy nagycsaládban a má­’ sik kereső halálára, először a CSÉB-nél kopogtatnék. de meggyőződésem, hogy a válla­lat is mélyebben a zsebébe nyúlna. Kertész Péter Dömsödi kaleidoszkóp Óvoda, iskolai könyvtár és játszótér, gyermeXorvosi körzet, tűzoltó zenekar Minden kedves ügyfelének boldog új esztendőt kíván az Állami Biztosító Pest megyei Vagongyar volt valamikor Folytatódik a rekonstrukció Kistarcsán Cél: teljesíteni az éves tervet

Next

/
Oldalképek
Tartalom