Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-23 / 300. szám

1973. DECEMBER 33., VASÁRNAP MSI MF. evei kJCívlap Gondoskodás a gyermekekről Nincs olyan végrehajtó bi­zottsági ülés a megyei taná­cson, ahol terven felül meg ne szavaznának többletköltsé­get, pótelőirányzatot egy-egy új óvodára, iskolára. Á leg­utóbb például a választott testület Göd nagyközségi ta­nács kérelmére épületet vásá- solt gyermekintézmény szá­mára, s vállalja az épület át­alakításának költségeit. A Hallássérültek Intézetében kijavítják a kazánokat, a cso- bánkai Gyógypedagógiai In­tézet iskolaépületét hozzák rendbe, valamint új fehérne­művel látják el az intézetet, a nagykőrösi Gyermek- és If­júságvédő Intézet leányottho­nában kicserélik az elhasznált bútorokat, felszereléseket. A Pomázi Gyermekvédő Otthon­ban az elhelyezettek pszicho­lógiai vizsgálataihoz felsze­relést adnak. Az oktatómunka korszerűsí­téséért, a gyakorlati foglalko­zások tárgyi feltételeinek biz­tosítására, berendezések cse­réjére sok ezer forintot ál­doznak. Így jut pénzhez a kö­zeljövőben Ocsa, Pécel, Nagy- káta, Nagykőrös, Pilisvörös- vár, Vác gimnáziuma, vala­mint a váci, a nagykátai, a nagykőrösi szakközépiskola. Felújítják a ceglédi Kos­suth gimnázium épületét. En­nek tervezési költségét is a megyei tanács biztosítja. Heti Idgitanácsok Felelős-e a vállalat a foglalkozásból eredő megbetegedésekért? Megyénk nagy részében korszerű berendezések mel­lett, kulturált körülmények között végzik munkájukat a dolgozók. A szociális ellátott­ságuk is általában megfelelő. Van azonban még sok ten­nivaló, mint ahogy ezt egyik félfogadáson egy vállalati szakszervezeti vezető elmond­ta. Az üzemek fejlődésével, növekedésével, a létszám­emelkedéssel sok helyen nem korszerűsítették arányosan a dolgozók védelmét szolgáló be­rendezéseket. Sokan el tud­nák mondani, hogy eléggé zajos körülmények között dol­goznak. Ennek kiküszöbölése is vállalati feladat, és végre­hajtását a szakszervezeteknek kell szorgalmazniuk. A törek­vések ellenére még elég sok a hiba, és ennek következté­ben a tennivaló. Hogy csak néhányat említsünk: van olyan munkahely, ahol zajos körül­mények között végzik a dol­gozók munkájukat. Ha a zaj­szint a megengedett mérték­nél nagyobb, idővel hallás­csökkenés léphet fel. Olyan panasz is érkezett már hoz­zánk, hogy egyes üzemrészek­ben a porelszívás nem töké­letes. Ezeket a munkahelyi ár­talmat előidéző körülménye­ket gondos, előrelátó, körülte­kintő, szakszerű intézkedések­kel meg lehet előzni, illetőleg minimálisra csökkenteni. Legutóbb egyik olvasónk el­mondta, hogy eléggé poros helyen dolgozik. Bár működik egy elszívóberendezés, nála azonban nehéz légzés és egyéb panaszok merültek fel. A vál­lalat igyekezett segítségére lenni, más munkahelyre he­lyezte, de amint előadta, be­tegsége egyéb más betegség­gel együtt súlyosbodott, és végül rokkantsági nyugállo­mányba került. Ügyében per is volt, mert a vállalat nem ismerte el, hogy betegsége fog­lalkozási megbetegedés. Az igazságügyi orvosszakértő azonban kimutatta a munka­helyi ártalmat, és megállapítot­ta a vállalat felelősségét. A bíróság megítélte a dolgozó javára a kereset és a nyug­díjkülönbözet 67 százalékát rendszeres járadékként. A dolgozót a bíróságnak ezen ítélete sem elégítette ki, és végül is a Legfelsőbb Bíróság tett pontot az ügy végére. Ki­fejtette, hogy a Munka Tör­vénykönyve alapján a teljes kárért felel a vállalat. Olyan esetben ugyanis, amikor nem a dolgozó egészségi állapota, testi fogyatkozása vagy szer­vezeti adottsága hibájából áll elő a keresetveszteséggel járó munkaképesség-csökkenés, ha­nem munkaviszony keretében keletkezik, és a dolgozó egész­ségének, testi épségének meg­sértésével áll elő, akkor a keresetveszteség, illetve mun­kaképesség-csökkenés százalé­kos mértélcétöl függetlenül fe­lel a vállalat. Kifejti a bíró­ság, hogy a dolgozó a megbe­tegedése előtt a gyárban teljes értékű munkát végzett. Tehát önmagában az egészségi álla­pota, szervezeti adottsága foly­tán nem következett volna be keresetveszteség-csökkenés. Betegsége, majd rokkantsága kétségtelenül azért következett be, mert nem tartották be a munkahelyen az előírt baleset- védelmi, illetve óvó rendsza­bályokat. Emiatt pedig a vál­lalat a teljes kárt köteles megtéríteni. Megnyílt a Pálvölgyi cseppkőbarlang Egyéves szünet után szom­baton isimét megnyílt a fővá­ros egyik legérdekesebb ter­mészeti kincse, a Pálvölgyi cseppkőbarlang. A barlangot a közelmúltban az Országos Ter­mészetvédelmi Hivatal vette kezelésbe, felújította az el­avult világítást, s a látogatók­nak még kényelmesebb, biz­tonságosabb körülményeket te­remtett a több mint egy kilo­méter hosszú alagútrendszer­ben. Az évezredek alatt kép­ződött különös alakzatú cseppköveik várhatóan nem­csak a hazai természeíkedve- lő közönségnek nyújtanak új­ból látványos szórakozást, ha­nem idegenforgalmi vonzerő is lehet. ismét a s ital Vizsgálat egy tűzhalál ügyében Düledező viskó áll a döm- södi Vasút-tanyán. Innen már alig látszanak a házak, csak a kunsági síkság havas világa pillant a jövevényre. Itt élt az 57 éves Csányi Jó­zsef éjjeliőr az 51 éves Dénes Józsefnével. Házuk táján ka­csát, libát neveltek, segítet­tek mások földjének meg­művelésében, ezért terményt kaptak. Égő test December 12-én Csányi Jó­zsef munkahelyén' szabadna­pos volt. Ügy döntöttek tehát élettársával, hogy egy két­ÚJ BELYEGSOR A Magyar Posta új bélyeg- sorozatot és portóbélyegeket hoz forgalomba. Az új bályegisarozat a belg­rádi úszó-, műugró és vízilab­da-, valamint a tamperei ka­jak-kenu világbajnokság ma­gyar helyezettjeit ábrázolja. A 40, 60, 80 filléres, valamint az 1.20, 2, 4 és 6 forintos címle­tekből álló „Vízisport világ- bajnokságok” sorozat több szí­nű offset nyomással a Pénz­jegy Nyomdában készült, Ver­tei József grafikusművész ter­vei alapján. Az új portó-bélyeg sor 20, 40, 80 filléres, 1, 1.20, 2, 3, 4 fo­rintos névértékekből áll, két­színű nyomással GdZ Ferenc grafikusművész tervei alapján az Állami Nyomdában készült. Jubilál a tanácsadás RÖVIDESEN TÍZ ÉVE lesz, hogy a Pest megyei Hírlapban hívtuk fel ol­vasóink figyelmét a szerkesztőség in­gyenes jogi tanácsadására. Arra gon­doltunk, hogy ne csak a betűk révén szóljunk egymáshoz, hanem kerüljünk még közelebb, s ha kell, nyújtsunk se­gítséget is a hétköznapok kisebb-na- gyobb problémáiban. A tíz esztendő alatt sokszor voltak kellemes, de ked­vezőtlen tapasztalataink is. Olvasóink is bizonyára elmondhatják ugyanezt. Mi akkor voltunk igazán elégedettek, ha egy-egy levélírónknak kielégítő választ adhattunk. Az viszont nem esett jól, amikor valaki lapunkat akarta felhasz­nálni kétes vagy nem egészen jogos ügyének kedvező eldöntéséhez. Termé­szetesen ilyenhez nem adtunk segítsé­get. Az sem esett jól, amikor évekig elhú­zódott ügyben jöt.ek hozzánk és jó órás tárgyalás után csak a végén vallotta meg a panaszos, hogv amit elmondtunk, mindazt tudja már, hiszen mindenütt elutasították. Az ilyen ravaszkodó ta­nácskérő csak arról akart meggyőződni, hogy jogszerű-e az elutasító határozat. Ez nem illő dolog. BESZÉLJÜNK azonban inkább a kel­lemesebb tapasztalatokról. Jólesően Ír­hatjuk ide a sok közül Nagy Lászlóné tápiószelei kismama köszönő sorait. Idé­zünk leveléből: Gyermekgondozási segélyemmel kapcsolatban nemrégiben behívattak a Ceglédi Állami Tangazdaság tápiószelei kerületének irodájába, s közölték velem, hogy egy évre visszamenőleg kifizetik részemre a gyermekgondozási segélyt. Utána is folyamatosam kapom az össze­get, amíg igényjogosultságom fennáll. Ezúton köszönöm intézkedésüket.” Jó érzés most visszatekinteni ilyen le­velek tükrében egy évtized munkájá­ra. Arra, hogy sok olvasónk lett egy­ben barátunk is. Fiatalnak, idősnek, kisgyermekes anyáknak, nyugdíjasok­nak sokszor voltunk segítségére, mert bizonytalanok voltak jogaik gyakorlásá­ban, s abban, hogy mi illeti meg őket és mi nem. Mi igyekeztünk a bizony­talanságot megszüntetni. Ha kellett, vi­tába szálltunk a munkáltatóval, ha kel­lett, a dolgozóval. A vállalatok, mun­káltatók dicséretére szolgáljon, hogy ál­talában nyomban kiküszöbölték a hibá­kat, mihelyt rámutattunk arra. SOKSZOR elnéztük a tanácsadó elő­terében üldögélőket. Fáradtan várakoz­tak a kis szobában. Idősek, fiatalok, nők férfiak, jól öltözöttek s kevésbé jól, munkások, parasztok értelmiségiek. Egyben mégis megegyeztek. Mindany- nyian emberi igazságra vártak. Ezért utaztak, ezért kértek szabadságot vagy gyári kilépőt. Néhányan nem is annyira tanácsért jöttek, haném jólesett elpanaszolni ba­jukat. Kétségtelenül: a kibeszélés jó érzés. Éltek is ezzel a lehetőséggel ol­vasóink. Sokszor kellemetlen dolgokat is vé­gighallgattunk. Családi konfliktusokat, ahol az ügynek nem is á jogi, hanem emberi oldala került előtérbe. Ilyenkor is gyámolítani igyekeztünk a hozzánk fordulókat, vagy éppen felhívni a fi­gyelmét arra, ha véleményünk szerint sincsen igazuk. Elhoztak hozzánk olyan ügyiratot is, amelyből az derült ki, hogy panaszo­sunk a közvetlen szomszédját azért je­lentette fel, mert onnan az esővíz át­folyt hozzá. Amikor rákérdeztünk, nyomban megállapítottuk, hogy a pa­naszos meg sem kísérelte közös egyet­értéssel rendezni r vitát. Volt, aki azért jelent meg tanácsadáson, mert az államigazgatási szerv nem adott igazat neki. Szomorú, de gyakori volt az olyan eset is, amikor ugyanabban a házban lakók között késhegyig menő torzsalko­dásról beszéltek. Például egy szekrény elhelyezése miatt, hónapokon keresztül foglalkoztatták az illetők a tanácsi szer­veket, bíróságokat. Vagy mit mondhat­tunk annak a »panaszosnak, aki azért keresett fel bennünket, mert sérti a fü­lét, ha a szomszédja a gyermekét fü­röszti és a fürdőkádba vizet ereszt. Mi­csoda mondvacsinált indokok ezek! TÖBB TÜRELEMMEL, megértéssel, kölcsönös segítséggel maguk között ren­dezhetik az ilyenek az együttélésüket, ahelyett, hogy különböző helyekre fut­kosnának, és szüntelen foglalkoztatnák a hatóságokat, embertársaikat. Azt is tapasztaltuk, hogy államigaz­gatási szerveink derekasan helytállnak a notórius perlekedőkkel szemben, mert általában a jogszabályoknak megfele­lően döntik el ügyeiket, Elmarasztal­nunk csak azokat lehet, akik önző és közösségellenes céljaik elérésére esz­köznek kívánják felhasználni az álla­mi szerveket és a sajtót is. Általában az emberek egymás közti viszonyáról, jő kapcsolatairól számol­hatunk be, összegezve ez a tapasztala­tunk. A sokezer panaszosból esek néhá­nyan voltak olyanok, akikről az a vé­lemény alakult ki, hogy semmibe veszik a társadalmi együttélés szabályait, ők maguk azok, akik felzaklatják környe­zetük nyugalmát, és ezzel hosszú időn át foglalkoztatják az állami szerveket. AMIKOR a tanácsadó szoba egy-egy szerdai napon este 8 óra körül kiürül, a tanácskérők nyugodtabban szállnak vonatra és utaznak haza. Bizakodnak, s velük együtt a tanácsadó is, aki jól­eső érzéssel nyugtázza, hogy nem volt hiábavaló annak a napnak a munkája sem. Dr. Molnár József, a Pest megyei Hírlap jogi tanácsadója tesítette a Pest megyei Rend­őr-főkapitányságot, s a bűnügyi osztály életvédelmi alosztá­lyáról bizottság szállt ki. Csányi József egyebek kö­zött elmondta, hogy Dénesné mindig rétegesen öltözködött, s legalul általában egy nylon blúzt viselt E ruhadarab jel­legzetesen összezsugorodott égett maradványait megtalál­ták. -i A tűzfészek A következő tisztázandó kérdés: hogyan kapott lángra Dénesné ruhája. Rendkívül nehezítette a körülmények tisztázását, hogy a kérdéses napon Csányi részeg volt, csak azt tudta elmondani, hogy Dénesné begyújtani ké­szült, s miként mindig, most is, pertóleummal öntötte le a tűzhelybe gyömöszölt és ha­muval meghintett papirt. A tűzszakértő megállapítása sze­rint a tűzfészek az asszony ruhazsebe volt. Eszerint te­hát arra lehetett Következ­tetni, hogy az erősen ittas Dér nesné sikertelenül kísérlete­zett a begyújtással. Egyik gyu­fát a másik után lobbantotta lángra, és az elhasznált, vagy esetleg még parázsló gyufa­szálakat visszatette a doboz­ba. Elképzelhető, hogy .az egyik ilyen izzó gyújtófejtől az egész gyufásdoboz belob­bant, és hirtelen meggyújtotta Dénesné nylon blúzát. A vizsgálatba egyébként or­vosszakértőt is bevontak, aki egyértelműen *oz égési sebe­ket jelölte meg a halál oka­ként. Az adatgyűjtés, a hely­szín alapos kriminalisztikai vizsgálata, és a szakértők be­vonása így megnyugtatóan rögzítette, hogy bár Dénes Józsefné valóban gyanús kö­rülmények között halt meg, nem bűncselekmény áldozata volt. Pless Zsuzsa SOROZ A TG YAR TAS Hallókészülék - szemüvegkeretben Az esztergomi Granuvius gyár jövőre fokozza a hallás­javító készülékek gyártását. A fiatal esztergomi vállalat a nagyothalló emberek régi kí­vánságát teljesítette, amikor négy évvel ezelőtt megkezdte azoknak a különleges szem­üvegkereteknek a gyártását, amelyek szárába beépítették a miniatürizált hallásjavító be­rendezéseket. Ezek a fém-mű­anyag kombinációjú, alig 5 dekányi súlyú keretek még a közepes hallásveszteséget is tökéletesen pótolják, mert százszorosára erősítik fel a hangot. Sorozatban gyártják már a kicsiny, kifli alakú, haj mögé rejthető készüléket is. Ezeket a közepesnél jóval erő­sebb hallásveszteségben szen­vedők is jól tudják használ­ni. Jövőre, egy osztrák céggel együttműködve, megkezdik a hagyományos dobozos készü­lékek gyártását is. Ezek ol­csóbbak, s nagyobb teljesít­ményűek, mint az említett tí­pusok. Jövőre tehát már hatféle típust gyártanak, és ehhez kü­lön üzemrészt alakítanak ki. A termékek egy részét az NDK-ba exportálják. A VÁCI TAURUS GUMIGYÁR FELVÉTELRE KERES gépjármű-lakatost, gépjármű-villamossági szerelőt, három műszakba, betanított és segédmunkára férfi dolgozókat. Felvilágosítást ad a munkaügyi osztály: Vác, Derecske dűlő 1. — Újításból találmány. Több mint 220 ezer Ft meg­takarítást eredményez évente Tonecz Lajosnak, a váci Forte Gyár laboránsának és Surák Pál mérnöknek egy újítása, amelyet néhány hónappal ez­előtt találmányként is beje­gyeztek. A MULTICAR gépjármúcsalád minden típusának nagyjavítását rövid határidőre, garanciával vállalja i MEZŐGÉP Monor-Ceglédi Gyáregysége 2700 Cegléd. Külsö-Kátai út Telefon: 259. 768. I [ kerekű kordéval bemennek i a faluba a nekik járó két ! zsák kukoricáért. A terményt | elhelyezték a kordén, majd- j haza indultak. Ütközben azon­ban különböző házakhoz be- ! tértek inni. Otthon, ahogy le- ! rakták a kukoricát, még it- i tak, ráadásként a korábbi, | kicsinek nem mondható mennyiségre. Csányi azután vagy 15—20 percre kiment m levegőre. Mikor visszatért, rettentő látvány fogadta. Dé- nesné a tűzhely előtt feküdt, s lángolt a ruhája. A férfi hirtelen ráhajította a bevetet­len ágy végén heverő télika­bátot. Ahogy a tűz elfulladt, Csányi ágyba fektette a sú- ; lyos égési sebeket szenvedett asszonyt. — Vizet! — jajgatott Dé- nesné. Csányi József az első kérle- lésnek engedelmeskedett, má­sodszorra azonban nem tud­ta, mitévő legyen. Arra gon­dolt — valahol hallotta —, ha vizet ad, esetleg többet árt, semmint használna. — Ha nem adsz vizet, ké- j rek a borból! I — A bor... hiszen tudod, elfogyott! Orvost hívok, az majd segít. I — Ne menj el, ne hagyj magamra — nyöszörgött Dé- nesné. Reggelre meghalt. Iluliafoszlányok A Ráckevei Járási Rendőr- kapitányságtól kiszálló bizott­ságnak különös helyzetre kel­lett magyarázatot találnia: gyanús volt, hogy a helyiség­ben semmifajta égési nyomot nem találtak, az asszony mégis összeégett. Gyanús volt az is, hogy a mellényszerű ruha, amelyet a férfi a nőről levett, csak belülről égett meg. Minderre tekintettel a já­rási rendőrkapitányság a gya­nús halál körülményeiről ér-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom