Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-22 / 299. szám

* PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLEPI JÁRÁS XVII. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM 1973. DECEMBER 22., SZOMBAT A SZAKMAKÖZI BIZOTTSÁG RENDEZESEBEN Továbbképzés — társadalmi ellenőröknek Sokat tesznek a fogyasztók érdekeiért Gyakran tapasztalhatjuk magunk is vásár ias közben: sokan vannak, akik hivata­losan, sőt, társadalmi mun­kában tevékenykednek a fo­gyasztók érdekvédelmében. A társadalmi ellenőröknek sza­vuk van a kereskedelmi dol­gozók munkakörülményeinek alakításában, az ár- és áru- ellenőrzés során, a minőség- ellenőrzésben. A SZOT el­nöksége a múlt év nyarán ha­tározatot hozott, amely sze­rint a társadalmi ellenőrök tevékenységükkel még töb­bet tehetnek a fogyasztók ér­dekvédelmében, a kereske­delmi ellenőrzésekkel. Azt, hogy felelősségtel­jes munkájukat hozzáér­téssel folytathassák, éven­te továbbképzéssel se­gíti a Szakszervezetek Szakmaközi Bizottsága. Cegléden, a Kossuth Szálló pálmakertjében ezekben a napokban került sor a to­vábbképzésre, melyen a szak­maközi bizottság és a városi tanács kereskedelmi felügye­letének ellenőrei közül több mint ötvenen részt vettek. A társadalmi ellenőrzés po­litikai és társadalmi jelentő­ségéről Kéthelyi István, az SZMT közgazdasági bizott- ságvezetője és Budai István területfelelős tartott tájékoz­kenységet megalapozzák, A nap folyamán élelmiszer- és háztartási boltok, vegyiáru és húsüzletek ellenőrzési for­máival és általános tudniva­lókkal ismerkedtek a tanfo­lyam hallgatói. A továbbkép­zés második napján Tóth Imre, a Pest megyei Ven­déglátóipari Vállalat, ceglédi területvezetője tartott elő­adást. majd az Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat képvi­selője az iparcikküzletek el­lenőrzésével kapcsolatos tá­jékoztatója hangzott el. Dél­után az árutárolás és a keres­kedelem dolgozóinak higié­niájáról a KÖJÁL szakor­vosa tartott ismertetőt. E. K. Mar kötik a szerződéseket Háromszáz vagon almát exportáltak Több gyümölcs a kiskertekből Az utóbbi esztendőkben j Cegléd és környéke, a belföldi 1 ellátást segítve, évről évre részt vesz a gyümölcsexport­ban is. Kollár Józseftől, az ÁFÉSZ felvásárlási osztályának veze­tőjétől megkérdeztük, hogy az 1973-as esztendőben miként alakult a gyümölcstermesztés, a felvásárlás és az exporttevé­kenység? — Az idei esztendő jó köze­pes termést adott — mondotta. — A felhozatal növekedésében már az újabb gyümölcsfa­telepítések eredményei is kez­denek megmutatkozni. A gyü­mölcstermesztésben kitűnik a Budai út és Csemő környéke. A házikertek termése is jelen­tős felhozatalt nyújt. Az új hétvégi kertekben ugyancsak évről évre több fiatal fa fordul termőre. — A termelőknek igyek­szünk kedvező átvételi árakat biztosítani, ami növeli a ter­melőkedvet és nagymértékben fokozza a gyümölcsfaápolási tevékenységet. Bizonyítja ezt, hogy most már a kistermelők legnagyobb része is féregmen­tes almát termel. — Az idén a legtöbbet al­mából kaptunk, melynek mennyisége megközelítette az 500 vagont. A felvásárolt alma egy részét belföldön < értékesí­tettük, több mint 300 vagon exportra ment, részben szo­cialista, részben nyugati orszá­gokba. Nagy exportunk volt kajszibarackból és az üveg­meggyből is jutott külföldre. — Az 1974. évi termés érté­kesítésére már kötjük a szál­lítási szerződéseket a kül- és belkereskedelmi vállalatokkal és a Nagykőrösi Konzerv­gyárral. K. L. Javuló la köss Égi szolgáltaiás A lakossági szolgáltatás ér­téke Cegléden a legutóbbi statisztikai felmérés szerint 63 millió forint: egy lakosra ebből 1658, ipari és javító szolgáltatásból pedig 526 fo­rint jut. Főként az elektro­mos és háztartási eszközök ja­vítása jelent sokat. A Monori Mezőgép Vállalat Ceglédi Gyáregysége felvesz hegesztő, lakatos, esztergályos es motorszerelő szakmunkásokat. Jelentkezés: Cegléd, Külsó-Kátai út. RESZT VESZ A KÖZÉLETBEN Á nyársapátiak orvosa Tudásáért, emberségéért becsülik! A korai téli szürkületben a nyársapáti orvos a garázsban kocsijával bíbelődik. Két he­lyen is várják, a széles határ két egymástól távol eső tanyá­jában. Jó lenne hosszasan el­beszélgetnünk vele faluról, ta­nyáról, hivatásról, közös és személyes dolgokról, ám a be­tegeket nem lehet sokáig vá­rakoztatni, így rövidre fogjuk a beszélgetést. Gyógyszerész is Dr. Gyáfrás Sándor, a nyárs­apátiak orvosa, kétezerszáz személyt lát el. A délelőtti rendeléseken általában har­minc-harmincöt beteg keresi fel. Egy influenzajárvány ide­jén volt a legtöbb páciense: akkor egy nap hetvenen kér­ték segítségét. Délután a fek­vőbetegeket látogatja meg, a többi időt a kötelező admi­nisztrációra, a gyógyszerek beszerzésére fordítja. A községben nincs gyógy­szertár, így az orvos feladata, hogy a rendelőben kéznél le­gyenek a megfelelő fatjájú és mennyiségű orvosságok. A ké­zipatika az orvosságok nagy részét tartalmazza, azonban a szűkös hely miatt csak kis mennyiséget tarthat magánál, ebből adódik, hogy hetenként KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁN VÁSÁRLÓINAK AZ ÉRDÉRT VÁLLALAT NAGYKŐRÖSI 7 A KÍ ZELTE 1974-ben, a Dózsa György úti telepünkön fenyő-fűrészáruk, lombosfq-bútorlapok, enyvezett és farost színes lemezek, dekoritlemezek és nyílászáró szerkezetek, parketták bő választékával várjuk tisztelt vevőinket. kétszer is fel kell keresnie a gyógyszertárat. Ha kap még egy szekrényt, annyi medici­nát hozhat magával, amennyi csak tíz nap múlva szorul pót­lásra. Egyedül A betegek ezen a vidéken is olyanok, mint máshol. Többsé­gük végrehajtja az orvosi elő­írásokat, de néhányan itt is akadnak, akik önfejűségükkel nehezítik saját gyógyulásukat. A falu tiszteli, szereti orvosát. A megbecsülés jele az is, hogy általában alkalmazkodnak a szabályokhoz: többnyire a rendelési időben jelentik be a fekvőbeteget, csak indokolt esetben zavarják vasárnap és a pihenés óráiban. (Igaz, volt olyan eset is, amikor valaki vasárnap délután állított be vérnyomást méretni.) Amelyik településnek csak egy doktora van, ott arra az egyre hárul minden teendő. Hosszú lenne elsorolnunk mindegyiket. Mint iskolaorvos, elvégzi a kötelező szűrővizs­gálatokat, az óvodásak köré­ben is. Szemmel tartja az üze­mi dolgozókat, évente egyszer megvizsgálja azokat a tsz-be- lieket, akik a növényvédő sze­rekkel foglalkoznak. Havonta jön szakorvos a községbe, terhestanácsadást tartani. Egy alkalommal el­látogat a gyermekszakorvos is. A közbeeső időszakokban Gyáfrás doktornak kell fog­lalkoznia a kisgyermekekkel. Ezeket az alkalmakat hasz­nálja fel a kötelező és az ajánlott védőoltások lebonyo­lítására. Az orvost védőnő és körzeti ápolónő segíti mun­kájában. Az ímoki munkakör pillanatnyilag betöltetlen, ezt a feladatot is az ápolónő lát­ja el másodállásban. Előadások, tanácstagság Ám még mindig nem ért véget az orvosi teendők sora. A negyventagú Vöröskereszt- alapszervezetnek a doktor az elnöke. A véradás jól sikerüli a községben, az iskolások a vetélkedőn járási másodikok ! ettek. Néhány ismeretterjesz­tő előadás megtartására is felkérik. Szó volt a gyermek- betegségekről, a családterve­zésről, fogamzásgátlásról, a pedagógusok körében a ser­dülőkor szexuális problémái­ról. Általában egy-egy kisebb közösség kéri fel valamely témakör ismertetésére. Az is­kolában biológiaórát tart ese­tenként, részletesebben meg­ismertetve a diákokat a tan­anyaghoz kapcsolódó kérdé­sekkel:' Gyáfrás doktor egy tanyai körzet lakóinak tanácstagja. j Ezekben a napokiban tanács- | tagi beszámolójára . készül, j Két és fél éve él Nyársapá- j ton, mely az első munkahe- | lye. Felesége ott pedagógus, j most éppen két kisgyermeké- I vei az anyáknak járó szabad­ságot tölti. Az orvos csöndes, kevés szavú ember. Szeretik a köz­ségben. Szabad óráit a köny­veinek és szaklapoknak szen­teli, de nyitva az ajtaja egy- egy sakkjátszmára, kártya­partira a barátok előtt. ★ Még ennyi idő után is, ha megszólal a csengő, sohasem arra gondol, hogy ismerős vagy jó barát érkezik, hanem az első gondolata ez: bizto­san segítséget kell nyújtania valakinek. Tamasi Tamás idegenben nem ment a játék Meg kell erősíteni a szakcsztüfyvezetést A jövőben jobb eredményekre törekednek Az idei férfi kézilabda NB I B legjellemzőbbje a rendkí­vüli kiegyensúlyozatlanság volt. Négy csapat a feljutást jelentő két helyért, a többi nyolc pedig a kiesés ellen küz­dött. A Ceglédi Építők együt­tesét, egy-két héttel a bajno­ki rajt előtt, az NB II legjobb másodikaként osztották be az NB I B-be, így már nem volt mód az erősítésre, a meglevő játékosokkal vágtak neki az 1973. évi feladatoknak. Az eredmény ismert: a ceglédiek, 20 ponttal, kiestek. A felju­tást végül a VM Egyetértés és a Dunakeszi harcolta ki, ez utóbbi 28 ponttal. ★ A szakvezetés az idény előtt a 18 pont megszerzését, vagyis a bennmaradást tűzte ki cé­lul. A csapat a pontszerzési tervet túl is teljesítette, csak­nem 50 százalékos teljesít­ményt ért el, és mégsem tu­dott meggyökeresedni az NB I B-ben. A mezőny rendkívül tömör­ségét bizonyítja, hogy a sereg­hajtók a következő pontszá­mokat szerezték: 7. Békéscsa­ba 22 pont, 8. Szeged 21 pont, 9. Miskolc 21 pont, 10. Tata­bánya 21 pont, 11. Cegléd 20 pont, 12. (messze elmaradva) Budakalász. Az utolsó három helyezett búcsúzott az osztály­tól, a tatabányaiak rosszabb gólkülönbségükkel végeztek a 10. helyen. A felsorolt csapatok — de még az 5. és 6. Székesfehérvár és Komló is — szinte az egész évben, de főleg ősszel, óriási harcot vívtak egymással, vé­gül az utolsó forduló döntött. Otthonukban a vetélytársak győztek, a ceglédiek Székes­fehérvárott, kiegyenlített első félidő után, vereséget szenved­tek. A játékosokat nem lehet elmarasztalnunk, hiszen min­dent megtettek, ami tőlük telt. Győzelmeinek zömét, nyol­cat, Cegléden szerezte a gár­da, továbbá két döntetlent ért el (Szeged, Dunakeszi), vala­mint egy vereség is becsúszott a TFSE ellen, s végeredmény­ben ez a találkozó döntötte el a kiesés sorsát. Az őszre ki­sorsolt találkozót előrehozták, tavaszra. A TFSE akkor 14 mérkőzést játszott le, 22 pon­tot szerzett, őszre maradt nyolc találkozója, amelyeken viszont már csak négy pontot sikerült gyűjtenie. Játékosál­lományában az iskolai év be­fejezésével változások követ­kezteti be: szinte biztosra ve­hető, hogy ősszel a ceglédiek győzte* volna. Az őszi fordulóban az Épí­tők, egy-két hazai taiáiKozotól eltekintve, kimagasló teljesít­ményt nyújtott: legyőzte a VM Egyetértést, a Jrécsi Bá­nyászt, a Békéscsabát, egye­dül a Tatabánya ellen játszott gyengébben, de akkor is sike­rült nyernie. Idegenben általában nem ment a játék. Legfájóbb a Miskolc ellen elszenvedett ve­reség. Egyedül Budakalászon sikerült pontot szereznie, de ez a győzelem küzdelmes, dur­va mérkőzésen született. Egyénileg Szabó kiemelke­dett társai közül, a góllövő­listán is az NB I B három leg­jobbja közé került. A többiek hullámzó' teljesítményt nyúj­tottak, tudtak nagyon jól, de kiábrándítóan is játszani. Külön dicséret illeti a játé­kosokat, akik végig sportsze­rűen küzdöttek: ezt bizonyít­ja, hogy a sportszerüségi ver­senyt ők nyerték meg, 30 ponttal megelőzve a másodi­kat. A jövő évben a jobb, ered­ményesebb szereplés érdeké­ben feltétlenül meg kell erő­síteni a szakosztályvezetést. Eddig lmregi Ferenc volt a mindenes, 1974-től segítőtár­sakat kell mellé állítani. Egy­két poszton erősítésre van szükség, s akkor bizonyos, hogy a lelkes szurkolóknak sok örömük lesz az Építők ké­zilabdacsapatában. ★ A városban szóbeszéd, hogy több játékos leáll, nem foly­tatja a játékot. Sokuknak va­lószínűleg a kiesés okozta el­keseredés sugallta ezt az el­határozást. Tájékoztatás vé­gett lmregi Ferencet kerestük fel: — Közönségünk aggodalma jogos, többen kijelentették, hogy nem folytatják tovább. Remélhetőleg változtatnak szándékukon, mindenkiben győz a csapat és a sport sze- retete. A következő napokban összehívjuk a fiúkat, rendez­zük a sorokat. Bízom abban, hogy mindenki játékra jelent­kezik, s akkor 1974-ben harc­ba szállhatunk a bajnokság megnyeréséért. Ungureán László Az elsők mär beköltöztek A napokban még egymást érték a bútort szállító autók, járművek ez előtt a szép, új ház előtt, amelyet a Ceglédi Építőipari Vállalat készített, szemközt a ceglédi vasútállo­mással. A szalagház egyik felébe á lakók már beköltöztek, s hamarosan sor kerül to­vábbi lakások átadására is, Apáti-Tóth Sándor felvétele; I tatót, a rendeleteket Revucz- ky Gyula, Cegléd kereskedel­mi felügyelője ismertette. A ceglédi üzemek, vállala­tok és más munkahelyek ve­zetői megértették a tovább­képzés fontosságát, és lehe­tőséget adtak a társadalmi el­lenőröknek arra, hogy azon részt vegyenek, hiszen jövőre csak az kaphatja meg ellenőri igazolvá­nyát, aki a tanfolyamot elvégezte. j Az első napon a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat igazga­tója, Fekete Lajos, tartott előadást, ismertetve a szabá­lyokat és a szabványokat, me­lyek a kereskedelmi tévé-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom