Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-22 / 299. szám

Mi A nehézipari beruházások helyzete, bérpolitikai intézkedések a Minisztertanács ülésének napirendjén A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács pénteken ülést tartott. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke tájékoztatta a kor­mányt a Todor Zsivkov vezet­te bolgár párt- és kormány- küldöttség december 3—7 kö­zött Magyarországoji tett láto­gatásáról. A tárgyalások a testvéri barátság és a kölcsö­nös egyetértés szellemében folytak, s minden kérdésben teljes nézetazonosság nyilvá­nult meg. A küldöttségek meg­állapították, hogy a két ország kapcsolatai eredményesen fej­lődtek és úgy határoztak, hogy azokat minden téren tovább szélesítik. A kormány a jelen­tést jóváhagyólag tudomásul vette. Lázár György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese tájékoz­tatást adott a KGST végrehaj­tó bizottságának december 11 —13 között Moszkvában meg­tartott 65. üléséről. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudo­másul vette, és megbízta a nemzetközi gazdasági' kapcso­latok bizottságát, hogy az ülé­sen elfogadott ajánlásokból eredő hazai feladatok végre­hajtására a szükséges intézke­déseket tegye meg. A nehézipari miniszter tájé­koztatta a kormányt a nagy erőművek beruházásainak helyzetéről. A jelentés megál­lapította, hogy nagy erőfeszíté­sek történnek a Duna menti, az inotai és a tiszai erőművek építési, szerelési és bővítési, valamint a paltsi atomerőmű előkészítő építészeti munkála­tainak határidőre történő el­végzésére. A feltételek biztosí­tottak ahhoz, hogy Pakson az első atomreaktor 1980-ban, azt megelőzően pedig más erőmű­vek is megkezdjék működésü­ket, többek között 1974. vé­géig befejezik az inotai gáz­turbinás csúcserőművet. A kormány a jelentést tudomá­sul vette, és felhívta az érde­kelt minisztereket, hogy a be­ruházások időben történő befe­jezése érdekében tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Az igazságügyminiszter, va­lamint az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke javaslatot tett a szállítási szerződésekről szóló rendelet módosítására. Ennek értelmében o szerződé­sek megváltoztatásával nem lehet az árakat indokolatlanul emelni. A kormány úgy hatá­rozott, hogy egyéb intézkedé­sek mellett a szerződéseket és árfelemelés esetén a módosí­tásokat is írásban kell rögzí­teni. A módosításnak — a szerződés törvényességének el­lenőrzése érdekében — tartal­maznia kell azokat az adato­kat, amelyek az áremelkedést indokolják. A Minisztertanács megtár­gyalta a munkaügyi miniszter előterjesztését az államigazga­tási és igazságszolgáltatási dol­gozók munkajogi helyzetéről. Az ilyen munkakörben dolgo­zók közhatalmi funkciót gya­korolnak, illetve annak elldlá- sában közreműködnek, tevé­kenységük közvetlenül érinti az állampolgárokat. Magas fo­kú erkölcsi, szakmai és politi­kai követelményeknek kell te­hát megfelelniük. A kormány rendeletben szabályozta az ál­lamigazgatási és igazságszol­gáltatási dolgozók munkavi­szonyának egyes kérdéseit, s elfogadta az egységes bérrend­szerükre vonatkozó előterjesz­tést is. A korpótlék megszűnik, összegével az alapbért kiegé­szítik. Az alapbért a munká­ban eltöltött idő elismerése­ként háromévenként automati­kusan emelik. A bérrendszerek egységesítésével párhuzamo­san 1974. július 1-ével bér­emelésre kerül sor a tanácsi szerveknél, a Központi Statisz­tikai Hivatal, a népi ellenőr­zés és a társadalombiztosítás területi szerveinél, valamint az igazságszolgáltatás területén a nem bírói és ügyészi munka­körben dolgozóknál. Az egyes területeken már korábban be­vezetett rendszerhez hason­lóan. meghatározott mérték­ben, főtanácsosi és tanácsosi címet létesítenek. A kormány mindkét előterjesztést elfogad­ta. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a munkaügyi miniszternek a kutatóintézeti dolgozók bér­emelésére és egységes bér­rendszerük bevezetésére vo­natkozó előterjesztését. Az 1974. április 1-től esedékes béremelés közel 30 000 kuta­tót, munkást és alkalmazot­tat érint. A bérrendszer egy­ségesítése érdekében a kor­pótlék megszűnik, összegét az alapbérhez csatolják. Az alapbért háromévenlcént meg­határozott összeggel automa­tikusan emelik, A bértételeket úgy kell megállapítani, hogy azok az összehasonlítható te­rületek munkaköreivel össz­hangban legyenek. A kormány felkérte a Szakszervezetek Or­szágos tanácsát, hogy a mun­kaügyi miniszterrel és a pénz­ügyminiszterrel egyetértésben segítse a bérpolitikai intéz­kedés végrehajtását. A kormány a honvédelmi miniszter előterjesztése alap­ján módosította a hadköte­lezettséget teljesítők érdek­védelméről szóló rendeletét. Az életszínvonal emelését szolgáló intézkedésekkel össz­hangban 1974. január elsejé­től a családi segély összege jogosultanként havi 200 fo­rinttal emelkedik. A kormány megtárgyalta és elfogadta a közlekedés- és postaügyi, a pénzügy- és mun­kaügyi miniszter előterjesz­tését a közületi szervek sze­mélygépjárműveiről hozott rendelkezések végrehajtásá­ról. Ennek eredményeként ja­vult a közlekedés munka­erőhelyzete, a közületi gép­kocsik száma a tervezett sze­rint csökkent, ugyanakkor emelkedett a szolgáltató gép­kocsik száma. A kormány úgy határozott, hogy csökkenteni kell a szolgáltató személy- gépkocsik számát is, ezért a személygépkocsikra engedé­lyezett szolgáltatási jogcíme­ket 1974 első félévében felül kell vizsgálni. A kormány a jogtalan igénybevétel megaka­dályozására szigorúbb ellen­őrzést rendéi el. Az üzleti gépjárművet szabálytalanul használók a jövőben az ön­költség megtérítésén felül ki­lométerenként 10 forint bün­tetést fizetnek. A Minisztertanács megtár­gyalta a munkaügyi miniszter, valamint a Központi Statisz­tikai Hivatal és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság el­nökeinek jelentését az azonos munkakört betöltő nők és fér­fiak közötti egyenlő bérezés érvényesüléséről. A jelentés megállapítja, hogy a közpon­ti bérintézkedések és a válla­lati bérgazdálkodás fejlődé­sének eredményeként jelen­tősen csökkent az azonos munkát végzőknél a nők és a férfiak bérezése közötti el­térés. Helyenként még ta­pasztalható azonban kisebb- nagyobb indokolatlan megkü lönböztetés. Az indokolt kü­lönbséget a szakképzettségben, a munka nehézségeiben és körülményeiben meglevő el­térések okozzák. A kormány úgy határozott, hogy központi intézkedésekkel, bérpreferen­ciákkal és átgondolt vállalati bérgazdálkodással elő kell se­gíteni az azonos jellegű mun­káknál a nők és a férfiak kö­zötti béraránytalanságok fo­kozatos, gyors ütemű meg­szüntetését. Szükséges az in­dokolt béreltéréseket kiváltó okok fokozatos felszámolása is. A kormány felkérte a tár­sadalmi szerveket és tömeg­szervezeteket, hogy a határo­zat megvalósítását segítsék elő. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter jelentést tett a Velencei-tó fejlesztési programjának 1971—1973. el­ső féléve közötti időszak­ban történt végrehajtásáról. Számos beruházásra került sor, amelyek az üdülők kul­turált pihenését és szórako­zását szolgálják. Jelentős munkálatok folytak a tóme­der szabályozása, az iszap el­távolítása, a nádirtás, a vízszintszabályozás, az er­dősítés és a vízellá­tás biztosítása érdekében. A fejlesztést a következő években is tervszerűen vég­zik, ugyanakkor a miniszté­rium megkezdte a következő ötéves tervidőszakra szóló fejlesztési elképzelések kidol­gozását. A kormány a jelen­tést elfogadta. A munkaügyi miniszter jelentést terjesztett a kormány elé az államigaz­gatásban dolgozó vezetők to- vábblcépző tan folyamairól és javaslatot tett a kormánynak azok továbbfejlesztésére. Az eddigi tanfolyamok jól szol­gálták a továbbképzési célo­kat, hasznosak voltak. Ha­tékonyságuk fokozása érde­kében szükséges a tematika további korszerűsítése. A Mi­nisztertanács a jelentést jóvá­hagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megvi­tatta és elfogadta a saját, to­vábbá a kormány bizottságai, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, valamint az Orszá­gos Ifjúságpolitikai és Okta­tási Tanács 1974. első félévi munkatervét. A kormány ezután ügyeket tárgyalt. egyéb Nyolc községben javul az ellátás Új sütőüzem Pilis vörös váró tt Üj, korszerű sütőüzemet nyitott a Pest megyei Tanács IV. számú Sütőipari Vállalata Pilisvörösváron; 1968 óta az ötödiket. Az avató ünnepségen megjelent Novák Béla, az MSZMP Budai járási Bizott­ságának első titkára, ország- gyűlési képviselő, dr. Gaál Lajos, a megyei tanács osz­tályvezetője is. Novák Béla avatóbeszédé­ben kiemelte, hogy az alapkö­vet másfél évvel ezelőtt he­lyezték el, és az érdi Építőipa­ri Szövetkezet jó munkájának eredményeként az ígért határ­időre átadhatták az üzemet. A korszerű, 13 millió forin­tos költséggel épült sütöde — három modern, olajtüzelésű kemencéje nyolc község — a helybeliek, illetve Solymár, Pilisszentiván, Üröm, Pilisbo- rosjenö, Piliscsaba, Pilisszán­tó és Tinnye — 31 ezer lako­sát látja el pékáruval. A ter­melőkapacitás. úgynevezett fi­nom fehér kenyérben számolva naponta 11,2 tonna. A termelés megkezdésével egy időben át­szervezték a szállítást is, az eddigi három helyett ezentúl négy járatban és új gépko­csikkal, higiénikus feltételek mellett szállítják majd a ke­nyeret és a süteményt a kör­nyék csaknem 120 boltjába. Miként Polgárdi József, a IV. sz Sütőipari Vállalat igaz­gatója az ünnepségen bejelen­tette, átlagosan 6 százalékos bérfejlesztést biztosítanak a dolgozóknak, megszűnik az éj­szakai műszak. A nehéz fizi­kai munkát igénylő lapátos vetésről áttérnek a gépesített termelésre. Az új üzemben egyelőre sü­teményt készítenek, de az új esztendőben már kenyér is kerül innen a pilisi medence lakóinak asztalára. P. Zs. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ M$ZMP PEST MEGGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA XVII. ÉVFOLYAM, 299. SZÄM Ara 80 FILLÉR 1973. DECEMBER 22., SZOMBAT A szovjet katonai kiiSdöftség látogatásai A Greesko marsall vezetésé­vel hazánkban tartózkodó szovjet Ica tanai küldöttség pénteki programja során, meg­látogatta a magyar népihad­sereg néhány alakulatát. A vendégek ismerkedtek kato­náink életével, kiképzésé­vel és megtekintették a har­cászati bemutatókat. A to­vábbi program szerint szom­baton újabb alakulatokhoz látogatnak el. Megkezdődött Genfben a közel-keleti békekonferencia Pénteken délelőtt 11 óra 10 perckor a genfi ENSZ-palota tanácskozótermében megnyílt a közel-keleti válság békés rendezésére összehívott nem­zetközi konferencia. A hatal­mas terem közepén köralak­ban elhelyezett hét asztal mö­gött ülnek a küldöttségek. Az ENSZ főtitkára mellett Izrael, majd a Szovjetunió, Szíria, Jordánia, az Egyesült Álla­mok és az Egyiptomi Arab Kádár János látogatása az Athenaeum Nyomdában Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára, pénteken az Athenaeum nyomdába látogatott. A látoga­táson részt vett Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Katona István a Központi Bizottság tagja, a KB agitációs- és propa- gandaosztályának vezetője is. A vendégeket Soproni Béla vezérigazgató és Okresz István, az üzem párttitkára tájékoztatta a nyomdában folyó gazdasági és politikái munkáról. A találkozón a nyomda műszaki, gazda­sági és társadalmi vezetőin kívül a szocialista brigádok kép­viselői, s kiemelkedő társadalmi munkát végző aktivistái is részt vettek. Köztársaság a sorrend. Szíria helye egyelőre üres. A békekonferenciát Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár nyi­totta meg, majd Andrej Gro- miko, a Szovjetunió külügy­minisztere emelkedett szó­lásra: — A Szovjetunióban mély­séges megelégedéssel fogadták a konferencia összehívását — kezdte beszédét. — Megtör­tént az első, de igen fontos lépés az egyik legkiélezettebb nemzetközi probléma politikai megoldása felé. — Ma már mindenki szá­mára nyilvánvaló, hogy az arab államok sohasem nyug­szanak bele az 1967 nyarán tőlük elrabolt területek el­vesztésébe. A Szovjetunió teljes meg­értéssel fogadja ezt az ál­láspontjukat és támogatja is. Az arab államok igazságos harcukban a világ országai túlnyomó többségére támasz­kodnak. — Mit kell tennünk egy olyan béke megteremtése ér­(Folytatás a 2. oldalon) Közelebb került Szolnok a fővároshoz Útavatás a „Romantika" csárdánál Az ország egyik legforgal­masabb főközlekedési útvo­nalának a fővárost, Ceglédet, Szolnokot, Debrecent, Nyír­egyházát és Záhonyt összekö­tő 4. számú főközlekedési út­nak a rekonstrukciója újabb állomáshoz érkezett. Pénteken felavatták azt az új szakaszt, amely az 50. kilométernél (a Romantika csárdánál) ágazik ki és elkerülve Albertirsát, Ceglédbercelt és Ceglédet, Abony előtt a 80. kilométer­nél (a Kecskés csárdánál) tér vissza a régi nyomvonalra. A 30 kilométernyi útszakaszon több mint 20 perccel hama­rabb érnek a jármüvek Buda­pestről Szolnokra, ugyanis az említett két községen és Ceg­léden tíz kilométer hosszú­ságban fékezte a helyi közle­kedés a távolsági forgalmat. Az időtakarékossá ghoz az is hozzájárult, hogy az új nyom­vonal elkerült három forgal­mas vasúti kereszteződést. A nemzetközi közúti forga­lomban fontos szerepet játszó 4-es főközlekedési utat 1970’ óta korszerűsítik. A Betonút­építő Vállalat mellett az Asz­faltútépítő, a Debreceni és a Nyíregyházi Közúti Építő Vállalat, s még egy sor más cég építi egyidőben az út kü­lönböző szakaszait. A péntekem átadott 30 kilo­méternyi útszakasz munkála­tait a szerződés szerint jövő év december 31-én kellett volna befejezni, a gyors ütem­ben növekvő forgalom azon­ban szükségessé tette, hogy az eredeti határidő előtt egy év­vel megindulhasson a közle­kedés a „félautópályán”. (A műtárgyak: csőátereszek és hidak úgy épültek, hogy ké­sőbb autópályává szélesíthető az út). A Romantika csárdától a Kecskés csárdáig futó útsza­kasz 294 millió forintba kerül, amelyből mintegy 20 millió forintos munka még hátravan. Körülbelül tíz kilométernyi szakaszon 1974 nyarán végez­nek utómunkálatokat és el­készítik a végleges ceglédi csomópontot. Ez csak kisebb mértékben akadályozza majd a forgalmat. A kivitelező Betonútépítő Vállalat nevében Hoós László igazgató adta át a létesítményt dr. Ábrahám Kálmánnak, a KPM közúti főosztály vezető­jének, akí megnyitotta a for­galom számára. Az avatáson megjelent Gabányi Lajos, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának gazdaságpolitikai osztályvezetője, Babinszki Ká­roly, az MSZMP Cegléd váro­si bizottságának első titkára- Bene József, a ceglédi városi tanács elnökhelyettese, Böröcz Lajos rendőr alezredes, a Bel­ügyminisztérium közlekedés­rendészetének képviseletében, Koppány György (elvételei Tóth Gyula rendőr alezredes, a Pest megyei közlekediásren- dészet osztályvezetője, dr. Gá­bor István, a Közúti Beruhá­zó Vállalat igazgatója és dr. Kozári István, az UVATERV műszaki igazgatója. Cz. V. Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Gyenes András a KB külügyi osztályának vezetője, akik az MSZMP képviseletében részt vettek a moszkvai ideológiai tanácskozáson, tegnap hazaér­keztek. A küldöttséget a Fe­rihegyi repülőtéren Pullai Ár­pád, a Központi Bizottság tit­kára fogadta. Púja Frigyes külügyminisz­ter pénteken fogadást adott a Budapesten akkreditált diplo­máciai képviseletek vezetői részére. A szívélyes légkörű eseményen Péter János, az or­szággyűlés alelnöke elköszönt a budapesti diplomáciái testü­letek vezetőitől. Az Albán Népköztársaság népi gyűlésének elnöksége táviratban fejezte ki köszöne­tét a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának az albán nemzeti ünnep alkalmából küldött jókíváságokért. «

Next

/
Oldalképek
Tartalom