Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-19 / 296. szám

XV. ÉVFOLYAM, 296. SZÁM 1973. DECEMBER 19., SZERDA MEGKEZDŐDIK A SZERVEZŐMUNKA Víztársulás a járási székhelyen SZÁMÍTANAK A LAKOSSÁG TÁMOGATÁSÁRA LEHET RÁJUK SZÁMÍTANI A nőpolitikái határozat végrehajtásának eddigi eredményei JELENTŐS FELADATOKAT OLDANAK MEG SOK MÉG A TENNIVALÓ Az év utolsó tanácsülése Úriban Bemutatták a község életéről készített filmet Megtartották az év utolsó tanácsülését Úriban. Beszámo­ló hangzott el a tanács és szervei 1973. évi tevékenysé­géről, valamint megtárgyal­ták a jövő évi munkatervet is. Kedves epizód volt: a Süly­sáp és Vidéke ÁFÉSZ jelen­levő képviselője ezer forint ér­tékű könyvajándékot adomá­nyozott a községi könyvtárnak. A tanácsülés befejezéseként a község életéről készített kis- filín ünnepi bemutatójára ke­rült sor. A filmet, melyet a községben működő TRANSZ- VILL kihelyezett üzemének budapesti központja készített, megtekintették a tanácstago­kon kívül a helyi pedagógus testület tagjai, valamint az úttörőtanács vezetői is. Új kcrzeti orvos Monori-erdén Monorj-erdőn új körzeti or­vos működik. December else­jétől kinevezték, a tanácsülés is jóváhagyta: dr. Vajda Csa­ba gyógyítja ezentúl a mono- ri-erdei betegeket. — En nem bántottam a fe­leségemet, a kutya kapta el — mondja a férj. — Az orvosi látleletből ki­tűnik, ön nyolc napon belül gyógyuló, könnyű testi sér­tést okozott. A sértetten, a maga feleségén még három külsérelmi nyomot is talált az orvos. Magyarázza meg, mi történt? — Egyáltalán nem tudom, miért tartozom magyarázat­tal? — Rendre utasítom! ön a bíróságon van, és most felel­ni tartozik tettéért? — oktatja a tanácsvezető bíró. — Egyáltalán nem értem, mi köze a bíróságnak a mi családon belüli életünkhöz? Ha jól tudom, ez magánügy. — Amikor a feleség már segítségért kiabál, mert a férje ütlegeli, már nem ma­gánügy. — Én nem bántottam vol­na, de nem volt igaza a fe­leségemnek. — És maga az igazát vere­kedéssel bizonyítja? — Nem akart az aszony szeretni, azért vagyok most a vádlottak padján. Ide jutta­tott. — Szeretni? Két gyerekünk van, az egyik 9, a másik 4 éves. Pénzt is tudtam megta­karítani. Ment minden szé­lien, az építés is. Igaz. na­gyon belefáradtam.... Ezt nem értette. Elmondott min­dennek, dulakodás közben az udvarra kerültünk .a beton- kádhoz vágott, aztán a kutyá­hoz. — így volt? Mondja, ugye hogy bántotta az asszonyt? — Én nem bántottam, a kutya mérgesedett fél, az bántotta. Otthon, kapun belül! — De maga juttatta a ku­tya közelébe. Nem? — Én semmi rosszat nem akartam, csak az bosszant, hogy elkerül az asszony. Ak­kor is vette a táskáját. Én kíváncsi lettem, mi van ben­ne? A leggyakoribb beszédtéma mostanában Monoron a víz­társulás. Lapunkban is szó esett már néhányszor róla, s a tanácstagi beszámolókon sok kérdés hangzott el vele kap­csolatban. A legutóbbi ta­nácsülésen clr. Zimányi Gyu­la, a járási hivatal elnökhe­lyettese tájékoztatta a tanács­tagokat, mi a helyzet most, és hogyan alakulhat Monoron a víztársulás sorsa. Egészséges ivóvízre égetően szükség van: a nagyközség­ben alig akad kút, amely nem fertőzött. A villany, az utak után alapvető szükséglet az in­tézményes ivóvízellátás. — Kiváncsi, igen! A betét­könyvért harcolt. Kikutatta a táskám! Van.-e joga abban kutatni? — Mit viszel ki a közös hajlékból? Azt kérdeztem. Nem tudtam, hogy van meg­takarított pénzünK, 11 ezer 400 forintos takarékbetét­könyv volt a táskájában. Azt kivettem. Pénz nélkül maradt. — Én menni akartam, en­gem már annyit vert. Elég VOit. — Maradnia - kellett volna, de ő segítséget hívott, kia­bált, s én még inkább hara­gudtam. — Túlságosan is: itt a lát­lelet! — Én már az első tárgya­lás után elmentem az orvos­hoz. Hogy jön ő ahhoz, hogy családi ügyben látleletet ad ki? Így lesz a férjből vád­lott! — Tisztelt bíróság, lehet j akkor már kapun belül el­intézni, mikor az ügyeletes orvos kórházba utalja az em­bert? Ott adták a látleletet is. A fejsérülésem még ma is fáj, idegeim gyógyítására még most is szedek gyógyszert. ■k A bíróság, a sértett a vád­lott és a tanuk meghallgatá­sa után, megállapította, hogy a férj bűnös könnyű testi sértés vétségében. Figyelem­be vette enyhítő körülmény­ként családi állapotát, azt, hogy két kiskorú gyermeket tart el, büntetlen előéletét, : viszont súlyosbftőnak értékel­te, hogy nagyon elszaporod­tak a családon belüli garáz­da jellegű cselekmények, ezért ítéletében, figyelmeztető jelleggel, 800 forintos pénz- büntetést szabott ki. továbbá 240 forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte a vád­lottat. A pénzbüntetés napi 50—50 forintonként! szabadságvesz­tésre átváltoztatható. (—e—a) Ez a döntő érv a víztársulás mellett, de nem lehet kö­zömbös a lakosságnak a város­sá fejlesztés sem, hiszen a to­vábbi építkezéseknek is el­engedhetetlen feltétele a víz, ugyanúgy az üzlethálózat fej­lesztésének vagy akár a már megindult nagyarányú ipar- fejlesztésnek. A dabasi vízműtársulat a | kivitelező. A végleges adatok ! szerint 71 millió forint az összes beruházási költség. A lakossági támogatás — 4500 érdekeltséget, tehát családot, lakót, üres telket figyelembe véve — 31 millió 500 ezer forint. Hetvenkét gazdasági szerv, intézmény járul hozzá a költségekhez, mintegy 17,5 millió forinttal. Szintén vég­leges adat: egy-egy családnak hétezer forintot kell befizetnie 10 év alatt, ami negyed­évenként 175, havonta 58 forint 33 fillért jelent. Természetesen csak az ré­szesül részletfizetési kedvez­ményben, aki belép az dvó- víztárs-ulásba. Aki nem tag, a megvalósulás időszakában egy összegben fizet. Az ivóvíztársulatot közku­tas hálózat kiépítésére szer­vezik. Minden utcában csö­vek futnak, a szélesebb ut­cákban mindkét oldalon 6 egymástól 150 méterre lesz­nek a kifolyók. A nagyközsé­gi tanács 3 millió forintot előlegezett, ebből a pénzből ■kezdték meg a munkát ott, ahol már sürgős volt. például a Schölmann utcában épülő társasházaknál. A hálózatot egyébként négy év alatt épí­tik meg, négy ütemben. A központból kiindulva jut majd el a víz a község külső ré­szeibe. A víztársulás csak akkor alakulhat meg. ha 2800 tag mondja ki az’ igent. Szabó Lászlót, az üllői pos­tahivatal főnökét nagy mun­kában találjuk: asztalán ira­tok, csekkek, kimutatások. Az I iroda zsúfolt, az előtérben alig I fémek el az emberek. Rövid időre kérjük csak türelmét, hogy a posta működéséről el­beszélgessünk. Becsületlel, zavartalanul A hivatal létszáma összesen tizenhárom, ebből a kézbesítő­ké nyolc. A napi levélforga­lom eléri az ötszázat. Negyed­évenként 1500 táviratot ve­szünk fel. A táviratok száma a névnapoktól és az egyéb családi eseményektől függ. A nőknek általában táviratot küldenek, a férfiaknak képes­lapot. Akadnak olyan női név­napok, amikor tízesével jön­nek, mennek a táviratok. — A kézbesítők több mint húsz éve dolgoznak a postán. Bognár János, Füles László, Gábor József, Szabó Lajos és Őri Józsefné a belterületen, Füles Lászlóné Hosszúbereken, Szabó Gyulárté pedig Löb- pusztán és a Dóra-majorban kézbesít, Bognár Sándorné a táviratokat továbbítja. A kol­lektíva jó, becsülettel látja el nehéz feladatát. Két kiváló dolgozó is van közöttük. A szolgálat ellátása zavartalan, de ha valaki megbetegszik vagy szabadságra megy, a helyettesítés körülményes. Az újság széthordása a legnehe­zebb, mert mindenhova más Tanácstagok és utcabizal­miak kezdik meg a szer­vezőmunkát a napokban: nyilatkozati lapot és meg­hatalmazást visznek ma­gukkal. Minden családból egy személynek kell nyi­latkoznia, belép-e a víz- társnlásba? Húsz tag neve kerül majd egy nyilatkozati lapra, s az a húsz tag hatalmaz meg egyet, hogy képviselje őket a társulásban, az alakuló ülé­sen s a továbhi munkában. A meghatalmazottak hagyják jóvá az alapszabályt, választ­ják meg a tisztségviselőket. — Nagy munka lesz, de megéri. A fejlődés elengedhe­tetlen feltétele a közművesí­tés. Számítunk a lakosságra — mondotta dr. Zimányi Gyu­la —, hiszen közös érdekünk az előbbrelépés. (k. zs.) Megvendégelték a nyugdíjasokat Vásárlási utalványt is kaptak Az Üllő és Vidéke ÁFÉSZ gazdasági vezetése és szak- szervezeti bizottsága összehív­ta a nyugdíjasokat. Fehér asz­tal mellett hangzottak el Massza Sándornak, a szövetke­zet elnökének üdvözlő szavai. Az egybegyűltek nagy figye­lemmel hallgatták azt a beszá­molót, amely a fejlődést is­mertette, s csak azt sajnálták, hogy az új eredmények eléré­sében ők már nem vehettek részt. A családias beszélgetés befe­jeztével vásárlási utalványt adtak át a nyugdíjasoknak. A vendéglátásért és az ajándé­kért Egres Miklós mondott köszönetét mindannyiuk ne­vében. és más újság jár, hogy mi, a kézbesítőknek pontosan tud­niuk kell. Készen a tervek — A postaládákon feltün­tetik, hogy mikor ürítik ki őket? — Nem mindegyiken. A le­veleket a kézbesítés során sze­dik ki belőlük, de a központ­ban levő ládából napközben többször is. A küldeményeket autó hozza: reggel érkezik 4.40 órakor, s visszajön Nagykáta irányából 18.55-kor. A téli idő­szakban, sajnos, többször ké­sik. — A hivatali helyiségek na- gyobbítására mikor kerül sor? — Szűk az előtér, az embe­rek nehezen fémek el. Felet­tes szerveink foglalkoznak a kérdéssel, a tervek is készen vannak. Reméljük, most már rövidesen sor kerül a bőví­tésre. — A negyvennégy órás mun­káikét bevezetése mikorra várható? — Ha a jelenlegi létszám­mal meg tudjuk oldani, nem lesz akadálya. Sajnos, az a tapasztalatunk, hogy a lakos­ság nagy része a hét utolsó napján veszi igénybe a hiva­talt: olyan sokan jönnek, hogy az udvari ajtóig sorban áll­nak. Néha tízen is — Hányféle újság érkezik a hivatalba? A közbeeső pártszervek nő­felelősei részére tanácskozást tartottak az MSZMP Monori Járási Bizottságán, amelyen részt vett Nagy J. Tibomé, a megyei pártbizottság munka­társa is. Elsőként Kovács Gyuláné, a vasad! Kossuth Mezőgazdasági Szakszövetke­zet elnöke tartott élménybe­számolót a békeerők közel­múltban lezajlott moszkvai vi­lágkongresszusáról. Dobrovitz Józsefné, a járási pártbizottság munka társa né­pesedéspolitikánk egyes idő­szerű- kérdéseiről tájékoztatta a megjelenteket. A Politikai Bizottság 1973 februárjában hozott határoza­ta a népesedési helyzet ala­kulását nagy fontosságú tár­sadalompolitikai ügynek mi­nősítette. Októberben a Mi­nisztertanács is határozatot hozott a kedvező változás ér­dekében. Az elmúlt években már több intézkedést tettek a születések számának növelése érdekében. Várható, hogy 1975-től to­vábbi jelentős intézkedések lépnek életbe. A népesedési probléma megoldásának anya­gi, szociális háttere van. Megyénkben ezer gyer­mekre ötvennyolc bölcső­dei hely jut. Járásunkban három nagyközség, Pilis, Maglód és Sülysáp nem rendelkezik bölcsődével. Az óvodai elhelyezés megol­dásában azonban jelentős a javulás. A monori és bényei óvodával gyarapodva, az el­múlt 3. év alatt félezerrel több gyereket vehettek fel óvodás­nak. Jelenleg Pest megye a ter­hességmegszakításban az első helyen áll: az agglomerációs övezetben száz gyermekre száznegyvenöt művi terhesség­megszakítás jut. Az előadó ezután ismertet­te azokat a feladatokat, ame­lyek a határozatból eredően még megoldásra várnak. A KB 1970. február 18—19-i nő­politikái határozatának végre­hajtásában ez évben is jelen­tős eredmények születtek já­rásunkban, tovább javultak a nők munkakörülményei, kor­szerűsödtek a szociális létesítmények, fokozódott a nők közéleti tevékeny­sége, emelkedett politikai, szakmai műveltségük szín­vonala. — összesen 66-féle, például Népszabadság 248, Népszava 121, Pest megyei Hírlap 858, Nők Lapja 479, Szabad Föld 146, Magyar Nemzet 45, Nép­sport 26, Magyar Hírlap 8. Ezek előfizetéses példányok. Jakobicz Attiláné telefon­kezelőnő elmondja, hogy a vidéki telefonálások száma na­ponta 70. Budapesttel közvet­lenül, Cegléd irányában Mo- nor közvetítésével tudnak kap­csolatot teremteni. A telefo­nálók gyakran türelmetlenek, néha egyszerre tízen Is kérik Budapestet. Mint rokont Füles László 30 éve a posta alkalmazottja. Ismeri körzete minden lakóját, úgy fogadják, mint rokont. Előfordul, meg­kérik, ha jön valami, úgy adja , oda, hogy az asszony ne lás­sa, vagy fordítva. A szerel­mesleveleket a kislánynak úgy kell kézbesítenie, hogy a ma­ma észre ne vegye. Gábor József kézbesítő sze­rint az a fontos, hogy a kül­demény reggel korán érkez­zék, az újságokat időben csak úgy tudják az olvasókhoz jut­tatni. Megkönnyítené a mun­kát. ha minden házban leg­alább deszkából készült, egy­szerű ládika lenne: meggyor­sulna a kézbesítés, és nem kellene az udvarokban a ha rapós kutyákkal bajlódniuk. (em) 1973-ban két alkalommal já­rási vb-ülésen, a második fél­évben a közbeeső pártszervek és alapszervezetek 43 esetben tárgyalták a határozat végre­hajtásának állását. A párt járási végrehajtó bi­zottságának megállapítása sze­rint a műveltség fokozása ér­dekében kifejtett törekvések eredménye számottevő, de még mindig nem kielégítő. Jó pél­daként említhető Pilis, ahol százötvenkét nő vesz részt po­litikai oktatásban, és tízen ta­nulnak marxista—leninista középiskolában. Járásunkban a dolgozó nők. túlnyomó része betanított és segédmunkásként dolgozik. A szakképzettség megszerzéséhez a nyolc általános iskolai vég­zettség szükséges: a tenniva­lókat ennek alapján kell el­kezdeni. Csaknem valamennyi községben működik dolgozók esti iskolája, kevés azonban a felnőtt női tanuló. A szakmai képzés is igen fontos feladat a nőknek. Van­nak önálló kezdeményezések Pilisen, Üllőn, Maglódon és Vecsésen. Pilisen az AFÉSZ-nál pél­dául a szakképzetlen el­adók részéire kihelyezett tanfolyamot szerveztek, csak a szakvizsga letéte­lére kell a fővárosba utaz­niuk. Az üllői Kossuth Tsz-ben rendszeres a mezőgazdaságban dolgozó nők képzése. Javul­tak a nők munkakörülményei és szociális ellátottságuk is. Akad olyan termelőszövetke­zet azonban, amelyben a nők csak a kötelezően előírt 250 munkanap teljesítése után ré­szesülnek fizetett szabadság­ban, betegsegélyezésben, hol­ott a tsz-törvény lehetőséget ad a differenciálásra. Ez évben örvendetesen megszapo­rodtak az üzemi orvosi rendelések, bevezették például a Maglódi Vas­ipari Válalathál, á vcesé- si VIZÉP-nél, a Monori Kefegyárban és még né­hány helyen. A tanács választások során a tanácstagság csaknem 30 százaléka a nők közül került megválasztásra, s túlnyomó többségük becsülettel megáll­ja helyét a fontos megbíza­tásban. összefoglalva: megállapít­ható, hogy 1973-ban is igen jelentős feladatokat oldottak meg az üzemek, intézmények a nők helyzetének további ja­vítása érdekében, sok még azonban a tennivaló, amelyet a következő évben kell elvé­gezni. G. J. Gombán, huszonötén Biztonságtechnikai­vizsga A termelőszövetkezetekben vizsgáznak a gazdasági és kö­zépvezetők biztonságtechnikai ismeretekből: a járási hivatal mezőgazdasági és élelmezés­ügyi osztálya vizsgáztatja őket. A cél az, hogy a felelős veze­tők ismerjék a rendeleteket, s a szabályok ismeretében biz­tosítani tudják a balesetelhá­rítási, a tűzvédelmi és egész­ségvédelmi óvórendszabályok megtartását. A biztonságtechnikai vizsga a gombai Fáy András Terme­lőszövetkezetben befejeződött: huszonöt részvevő tette Je si­keresen. (i. ÍJ MŰSOR MOZIK Maglód: Öreg rabló nem vén rabló. Monor: Egy srác fehér lovon. Vecsés: A vörös tulipánok völgye. HELYESBÍTÉS. Éjszakai ügyelet című írásunkba, mely szombati, 15-i számunkban je­lent meg, sajnálatos elírás folytán hiba csúszott. Az orvos neve helyesen: dr. Csanálosi József. ESETEK Két kisfiú megy az utcán. Ahogy mondani szokták, alig látszanak ki a földből. Azt mondja nevetve az egyik: — Amikor én még kicsi vol­tam, mindig bal lábbal csúsz­tam a jégen. De estem is ak­korát ! A másik halálos komolyság­gal jegyzi meg, könyöke alá szorítva a tomazsákot: — Ez egyáltalán nem nevet­séges, eltörhetett volna a ka­rod. Igaz, ilyenre a kicsik még nem gondolnak. És komótosan ballagnak to­vább. ★ Felemelem a telefont. Hang a kagylóban: ...hát akkor ebben meg­egyeztünk, te hozod, amit meg­beszéltünk, én ötkor várlak a cipőbolt előtt. — Jó — válaszolom —, de én most inkább a központtól szeretnék kérni egy telefon­számot, ugyanis fogalmam sincs, kivel beszélek. A hang eltűnik, belép a köz­pont. Ezt mondja: — Akkor egy sürgős sincs? Nem tudhatom. Honnan is tudnám? Mindenesetre a köz­pont is eltűnik. Állok a néma kagylóval, s azon tűnődöm, hogy ahová telefonálni szeretnék, körülbe­lül másfél kilométerre van a szerkesztőségtől, talán jobb, ha odamegyek gyalog. (zs.) A TÁRGYALÓTEREMBŐL Amikor már nem magánügy Üllő postásai Ha legalább faládika Benne

Next

/
Oldalképek
Tartalom