Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-19 / 296. szám

1973. DECEMBER 19., SZERDA uccrei JEGYZET Élők és élősködők T? endőrségi, bírósági tudósí- tásokban gyakran sze­repel e fogalom: társadalmi veszélyesség. Még pontosab­ban, a Btk. 64. § (1) bekezdé­sében. foglaltak szerint: „A büntetést a törvényben meg­határozott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűntett és az elkövető tár­sadalomra veszélyességéhez, a bűnösség fokához, továbbá az egyéb súlyosbító és enyhítő körülményekhez.” Vajon bűnözőnek' születik valaki? Az egyén esetleges társadalmi veszélyességének gyökerei mindenekelőtt a köz­vetlen környezetben, a csa­ládban, a neveltetésben, oly­kor a baráti környezetben keresendők. Immár törvény- szerű igazság, hogy az alko­hol számtalan bűncselek­mény forrása. Hasonlóképp „megrészegíthet” valakit — különösen a fiatalokat — a. családban tapasztalt liétlel- kűség, a kifelé pózolás és képmutatás. Mindennek sok és sokirányú változata léte­zik, s amikor egy-egy ilyen ok nyomán felszínre bukkan a tett, az oknyomozás a leg­természetesebb bizonyosság­gal megadja a magyarázatot. A galeri-szellemként emle­getett magatartás például abból ered, hogy az illető fia­talok szinte mindegyike va­lamilyen , ^kiemelkedő” cse­lekedettel a többiek fölé szeretne kerekedni. Vagány- sággal. Ez az erő magából a csoport létezéséből táplálko­zik, jóllehet az elkövető egy­magában óvatos, gyáva és gyenge fickó lenne. Ám, ha társakkal van együtt, máris erősnek érzi magát, s nem­egyszer kihívó módon kü­lönböző gaztetteket kezde­ményez. L’ z történt nemrégiben az •*“' egyik Pest megyei vá­rosban is, ahol egy csoport tagjai, minden indíték nélkül belekötöttek az éjszakai Ut­cán gyanútlanul hazafelé tar­tó két család tagjaiba. A kez­deti gúnyolódó hangnemét egy idő múltán durva kötöz- ködiés váltotta fel, majd ad­dig fajult a dolog, hogy a csoport valamelyik tagja vá­ratlan és halálos következ­ményű ütést mért az egyik férfira. Ebben a megdöb­bentő esetben nemcsak maga a történés utalt a bűntett kü­lönös társadalmi veszélyessé­gére, de az is, hogy a „főhő­sök” az ügy rendőri szakában mindvégig — az emberhalál hírére sem tudtak kellőképp magukba szállni. Váltig a ma­guk ostoba „igazát” bizony­gatták. Az ügy társadalmi veszélyességének vizsgálaté­'Napközi a gyerekeknek, napközi az öregeknek A községfejlesztés Szentmártonkáíán idén és jövőre nál az sem lehetett mellékes tényező, hogy a „főhős” bal karján egy „USA” felirat és egy dollár jel díszelgett. Nyil­vánvaló, mindenki azzal tün­tet, mindenki olyan jelvényt tűz ki vagy éppen olyan áb­rát tetováltat, amivel kap­csolatban rokonszenvet érez. Ha pedig ez nem kifejezetten áll kapcsolatban a szocializ­mussal, mi több, ellentétes vele, a tett összességét egy­bevetve, ez is gondolkodásra kel) hogy késztesse a rend­szerünkkel rokonszenvezőket. Az egyénben rejlő társa­dalmi veszélyesség tehát vé­gül is tettekben nyer alakot. A kérdés végső soron ügy merül fel, összeegyeztethető-e a cselekedet a szocialista köz- gondolkodással, a szocialista közmorállal? A haráesolás és a nyerészkedő szellem pél­dául nyilvánvalóan ellenke­zik a szocialista társadalom alapelveivel. Mégsem értik nóhányan, miért és miben ár­tott a munkalapokkal vissza­élő és fiktív munkát elszá­moló mezőgázdász, amikor a szövetkezet kárára rábizo­nyítható összeg „alig tötolb”, mint 16 ezer forint volt. iben ártott? Vétett a tör- h’J- vény ellen, amely szerint a társadalmi (vagy szövetke­zeti) tulajdon elleni bűntettet attól függetlenül kell megál­lapítani, hogy a vagyonban tényleges károsodás követ­kezett-e be. Vétett a közfel­fogás ellen, amelyben ezzel olyan tévhitet kelthetett, hogy aki ma tíz forintot „eltüntet”, az egy idő múltán netalán sokszoros termést arathat. A dolgozó embertől a köz ér­dekében történő teljes oda­adást várja el a társadalom, és a többségben levők a be­csületes, úgynevezett apró­munkára építik cselekede­teiket, egész életüket. Aki elfordul e többségtől, és a maga önállóan kiépített út­ján-' óhajtja megteremteni az egyéni jólétét, az óhatatlá- nul szembetalálkozik a szo­cialista társadalom alapelvei­vel, következésképp rászolgál a törvény szigorára. A bűnüldöző szervek nem mulasztják el megtenni ellenük az intézkedéseket, de arra is szükség van, hogy az állampolgárok felismerjék a cselekmény lényegét, megve­téssel és elítéléssel sújtsák mindazokat, akik a szocialista közerkölcs helyett konok mó­don egy maguk formálta, tár­sadalomellenes életvitel szel­lemében próbálják kialakí­tani a maguk „bűvös körét”; akik nem élnek a társadalom­ban, hanem élősködnek. Pless Zsuzsa Közlekedési szempontból kedvező helyen fekszik Szent- mártonkáta. Éppen ezért az el­vándorlóknál több a beván­dorló. Az őslakosság természe­tes szaporodása is növeli a né­pesség számát, sok új ház épül, az utóbbi években főleg fiatal házasoknak, leginkább Újtelepen. Kisgyerek a régi faluban is sok van, Újtelepen pedig még több. Csakhogy ez utóbbiaknak nemcsak hogy messze van a község egyetlen óvodája, hanem számukra már hely se jut benne. Érthető tehát; ha a községi tanács az újtelepiek régi kívánságának eleget téve, elhatározta, hogy óvodát épít és annak építése szeptember elsején meg is kez­dődött. Az új óvoda elkészül a jövő iskolaév kezdetére és öt­ven apróságot fogad be reggel­től késő délutánig. A napközis óvodához akkora konyha épül, hogy a 2. számú általános iskola, vagyis az új­telepi, szintén megnyithatja napközi otthonát, lesz, ahol főznek diákjaiknak. Az új óvoda mindössze egy­millió-kétszázezer forintba ke­rül, mert a lakosság félmillió forint értékű társadalmi mun­kát végez az építkezésen. A községi tanács az óvodát saját kezelésben, építőbrigádjával építi. Már negyvenen Ugyanígy és ezért szintén olcsón, mindössze kétszázezer ‘ forintért végeztette el idén a ■ tanács az öregek napközi ott- ! honának teljes felújítását és ! bővítését. Azelőtt húsz idős | ember tölthette benne a napot, ' most már negyven és egyelő­re ennél több igénylő nincs is a községben. Az öregek megszépült és megnagyobbodott napközi ott­honában az az újítás, hogy már nemcsak ebédet szolgál­nak fel nekik, de uzsonnát is délután. Ehhez a helybeli Kossuth Tsz tehenészetéből ingyen szállít naponta tíz liter tejet, a Ceglédi Sütőipari Vál­lalat pedig a péksüteményt adja. 1974 községfejlesztési tervé­ben két óvónő részére szol­gálati lakás építését is előirá­nyozták. Mire megnyílik az új óvóda, a két új óvónőnek is lesz otthona. Nem less műszaki bolt? Ellenségünk: KUTATÁS AZ ÁRTALOM ELLEN Az egyik legalattomosabb környezetártalomnak, a zaj­nak csökkentésére bizottság alakult az MTESZ-ben. A bi­zottság különböző egyesületek, minisztériumok szakemberei­nek közös társadalmi segítsé­gét felhasználva, elsőként koordinálja a zaj elleni te­vékenységeket és a tudo­mányos kutatómunkát. Közös munkával már a leg­fontosabb feladatokat is kije­lölték a bizottság tagjai; ezek szerint különösen a nagyváro­si csatlakozó utak, a pályaud­varok és az éjszaka is dolgo­zó üzemek környéke a fő „ve­szélyterület”, itt a legégetőbb a zajvédelem megszervezése. Felmérések szerint — Egyébre aztán nem telik, nincsen több pénzük — közli Romhányi Ferenc tanácselnök. Ügy látszik azonban, hogy a községnél is kevesebb pénze lehet a Nagykáta és Vidéke ÁFÉSZ-nek, mert a szentmár- tonkátai, jó forgalmú vas-mű­szaki boltjának évek óta düle- dező épületét nem hozatja rendbe, nem is építtet helyet- I te újat. j — Pedig írásban és szóban I többször felszólítottuk, kértük | erre — mondja a tanácselnök. — Türelemmel voltunk, mert a lakosságnak szüksége van erre a boltra. Az épület azon- Í: a zörejeknek, zajoknak ki­szolgáltatott ember gyak­rabban ideges, kevésbé jól végzi munkáját, közérzete. akik közül soknak a zajos munkakörülmények miatt romlott el a hallása. Ezért a bizottság a munkahelyi zajár­talom elleni küzdelmet is fel­adatai közé Sorolja. Az üzemen belüli halláskárosodás meg­előzésére már kibontakozóban van az országos audiológiai el- j ban egyre romlik, úgyhogy a lenőrző hálózat, amelyben mé- tanács most már kénytelen résekkel vizsgálják: a zajos lesz az életveszély elhárítására munkahelyen dolgozók hallá- bezáratni, sa nem károsodik-e. I Sz. E. RÁCKEVE: Napirenden: a szarvasmarltapropm A Ráckevén működő Hús- és Tejhasznu Szarvasmarha- teny észtő Termelőszövetkeze­tek Közös Vállalkozásának igazgató tanácsa tegnap dél­előtt ülést tartott. Élsó napi­rendi pontként dr. 'lukacs Bé­la, a közös vállalkozás igazga­tója számolt be a szarvasmai;- haprogram végrehajtásáról — illetve az ezzel kapcsolatos vállalati feladatokról. Harsányt Lehel főmérnök a vállalkozás idei, háromne­gyed évi tevékenységéről tá­jékoztatta a társszövetkezetek képviselőit. Ezután került sor — a szarvas­marha-tenyésztéssel összefüg­gő jövő esztendei fejlesztési tervek megvitatására. Végül módosították a közös vállalko­zás működési szabályzatát, és kiegészítették az igazgatósá­got. Előkészítő tanfolyam Előkészítő tanfolyamot indít a Könnyűipari Műszaki Főiskola 1374 januárjában a csomagolás­technikai ágazat esti tagozatára. Az 1974—75-ös tanévtől ugyanis a főiskola papíripari tanszékének új ágazatán kezdődik az oktatás; a/ ágazat speciális csomagolástechni­kai tananyagát most állítják ösz- sze. Az ágazatra — amelyen egyelőre csäk esti tagozaton fo­lyik majd. az oktatás — a cso­magolóeszköz-gyártás vagy a cso­magolástechnika valamelyik terü­letén már gyakorlatot szerzett} ére*ségizett dolgozó jelentkezhet A felvételi vizsgára előkészítő tan­folyamon heti két vagy három al­kalommal taTIják a foglalkozáso­kat matematikából és fizikából. A részvételi díj 650 forint. Az előkészítő tanfolyamra 1974 január 1-ig jelentkezhetnek az ér­deklődők. A jelentkezéshez szük­séges nyomtatványokat a főisko­lán lehet beszerezni, Budapesten, a in. kerületi Doberdó u. 6» szám alatt. APASZTÓ rossz Egy lakásban nappal 40 deci­bel, éjjel 30 decibel erősségű zaj még a tűréshatáron belül van, de egy utcán robogó autóbusz már 70 decibelre tor­Hazánkban jelenleg 200 000 halássérültet tartanak szá­mon, Megvédtek a hidat A budapesti vadászati világ- kiállítás idején, 1971-ben, a gödöllői Agrártudományi Egyetem is fontos feladatot kapott; épületeiben, diákkolé- giurnában sok vendéget szál­lásoltak el. Előre látható volt, mennyire meg fog növekedni a forgalom, így egy vasúti fe­lüljáró és egy új bekötőút épí­tésével próbáltak ezen segíteni. Azt mindenki tudja, hogy a Valkói úton levő sorompó sok­szor 15—20 percig is le van zárva. Az út és a híd határidőre el is készült, ezáltal jóval lerövi­dült a távolság a város és az egyetem között. Ám egy mun­ka még hátravolt, amit a híd alatt a Budapest—Miskolc , kö­zötti vasútvonalon a napokban végeztek csak el. A vágányok közé 40 méter hosszú terelő­síneket évítettek be. Ennek rendeltetése az. hogy megvédje a híd lábazatát, ha netán egy vasúti kocsi vagy szerelvény kisiklik. Cs. J. — Hatvani segítség. Éve­ken át sok minőségi panasz hangzott el Ikladon a ke­nyérre. Ötszáz ikladi család gondjain segített a Hatvani Sütőipari Vállalat, amikor vállalta a község ellátását ízletes, jó minőségű kenyér­rel. Fejtik a bort Az idei jó szüret után megteltek a bortermelő gazdaságok hordói. A szentendrei Mathias János Tsz 70 holdján is ki­emelkedő volt az idei termés. A héten a szövetkezet pincésze­tében, ahová az ősz folyamán 17 nagy befogadóképességű, új hordót állítottak be, megkezdődött a borok első fejtése. Koppány György felvétele A diéta., alapelveit olvasgatva úgy éreztem, reményt, keltő fénysugár, egész sugárnyaláb villant bele az életembe. Végre egy táblázat, akkurátusán kiszámított pontszámokkal, mi­ből is megtudtam: napi 40 pontot fogyaszt­hatok, ha az egész testemet puhán körülölelő zsírpárnáimtól szabadulni akarok. Most tudtam meg, hogy kilóimnak legtöb­bet ártanak a különféle leveseik, és . nem ! ajánlatos a borjúpörkölt, mert az 5 pont, a : borjúhúsból készült bécsiszelet, mert az 12 pont, a rántottcsirkéből csak egy adagocska j is 12 pont, a velő tojással 12 pont, még ve- názhatja fel egy szobában el- ' szélyesebb készítmény a borjúbecsinált zöld- helyezett zajmérő készülék I séggel, mert az egyszeriben 15 pont, nem mutatóját. Ezért újabban a J szólva kedvencemről, a zöldborsólevesről, az forgalmas utak mellett az útra j maga 20 pont. merőlegesen építik a házakat, | Hiába, azzal a 40 ponttal ügyesen kell gaz- így kevesebb zaj éri a lakókat, j dálkodnom! A táblázat szerint sok főtt vagy sült halat kell ennem. A languszta, a homár csak 1 pont, a füstölt angolna, a kecsege, a süllő, a pisztráng, a csulka, a fogas, a rák, a lazac abszolúte 0 pont, de az osztrigával vigyáz­nom kell, mert az már megint 7 pont. Kis bánatfelhő kúszott fölém, amikor azt olvastam, hogy az ital is hizlal, kedvencem, a tokaji 10 pont, és nem ajánlatos reggelen­ként a szilvapálinka se, mert az egyenesen 18 pont. A 40 pontos kúrát viszont elkezdtem és ta­pasztalataimat ón is közkinccsé teszem. Idő­tartam: egy. hónap. Ettem reggeli helyett főtt tojást, parizert, tejet, halkonzervet, sajtot, túrót, mindezt ici- ri-piciri kenyérrel. Ettem ebédre üres marha­hús levest eperlevél, metélttészta, csigatész­ta, egyebek nélkül, pipilevest — szintén tész­ta nélkül, meg mindenféle egypontos sülteket, különös tekintettel a marhahús különböző változataira. Mivel Buga doktor arra tanít, hogy a „va­csorádat oszd meg ellenségeddel” — ilyen a közelben nem lévén —, egyszerűen nem vacsoráztam, helyette nyeltem teát, egy kis tejeskávét avagy semmit. Az első héten a főnököm hol bokor tövén ülő nyuszinak, hol mókusnak nézett, mert kínos éhségemben, illetve éhséges kínomban folyton gumit rágtam. Hol a főtt tojástól, hol a satnya parizertől úgy éreztem, hogy re­ménytelenül üres és kietlen a gyomrom. A második héten nyugtalan, ideges vol­tam. Ijedten tapasztaltam, liogy fojtott gyű­lölet fog el, amikor a kollégám a szomszéd asztalon kipakolja az uzsonnáját, és idáig ér­zem a gyulai, a savanyú paprika, a vajas­kenyér, avagy a rántottcsirke, kacsacomb, töltötthús tébolyító illatát. A legszívesebben szíven szúrtam volna a golyóstollammal, amikor ilyeneket kérdezett: „Nem kér egy kiskatonát?” Mindenről az jutott eszembe... egy jó kis ebéd, egy igazi! Ha ablakunkból kinéztem a Dunára, a hídon átdübörgő kamionokban is hízott kacsákat, sültmalacokat láttam, amit biztosan visznek a németeknek. A pia­con olykor-olykor percekig elmélázva bá­multam egy-egy hízott libát, kacsát és a vecsési káposztáshordók tövében töltöttk<ji- posztóról álmodoztam. Elhatározásom viszont nagy volt és rendít­hetetlen. A harmadik héten gyakran kiszáradt -a szám, a gyomrom ... állandóan mintha pró- bareggelit nyeltem volna, ideges voltam, életunt, a gépbe fordítva raktam be az in­digót, ceruzával kavartam a kávémat — cu­kor nélkül! — személyes ellenségemnek te­kintettem mindenkit a környezeteimben, aki evett. A legnehezebb volt, amikor otthon va­csorázott a család. Jóízűen pusztítgatták a főztömet, én meg, ittam teát, hozzá piritóst, vagy kis parizert, főtt halat, esetleg sovány kis tsz-pipit — főzve. A család vihogott^ jóllakottan heherészett. Én viszont tényleg leadtam másfél kilót. A negyedik héten történt, hogy összevesz­tem a főnököm titkárnőjével, mert meghívott disznótoros vacsorára és ezt személyeskedés­nek vettem, hazafelé kóvályogva csaknem lefeküdtem az autóbusz kerekei alá, a fo­lyosón belerúgtam a szomszéd macskájába, amikor ismerősként üdvözölve a lábamhoz dörgölőzött, a gazdája egy hónapig nem kö­szönt nekem, otthon még ... némi összmé- retű családi ordibálás után megszakítottam famíliámmal a diplomáciai kapcsolatot és bejelentettem, hogy ezentúl járjanak vacso­rázni étterembe, én nem főzök nekik. Fogytam rendesen, és kínlódtam, mint egy kutya. Az éhesebbik fajta. Egy reggel aztán vonatra ültem és hazakocogtam nagyanyó- hoz. Gulyáslevest főzött ebédre, „magyar módra”. Már az illatától is azt éreztem, hogy menten lehanyatlok és elnyúlok a konyha- asztal alatt. — Egyél egy cseppet jányom... nem zsí­ros ez. — Nem eszem! Nem azért fogyókúrázom, hogy a te levesedtől mindent visszahízzak egy perc alatt... — Csak kóstold meg... Megkóstoltam. Egy tányérral. Aztán még eggyel. És csodák csodája, percek alatt új élet költözött belém, gyomrom táján valami isteni jó érzés, semmi sajtíz az orromban, semmi nyomás, csudaszép a világ ott kint, pedig ömlik az eső. Csipegettem még egy kis aranygaluskát is, finom volt, puha, rajta sok dió, aztán... percek alatt csodálatos álomba merültem a kis díványon. Mit mondjak? Egy hétig kosztoltam nagy­anyám konyháján, az eredményt sejthetik. Kedélyem a régi, szépek és okosak a kollé­gáim, és elfogadom a „kiskatonát”, ha megkí­nálnak, és megsimogatom a szomszéd cicá­ját, ha ismerősként üdvözölve a lábamhoz dörgölöd zik. Alföldi Erzsi f

Next

/
Oldalképek
Tartalom