Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-19 / 296. szám
1973. DECEMBER 19., SZERDA 3 ft at MEG Vegyészek a tsz-ben Februárban jön a paprika csepp Ha valaki néhány esztendővel ezelőtt azt jósolja a kerepest Szilasmenti Termelőszövetkezet tagjainak, hogy a hetvenes években a közös gazdaság szakembergárdájához épp úgy hozzátartoznak majd a piackutatásban, reklámpszichológiában jártas üzletemberek, élelrhiszervegyészek és szakácsok, mint — mondjuk —' a kertészmérnök vagy az üzemgazdász, bizonyára kinevetik. Mentségükre szolgáljon, álmukban sem gondolták, hogy a kerepest földek kitűnően alkalmasak az errefelé ismeretlen gyógynövények nagyüzemi termesztésére, sem pedig, hogy ez idővel egyik legfőbb bevételi forrásuk lehet. Márpedig ez történt. Sőt még több is: a tsz korszerű szárító- és lepárlóüzemet épített, s rendre-sorra jelentkezik termékeivel a hazai és külföldi piacokon. Ne nyersárut — készterméket! Hazánkat évtizedek óta úgy ismerték a világban, mint a jó minőségű mezőgazdasági termékek — vitamindús zöldségfélék, ízletes gyümölcsök — exportőrét. A Szob környéki „guruló” málna, a szabolcsi jonatán, a pomázi cseresznye, a fóti paradicsom, a szatymazi őszibarack vagy a makói hagyma könnyen talál vevőre a nemzetközi piacon. Még szinte meg sem állt a vonat a bécsi teherpályaudvaron, máris elkelt az áru. Nagykereskedők vették vagonszámra, ömlesztve — olcsón, aztán rekeszekbe, csinos műanyag kosárkába rakták, és továbbadták — drágán. — Arra gondoltunk: miért szállítsunk nyers zöldséget, gyógynövényeket külföldre olcsón, és miért vásároljuk visz- sza a belőlük készült levesporokat, konyhakész termékeket, olajokat drágán? „Aki kérdez:” Győri Mihály, a Szilasmenti Mgtsz értékesíÜzemi gyermekintézmények fejlesztésére 46 vállalat - 53 millió fonat Kedden ülést tartott a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége. Méhes Lajos főtitkár beszámolója az 1973. évi munkát értékelve megállapította, hogy tovább javult a szakszervezeti munka színvonala, a vezetés és irányítás hatékonysága, a mozgalom szervezettsége, és demokratizmusa, fejlődött a szalcszervezetek termelést segítő tevékenysége és az érdekvédelem. A munka- és üzemszervezésről szólva megállapította, hogy széles körben bevezették a „dolgozz hibátlanul” munkamódszert, a szervezési feladatokat fontosságuknak megfelelően kezelik a vállalatok. A szakszervezethez tartozó vállalatoknál a munkások bére 1973-ban átlag 4—12 százalékkal, az alkalmazottaké, 3—7 százalékkal nőtt, a kereseti arányok alakulása kedvező a munkások részére. A túlóra a KGM-üzemekben 2,64 százalékról 2,58 százalékra csökkent, de a kohászatban 14 százalékkal nőtt és több gépipari vállalatnál is jelentős emelkedés tapasztalható. A szociálpolitikai intézkedések közül kiemelte Méhes Lajos a dolgozó anyák és sokgyerekes családok helyzetének javítására tett intézkedéseket. Az üzemi gyermekintézmények fejlesztésére 46 vállalat 53 millió forintot fordított. Az üzemegészségügyben is jelentős a javulás, például friss szilikózis megbetegedés ma már ritkán fordul elő. Az üzemorvosi ellátás azonban nem megfelelő: 57 főállású üzemorvosi hely üres a vasiparban. Az előző évhez viszonyítva most 7—8 százalékkal kevesebb volt a baleset, figyelmeztető viszont a halálos balesetek gyakoribbá válása. fodor- és a borsosmenta-csepp, a cickafarkjűcsepp és a közkedvelt orosz tea kivonata, aminek majd valami találó fantázianevet kell keresnünk. Szerepel a tsz jövő évi tervében a konyhakész, előfőzött és szárított ételek gyártási programja is. — Szövetkezetünk évek óta foglalkozik hagyma, kelkáposzta, sárgarépa, zeller, petrezselyemgumó és -levél szárításával. A szárított zöldségeket n.agy tételben, zsákos csomagolásban exportáljuk a nyugati országokba. Most arra gondoltunk: miért ne vásárolhassanak — kis mennyiségben — a magyar háziasszonyok is ezekből a hosszú ideig eltartható, kis helyet foglaló szárított zöldségekből. Tíz-húsz dekás csomagolásban, műanyag flakonokban szán- dékszunk forgalomba hozni. Felmerült, hogy az ilyesmi altkor gazdaságos igazán, ha a csomagolást is maguk végzik. Feladták tehát a rendelést egy — az NSZK-ban készült — flakonfúvó automata gépsorra Csak víz kell hozzá — Ha viszont már lesz ilyen automatánk, miért ne lépjünk eggyel tovább a háziasszonyok munkája megkönnyítésének útján? így született az úgynevezett instantételek — azelő- főzéssel és vízkivonással szárított — ételek programjának ötelete. Leveseket, mártásokat, főzelékeket tudunk így előállítani, amelyekhez otthon már csak vizet kell adni, felforralni és egyéni ízlés szerint után- ízesíteni. Az utánízesítésre nem azért lesz szükség, mintha a mi szakácsaink-vegyé- szeinik nem tudnának megfelelően fűszerezett receptekkel dolgozni, hanem mert gondolunk a diétásokra is. — Milyen szárított készételek gyártását tervezik? — Kelkáposzta-, sárga- és zöldborsófőzelék, parajpüré, zeller-, kapor-, sóska- és vadasmártás készítését. Félreértés ne essék: ezek a készítmények nem fogják „kiütni a nyeregből” a konzerveket, még azt sem ígérjük, hogy országos igényeket tudunk belőlük kielégíteni. Nem is ez a célunk, hanem meglevő adottságaink felhasználásával a tartósított élelmiszer-választék bővítése. Nyíri Éva Anyaság és gyermek Felelősségünk a jövőért TÖBB KIADVÁNY, NÖVEKVŐ PÉLDÁNYSZÁM Már érezteti hatását a nyomdaipar rekonstrukciója Egy esztendő munkájának mérlegét vonta meg, és az időszerű tennivalókat vetite számba a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szak- szervezete központi vezetőségének keddi ülése, amelyen részt vett Sár ősi Sándorné könnyűipari miniszterhelyettes, Simon Ferenc, a Tájékoztatási Hivatal elnökhelyettese és dr. Marczali László, a Kiadói Főigazgatóság főigazgatója is. Kimmel Emil főtitkár beszámolói ában megállapította: jól halad a szakszervezet 39. kongresszusán elfogadott határozatok végrehajtása; a nyomdaipar rekonstrukciója és a papíripar fejlesztése már érezteti hatását. Nem kis részben ennek köszönhető, hogy 1973-ban a kiadott művek példányszáma 1970-hez képest 26, a nyomdai íveké pedig csaknem 50 százaléklcal emelkedett, miközben a felhasznált papírmennyiség 65 százalékkal nőtt. Négy év alatt 18 jelentősebb sajtótermék látott napvilágot, egyszeri megjelenést alapul véve, ez 740 000-es példány szám-növekedést jelent. A főtitkár egyebek között felhívta a figyelmet a hatékonyság növelését szolgáló munka- és üzemszervezés fontosságára. Különösen a nyom, daipar területén van szükség az átgondolt, körültekintő intézkedésekre, ahol az utóbbi időben jelentősen emelkedett a túlórák száma. Ez a körülmény kedvezőtlenül hat a nyomdai dolgozók jövedelmének alakulására, amellett, hogy a sokat túlórázó dolgozóknak kevesebb idejük jut a pihenésre, szakmai és általános műveltségük fejlesztésére. AT. ORSZÁG felelős vezetőit és a közvéleményt mindjobban foglalkoztatja népesedési helyzetünk. Demográfiai állapotunk olyan kérdések összessége, amelyek a jelent, de még inkább a jövőt érintik. A jelen nemzedékei felelősek a jövő nemzedékeiért. A társadalmi folyamatosság, a kiegyensúlyozott népesedési helyzet éppen ezért egyáltalán nem közömbös a szocialista társadalom számára. A IX. és a X. pártkongresz- szus már jelezte demográfiai gondjainkat. Állást foglalt e kérdésben a népfront V. kongresszusa is, majd a kongresz- szusi határozatok után számos és nagy jelentőségű kormány- intézkedés történt népesedési helyzetünk javítására. (Bevezették a dolgozó anyák gyermekgondozási segélyét, meghosszabbították a gyermekágyi szabadság időtartamát, emelték a családi pótlék összegét, s még jó néhány anyagi természetű és a népesedési helyzetet javító intézkedés történt.) Népesedési helyzetünk javítása azonban nem olyan feladat, amelyet kizárólag anyagiakkal lehet csak megoldani. Éppen ezért társadalmi életünkben komoly erőfeszítések történtek és történnek olyan általános és egészséges szemlélet kialakítására is, amely a szocialista erkölcs talaján védi és erősíti a családi köteléket, a többgyermekes családok megbecsülését. SOKAT TETTÜNK tehát a jövőért, a társadalmi folyamatosság megteremtéséért, javításáért. Nem is erdeményte- lenül. Gondjaink azonban csak átmenetileg enyhültek, de nem szűntek meg. Demográfiai mutatóink továbbra is azt jelzik, hogy még többet kell tennünk a jövő érdekében. Ugyanis a születésszám alakulása, az 1958. évi viszonylagos emelkedés után ismét nem mutat kielégítő;képet. 1960 és 1973 között körülbelül félmillióval csökkent a tizenöt év alatti gyermekek száma, s ennél nagyobb mértékben nőtt a hatvan éven felüliek korcsoportja. Az 1000 lakosra jutó élveszületések aránya sem mutat kedvező képeit. A megyék területén ez a mutató 14,1—16,0 között mozog. A Pest megyei átlag ennél jobb, 16,1—18,0 az ezer lakosra jutó élveszületések aránya, viszont Budapesté 10—12 csecsemővel a legrosszabb az országban. Más gondjaink is vannak. Az alacsony születés- számon belül nő a gyenge, vagy csökkent életképességű újszülöttek száma. Az elmúlt 10 évben meglepően magas a koraszülöttek aránya, 1971-ben már elérte a 15 százalékot. A koraszülések okai még teljesen nem ismertek, de nagy a valószínűsége annak, hogy számottevően közrejátszik ebben a művi és a spontán vetélések aggasztóan nagy száma is. Sajnos, további gondokat okoz az is, hogy a művi vetélések egészségkárosító, a gyermek életképességét csökkentő hatását a nők kevéssé ismerik, vagy nem veszik komolyan. A születések számának csőkA Romantikától a Kecskés-csárdáig Az utolsó simításokat végzik a földgyaluk és a munkáskezek az M—4-es autóút új útszakaszán, ahol pénteken megindul a forgalom. Gárdos Katalin felvétele I kenése, átmeneti vagy tartós | visszaesése gondokat okoz. MEGFIGYELHETŐ, hogy a ' születések alakulását erősen | befolyásolják a nagy társadalmi változások, a kritikus történelmi helyzetek éppen úgy, mint a pozitív fejlődés. A születésszám csökkenésében szerepet játszottak például az elieníorradalom megrázkódtatásai, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a fiatalság nagymérvű elvándorlása a faluról, de hatása lehetett annak is, hogy 1957 után a nagyarányú életszínvonal-emelkedést nem követte megfelelően olyan jövedelemelosztási rendszer, amely az eddiginél még jobban figyelembe vette volna a gyermekek számát. A több gyermekesek ugyanis lényegesen hátrányosabb helyzetben vannak az egygyermekes, vagy gyermektelen családokkal szemben, mé,gf akkor is, hia a kereső családtagok az átlagosnál hasznosabb, vagy jobb minőségű munkát végeznek. Közvetlen összefüggésbe hozható a születési arányszöm- csökkenéssel a nők fokozott munkába állítása is. Természetesen nem lehet vitás, hogy egyik legnagyobb szocialista vívmányunk a nők társadalmi szerepének megváltoztatása. Ez teremtette meg társadalmi, családi ' felszabadulásukat, az egyenjogúság feltételeit, műveltségi színvonaluk emelkedését. Amikor a fenti összefüggést említjük, nem azt mondtuk, hogy a jövőben korlátozni kell a nők munkába állását. MINDEZEK ELLENÉRE azonban kimutatható, hogy a dolgozó nők termékenysége kisebb, mint az eltartottaké. Ez esetben tehát egy nyilvánvaló társadalmi ellentmondásról van szó. A nők fokozott munkába állásával nem tudott lépést tartani a gyermekiintézmények hálózata. Még az e téren tett nagy erőfeszítések sem tudták a helyzetet megváltoztatni, csak enyhíteni. Ilyen enyhülést hozó helyzet alakult ki például 1967 után a gyermekgondozási segély hatásaként. A segély igényibevételével a dolgozó nők termékenysége nőtt, az eltartottaké csökkent. Ez a tendencia jelenleg is tart. A segély igénybevétele azonban meglehetősen differenciált. Társadalmi rétegemként változik, és 75—80 százalékban a szakképzetlen, alacsonyabb keresetű nők veszik igénybe. A magasabban kvalifikált, főleg diplomás anyáknál, az igénybevétel aránya már csak 15—30 százalék. Ezenkívül a segély inkább az első és a második gyermek vállalására ősz tönöz, s kevésbé a társadalmilag kívánatos harmadik gyermekre. Munkaadói szempontból nézve a segély hatását azt látjuk, hogy az alacsonyabb képzettséget jelenítő munkakörökben mutatkozó munkaerőgondok tovább növekedtek. A kormány nyomós, demográfiai okokból mégis emelte a gyermekgondozási segély összegét, s azt továbbra is fenntartja. Nagy szerepet játszik a születésszám alakulásában a lakáshelyzet is. Bár az ország lakásviszonyai, különösen az utóbbi időben, sokat javultak, mégsem értük el még a kívánatos színvonalat. Sok még a kis lakás és az új lakótelepeken építettek alapterülete sem elégíti ki a két-hérom gyermekes családok helyigényeit. A család szerepének változása is jelentős hatással van népesedési helyzetünkre. A családi kapcsolatok lazulása, a családszerkezet változása a válások magas számában jelentkezik. Mindezen okok következtében mind kevesebb a kétvagy több gyermekes család, c mindjobban növekszik a csak egy gyermeket vállalók száma. A CSALÁDTERVEZÉSI VIZSGALATOK azt mutatják, hogy amíg az 1958 s 1960 között kötött házasságokban még 2,3, az 1965—66-ban házasságra lépők csak 2,1 gyermeket terveztek. A valóság azonban az, hogy a tényleges gyermekszám rendszerint nem éri el a tervezettet. Sajnos ez a szemlélet még az egyszerű utánpótlást sem teszi lehetővé. Ami a távlatokat illeti, a jelenlegi intézkedéseket fokozatosan követnie kell a jövedelempolitikai változásnak, mégpedig olyan értelemben, hogy először megközelítjük, majd megszüntetjük azt az állapotot, hogy a család életszínvonalának alakulásában nagyobb jelentőségű a gyermekek száma, mint a keresők bére. A családi pótlék emelése nagy jelentőségű intézkedés és enyhíti a helyzetet, de még csak megközelíti a kívánatos mértéket. A lakáspolitikai döntéseknél is messzemenően figyelembe kell venni a jövőben azok demográfiai hatását, főleg a lakásnagyság és lakáselosztás vonatkozásában. Változatlanul előtérben áll a népesedéspolitika és a gyermekintézmények összefüggése is, A bölcsőde-, óvoda-, valamint iskolahálózat bővítése és korszerűsítése továbbra is elsőrendű feladat. Pest megyében ennek érdekében nagyon figyelemre méltó eredmények születtek, kiemelkedően a budai járásiban nagy a fejlődés. Az eddig tárgyalt kérdések demográfiai helyzetünk egyik, nagyon fontos, de nem egyedüli oldalát, az anyagi problémákat érintették. A születésszám alakulásában nemcsak gazdasági, illetve anyagi tényezők játszanak nagy szerepet, hanem a tudatiaknak is nagy a jelentősége. A saját és külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a társadalom erkölcsi felfogásának nagy szerepe van a demográfiai magatartásban. . A közfelfogás ugyan érzékenyen reagál a mápesejiiés- politikai intézkedésekre, de ezeknek a kérdéseknek a társadalmi megítélése meglehetősen problematikus. A TUDAT ALAKÍTASA során, mindent el kell követnünk azért, hogy a társadalmat e vonatkozásban is a szocialista gondolkodásmód hassa át. Éppen ezért politikai munkánk középpontjába kell állítani az anyaság megbecsülését, a gyermeknevelés örömét, a család védelmét és erősítését. Ki kell, hogy szorítsuk a társádalmi tudatból az anya, a nő eszményképét támadó kispolgári nézeteket, az önzést, a tartalmatlan életmódot, az öncélú vagy céltalan életszemléletet. A gyermekét megszülő és becsülettel felnevelő anyát kell eszményképpé tenni és megadni számára mindazt a megbecsülést, amit csak megadhat a társadalom. A népesedés kérdéseit sem nacionalista, sem pedig karitatív oldalról nem lehet kezelni és megítélni, annak csak marxista, szocialista szemléletű útjai járhatók számunkra, amelyek mindig a közösség érdekében hatnak és így megegyeznek az egyén érdekeivel is. A szocialista társadalom a jövőjét is csak szocialista módon formálhatja, ez pedig nem tűr meg semmiféle nacionalizmust, pesz- szimizmust és mélységesen elítéli és elveti a „nemzethalál” fikcióját. A népesedéspolitikai kérdések a párthatározatból fakadó kormányintézkedésekkel kiléptek a vitatkozás, a nézetütköztetés szakaszából. Társadalmi mozgalmaink és tömegszervezeteink sorra megtárgyalták a végrehajtás, a munka módozatait. December 17-én — mint a lapból is ismeretes — a Hazafias Népfront Országos Tanácsa vitatta meg a népesedéspolitika társadalmi támogatásának módozatait és állást foglalt a párt- és kormányhatározatok mellett. A rendelkezésre álló anyagi erők adottak, a szellemi erők is megvannak. Jól kell őket felhasználni, gyermekeinkért: jövőnkért. ANTALFIA JENŐ, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának osztályvezetője 1 4 tési osztályvezetője, s „aki válaszol” — ugyancsak ő. — A tsz vezetői úgy határoztak, hogy minél több nyers- árut, konzervipari alapanyagot kell helyben késztermékké feldolgoznunk, mivel három legyet ütünk egy csapásra: növeljük a közös gazdaság bevételét, biztosítjuk a tsz-tagság állandó foglalkoztatását, s készítményeinkkel megkönnyít- jük a dolgozó nők második műszakját. így kerül be a tervbe például a gyógynövénytermeszité- sen alapuló úgynevezett „csepp-program”. „Csepp-program” — A cseppcsalád első tagját, a kamillacseppet már nemigen kell bemutatnunk, hiszen két hónap alatt — amióta megjelentünk vele a piacon — 230 ezer üveggel vett át. tőlünk a nagykereskedelem. Csak személyes tapasztalatként hadd mondjam el róla, hogy teának, sebek fertőtlenítésére, szájöblítésre, fejmosószernek egyaránt 'kiváló hatású. Már készül — és előreláthatólag februárban kerül forgalomba — a cseppcsalád következő tagja: a paprika- csepp. Nem tévesztendő össze a paprikaolajjal, amelyet szintén fogunk készíteni; az előbbi — bőrbe bedörzsölve — izom- fájdalmak csökkentésére szolgál, az utóbbi pedig világszerte egyre keresettebb ételízesítő. — Ugyancsak világjelenség a gyógyfüvekből készült különféle vitaminokban gazdag, különböző bántalmakra jó hatású gyógyteák reneszánsza. Anélkül, hogy konkurrenciát kívánnánk támasztani jelentős gyógynövényexportunknak, inkább a pontos adagolás megkönnyítése és a választékbővítés céljából dolgozunk a különböző gyógynövény-teacsep- pék előállításán. A sort a csipkecseppel — a csipkebogyóból készült teakoncentrá- tummal — nyitjuk meg. Ezt követi majd a hárscsepp, a
