Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-19 / 296. szám
Ülésezik az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsa A Kremlben megnyílt az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka. A küldöttek megvitatják a legnagyobb szovjet köztársaság 1974. évi népgazdasági és költségvetési tervét és jóváhagyják azokat a törvényerejű Vendeleteket, amelyeket a köztársasági legfelsőbb tanács elnöksége, a legfelsőbb tanács legutóbbi ülésszaka óta eltelt időben adott ki. A mostani ülésszakon részt- ▼esznek Leonyid Brezsnyev és más szovjet vezetők. Nemzetközi ideológiai tanácskozás Moszkvában December 18-án Moszkvában megnyílt a szocialista országok kommunista és munkáspártjai központi bizottságai titkárainak tanácskozása. A tanácskozás napirendjén az ideológiai munkával kapcsolatos vélemény- és tapasztalatcsere, a testvér- pártok közötti ideológiai együttműködés kérdéseinek megvitatása szerepel. j A tanácskozás részvevői: a Bolgár Kommunista Párt részéről — A. Lilov és K. Tella- lov, a BKP KB titkárai, G. Bokov, a BKP KB titkárságának tagja; az MSZMP részéről — Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára; az NSZEP részéről — K. Hagen, H. Axen és W. Lamberz, az NSZEP KB titkára; a Kubai Kommunista Párt részéről — A. Perez, a KB titkárságának tagja; a Mongol Népi FórraKövetkezmény Twines olyan intézkedés, ll döntés, amely következmények nélkül maradna a termelésben — így hangzik a gyár-, a vállalatvezetők képzeletbeli tízparancsolatának egyike. A termelés, új értékek előállítása valóban lánc, egyik szem a másiktól elszakítható, de akkor megbomlik az egész. Zavarok mutatkoznak, akadályok keletkeznek, nehezebbé válik a munka, csökken az eredményesség. Ma a korábbi vezetés döntéseinek következményeit nyögi, szenvedi például a Pest megyei Tanács I. számú Sütőipari Vállalata. A Vácott székelő, de jó néhány más településen üzemet fenntartó cég ösz- szesen harminckilenc szállító jármű fölött rendelkezhet. A számszerűen is kevés, jórészt elöregedett gépkocsik azzal okozzák a legnagyobb gondot, hogy kilenc típusból verbuválódtak. A volt vezetők azt vásárolták meg, amit éppen lehetett, amire futotta, pillanatnyi bajként értelmezve a vállalati szervezőt működésének zavarait. A következmények azután most mutatkoznak meg, mert nemcsak a javítási költségeket teszik irreálissá, hanem magát a javítást is, hiszen kilenc típushoz alkatrészt előteremteni nem könnyű manapság. S ez csak egy a láncot megszakító, kipattant szemek közül. Persze, nem kicsiség, mert a vállalatnak 659 helyre — boltba, vendéglátó üzembe stb. — kell eljuttatnia a kenyeret, péksüteményt. Egy másik példa, de az ellenkező oldalról. A Nagykőrösi Gépjavító és Faipari Szövetkezet régóta foglalkozik konzervipari berendezések előállításával. Jó érzékkel fölismerték, hogy a termelőknél mind nagyobb gondokat okoz az üvegek, dobozok gépi mozgatása, szállításra való előkészítése. Megszületett a döntés, miszerint a fejlesztésben megkülönböztetett helyet adnak az úgynevezett rakományképzö gépeknek, amelyekre — remélhetőleg — igény lesz. Kockázatot vállaltak, mert hiszen hazai viszonyok között a legcsekélyebb törődés az anyagmozgatás, termékszállítás gyáron belüli eszközeinek jut. Az új gépek, különösen a palettázógép, sikert arattak, idén, hetven- millió forintos termelési értékük tetemes részét ezek eladása biztosítja. S ami további követelmény: külföldi megrendelésekre ugyancsak számíthatnak. S zándékosan éltünk két, kisebb horderejű példával, hogy hűen érzékeltethessük: a döntések hatása nem korlátozódik szigorúan körülhatárolt területekre. hanem kisúgár- zik a gyár, a vállalat egészére. Még inkább így van ez azokban az esetekben, amikor más üzemekhez, más iparágakhoz kapcsolódik a döntés, amikor például egy vállalat úgy határozza el bizonyos alkatrészek termelésének beszüntetését, hogy erről nem értesíti a felhasználót... mert ez sem ritka, ahogy némely áruk minden előzetes bejelentés nélküli eltűnése sem. Nyers megfogalmazásban: o gyárak, a vállalatok tekintélyes csoportja még ma is csak termel, de nem gazdálkodik! Nem úgy fogja fel terméket — értékeit — előállító tevékenységét, mint ami ezer szállal kötődik más termékekhez, értékekhez, hanem azoktól függetlenül, önmagában, úgy véli, ha gyártásukat megoldotta — vagy az ellenkezőjét, a megszüntetést határozta el —, akkor mindennel végzett. Ezért tapasztalhatjuk meghökkenve sűrűn, hogy viszonylag korszerű berendezésekkel termelő üzemekben manufakturális állapotok uralkodnak a raktározásban, a belső anyag- és termékmozgatásban, a készáru kiszállításában. A gépek termelnek, de sokszor állnak, mert ugyan van anyag, félkésztermék, csak éppen képtelenek eljuttatni időben a gépsorokhoz, a gépsoroktól a szereidébe, a szereidéből a raktárba s így tovább. Hatalmas veszteségek származnak abból, hogy a gyárak, a vállalatok nem mérik 1el széles körben a következményeket, nem elemzik azokat a hatásokat, amelyek döntéseikből származhatnak. \ r ajon mindez azért történik úgy, ahogy történik, mert a vezetők szűk látókörűek, képtelenek az összefüggések felismerésére? Ne tagadjuk, vannak ilyen esetek is, többségében azonban egy hosszú ideig fennálló gyakorlat tovább éléséről van szó. Arról, hogy az önálló vállalati gazdálkodás elveit, követelményeit sem olyan régen — 1968-tól — fogadta el a gazdasági gyakorlat, ennek az elvnek az alkalmazása, a követelmény teljesítése pedig nem egyszerű. Már csak azért sem, mert a vállalatok maguk tapasztalják, hogy közgazdasági környezetük alakításában sem mindig számoltak az érintett irányító szervek a hatásokkal, a következményekkel, elég itt a fejlesztési alapok képzésének sokféle ellentmondására, vagy a szolgáltató vállalatok érdekeltségi rendszerének előre látható csődjéx-e, majd módosítására, s részben még ma is megoldatlan tényleges szolgáltatói ösztönzést adó módszerek hiányára utalni. Minden következményt, valamennyi hatást természetesen lehetetlenség felmérni, nemhogy ágazati, iparcsoporti, de még vállalati szervezetben sem. Nincs is ilyen, túlzott igény, de sajnos, sűrűn igény sincsen arra, hogy a hatások ne váratlanok, hanem előre látottak, a következmények ne villámcsapásszerűek, hanem fölkészülten fogadottak legyenek. A gazdálkodás nem azonos a termeléssel. Jóval több annál. Tegnap és holnap összekötése, termék és felhasználó, fogyasztó összekapcsolása. Gazdálkodni annyi, mint minden tisztességes lehetőséget kamatoztatni a hatékonyság növelése érdekében. Mészáros Ottó dalmi Párt részéről — A. Csi- middorzs, a KB titkára; a LEMP részéről — J. Szydlak és J. Lukaszewicz, a KB titkárai, R. Frelek, a KB titkárságának tagja; a Román Kommunista Párt részéről — C. Burti- ca, a Végrehajtó Bizottság póttagja, a KB titkára és S. Andrei, a KB titkára; az SZKP részéről — M. A. Szuszlov, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, P. N. Gyemicsev és B. N. Ponomarjov, a Politikai Bizottság póttagjai, a KB titkárai, K. F. Katusev, a KB titkára; a CSKP részéről — V. Bilak, az elnökség tagja, a KB titkára, O. Svestka és J. Fojtik, a KB titkárai, A tanácskozáson részt vettek még a testvérpártok központi bizottságai nemzetközi és ideológiai osztályainak osztályvezetői, osztályvezető-helyettesei és felelős munkatársai. Magyar—szovjet árucsereforgalmi jegyzőkönyv Kedden délben Moszkvában ünnepélyesen aláírták az 1974. évi magyar—szovjet árucsereforgalmi jegyzőkönyvet. Az okmányokat magyar részről Bíró József külkereskedelmi miniszter, szovjet részről Nyi- kolaj Patolicsev külkereskedelmi miniszter látta el kézjegyével. Nyikolaj Patolicsev az aláírást követő beszédében hangoztatta, hogy a jegyzőkönyv aláírásával a két ország külkereskedelmi szervei aprólékos, bonyolult munka végére értek, amely jó eredményt hozott: 1974-ben a két ország árucsereforgalma 10—11 százalékkal növekszik és lényegesen meghaladja értékben a kétmilliárd rubelt. Bíró József válaszbeszédében emlékeztetett arra, hogy az éppen összeülő magyar országgyűlés megvitatja hazánk 1974. évi népgazdasági és költségvetési tervét. Az ipari termelés és a külkereskedelem fejlődése népgazdaságunk szempontjából kulcsfontosságú kérdésként vetődik fel, s ez a körülmény csak növeli a most véget ért magyar—szovjet árucsereforgalmi tárgyalások sikerének jelentőségét. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MfZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA xvn. ÉVFOLYAM, 296. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1973. DECEMBER 19., SZERDA SZOJUZ 13 r Újabb szovjet űrhajó a világűrben A fedélzeti rendszerek kifogástalanul műkádneló A sára Földet körülvevő kozmikus térség kutatá- kidolgozott programnak megfelelően a Szovjetunióban kedden, moszkvai idő szerint 14 óra 55 perckor felbocsátották a Szojuz—13 A Föld körüli repülés programja előirányozza: — az ibolyántúli tartományban elhelyezkedő csillagok asztrofizikai megfigyelését a fedélzeten elhelyezett Orion 2. típusú teleszkóprendszer segítségével; — spektrozonális felvételek készítését a Föld felszínének egyes részeiről, azzal a céllal, hogy adatokat nyerjenek nép- gazdasági feladatok megoldásához• — a Szojuz-típusú űrhajók fedélzeti rendszere komplex vizsgálatának és kipróbálásának folytatását; — a kézi és automatikus vezérlés, valamint az automatikus navigációs módszerek további tökéletesítését a repülés különböző feltételei között. A Szojuz 13 űrhajó legénységével szilárd rádió- és televízióösszeköttetést tartanak fenn. Az űrhajósok közérzete jó, a fedélzeti rendszerek kifogástalanul működnek. Az űrhajósok hozzáfogtak a repülési program végrehajtásához. A Szóvjetunió központi televíziója kedden bemutatta a Szojuz—13. űrhajó rajtját. jelzésű űrhajót. Az űrhajó legénysége: Pjotr Klimuk őrnagy, parancsnok és Valentyin Le- begyev fedélzeti mérnök. A Szojuz—13. két utasa: Pjotr I. Klimuk parancsnok (jobbról) és Valentyin V. Lebegyev repülömémök. Ülésezett az MSZMP Pest megyei bizottsága Kedden délután Budapesten, a megyei pártszékházban ülést tartott az MSZMP Pest megyei bizottsága. Az ülésen részt vettek a megyei fegyelmi bizottság tagjai, a megyei pártapparátus, valamint a megyei tanács, népfront, PARAFAUTANZATU POLIURETAN Műanyagcső gáziioz, vízhez — Solymárról A Pest megyei Műanyag- ipari Vállalat 1959-ben alakult. Az addig szerény keretek között működő ktsz vállalattá szervezve rohamos fejlődésnek indult, s napjainkban már jelentős helyet foglal el a magyar műanyagfeldolgozó iparban. Princz Ferenc, a termelési osztály vezetője elmondta, hogy a vállalat legnagyobb megrendelői a hazai cipőgyárak. Jövőre több divatos újdonságnak örülhetnek majd a vásárlók. Ebben az évben kísérletezték ki a PEMÜ szakemberei a világviszonylatban is még újdonságnak számító pa- rafautánzatú, habosított poliuretánbái készülő, sarokkal egybeépített cipőtalpakat. E termék előnye — olcsósága mellett —, hogy lényegesen könnyebb a hagyományos cipőtalpnál. Valószínű, hogy már januárban megindulhat sorozatgyártása: erre szükség is lesz, hiszen 1,4 millió párat már megrendeltek belőle 1973-ban indult meg — egyelőre kísérleti géppel — az úgynevezett sorjamentes cipősarok készítése is. Jövőre 4 millió darabot gyártanak a potisztirol alapanyagú cipő- tartozékokból. Ugyancsak idén kezdték el a habosított műanyagból készített talpbetétek m/ártását. Ebből in millió darabot hoznak forgalomba a következő évben. Nem véletlen — ez a felsoroltaikból is kitűnik — a PEMÜ az új alapanyagú cipőipari termékek készítésében Közép-Európa egyik legjelentősebb üzeme. A vállalat egyre szélesedő profiljának másik jelentős termékcsoportját a műanyagcsö- vék alkotják. A poliolefin csőgyártás hazai beindulásával egy új, kiváló tulajdonságú csőfajta kerül a felhasználók birtokába. Az utóbbi időben jelentősen megnőtt áz érdeklődés a PEMÜ termékei iránt. Ez érthető, hiszen jól alkalmazható ivóvíz-vezetékek, csatornák, öntöző- és belvíz- levezető-rendszerek lefektetéséhez. Mivel az új csőfajta nem korrodálódik és ellenáll a különböző vegyszereknek, ipari csővezetékként is alkalmazható, sőt mint a TIGÁZ-zal Szegeden közösen folytatott kísérletek bizonyítják, polietilénből gázcsöveket is elő lehet állítani, így a vállalat eredményesen segítheti majd a gázprogram megvalósítását. A vízvezetékként már jól bevált műanyag csőfajták a közeljövőben • kerülnek igazán széles körű alkalmazásra. A Gyapjűmosó ' Vállalatnál már polietilénből készített csöveket használnak, a sokkal drágább Kor-acélcső helyett — a forró, lúgos szenny lé elvezetésére. A Közép-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság Solymáron és Pilisszenlivánban már ezeket a csöfajtákat alkalmazza a szennyvíz elvezetésénél. Előnyük a sokkal korszerűbb fektetési eljárás: 100 mm átmérőig egyszerre két-három- száz méteres darabokat szállíthatnak és fektethetnek le. A hideg nem árt neki, ezért az év minden szakában szerelhető. A felsorolt jó tulajdonságok mellett talán a legnagyobb értéke abban van a polietilénből készített csöveknek — szemben az azbesztcsövekkel —, hogy teljesen megvédik a talajt a szennyvíz okozta fertőzéstől. Fehér Gyula SZMT vezetői, s a szakszerve-* zetek szakmai ágazati vezetői is. Barinkat Oszkárnénak, a megyei pártbizottság titkárának elnökletével lefolyt ülésen Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára adott tájékoztatást az MSZMP KB legutóbbi, november 28-i üléséről. Ismertette az ott elfogadott jelentéseket az 1972. november 14—15-i központi bizottsági határozat végrehajtásáról; az 1974. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről; s a párt káderpolitikájáról, valamint a káder- és személyzeti munka helyzetéről. A további zárt ülés 'napirendjén az MSZMP Pest megyei bizottságának 1974. évi, illetve végrehajtó bizottságának 1974. első félévi munkaterve szerepelt, amelyet Jámbor Miklós, a megyei pártbizottság titkára terjesztett elő. Az előterjesztést — a megye vezető pártszerveinek 1973-as tevékenységéről szóló tájékoztatással együtt — a megyei párt- bizottság jóváhagyóan elfogadta. l\ Dr. Nguyen Huu Tho, a Délvietnami Nemzeti Felszabadí- tási Front Központi Bizottsága elnöksége, s a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya mellett működő tanácsadó testület elnöke elutazva hazánkból, a repülőgép fedélzetéről táviratban mondott köszönetét Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének, itt-tartóz- kodása alkalmából tapasztalt te-1 -éri vendégszeretetért. Dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, dr. Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, dr. Köpeczi Béla, az MTA főtitkára is részt vett azon a látogatáson, melyet a kormány tudomány- politikai bizottsága tett tegnap a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Abdul Karim Karme író, a Palesztin Béke tan ács főtitkára vezetésével hazánkban tartózkodott békedelegáció tegnap elutazott hazánkból. Itt-tartózkodása alatt fogadta a küldöttséget dr. Mondok Pál, az Országos Béketanács alelnöke, a Pest megyei Tanács elnöke és Garai Gábor, az írószövetség nemzetközi titkára is. 1
