Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-18 / 295. szám

I PEST MEGYEI V1LÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVn. ÉVFOLTAM, 295. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1973. DECEMBER 18., KEDD Le Dúc Tho Párizsba érkezett Hétfőn, néhány perccel 12 óra után Párizsba érkezett Le Due Tho, a Vietnami Dolgo­zók Pártja PB-tagja, Közpon­ti Bizottságának titkára. Le Duc Tho a VDK kormá­nyának különmegbizottjaként a hét második felében a fran­cia fővárosban találkozik Hen­ry Kissingerrel, az Egyesült Államok külügyminiszterével. (Kommentárunk a 2. oldalon). Mosskváhan Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága fő­titkárának meghívására hét­főn baráti látogatásra Moszk­vába érkezett Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára. A vnukovói repülőtéren — amelyet feldíszítettek a Len­gyel Népköztársaság és a Szovjetunió lobogóival — Leonyid Brezsnyev, Pjotr Gyemicsev, az SZKP Politi­kai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára és Konsztantyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságá­nak titkára fogadta Edward Giereket. A második Willi Stoph, a Német De­mokratikus Köztársaság Ál­lamtanácsának elnöke, az NSZEP Politikai Bizottsága tagjának jelenlétében hétfőn megkezdte próbaüzemelését a greifswaldii atomerőmű első egysége. Ez az üzem a re- hinsbergi atomerőmű mellett a Német Demokratikus Köz­társaság második ilyen léte­sítménye. Kedvező feltételek a IV. ötéves terv teljesítéséhez A PARLAMENTI BIZOTTSÁGOK A KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNYJAVASLATRÓL Mint jelentettük, az Elnöki Tanács az alkotmány 22. pa­ragrafusának 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1973. december 19-re, szerda délelőtt 11 órára összehívta. A szerdán kezdődő, s az idén utolsó ülésszakon — a napi­rendi javaslat szerint — a jö­vő esztendei költségvetésről döntenek a képviselők. Az ál­lamháztartás pénzügyi prog­ramtervezetével első ízben ok­tóber végén, november elején ismerkedtek meg az ország- gyűlés tagjai, több állandó bi­zottság már ekkor napirendjé­re tűzte az 1974-es állami költ­ségvetés főbb irányelveit. Vé­leményük, indítványaik így kellő időben hangzottak el ah­hoz, hogy helyet kaphassanak a kész tervezetben, a plénum elé kerülő törvényjavaslat­ban. A parlamenti élet demok­ratizmusának továbbfejleszté­se kamatozott a pénzügyi prognózis tárgyalásának új módszerében — erről tanúsko­dik, hogy „második olvasás­ban” a bizottságok december eleji üléssorozatán a képvise­lők megállapíthatták: észrevé­teleiknek, kéréseiknek figye­lembevételével készült el a jö­vő esztendei költségvetési tör­vényjavaslat. Mint a terv- és költségvetési bizottság ülésén rámutattak a képviselők, ér­demben is növeli az ország- gyűlés törvényhozói tevékeny­ségének jelentőségét, hogy a parlament munkacsoportjai két ízben is górcső alá veszik a kiadások és bevételek alaku­lásának országos tervét. A költségvetés előkészítésén tíz állandó bizottság munkál­kodott, s a tanácskozássorozat vitáiban csaknem száz képvi­selő kért és kapott szót. Rész­letes, ágazati bontásban is elemezték a népgazdasági terv és költségvetés összefüg­géseit — elmélyült, alapos munkájuk bizonyítéka.- hogy a bizottsági üléseken elhangzot­takat tartalmazó jegyzőkönyv terjedelme meghaladji az ezer oldalt. A bizottsági tanácskozáso­kon egyöntetű vélemény volt, hogy a jövő évi költségvetés összeállítói gondos, körültekin­tő munkát végeztek, s az 1974- es pénzügyi program jó alapot, elegendő fedezetet biztosít a legfontosabb feladatok elvég­zésére. Valamennyi képviselő egyet­értett azzal, hogy a megnöve­kedett feladatok a népgazda­ság minden ágazatában na­gyobb követelményeket tá­masztanak a gazdálkodás szín­vonalával szemben. Más-más megfogalmazásban, de minden bizottsági ülésen elhangzott: csak annyit lehet elosztani, amennyit megtermelünk, még a valóban jogos és sürgető igényekből is csak annyit le­het megvalósítani, amennyinek anyagi-pénzügyi fedezete — a népgazdasági terv előirányza­taival összhangban — folya­matosan megteremtődik. Vala­mennyi bizottság úgy döntött, hogy az országgyűlés téli ülés­szakán elfogadásra javasolja a jövő esztendei költségvetés­ről szóló törvénytervezetet. Az egyetértő véleményhez azonban hozzáfűzték: a ter­melésnek kiegyensúlyozottan kell növekednie, gyorsítani kell a korszerű termelési szer­kezet kialakítását, meg kell alapozni a hatékonyság álta­lános javulását, a társadalmi tiszta jövedelem bővülését, az állami bevételek gyors növe­kedését. A gazdálkodásban minde­nütt érvényesülnie kell a pénzügyi fegyelemnek és az ésszerű takarékosságnak — hangsúlyozták a képviselők, s hozzáfűzték: az elmúlt esz­tendőkben elért gazdasági fej­lődés nyomán a IV. ötéves terv fő céljainak teljesítéséhez kedvezőek a feltételek. 1974, a negyedik tervév költségve­tésének eredményes végrehaj­tása minden bizonnyal jelen­tős hozzájárulás lesz a szocia­lista építéshez. Az agrárértelmiségre növekvő feladatok várnak Újjáválasztották az Agrártudományi Egyesület Pest megyei vezetőségét Védnökséggel Rangos esemény színhelye volt tegnap délután Budapes­ten a MEDOSZ-központ kongresszusi terme: itt tartotta tiszt­újító közgyűlését a Magyar Agrártudományi Egyesület Pest megyei Szervezete. A nagy érdeklődéssel kísért tanácskozás elnökségében foglalt helyet: Váncsa Jenő, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyettese, dr. Bíró Ferenc, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára, Kiss Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa, Lakatos Tibor, a Pest megyei tanács elnökhelyettese és György Károly, az Agrár­tudományi Egyesület főtitkára, Váncsa Jenő, élelmiszergazdaságunk fejlődéséről ken kívül nyolc szakosztály fogja össze a különböző ag- rárértelmiiségi-eket. Az elmúlt fél évtized eredményei közé sorolható az elmélyült szak­osztályi tevékenység mellett, az ifjúsági csoportok létreho­zása. Ma már az Agrártudo­mányi Egyetem hallgatói is aktívan részt vesznek az egyesületi munkában. A közgyűlés vitájában első­ként György Károly szólalt fel. Elismeréssel beszélt a Pest megyeiek sokoldalú, eredmé­nye» munkájáról. Javasolta, hogy különösen most, amikor Pest megyében is mindinkább terjednek az ipari termesztési rendszerek, célszerű lenne lét­rehozni o növénytermesztési szakbizottságot. Laczkovics Miklós, a rádi Üj Elet Termelőszövetkezet el­nöke, mint a talajtani szak­osztály vezetője számolt be a közgyűlésnek a gyepgazdálko­dás érdekében kifejtett mun­kásságukról. Gyarmati Attila egyetemi hallgató, a gödöllői Agrártudományi Egyetemen működő ifjúsági csoport titká­DR. BfRÖ FERENC: Pancsov ai Nándor elnöki megnyitója után Váncsa Jenő a magyar élelmiszer-gazdaság helyzetéről, a termelésfejlesz­tés időszerű kérdéseiről és feladatairól tartott előadásá­ban hangsúlyozta: népgazda­ságunk dinamikus fejlődésé­hez a mezőgazdaság jelenté­kenyen hozzájárul. Ma már nemcsak a belső szükségletet elégíti ki, de feleslegek , ré­vén exportálni is tudunk. Ami a belső ellátást illeti, azokból a termékféleségekből is kielé­gítő a kínálat, amelyekből nem is olyan régen ellátási nehéz­ségeink voltak. Például az egy főre jutó húsfogyasztás az idén már eléri a 65—67 kilo­grammot, ami megfelel a terv- előirányzatnak. Búzából, or­szágos átlagban számítva, 34,7 mázsát takarítottunk be az idén — e fohtos gabonanövé­nyünk hozama az elmúlt tíz esztendő alatt megduplázódott. Kukoricából — bár még nem készült el a végleges összesí­tés — már biztosra vehető, hogy a hektáronkénti átlag­termés meghaladja a 40 má­zsát. Persze, igen nagyok még a különbségek az egyes gaz­daságok között. Van olyan nagyüzem, ahol már kukori­cából az idén a 75—80 má­zsás termést takarítottak be, viszont előfordult olyan gaz­daság is, ahol a 18 mázsát is alig érték el. E különbségek arra utalnak, hogy nagyok még a kihasználatlan lehető­ségek a1 mezőgazdaságunkban. Szakembereinkre vár elsősor­ban a feladat, hogy feltárják és segítsenek kiaknázni ezeket a tartalékokat. Az egyes ágazatokat érté­kelve a miniszterhelyettes ki­tért a szarvasmarhaprogram végrehajtására, illetve a szakemberek tennivalóira. Fel­hívta a hallgatóság figyelmét a növény- és a takarmány- termesztés területén tapasz­talható hiányosságokra s a velük összefüggő sürgős fel­adatokra. Végtére nagy elis­meréssel nyilatkozott Váncsa Jenő a mezőgazdasági üze­mekben, az irányító szervek­ben, de az oktatási és kuta­tóintézetekben dolgozó agrár- értelmiségről, köztük a Pest megyei .szakemberekről. Ezt követően Kusza Béla, az Agrártudományi Egyesület Pest megyei alelnöke számolt be a szervezet ötesztendős te­vékenységéről. Miként lapunk vasárnapi számában már elő­zetesen beszámoltunk: jelen­leg 835 agrárszakember tagja a megyei szervezetnek. Nagy­kőrösön, Cegléden, Gödöllőn és Zsámbékon működnek ön­álló helyi csoportok, amelye­A Pestvidéki Gépgyár általános gyáregységének KISZ-fiataljai társadalmi munkaszerző­dést kötöttek a gyáregység vezetőségével. Az abban vállalt havi 1000 órás társadalmi mun­ka most teremte meg első gyümölcsét. A Szovjetunió megrendelésére elkészült huzalzománoozó gépek közül kettőt KISZ-emb- lémával láttak el. ra arról beszélt, hogyan lehet­ne a leendő szakembereket, il­letve az egyetemről most kir kerülő fiatalokat megnyerni. Az új vezetőség A felszólalásokat követően megválasztották az Agrártudo­mányi Egyesület Pest megyei Szervezetének új vezetőségét. Az egyesület megyei elnöké­nek dr. Bíró Ferencet, a me­gyei pártbizottság titkárát vá­lasztották. Tiszteletbeli elnök: dr. Baskay-Tóth Bertalan or­szággyűlési képviselő, gödöllői egyetemi tanár. A1 elnökök: Szi­geti Ernő, a Pest—Nógrád me­gyei Állami Gazdaságok terü­leti igazgatója, Murvai László, az MSZMP Pest megyei Bi­zottságának osztályvezető he. Ivettese, Farkas Pál, az al. bertirsai Dimitrov Tsz elnö­ke és Kusza Béla, a budapesti Vörös Október Termelőszövet­kezet elnökhelyettese. Titkár: Pancsovai Nándor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának csoportvezetője. Szervező tit­kár: Tunyogi András, a megyei tanács szakfelügyelője. A 30 tagú elnökségben me­gyénk köztiszteletben álló ag­rárkutatói, egyetemi tanárok, oktatók, termelőszövetkezeti, elnökök, az állami gazdaságok, valamint a területi szövetsé­gek képviselői, és az agrár­egyesületi szakosztályok ko­rábban már megválasztott ve­zetői kaptak helyet. Az újjáválasztott vezetőség nevében dr. Bíró Ferenc tar­tott elnöki székfoglalót. magasan képzett szakembere­ket kell biztosítani a korszerű üzemeknek. Agrárértelmisé­günkre — a műszaki tudomá­nyos forradalom korszakában, napjainkban is — egyre nö­vekvő feladatok várnak, és a tennivalók nem csökkennek. Azt szeretnénk, hogy az egye­sület keretében tevékenykedő szakemberek a jövőben még inkább igyekezzenek támogat­ni az üzemeket. Az agráregye­sület új vezetőségének kezdeti munkája egybeesik az ötödik ötéves terv előkészítésével. Bí­zunk beinne, hogy megyénk agrárszakemberei a közeljövő célkitűzéseinek a meghatáro­zásában is segítségükre lesz­nek a gazdaságoknak. Eiíüntstésok, jutalmuk Az előző felszólalást köve­tően a közgyűlésen Váncsa Jenő A mezőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetést nyújtotta át — agráregyesületi munkás­sága elismeréseként — Szép- lábi Andrásáénak, a talajtani szakosztály titkárának és Winkler Istvánnak, a növény- védelmi szakosztály titkárá­nak. Huszonketten kaptak arany­koszorús jelvényt, oklevelet, il­letve pénzjutalmat. Az Agrártudományi Egye­sület Pest megyei Szervezeté­nek közgyűlése Pancsovai Nándor zárszavával fejeződött be. S. P. Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Willy Brandt nyugat­német kancellárt, 60. szüle­tésnapja alkalmából. Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára tegnap délután meg­beszélést folytatott Fuad Nassarral, a Jordániái Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának első titkárával, aki az MSZMP KB meghívására néhány napos látogatásra ha­zánkba érkezett. Dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter hétfőn Moszk­vában Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi mi­niszterrel megvitatta a jövő évi árucsereforgalmi jegyző­könyv aláírásával összefüggő kérdéseket. Venéczi Jánosnak, az MSZMP KEB titkárának ve­zetésével ötnapos csehszlo­vákiai látogatáson, tartózko­dott magyar pártmunkáskül­döttség tegnap hazaérkezett. Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter hivatalában fogadta I. V. Ar- chipovnak, a Szovjetunió ál­lami gazdasági kapcsolatok bi­zottsága első elnökhelyettesé­nek vezetésével hazánkban tartózkodó szovjet delegációt, mely gyári berendezések szál­lításával kapcsolatos állam­közi egyezmény aláírására érkezett hazánkba. Dr. Szekér Gyula nehéz­ipari miniszter vezetésével a KGST fémkohászati állandó bizottságának ülésén, Wei- marban járt magyar küldött­ség tegnap hazaérkezett. é i i Magasan képzett szakemberek a korszerű mezőgazdasági üzemeknek — Pest megye agrárértelmi­ségének elévülhetetlen' érde­mei varinak a meggyorsult mezőgazdasági fejlődésben — — mondotta ér. Bíró Ferenc. — Éppen a közelmúltban vizsgáltuk meg — jelentette ki egyebek között —, hogy hol tartott az átszervezés után és hol tart ma a nagyüzemi út­ra tért mezőgazdaság. Tíz esz­tendő alatt ötvenezer hektár­ral csökkent Pest megye me­zőgazdaságilag hasznosítható földterülete, és már csak ne­gyedannyi a termelőszövetke­zetekben és az állami gazda­ságokban foglalkoztatott mun­kaerő létszáma, mint a hatva­nas évek elején. Megyénk me­zőgazdasága mégis dupláját termeli annak a mennyiség­nek, mint amit előállított az átszervezés előtt. Ebben pedig alapvető szerepük volt a szak­embereknek. Nagyon szoros az összefüggés a szakember-ellá­tottság és a gazdasági eredmé­nyek között. Jól tudjuk, hogy még korántsem használtuk ki a kínálkozó lehetőségeket, ezek az eredmények még. to­vább növelhetők. Megyénkben a keresőképes lakosságnak csupán 13 százaléka dolgozik már a mezőgazdaságban, ki­lenc százalékkal alacsonyabb ez az arány, mint az országos átlag. Hamarosan elkövetke­zik az az időszak is, amikor már ennyire, tehát 13 száza­lékra sem lesz szükség. Meg kell oldanunk ezért is a fel­szabaduló munkaerő foglal­koztatottságát, ugyanakkor

Next

/
Oldalképek
Tartalom