Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-16 / 294. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS E3 XVII. ÉVFOLYAM, 394. SZÁM 1973. DECEMBER 16., VASÁRNAP AKIK SOKAT SEGÍTHETNEK Minél több embernek kell tanulnia Éljenek az adott lehetőségekkel Értekezletet tartott az alap- szervezeti nőíelelösöK szamara az MSZiVL3 ceglédi városi bizottsága. Az értekezleten részt vett Nagy J. Tiborné, az MSZMP megyei bizottságának nőreferense és Balogh György, a városi pártbizottság osztályvezetője. Az értekezleten három, egymással összefügső téma került napirendre: a tanulás, a szakképzettség megszerzésének lehetősége és a szolgáltatás helyzete, amely a dolgozó nőket közelről érinti fejlődő, egyre korszerűsödő életünkben. Az egybegyűlteket Balogh Lászlóné nőreferens köszöntötte, a napirenden szereplő témakörökben pedig a legilletékesebbek — Bárdos Endre, a dolgozók általános iskolájának igazgatója, Czinege Imre, a szakmunkásképző intézet igazgatója és Bene József, a városi tanács elnökhelyettese — adtak széles körű tájékoztatást. Legutóbb, a nőfelelősök értekezletén a nőpolitikái határozatról hangzott el előadás. Akkor tájékoztatást kaptak arról, hogy a határozat érvénybelépése óta. mi mindent sikerült megvalósítani abból a ceslédi gyárakban, vállalatoknál. tsz-ekben, üzemekben, ahol lánvok, asszonyok dolgoznak. Szó esett akkor a szakmai továbbképzés lehetőségeiről. s akkor született az a megállapítás, hogy, sajnos, nemcsak beszélni kell róluk, hanem szót kel] emelni az alapműveltség megszerzése érdekében. Sok dolgozónak, aki, bár a munkahelyén elvégzi a ! rábízott feladatokat, be 1 kellene fejeznie általános iskolai tanulmányait, melyeket régebben okkal vagy elfogadható indok nélkül abbahagyott. Az MSZMP KB múlt évi, júliusi határozata nyomán a továbbtanulás megszervezésében a tanulni akarók és az oktatási felelősök segítésében sokat tehetnek a nőbizottságok, de ismerniük kell jól a lehetőségeket, s az azokkal összefüggő határozatokat, állásfoglalásokat. Az értekezleten Bárdos Endre, a közoktatás-politikai határozatról és a felnőttoktatás ceglédi lehetőségeiről tartott tájékoztatást. A szakmai képzéshez elengedhetetlen az általános iskolai végzettség, iparunk, mezőgazdaságunk elsősorban jól képzett szakmunkásokkal tud még több eredménvt elérni, minél több embernek tanulnia kell. Az általános műveltség gyarapítása szinte létkérdés szocialista társadalmunkban, s arra kormányunk egvre több lehetőséget ad, melyekkel nők. férfia1- egyaránt élhetnek, s kell Is. hoev éljenek. A következő ötéves terv I időszakában a nemzeti jövedelem még nagyobb részét fordítják az oktatás fejlesztésére, a szertárak, gyakorlóeszközök felfrissítésére, a tanulás könnyítésére. Cegléden az utóbbi években évente mintegy kétszázötven ember végezte tanulmányait az általános iskolák esti vagy levelező tagozatain, de mégsem élnek elegen az adott lehetőségekkel. A nyáron véget ért tanévben száztizennégyen fejezték be a tanulást, most szeptembertől pedig százkilencvenhét hallgatója van az esti és levelező általános iskolai osztályoknak. Ahhoz, hogy ez a szám növekedjék, hogy minél többen befejezzék általános iskolai tanulmányaikat, összefogásra, megértésre és igényre van szükség. A vállalatok, gyárak, üzemek személyzeti előadóinak évente felmérést kell készíteniük az ott dolgozók iskolai végzettségével kapcsolatban: a további teendőkhöz, az úgynevezett beiskolázáshoz ismerni kell tehát az irányelveket, amelyek a tanulásra-ösz- tönzésre születtek. A tanulással járó kedvezményeket éppúgy meg kell ismertetni az emberekkel, mint azt, hogy társadalmunk számára nem mindegy, milyen művelt, milyen képzett emberek építik a szocializmust, 1 s adják át majd a munkát az utánuk következő, fiatalabb generációnak. A szakképzettség igényeiről és a szakmunkás-képesítés megszerzésének lehetőségeiről Czinege Imre tájékoztatta az értekezlet részvevőit. Elmondta, hogy a gyárak, a szolgáltató ipar, a kereskedelem és a vendéglátás csak akkor érheti el a kívánt szintet, ha hozzáértő emberek végzik el a rájuk bízott feladatokat, becsülettel, kellő szakmai tudással, gazdaság- és társadalompolitikai ismeretekkel. Az 1969/6. törvény intézkedik a már munkaviszonyban állók képzésének további lehetőségeiről, s több minisztertanácsi rendelet született szintén ezzel kapcsolatban. Cegléden számos lehetőség van arra. hogy azok, akiknek szakmájuk nincsen, de már munkaviszonyban állnak, szert tehessenek szakmunkás-képesítésre. sőt, ' közép-, vagv később felső fokon is folytathassák tanulmányaikat. Hagyományos és gyorsított, vagyis intenzív tanfolyamok, esti tagozatú oktatás, egyéni felkészülés lehetősége áll a már dolgozók előtt. Bene József a lakossági szolgáltatások helyzetéről tájékoztatta hallgatóit, és ismertette a tanácsi ciklusterv kitűzött céljait, mintegy igazolEgy krumpli, kél krumpli Enyhülő burgonyagondjainkra utal, hogy a piacon és a zöldséget árusító boltokban már kupacokban találni I egy-, vagy kétkilós, paprikapiros neccben forgalomba hozott krumplit. Még választani is lehet, ki melyik zsákocskát akarja elvinni, miután kifizette. Apróbb, vagy nagyobb szeműt, fekete földből vagy homokból valót — mert meglátszik ap a burgonya héján. Az viszont, hogy a neccháló- ban, a burgonynszemek héja alatt mi van, csak himo záskor ‘ derül ki. Szó mi szó: I tetten ... nagyon rossz a minősége. A csomagoló cég figyelmességnek szánta, hogy háromszögletű kis papíron értesítést mellékelt a kimért krumpli mellé: vigyázat, ez vetésre nem alkalmas. A háziasszonyok, akik igen megörültek a szállítmányoknak, köszönik a figyelmeztetést. Nagy szerényen csak eny- nyit fűznének mellé: burgonyát vetni mostanában nem volt szándékuk, csak megfőzni és étkezésre alkalmassá tenni. Sajnos, ez a minősége I miatt szintén többnyire leheva az elhangzott, tanulással kapcsolatos megállapításokat. Ahhoz, hogy a városfejlesztési tervet ■ megvalósíthassák, hogy az igényekkel együtt kellően emelkedjék a szolgáltatások minősége és értéke, szakképzett, művelt emberek népes táborára van s lesz egyre nagyobb szükség. A kisipari és a vállalati szolgáltatások fejlesztéséért sokat keU tenni, hiszen Cegléd centrum jellegű település: nemcsak önellátásáról, hanem a környező települések lakosságának ellátásáról is gondoskodnia kell. E. K. Húrom vállalkozó Divat a hímzett holmi A fiatalok csak viselni szerelik Sok nézője akad a Ceglédi Háziipari Szövetkezet Rákóczi úti kirakatában pompázó hímzett blúzoknak, nadrágkosztümöknek: ma ismét a hímzett a divat. Ki hitte volna, hogy a mini-, a midi- és a maxiszoknyákra, is rákerül a népi hímzés? És milyen szívesen viselik azokat a fiatalok is! Utoljára vagy 30 éve hordtak ilyeneket, a slingelt fehérnemű és a madeirahímzés korában. Valamikor csak az a lány volt kapós, aki legalább két- három évet az akkori, népszerű hímzőmesterek műhelyében töltött. A hozományban saját maga készítette hímzett függönyök, ágyneműk, takarók jelezték, hogy jó háziasszony lesz a- hajadonból. Az volt a mérce. Ma alig akad olyan fiatal, aki vállalkozna a hímzés tanulására. A ceglédi háziipari szövetkezetben három hímzőnőt foglalkoztatnak, átlagos életkoruk 50 év. PÉLDABESZÉD AZ ÓRIÁSKÍGYÓRÓL Könyvek és olvasók Nyársapáton RENDHAGYÓ IRODALOMÓRÁKAT SZERETNÉNEK NÉHÁNY ÉVE kis családi vándorcirkusz járta a környéket, és ellátogatott Nyársapáira is. Az iskola közelében ütötte fel sátrát, onnan kapta a villanyáramot. A mutatványos — részben á segítségért cserében, részben a nagyobb hírverés okából — látogatást tett az iskolában, a társulat óriáskígyóját is magával cipelve. A kisdiákok körében nagy tetszést váltott ki ez az ötlet, hiszen óriáskígyót addig legfeljebb csak képeskönyvben, filmen vagy a televízióban láttak, most pedig a hatalmas hüllő ott tekergette hosszú hajlékony testét a szeműik láttára. Ez az élmény egy életre szóló nyomot hagyott a gyerekekben. Azóta az óriáskígyóból példabeszéd lett. Legutóbb akkor került szóba amikor, a községben járva, a pedagógusokkal könyvről, olvasásról, az ifjúság művelődési lehetőségeiről beszélgettem. Takács Imre nevelő, aki az iskolai és a községi könyvtár vezetője. elmondotta, hogy a könyvek számára nem lehet panasz Nyársapáton. A kultúrházban elhelyezett könyvtár 5200 kötetet tart nyilván, s van vagy ezer az iskolában is. A falu lakóinak száma 2140 körül van, tehát három könyv jutna mindenkire a csecsemőktől a legidősebbekig. Sajnos, mindössze száz- nyolcvan beiratkozottja van a könyvtárnak, fele felnőtt, fele gyermek. Jó lenne, ha többen megízlelnék az olvasás gyönyörűségét, felismernék a szeli ami gyarapodás e szórakoztató módját Igaz, hogy a lakosság nagy része távoli tanyákon él, mégis örülhetnénk ha legalább a hosszú téli estéken könyv kerülne a kézbe. • Évi ötezer forintot engedélyez a költségvetés a könyvtár gyarapítására, s a nagykőrösi ÁFÉSZ is minden évben tetemes mennyiségű ajándékkönyvet ad, az idén 1500 forint értékben válogathatott a könyvtáros a nagykőrösi könyvesboltban. A könyvtár anyaga figyelemre méltó, hiszen az ifjúsági és felnőtteknek szóló szépirodalmi könyveken kívül, megtalálhatók az alapvető szakkönyvek, ismeretterjesztő kiadványok, a polcokon sorakoznak a lexikonok és kézikönyvek. J/öyőre a könyvterjesztő vállalattal kötnek szerződést, és ajánlatait meghallgatva, az új könyvek jegyzékét átböngészve rendelik meg a műveket. A KÖNYVTÁR hetenként két alkalommal köcsönöz. Legutóbb az iskola nyolcadikosai közös látogatáson vettek részt: a könyvek közt töltötték az osztályfőnöki órájukat. Az iskola újításokkal, kísérletekkel próbálja a könyv szeretetére, használatára nevelni növendékeit. Mind a nyolc tanteremben falipolcot helyeztek el, melyen akár húsz-harminc kötet is elfér, összegyűjtik a korábbi évfolyamok tankönyveit is: nem árt, ha mindig szem előtt vannak, ugyanis előfordulhat, valamelyik diák már elfelejtette a szabályt, amelyet az előző évben tanult, s most megnézheti, fellapozhatja a múlt évi tankönyvet. Ott sora koznak az ajánlott és a kötelező olvasmányok, a mesekönyvek, de otthonról elviheti bárki a kedvenc könyvét, hogy felhívja rá társai figyelmét, kölcsön adja, ha valakinek megtetszik. Az iskolai könyv tár anyagából is helyeznek el az osztály tantervének, életkori sajátosságainak megfelelő olvasmányokat. Időről időre cserélik a polcok tartalmát, így, ezzel a módszerrel, valóban karnyújtásnyira kerül a gyerekekhez az olvasnivaló, megszokják, megszeretik a könyvet. AZ ISKOLA is bővíti könyvtárát, a közelmúltban háromezer forintért vásároltak a fővárosban újabb köteteket. Mindent megtesznek, hogy a hátrányos helyzetű falusi gyerekek mindennapi szükségletévé váljék az olvasás. Az óriáskígyót ezzel-kapcsolatban említették. A tanárok mondták: milyen jó lenne, ha időnként náluk is lehetne például rendhagyó irodalomórát tartani. Élmény lenne, ha előadó- művészek mondanák el a tankönyvek lapjaira nyomtatott verseket, ha szakavatott irodalomtörténész beszélne a gyerekeknek valamelyik íróról. Valószínű, ez is sokat jelentene a kisdiákoknak. Talán eredményeként néhány év múlva a gazdag anyagú könyvtár száz- nyolcvannál sokkal több olvasóval büszkélkedhetne. Tamasi Tárná# Elbúcsúznak a kisvasútiéi Emléket gyújt a múzeum December 30-án, egy nappal az év vége előtt látogatást tesznek a Vasútbarátok a Ceglédről induló törteid kis- vasúton. A MÁV Budapesti Főigazgatósága kisfilimet készíttet a kisvasút utolsó idejéről, s hogy az utókornak maradandó emléke is maradjon róla, megkezdik a kisvas- úttal kapcsolatos anyagok gyűjtését, régi fényképek felkutatását. Krónikások, vasúttörténé- szek foglalkoznak ezzel a munkával, segítséget kérve Cegléd és a környék lakóitól. Szívesen fogadnak bármilyen, a törteli kisvasúttal kapcsolatos emléket, fényképet, iratot, menetrendet, , menetjegyet, még büntetőcédulát is, melyeket megőrzésre vagy kölcsön, fotómásolat készítésére a ceglédi Kossuth Múzeumba lehet elvinni. A város történetéhez hozzátartozik a kisvasút, s megszüntetése a vasút történetének érdekes fejezete végére tesz pontot: meg kell őrizni, örökíteni a vele kapcsolatos emlékeket Ma nyílik meg a szőnyeg kiállítás A ceglédi Kossuth Múzeumban ma délelőtt 11 órakor dr. Szilágyi Miklós igazgató nyitja meg Kordováner János textiltervező művész szőnyegkiállítását. A bemutatott anyag nagy részét a Mezőtúri Háziipari Szövetkezetben szőtték. Kié a két kerékpár? Ez év márciusában Cegléden, a MEDOSZ épületének kerítése mellől elloptak egy zöld kerékpárt. A nyáron, júniusban vagy júliusban, a Rákóczi úti Magyar Étterem és a Kossuth Múzeum közti útszakasz mellől tulajdonított el valaki egy fekete színű női kerékpárt. ■ A járművek megkerültek: a ceglédi városi és járási rendőrkapitányság, megfelelő igazolás ellenében, tulajdonosaiknak visszaadja azokat a rendőrkapitányság épületében, az I. emelet 39. számú szobában. Kosárlabda Ceglédiek az 0IK középdöntőjén Vége felé közeledik a kosárlabda ÓIK (Országos Ifjúsági Kupa) ez évi mérkőzéssorozata. A ceglédi Kossuth Gimnázium fiúcsapata megyei elsőként jutott az országos középdöntőbe, s a tavalyi országos negyedik, a Nagykőrös ellen diadalmaskodott. A középdöntőt hat négyes csoportban rendezték meg, mindegyikből a csoportelső Új hangszeren — vizsgára készülve A szeptemberi tanévkezdés előtt új hangszert, piccolót vásároltak a ceglédi Erkel Ferenc Zeneiskolában. Fölföldi Klára az új hangszeren kezdte meg tanulmányait, és már a vizsgahangversenyre készül. Apáti-Tóth Sándor felvétele, jutott be az országos döntőbe. A Kossuth Gimnázium a kecskeméti csoportba került, a DVTK, a Szolnoki Olajbá- nyísz és a tavalyi első KSl társaságában. Az új kecskeméti sportcsarnokban került sor a találkozókra. EREDMÉNYEK DVTK—Kossuth Gimnázium 73:47 (38:18). Az első mérkőzés első félidejében megilletődötten játszottak a gimnazisták, a másodikban már jól tartották magukat. KSI—Kossuth Gimnázium 101:31 (52:17). A Központi Sportiskola tanítványain látszik, hogy nagyon sokat kosaraznak, most is ők a kupa esélyesei. Kossuth Gimnázium— Szolnoki Olajbányász 52:35 (31:13). Körülbelül egyenlő esély- lyel indultak a csapatok, a ceglédiek biztosan győztek: az első félidő 10—15 percében játszottak igazán jól, akkor tetemes előnyt szereztek. Végeredményben a Kossuth Gimnázium, egy győzelemmel, a harmadik helyet szerezte meg. A Kossuth Gimnázium ösz- szeállítása mindhárom mérkőzésen a következő volt: Czinege, Kiss Imre, Siket, Ecseri, Mohácsi, Juhász, Bokor, Reggel, Kiss Gábor, Súlyos. A csapatból Bokor játszott a legjobban, Ecseri megbízható volt, Czinege az utolsó mérkőzésen tett ki magáért, amikor 24 pontot dobott. Sülyös váltakozó teljesítményt nyújtott. A ceglédiek a megyéi középiskolás bajnokság döntőjére készülnek. Az ifjúsági kupaverseny hasznukra vált: nagypályán játszhattak, s olyan ellenfelek ellen, akiktől volt mit tanulniuk. U. L. I