Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-16 / 294. szám

1973. DECEMBER 1«., VASARNAP 3 nn «Kill KrMtriap A békeszerető erők moszkvai világkongresszusának nyilatkozata törvényeinek és történelmi hagyományainak tiszteletben tartásán. A nemzetközi kulturális együttműködés formái külön­bözőek. Közülük kiemelke­dően fontos: az együttműkö­dés a nevelés területén, az if­jú nemzedék nevelése a ne­mes erkölcsi eszmék és min­den nép tiszteletben tartása szellemében; a külföldi szer­zők fordítása gyakorlatának kiterjesztése és javítása; a turizmus fejlesztése; szakmai és személyi okokból más or­szágokba történő utazások megkönnyítése stb. Gazdasági, tudományos és műszaki együttműködés ! A békeszerető erők moszk­vai világkongresszusát ej.oK.e- szitö magyar Oizotisag es a2 országos oéKetanacs december 14-i együttes ulesenek részve­vői kifejezték teljes egyetérté­süket a világkongiesszus do­kumentumaiban, mindenek­előtt nyilatkozatában íogiart megállapításokkal, íeladaiok- kah A nyilatkozat többek kö­zött a következőket mondja: A békeerők világkongresz- szusát Moszkvában, 1973. ok­tóber 20—31. között tartották meg. Ez a társadalmi mozgal­mán történetében a legszéle­sebb fórum volt, amely 143 ország, 120 nemzetközi és több mint 1100 nemzeti szervezet és mozgalom képviselőit egyesí­tette. A hét napon át a konstruk­tív párbeszéd szellemében folytatott, őszinte vita — fi­gyelembe véve a különböző ál­láspontokat — lehetővé tette, hogy átfogóan megvizsgáljuk a jelenkor aktuális és bonyo­lult problémáit. A világkongresszus forduló­pontot jelentett a népeknek a béke védelméért és megszilár­dításáért folytatott harcában. Felbecsülhetetlen hozzájáru­lást jelentett az eltérő politi­kai és egyéb nézeteket valló szervezetek közötti jobb meg­értéshez és együttműködéshez. Ez újabb ösztönzést ad a közös akcióra. Az elmúlt időkben a nem­zetközi porondon végbement sok esemény reménnyel és bi­zakodással tölt el bennünket. Fokozódik az egyetértés ab­ban, hogy a világ békéjének és biztonságainak _ megteremtése nem lehet csupán a nagyha­talmak szűk körének egye­düli ügye. Ez az egyetértés ar­ra ösztönzi az államokat — a különböző tömbökhöz vagy csoportosulásokhoz tartozó, vagy el nem kötelezett nagy, közepes, vagy kis országokat —, hogy aktívabban járulja­nak hozzá az enyhülési folya­mat elmélyítéséhez és ahhoz, hogy az ellenségeskedést, a konfrontációt és az elidegene­dést a jelentős és az egyenlő­ségen alapuló együttműködés váltsa fel. / Ugyanakkor sok minden, ami napjainkban történik, aggodalomra és nyugtalanság­ra ad okot. Míg egyes terüle­teken tért hódít az enyhülés, más területeken feszültség — feszültségrobbanás és agresz- szió — következik be, ami rendkívül káros befolyással van a nemzetközi kapcsolatok­ra. Együtt átgondoltuk, hogy — a világ közvéleményének ere­jével — mit lehetne és kellene ebben, a helyzetben a béke- erőknek tenniük. Arra a kö­vetkeztetésre jutottunk, hogy szükség van erőteljes és egyez­tetett akciókra, félretéve mind­azt, ami bennünket megoszt, hogy elősegítsük az előrehala­dást a békéhez és a biztonság­hoz vezető úton. A kongresszus 14 bizottsá­ga gyümölcsöző munkája alapján összefoglalta az ott folytatott viták pozitív ered­ményeit és kidolgozta a kö­vetkeztetéseket és azoknak a problémáknak a közös meg­közelítését; amelyeknek sike­res megoldása — és erről meg vagyunk győződve — garan­ciát jelent arra nézve, hogy az 1970-es években elért sike­rek földünkön tartós békéhez vezetnek. Elsőrendű fontosságot tulaj­donítunk az alábbi kérdések­nek. Békés egymás mellett élés és nemzetközi biztonság A békés egymás mellett élés nem csupán a háború lehető­ségének teljes, kizárását jelen­ti, de minden népnek lehetővé teszi, hogy sérthetetlen hatá­rain belül fenntartsa függet­lenségét és szuverenitását, ezen az alapon fejlesszen sok­oldalú együttműködést, amely biztosítja a népek kölcsönös kapcsolatát és akcióit a béke és a társadalmi haladás érde­kében. A békés egymás mellett élés nem jelenti az igazságtalan­sággal való megbékélést: el­lenkezőleg, azt tételezd fel, hogy az agressziót hatéko­nyan elhárítják, és, hogy a né­peknek jogukban áll minden szükséges eszközzel harcolni politikai, gazdasági felszaba­dulásukért, a társadalmi hala­dásért, hogy bárminemű külső beavatkozás nélkül szabadon határozzák meg saját sorsukat. A békés egymás mellett élés ezért felel meg a népek érde­keinek és azon erkölcsi esz­méinek, amelyekre az igazsá­gos békének épülnie kell. A békés egymás mellett élés kiiktatja az államközi kapcso­latokból az erőszak alkalmazá­sát, és előre meghatározza a viták és nézeteltérések rende­zése különböző eszközeinek igazán békés jellegét. Létre kell hoznunk a bizton­ság politikai, gazdasági, tár­sadalmi, kulturális és pszicho­lógiai biztosítékait. Ez az egyedüli út ahhoz, hogy véget vessünk a világ egymással szemben álló katonai-politikai tömbökre való felosztásának. Ezen az úton az Egyesült Nem­zetek képes lesz arra, hogy — a nemzetközi biztonság haté­kony eszközeként — teljes mértékben betöltse szerepét. kapcsolatok általános ten­denciájával. Ugyanakkor az európai enyhüléssel való szembenállás szorosan össze­függ a föld másik térségeiben fellépő konfliktusokkal és fe­szültséggel. Éppen ezért rendkívül fon­tos, hogy mindent elköves­sünk az európai biztonság fejlődésének meggyorsítása, bő­vítése és elmélyítése érdeké­ben, és visszautasítsunk min­den olyan kísérletet, amely ezt a folyamatot lassítani, il­letve meghiúsítani igyekszik. Ez, a béke szempontjából oly fontos ügy egyre több ak­tív erőfeszítést kíván ineg nem csupán a kormányoktól, hanem minden néptől, aiz eu­rópai kontinens különböző társadalmi szervezeteitől is. Nevezetesen el kell érni, hogy ésszerű határidőn belül és a lehető legmagasabb szinten aláírják az európai biztonsá­gi és együttműködési konfe­rencia záróokmányait és olyan állandó testületet hozzanak létre, amely elősegíti a meg­kezdett munka továbbfejlesz­tését és garantálja folytatá­sát. Fel kell lépni annak ér­dekében, hogy rövid időn belül létrejöjjön a megálla­podás az európai fegyverke­zési verserty beszüntetéséről, továbbá a közép-európai nem­zeti és külföldi erőik szám­szerű csökkentéséről. A poli­tikai és katonai biztonságra épülő, egyenlőségen alapuló gazdasági, tudományos, mű­szaki és kulturális együtt­működés — mind sokoldalú, mind kétoldalú szinten — je­lentősen fejlődhetne. Így le­hetővé válna, hogy Európá­ban a különböző gazdasági egyesülések között, nevezete­sen a KGST és az európai gazdasági közösség között hasznos kapcsolatokat és együttműködést teremtsenek meg. Béke és biztonság Ázsiában kontinens békéjével és bizton­ságával összefüggő problémák megközelítését. A megközelítés kidolgozásánál az előterjesztett konstruktív eszmék és elvek figyelembevételével békés egy­más mellett élés és a nemzet­közi biztonság egyetemlegesein elismert alapelveiből kellene kiindulni. Leszerelés Az enyhülés légkörét fel kell használni a fegyverkezési ver­seny beszüntetésének és a le­szerelés problémájának gya­korlati megoldására. A nem­zetközi enyhülés erősödésének és a leszerelésnek párhuzamo­san fejlődő folyamata ösztö­nözni fogja egymást. Arról van szó, hogy a fegyverkezési verseny fékezésére és korláto­zására irányuló lépésekről át kell térni a fegyverkezés gya­korlati csökkentésére; minde­nekelőtt — az általános és tel­jes leszerelés perspektíváját tartva szem előtt be kell tilta­ni a tömegpusztító fegyvere­ket. E célból szükséges: — hogy a már aláírt lesze­relési egyezményeket és megál­lapodásokat — és ezek jelen­tősége nyilvánvaló — szigo­rúan teljesítsék. Továbbá, hogy csatlakozzanak hozzájuk azok az országok is, amelyek még nem írtáK alá, illetve nem ra­tifikálták azokat; — hogy az öt nukleáris nagyhatalom írjon alá egyez­ményt, amelynek értelmében nem alkalmaz erőszakot, amely magában foglalja azt a kötelezettséget, hogy örökre megtiltja a nukleáris fegyve­rek használatát, csökkenti a katonai költségvetést, s az így felszabaduló anyagi eszközök egy részét fordítsák a fejlődő országok népeinek segítésére; biztosítsa valamennyi térség­ben a nukleáris kísérletek be- - szüntetését és tegyen további gyakorlati lépéseket a nukleá­ris rakétafegyverkezési ver­seny és e tömegpusztító fegy­verek tökéletesítésének be­szüntetésére, a leszerelés érde­kében; — hogy a gyakorlatban is hajtsák végre az atommentes övezetek létrehozására, a kül­földi katonai bázisok megszün­tetésére és külföldi területen elhelyezett nukleáris fegyve­rek betiltására vonatkozó ja­vaslatokat; — hogy mielőbb hívják egy­be a leszerelési világkonfe­renciát és biztosítsák az euró­pai fegyverzet- és haderőcsök­kentési tárgyalások sikerét. Nemzeti felszabadító mozgalom, harc a gyarmatosítás és a rasszizmus ellen Indokína A vietnami nép győzelme, amelyet a párizsi egyezmény rögzít, továbbá a laoszi nép győzelme, amelyet a laoszi egyezmény és jegyzőkönyv foglal magában, nagy sikert jelent a hazáífias erők szá­mára, amelyek arra kény­szerítették az amerikai im­perializmust, hogy i jelentős engedményeket tegyen: hoz­zájárultak ahhoz, hogy a vi­lágnak ebben a részében meg­nyissák az utat az igazságos politikai rendezés számára. Mindazonáltal e népek kö­zös 'ellensége nem hagyott fel terveivel; a háború Kam­bodzsában tovább folytató­dik: .. az USA segítségével a saigoni kormány és Laosz ré- akciós erői mindent megtesz­nek annak érdekében, hogy az aláírt egyezmények vég­rehajtását késleltessék. El kell érni, hogy valamennyi résztvevő fél szigorúan és maradéktalanul végrehajtsa a párizsi és vietnami egyez­ményeket. A legnagyobb mértékben támogatni kell Laosz, Kam­bodzsa és Vietnam népeit a függetlenségért és békéért folyó — különböző feltételek között végbemenő — küzdel­mükben. Közel-Kelet A Közel-Keleten nemrég bekövetkezett katonai robba­nás tragikus erővel mutatta meg, milyen veszélyt jelent e térség békéjének és biz­tonságának hosszú ideje tar­tó megoldatlansága, amelynek oka Izrael békét fenyegető, szűnni nem v akaró agressziója, továbbá az,1 hogy Izrael ma­kacsul visszautasítja az ENSZ határozatainak végrehajtását, továbbra is megszállva tart arab területeket. Megmutat­ta azt is, hogy Izrael hajt- hatatlansága nem vezethet si­kerre korunkban. A békés ren­dezés alapja a Biztonsági Ta­nács 1973. október 22-én, 23- án és 25-én hozott határoza­tainak azonnali végrehajtása, az izraeli haderők valameny- nyi megszállt arab területről való teljes visszavonása az ENSZ Biztonsági Tanácsa 242. sz. határozatában foglalt kö­vetelmények és az ENSZ alapókmányában kimondott alapelvek értelmében, a tér­ség valamennyi állama és né­pe törvényes jogainak és azok biztosításának garantálására, beleértve a palesztin arab nép jogát a hazájába való visszatérésre és az önrendel­kezésre, összhangban a vo­natkozó ENSZ-batározatok- kal. Európai biztonsági együttműködés Az európai enyhülés sike­rei összhangban vannak a vi­lágszerte javuló nemzetközi rültek, hogy Az ázsiai békét és bizton­ságot mindenekelőtt az ag­resszió, a felforgató tevé­kenység és az ázsiai embe­rek egymás ellen uszításának imperialista politikája ve­szélyezteti. Az ázsiai népek nagy si­kereket értek el az e politika ellen folytatott harcban. A hős vietnami nép győzel­me, az amerikai imperializ­mus felett, Bangladesh Köz­társaság megszületése, a ja­pán nép fellépése a milita- rizmus ellen, az indiai szub­kontinens tartós békéjének biztosítását szolgáló lépé­sek — mind-mind hozzájáru­lás az imperialisták mester­kedései elleni küzdelemhez, amelyek eredményeként döntő változás ment végbe az erő­viszonyokban a béke és a szabadság javára. Ma az a legfontosabb fel­adat, hogy együttes erőfeszí­téssel bukásra ítéljük a neo- kolonialista céljaik érdekében más államok függetlenségét veszélyeztető imperialista ma­nővereket. A valamiennyi ázsiai állam előtt — az egyes államok tár­sadalmi rendjétől függetlenül — nyitva álló kollektív ázsiai biztonsági rendszer létrehozá­sa politikájának a békés egy­más mellett élés elveire kell épünie a bandungi megálla­podás szellemében. Ez a politika kétségtelenül elősegíti az olyan fontos problémák megoldását, minit a még meglevő háborús tűz­fészkek azonnali felszámolása, a külföldi agresszió és be­avatkozás következményeinek leküzdése. A KNDK kezdeményezésére észak és dél között megin­dult párbeszéd újabb lépés Korea demokratikus alapon, külső beavatkozás nélkül történő békés újraegyesítése felé, bár a dél-koreai hatal­mak akadályokat gördítenek a rendezés elé. Az ázsiai országok kormá­nyai és összes társadalmi erői szükségszerűen arra kénysze- koordinálják a Ázsia, Afrika és Latin-Ame- rika népei harcolnak a gyar­matosítás, a neokolonializmus, a rasszizmus, az apartheid, a nemzeti elnyomás ellen, a nemzeti függetlenségért és a békéért. A nemzeti felszabadító erők a világméretű antiimperiaüsta mozgalomnak, a világbéke épí­tésének egyik fő elemét alkot­ják. A nemzeti felszabadító mozgalmak egyetlen törvényes képviselői népüknek, orszá­guknak. Sokoldalú támogatásban és segítségben kell részesíteni Ázsia, Afrika és Latin-Ameri- ka gyarmatosító és rasszista rend ellen, az önrendelkezésért és a nemzeti államiságért küz­dő népeinek felszabadító moz­galmát. Minden • békeerőnek küzde­nie kell azért, hogy az ENSZ számos, a gyarmatosítás, az apartheid és a rasszizmus más formáinak felszámolásáról hozott határozatát maradék­talanul és feltétel nélkül vég­rehajtsák. Fejlődés és gazdasági függetlenség fontosságú társadalmi-gazda­sági problémákat és emelhetik az emberek százmillióinak életszínvonalát. Ezt elő kell segíteni a katonai költségve­tések általános csökkentésé­vel, a népek azon jogának szigorú tiszteletben tartásával, hogy természeti kincseiket birtokolják, szabadon rendel­kezzenek velük, azzal, hogy minidennemű politikai előfel­tétel nélkül erőteljesebb gaz­dasági, tudományos és műsza­ki segítséget nyújtsanak a fej­lődő országoknak. Együttműködés a környezetvédelemben Az emberiség egyre inkább tudatában van annak, hogy milyen veszélyek fenyegetik a környezet romlása és tönkre­tétele következtében. A világ népeinek érdeke, hogy oltal­mazzák közös otthonunk, a Föld természeti kincseit. Ez pedig a sokoldalú nemzetközi együttműködés és a természe­ti kincsek ésszerű felhasználá­sát igényli. Véget kell vetni a nukleá­ris kísérleteik, a folyók, ten­gereik és óceánok vize rádió­aktív és mérgező anyagokkal következté­A gazdasági és tudományos­műszaki együttműködés nem­csak következménye, hanem biztosítéka is a békés egymás mellett élésnek. Növekedését nem a társadalmi rendszernek különbözősége gátolja, hanem a nemzetközi feszültség, a fegyverkezési hajsza s a lé­lektani hadviselés. A nemzetközi gazdasági együttműködésnek a kereske­delmi és más gazdasági kap­csolatokban az egyenlő jogok, a kölcsönös előnyök és a leg­nagyobb kedvezmény elvén keli alapulnia. A nemzetközi gyakorlatból gyökeresen ki kell irtani azokat a kísérlete­ket, hogy politikai és disz­kriminációs feltételeket erő­szakoljanak a másik félre, s beavatkozzanak annak bel- ügyeibe. A világméretű gaz­dasági kapcsolatok rendszerét úgy kell kiépíteni, hogy az megfeleljen minden résztvevő érdekének, és különösn hozzá kell járulnia a fejlődő orszá­gok gazdasági függetlenségé­hez. Társadalmi haladás és emberi jogok ben rendkívül veszélyes kör­nyezetszennyezési folyammátok­nak. Együttműködés a nevelés és kultúra területén A nemzetközi enyhülési folyamat kedvezőbb feltétele­ket teremt a harmadik világ­hoz tartozó országok gazda­sági és társadalmi problémái- való szennyezése naik megoldásához. Tűrhetetlen, hogy a tudo­mányos-technikái forradalom korában a világ még nem tu­dott megszabadulni a föld nagy részén a gyarmatosítás terhétől és a gyarmatosító társadalmi struktúrától, hogy a világ számos térségében még pusztít az éhínség, a be­tegség, nem szűnt meg a gaz­dasági és kulturális elmara­dottság, a nincstelenség. Két­ségtelen, hogy mindezt to­vább súlyosbítja a nemzetkö­zi monopóliumok zsarolása és nyomása, amelyek a helyi reakcióval szövetségre lépve, támogatják á népellenes, nyíltan fasiszta rendszereket. A fejlődő országok haté­kony nemzetközi szolidaritást élvező népeinek állhatatossá­ga és alkotó erőfeszítései meg tudják oldani ezeket a lét­A nemzetközi kulturális együttműködés és a szélesebb emberi kapcsolatok értékes szerepet játszanak a népek és nemzetek közötti kölcsönös megértés erősítésében, a bi­zalmatlanság eloszlatásában, az elfogultság és az előítéle­tek megszüntetésében. Mind­ezt a hatást azonban nem le­het elérni addig, amíg az e te­rületeken való együttműködés nem alapul a szuverenitás de­mokratikus elvein, az egymás belügyeibe való be nem avat­kozáson és minden ország Minden ember elidegeníthe­tetlen joga, hogy békés kör­nyezetben, szabadságban és társadalmi igazságosságban éljen és dolgozzon. A társadalmi haladás és em­beri jogok biztosításához el­engedhetetlen az enyhülés, a békés egymás mellett élés és a baráti együttműködés légköre. Azoknak az államoknak és kormányoknak, amelyek az emberi jogokról szóló nemzet­közi egyezményeket eddig nem írták alá, nem ratifikálták, ezt haladéktalanul meg kell ten­niük annak érdekében, hogy ezek az egyezmények hatály­ba lépjenek. Az emberi jogok biztosítása érdekében minden­hol megfelelő mechanizmust kell biztosítani. Ehhez teljes mértékben fel kell használni az ENSZ kereteiben működő szerveket. Minden embernek elidege­níthetetlen joga van az élet­hez, s ezt a törvénynek véde­nie kell; az államoknak töre­kedniük kell a halálbüntetés teljes eltörlésére. Az élethez való jog felveti a gyilkosság visszautasításával kapcsolatos jog problémáját. Feltétlenül szükséges a diszkrimináció minden formájának — faji, nemzetiségi, nyelvi, vallási és nemre való megkülönböztetés — felszámolása. Meg kell javítani a munka- körülményeket, a rabszolga- és kényszermunkát meg kell szüntetni. Az egészségügyi és lakáskörülményeket meg kell javítani. Fejleszteni kell az államok közötti különböző szintű együttműködést, például a nemzetközi szervezetek útján, a szakszervezetek, az ifjúsági, a nő-, a vallási és más társa­dalmi szervezetek, a jogászok, a közgazdászok, a szociológu­sok és más tudósok között. Bármely ország állampolgá­(Folytatás a 4. oldalon) t i

Next

/
Oldalképek
Tartalom