Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-14 / 292. szám
4 A PEST MEGYEI HÍRLAP RTV-MELLÉKLETE A rádió hullámhosszán fejj R Cl n it^4 V Kovács Dénes Geszíy Szilvia Tamási Áron Harangozó Teréz Somlyó György Lukács Margit hegedűművész énekművésznő író táncdalköltő színművésznő (Hétfő, 3. m. (Szerda, K. (Csütörtök, P. énekesnő (Szombat, K. (Vasárnap, K. 18.50) 16.35) 18.10) (Péntek, K. 12.35) 10.05) 18.10) TV-FIGYELO TFVFMOZAIK GULLIVER ÉS A POKOL Elefánt egy kávéskanálban, remegő vizcseppben táncoló emberke, űrhajó teafőzőből és így tovább — egyszóval bármilyen csodára képes az „elektronikus kamera”. Ahogy Rajnai András, többek között a Kakaóbár-sorozat rendezője mondja: nem kell hozzá más, mint modern televíziótechnika s néhány jó képzőművész: az általuk készített apró térplasztikák minden különösebb hókuszpókusz nélkül bármekkorára növelhetők. Ez a technika roppant olcsó, de a rendező szerint nem ez a lényeg, nem is az, hogy a televízió számára a szó szoros értelmében nincs többé lehetetlen, hanem a technikához társítható új művészi felfogás. ~S hogy mindez mennyire nem csupán elmélet, annak bizonyítására Rajnai András el- n^ohdja, hogy a jövő év áprilisában elkészíti Swift Gulliver a törpék országában című (felnőttek számára írt) művének elektronikus tévéváltozatát. S egy még képtelenebbnek tetsző terv, amely a jövő év nyarán megvalósul: Dante Isteni színjátékának „leg* fantasz*ikusabb” része, A pokol is a kamerák elé kerül. Weöres Sándor írta a forgatókönyvet, s a rendező oly természetes vállalkozásnak tartja a maga rendkívüli feladatát, hogy így fogalmaz: „Dante eleve elektronikára írta A pokolt. Ez a fajta vizuális költészet a képernyőre született...” S egv most még csak „álomstádiumban” levő terve: egyszer talán majd az Ezeregyéiszaka meséit is felszikráz latja Rajnai András elektron'v,,s televíziója. HŐSKORSZAK Eck T. Imre rendező viszont a hazai televíziózás „őskorára” emlékezik: Most már a iV-esben forgatunk, „úciasan”, elegánsan. De valamikori Amikor még az „élő adás” bölcsődés korát éltük, kimentünk két kamerával a Váci utcához. Az egyik gép a Vörösmarty téren állt, a másik az utca „mélyén” Kezdetben remekül ment minden, noha a gyakorlattal még némiképp hadilábon álltunk. Szerencsénkre a Muskátli presszóban éppen Tolnay Klári evett süteményt. Rotschild Klára szalonjában ruhakölteményeket mutattak be, az akkor még le nem bontott Napoletana eszpresz- szóban pedig fiatalokat fogtunk lencsevégre. Most viszont már a másik kamera következett volna — a túlvégről. Volt egy igen rövid, előre felvett riportfilmünk. Ezt bejátszattam a „hegyről”, vagyis az adóról, aztán: usgyi, az időt stopolva átszáguldottam az utca túlsó végére. Épp annyi másodpercem volt, hogy kifújjam magam, s így a közönséget megkímélhettem egyenesben közvetített — lihégésemtől. .. Még jó, hogy így sikerült, különben bizonyára kaptunk volna egy kosárra való levélkérdést arról, hogy ugyan hová rei tették azt az izgatott, és bizonyára roppant aranyos kiskutyát? GARAS Hogy ki a szélhámosok szélhámosa? Ki az, aki nemcsak ruhát cserél, hanem történelmi korokat is? Természetesen Garas Dezső. Pontosabban: neves művészünk ötféle hazai szélhámostörténet főszereplőjeként Vele és nagy „dobásaival” ismerkedhetünk rövidesen a Szép maszkok című tévésorozatban melynek szerzője Müller Péter, rendezője Rényi Tamás. A forgatás műszaki személyzetének néhány tagja szerint Garas Dezső mindvégig annyira „elemében” volt, hogy a meglehetősen fárasztó munka felért egy hosszú, ó* ^órakoztató előadással . .. TV-MESE Egy igaz „tévémese”: Falusi bácsi áll a szabadság-hegyi adó előtt. — Hová, bácsika? — kérdik tőle. — Hát az Arany Pávába. — De hát a stúdió a Szabadság téren van! — Sebaj, édes fiam, ha már idejöttem, itt kezdem, innen, magasból legalább messzebbre Iiallik a* ének... Aztán csak hunyorít egyet az öreg és elindul — lefelé. A mi ügyünk is. Velence pusztul: kövei, szobrai szét- mállanak, lagúnái, amelyekre hajdan olyan gondosan és erélyesen vigyázott a város, feltöltődnek, házai omladoznak. A világ egyik legszebb városa, Itália legnagyobb drágaköve halálos veszélyben van. Az iszonyatos rémkép, hogy elpusztul, nem távoli utópia többé, hanem aktuális lehetőség, sőt, tulajdonképpen és bizonyos értelemben már tényleges valóság. A folyamat -megkezdődött, és, sajnos, úgy látszik, feltartóztathatatlanul és megállíthatatlanul halad előre. Velencében tragédia készül. Maga a puszta tény nem újdonság. Az érdeklődő újságolvasók és a figyelmes tv- nézők sokat hallottak — tudnak már erről. Nem is olyan régen, egy több részes sorozatot közvetített a televízió e fájdalmas tárgykörből. Olyan világos és meggyőző képet azonban még egyetlen eddig látott tudósítás sem rajzolt a város pusztulásáról, mint Ind- ro Montanelli és Giorgio Ponti kedden látott megdöbbentő, valósággal drámai hatású filmje. A világos, meggyőző, cáfolhatatlan tényekkel érvelő film legfőbb értéke, hogy mindenféle kendőzés nélkül, nyíltan és őszintén kiemelte a sok és esetleg félrevezető részlet közül a legfontosabbakat. S ezzel együtt eloszlatott bizonyos téves információkat is. Mint a filmből megtudtuk, nem isaz például, hogy a város süllyed. Valójában Velence cölöp-fundamentuma szilárdan és biztonságosan áll a helyén, sőt, a városban ezek az alapok a legépebbek. A felelősöket tehát nem a régen meghalt elődök felületességében. rossz munkájában kell keresni. Az sem igaz, hogy a legfőbb veszély a víz állandó mozgásának romboló-pusztító hatása. Nem igaz, hogy a víz önmagában végzetszerű: Velence nem azért pusztul, mert „rossz helyre” építették. Planem miért pusztul? A kedden látott film azt hangsúlyozta, hogy Velence feltűnő és nagyarányú romlása- pusztulása a legutóbbi évtizedekben következett be. Évszázadokig szilárdan álltak falai és szobrai, s aztán az elmúlt negyven, de különösen húsz évben hirtelen feltűntek a romlás jelei. Azóta mállnak szét a szobrok, azóta pusztít a lagúnák addig békés, jámbor, sőt, építő víztömege. Neves szakemberek, Velence- szakértők megidézésével bizonyította a film, hogy a pusztulás legfőbb oka a város értékeivel és érdekeivel mit sem törődő ipari fejlődés és a vele járó környezetszennyeződés. A felelősöket nem a régmúltban kell keresni tehát, hanem a mostani évtizedekben, a gyárosok és vállalkozók, de legfőképpen — ahogyan a film kertelés nélkül ki is mondta — az olasz kormán v tagjai között. Velence szobrai-kövei azért töredeznek, málladoznak, mert a környező üzemek mérgező füstié, összekeveredve a város páradús levegőiével, olyan keveréket hoz létre, amely tönkreteszi, valósággal szétrohasztja a követ. A víz pedig azóta pusztít, amióta a lagúnákban megjelentek és elszaporodtak az idillikus gondoláknál jóval erősebb hullámverést okozó motoros vízi járművek, a fürge vaoorettók, sőt, még a nagy, hajók is, amelyeknek egyébként annak ideién tilos volt a lagúnákat m <WIrnz°l f t°ni ők. Mindezt mi, magyar nézők szenvtelen érdeklődéssel is szemlélhetnénk. Az olaszok ügye ez az egész — mondhatnánk —, vigyázzanak a városukra. Csakhogy Velence pusztulása nem egyszerűen olasz ügy. A város az egész I emberiség kincse: meg kell i őriznünk utódainknak. Ezen felül azonban — s ez talán még fontosabb is — nagy tévedés lenne azt hinni, hogy csak Velence forog veszélyben, A környezetszennyeződés mindenkit fenyeget. Az olasz város, úgy látszik, különös körülményei folytán érzékenyebb, mint más városok. De, ha a világ szennyeződése ugyanolyan ütemben folytatódik, mint eddig, még mi is megérhetjük, hogy egyszerre csak másutt, más városokban is mállani, töredezni kezdenek a szobrok és a kövek, s az épületekből kihullanak a téglák. Velence ijesztő példája sürgető felhívás is egyben. Az emberiségnek, ha élni akar, ha meg akarja őrizni kultúrájának értékeit. határozottan és együttesen kell fellépnie a környezetszennyeződés ellen. Semmiféle ipari érdek nem igazolhatja városok, szobrok, képek pusztulását. A magyar televízió néhány hónapja sorozatban foglalkozott a mai emberiségnek ezzel a súlyos problémájával. A kedden látott olasz film tulajdonképpen ennek a sorozatnak a folytatása. Példa és bizonyíték arra, hogy a veszély milyen nagy és időszerű. Szép televíziós tett volt az izgalmas és tanulságos film bemutatása. ökrös László Kép, szöveg nélkül Zsoldos rajza fl PEST n MF-CYÉI rriEiLiElVlIiZiliQ m é l lé klet el A tv 1974. első negyedévi új műsorairól Pécsi Ferenc, a Magyar Rádió és Televízió elnökhelyettese elmondta, hogy a következő évben a televízió célja az első program továbbfejlesztése, a második műsor színvonalának emelése, illetve a körültekintőbb egyeztetés. Az aktuális politikai és ismeretterjesztő 1973. december 17—23 KOSSUTH RADIO 8.15: Mi^ üzen a rádió? 8.50: Az innsbrucki Vogelweide kórus éneket. 9.01: Színi Gyui-a két eme szelese. 9.^8: xvauió'Durze. 9.30: a nei zenemüve. 10.05: Szemtói szembe anyanyeívüniKiiel. 10.«: Zenekari muzsiKa. 14.40: Ki nyer ma? 12.30: Tánczenei koktél. 13.20: Népdalok. 13.50: Válaszolunk hallgatóinknak. 14.05: Édes anyanyelvűnk. 14.10: Soiymos Veter zongorázik. 14.2«: Mens György op erei „dalokat énekei. 14.44: Leselkedő magány. 15.10: A magyar pedagógia évszázadai. — I. rész. 15.45: A Budapest Kon- ceri-fúvószenekar Darvas Ferenc müveiből játszik. 16.00: A világ- gazdaság hírei. 16.05: Szatíra — dalban. 16.16: Franck: d-moll szimfónia. 17.05: Külpolitikai figyelő. 17.20: A hét rádióhallgatója. 17.40: A személytelenség mítosza és a valóság. 17.55: Sajtókonferencia. 19.40: Bemutatjuk új népzenei felvételeinket. 19.50: Édes anyanyelvűnk. 20.53: Renata Scot- to és 'Dietrich Fischer-Dieskau operafelvéíeleiből. 21.30: Mikro- lánc. 22.20: Könnyűzene Párizsból. 22.53: A XX. század gondolatai. 23.08: A Borodin vonósnégyes Mo- zart-lemezeiből. 0.10: Bálint János cimbalmozik. PETŐFI RADIO 8.05: Verbunkosok, nóták. 9.03: Ezeregy délelőtt. 10.00—12.00: A zene hullámhosszán. 12.00: Otelló. 13.03: „Pokolhegy.” 13.20: Beethoven: f-moll szonáta „Appassiona- ta.” 14.00—17.00: Kettőtől ötig... 17.00: Kettesben. 18.05: Külpolitikai figyelő (ism.). 18.20: Megmérettünk és nehéznek találtattunk. VI. rész. Táplálkozás a jövőben. 18.53: A rock mesterei — VIII. rész. 19.23: Jó estét, gyerekek! 19.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. Kb. 20.55: A Magyar Rádió Karinthy-színpada. Kb. 22.05: Operettdalok. 22.30: A hét zeneműve. 23.15: Népdalok. 3. MŰSOR 18.05: Iskolarádió. 18.25: Huszonöt perc beat. 18.50: Kovács Dénes hegedül, zongorán közreműködik Herz Otto és Szűcs Lóránt. 19.15: Láttuk, hallottuk. 19.35: Korunk operacsillagai. 21.37: Lionel Hampton és zenekara játszik. 21.53: Mahler: Dal a földről — szimfónia. POZSONYI TV 18.10: Vonósműveik. — 19.09 és *2.00: Híradó. — 20.00: Dinamlt. Tv-játék. — 21.25: Musica viva. KOSSUTH RADIO 8.20: Népdalcsokor. 9.00: Harsan a kürtszó. 10.05: Händel: Rodelln- da. 11.16: A könyv az enyém. 11.31: A Magyar Rádió és Televízió énekkara magyar szerzők kórusműveiből énekel. 12.20: Ki nyel- ma? 12.35: Malódiakoktél. 13.45: Törvénykönyv. 14.00: Harsan a kürtszó! 15.10: Faragó Laura énekel, Tarjáni Tóth Ida cimbalmozik. 15.24: Rádióiskola. 16.00: A világgazdaság hírei. 16.05: Pannon téli zsoltár. 16.30: Éneklő ifjúság. 16.40: Amirov: Azerbajdzsáni capriccio. 17.05: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. Közben: 17.43: Külföldi tudósoké a szó. 18.30: A Szabó család. 19.25: Népzenei Magazin. 20.05: Holt lelkek. 20.51: Töltsön egy órát kedvenceiR ADIOFIGYELO A MELEG CSALÁDI ÉLET SLOOP URÉKNAL már címében is jelezte, hogy groteszk, netán abszurd hangvételű rádiójátékot hallhatunk. Bemard Mazéas írása Pór Judit fordításában, azt hiszem, alkalmas is lett volna a harsány, s mégis árnyalatokból építkező tragikomédia jó előadására, az „alapanyagból” színvonalas, kellemes bemutatót kerekíthetett volna a rádió. Sloop úr bankhivatalnok — bár valami más lett volna, vagy a rendezés ugratta volna ki jobban ezt a közhelyet is —, és a Sloop család, a magányos, rutinos és zárt életbe szorult házaspár kedves időtöltésnek áldoz: egymást gyötrik. Az unalom és kisszerűség megtölti otthonukat, az együtt töltött idő egyre elviselhetetlenebb, mikor meghallják a hallban a tigris hangját. A cirkuszból szabadult tigris tör-zúz, Sloopék iszonyúan félnek tőle, az ablakon ugranának ki. Segítséget senkitől sem kapnak. A vadállat beront a szobájukba is — elkészülünk a borzalmas tragédiára, ám ekkor váratlan fordulat következik: Sloopákat nem bántja az állat, s ők minden, évek. óta felgyűlt gyengédségüket rázúdítják. A házaspár gyerekként kezeli a tigrist, etetik és nevet adnak neki, simogatják és beszélnek hozzá. A magány és keserűség lassan oldódik is, egymáshoz is kedvesebbek lesznek, Sloopék a tigrissel „beállnak” a szent család pózában. Sajnos, ezt a pózit is inkább csak sejteni lehetett, inkább csak hiányként jelent meg. Az idillt azonban megzavarja a rendőrség: keresik az eltűnt, veszedelmes állatot. Hangszórón nyugtatják a házaspárt, ne féljenek, ha élnek még, őrizzék meg türelmüket, mert rövidesen megszabadulnak. Ők pedig megesküsznek, hogy nem adják „gyermeküket”, hogy bármi áron megvé- dehnezik. A behatoló rendőrt lelövi az asszony, s a túlerő győzelmekor meeölik az állatot is, s már nem jut Ideiük, hogy önmagukkal is végezzenek. A komédia ezzel átfordult tragikus, vácin inkább me- lodramatikus játékba — az írói szándékkal ellentétben a magvar rendezés és előadás már-már megríkatni akart, szánandó lett a gyermekszerető házaspár, igazságtalan a környező világ — és minden olyan komolyra sikerült. A közhelyes motívumokat nem lefaragni kellett volna, nem -„szalonképessé tenni”, hanem kijátszani, feldobni, megőrizni benne az igazán mulatságosat. Psota Irén és Márkus László talán túl sokszor alakított hasonló házaspárfigurákat, fel- felcsattanó hangjuk, félelmük és megvetésük, a lelkesedés és a gyász is rutint» volt. A rendező, Barlay Gusztáv, mintha maga is elérzókenyülit volna a szomorú histórián, következetlen lett, hűtlenül elhagyta a groteszk, ironikus hangot, A VIZITÁCIÖ A KOLOSTORBAN című, Vasile Voicu- lescu román író elbeszéléséből készült rádiójáték A világirodalom humora sorozatban került bemutatásra — így ez a játék is nevetést ígért, s kár, hogy ez is csalódást okozott. A vidékiesség, az egyházi áj- tatosság, a képmutatás és ostobaság különböző változatai vonultak fel. Egy vasárnap délelőtt vizitáló esperes érkezik a faluba, s megbotránkozására még a délelőtti isten- tisztelet is elmarad. A papról előbb azt mondják, beteg, azték kitudódik, hogy megszent- ségtelenítve a napot, dolgozik. A felalősségrevonás elől a bűn áthárításával „lóg meg”, azt állítja, a közeli kolostor rend(Folytatás a 2. oldalon) műsorok közül kiemelte a Vajda Péter utca 7. című hétrészes dokumentumfilm-sorozatot, amely társadalmunk lényeges kérdéseire keresi a választ a dolgozó emberek hétköznapjaiban. A magyar—szovjet alumínium- egyezmény megkötése óta gyökeresen átalakult Tapolca. Ezzel a folyamattal, a város fejlődésével foglalkozik a Bauxltváros című műsor. Húsz évvel ezelőtt kezdett el dolgozni a Dunai Vasmű első nagyolvasztója. Ebből az alkalomból készített filmet a televízió Nagy események nyomában címmel. A Szovjetunióval készített Fórum-műsor sikerén felbuzdulva, most NDK-fórumot terveznek, amelyen a baráti szocialista ország közéleti, politikai, társadalmi személyiségei válaszolnak maid a magyar nézők kérdéseire. „Jő estét, Miskolc 1” címmel adást terveznek, amely a várost, az ott élő embereket hozza a közönség közelébe. A mai falu téli világáról ad képet a Falusi estéik című adás. Szolgaegyháza — Szabadegyháza címmel olyan új dokumentumaimét Is láthatunk, amely azt vizsgálja, hogyan változott meg negyedszázad alatt a község külső képe. Szent-Györgyl Albert, a világhírű Nobel-díias tudós októberi látogatása alkalmával kétrészes film készült, amelyben a tudós fölfedezésének történetét meséli el. Kétrészes film rajzolja meg Lánczos Kornélnak, a kvantummechanika matematikai elmélete megalapítójának portréját. „Bécs, 1934. február” címmel filmet forgatnak a bécsi munkásfelkelésről. „Szervezés és vezetés” címmel négyrészes sorozat indul, amely napjaink egyik legfontosabb kérdőével foglalkozik: milyen módszerekkel érhető el a gazdaság további fejlődése, a hatékonyság növelése. Januárban és februárban a televízió a téli sportok európai és világversenyeiről ad közvetítést, köztük a műkorcsolya Európa- bajnokságról és a világbajnokságról, valamint a gyermekkorcsolya- világbajnokságról. Jelentkeznek a kamerák a labdarúgó Szuperkupa- döntő két mérkőzéséről Is, a Milan és az Ajax csapata között. Ai NDK-ból láthatjuk a férfi kézilabda-világbajnokságot, míg Svédországból az atlétikai fedettpályás Európa-bajnokság eseményeit. A tv közvetíti az év első válogatott labdarúgó-mérkőzését, a Magyarország-Bulgária találkozót Is a Népstadionból. A rádió állandó műsorszámai KOSSUTH RADIO: 4.25: Rákóczi-tnduio. 4.30: Hírek, laoiaia,jelentés. 4.45: Szót kérekl 5.00: Reggeli krónika. 5.20: Alosurajanlatunk. 5.30: Hirek. Időjárásjelentés. 5.40: Falurádió. 5.59: Pontos időjelzés. 6.00: Reggeli krónika II. 6.20: Reklám. 6.30: Hirek. Időjárás telente». 6.45: Szót kérek! 6.50: Reklám. 6.59: Pontos Időjelzés. 1.001 Reggeli krónika III. Utána: Körzeti időjáráslelentés. 1.20: Reklám. 1.53: Mfl- sorajánlatunk. 1.59: Pontos Időjelzés. 8.00: Hírek. Idöjár&sjeieniés s.05: Műsorismertetés. 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. 9.59: Fontos időjelzés. 10.00: Hirek Idöjárásjelentés. 11.59: Pontos időjelzés. 12.00: Harangszó. Utána: Déli krónika. 14.59: Pontos Idötel/.és. 15 00: Hirek. Időjárásjelentés. 15.59: Hallgatóink rigvelmébe! 16.59: Pontos időjelzés. H.00: Hirek. Időjárásjelentés. 18.59: Pontos időjelzés. 19.00: Esti krónika. 21.59: Pontos időjelzés. 22.00: Hirek. Időjárásjelentés. 24.00: Hirek. Időjárásjelentés. 0.25: Himnusz. 0.30: víziéi- zőszolgálat. PETŐFI RADIO: 6.25: Rákóczi-Induló. 6.30: Hírek. Idójárasjelentés. 5.00: Hírek. Időjárás jelentés. 5.30: Hirek. Időjárásjelentés. 6.00: Hirek. Időjárásjelentés. 6.17: Reklám. 6.20: Torna. 6.30: Hirek. Idöjárásielen- tés. 6.45: ÜJ könyvek. 6.58: Hallgatóink figyelmébe: 1.00: Hírek Idő- járásjelentés. 7.39: Hírek. Utána: Körzeti Időjárásjelentés. 7.50: Mű- zeuml híradó. 7.59: Pontos időjelzés. 8.00: Hirek. Idöjárásjelentés i.OOi Hírek. 9.59: Pontos Időjelzés. 10.00: Hírek. Idöjárásjelentés. 12.00: Hírek. 13.00: Hírek. Időjárásjelentés. 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. 14.30: Hírek. 15.30: Hírek. 16.30: Hírek. 16.33: Műsorismertetés. 17.301 Hírek. 18.00: Hírek. Időjárásjelentés. 19.54: Jó estét, gyerekekl 19.59« Pontos Időjelzés. 20.00: Esti krónika II. kiadás. 23.00: Hi-»k. Idfllárás- jelentés. 24.00: Hírek. Időjárás jelentés. I. MŰSOR: 18.00« Hírek. Idöjárásjelentés. 23.00: Hírek. Időjárás- Jelentés. Szombat-vasárnap: 16.00: Hírek. Idöjárásjelentés.
