Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-14 / 292. szám

1973. DECEMBER 14., PENTEK PEST MEGYEI Jövedelmezőbb együtt Zzámbéki szakcsoportok Zsáinb'ék környékén — el­sősorban a kedvezőtlen talaj- adottságok miatt — a háztáji gazdaságokban nem túl sok zöldséget termelnek, s emiatt nem egyszer a megye más tá­jairól kell odaszállítani a zöld­séget s gyümölcsöt. Az utóbbi években a hely­beli ÁFÉSZ kezdeményezésére igyekeznek eiőbbrelépni, célszerűbb háztáji gazdál­kodást folytatni, illetőleg úrrá lenni a mosto­ha körülményeken. Három szakcsoport dolgozott a falu­ban, a méhészek, a nyulászok és a kertészek. A három ösz- szesen 625 ezer forint értékű terméket adott a népgazdaság­nak. Ebben az évben a három külön csoport egyesült, s en­nek máris van eredménye: másfél milliót ért a felvásár­lásra adott háztáji termékük, elsősorban mézből, nyúiból, baromfiból. Tavasztól a csoport to­vább bővül. A Ganz—MÁVAG nyugdíja­saiból álló budaörsi szőlésze­ti-borászati szakcsoport há­romszáz tagja jelentette be: ők is részt vesznek a társulás­ban, a közös értékesítésben. Iljúgárda-parancsnokok országos tanácskozása Csütörtökön véget ért a KISZ ifjúgárda-szervezete parancsnokainak kétnapos budapesti országos tanáesko- z-.sa. A részvevők több mint 35 ezer ifjúgérdista nevében értékelték szervezetük mun­káját és az ifjúgárda előtt álló feladatokat. A szervezet tanácskozásán először vett részt Csornai Ferenc őrnagy, az ifjúgárdának, a KISZ KB intéző bizottsága által a na­pokban kinevezett, új parancs­noka. Számadás — zárszámadás előtt Közgyűlést tartott a nagy kát ai Kossuth Tsz A termelőszövetkezetek ve­zetősége általában év közben sem titkolja a tagok előtt, hogyan gyümölcsözik a közös munkájuk. Az viszont nem túl gyakori, hogy már a gaz­dasági év vége előtt olyan pontos részletességgel ismer­tessék a terméshozamot, a be­vételt, mint a napokban Nagy- kátán, a Kossuth Tsz közgyű­lésén. Búza az országos átlag felett Az idei gazdasági évre ter­vezett Összes árbevételt 40 millió forintban irányozták eio, de ennél már november 30-ig egymillió &00 ezerrel több folyt be. Az év utolsó hó­napjában még biztosan érkező kinnlevőségekből és áruérté­kesítésből származó pénzalap­ján máris kiszámítható, hogy összesen 45,5 millió forint ár­bevétellel zárja a Kossuth Tsz az évet. Miből és hogyan adó­dik ez a tekintélyes tervtúl­teljesítés, erről beszélgettünk közgyűlés után Varga Pállal, a tsz elnökével. — Amíg nem találtunk megfelelő, intenzív búzama­got, jó volt, ha holdanként 12—14 mázsát hozott a gabo­na — mondja. — Tavaly pe­dig 800 hektáron 22, az idén 38 mázsa termett átlagban, vagyis ebben az évben a hol­danként! termés a réginél csaknem két és félszer több. Ez a járási, a megyei, sőt az országos átlagot is meghalad­ja. Bezosztája és Kiszombori I. búzával érték el ezt a való­ban bőséges aratást, de sok­ban hozzájárult egy harma­dik, 80 hektáron elvetett bú­zafajta, az Ausztráliából im­portált Extrém, amely hektá­ronként 43,9 mázsával fizetett. — Csali tavaly sikerült be­hoznunk, idén már nem kap­tunk rá devizát — sajnálko­zik az elnök — Igaz, hogy drága vetőmag, de nagyon is kifizetődne. A 3300 hektáron gazdálkodó Kossuth Tsz egyébként az utóbbi években búzát, rozsot, árpát, takarmányt és hibrid­kukorica-vetőmagot meg lu­cernát — egyebet nem termel mintegy kétezer hektáros szántóján. Amióta egymás után szüntette meg vagy har­minc egyéb növény termeszté­sét — vagyis 1968 óta —, az addig veszteséges tsz egyre több nyereséggel zárja a gaz­dasági évet. így ha tavaly a tagok évi átlagkeresete 23 910 forint volt, idén legalább tíz százalékkal . több lesz. Sőt meglehet, hogy 12 százalékkal. Csibék hozta milliók A közgyűlésen ismertetett terméshozamokból idézzük még a 272 hektáron termesz­tett kukoricáét is. Mindössze 350 milliméter esőt kapott, mégis hozott — megkétszerez­ve a múlt évi eredményt — hektáronként 47 rpázisás átla­got. Ami pedig a hibridkuko­rica-vetőmagot illeti, azért kétmillió 700 ezer forint folyt be Martonvásárról, holott a tervben csak másfél millió fo­rinttal szerepelt. Annál szebb ez a termelési eredmény, mert a Kossuth Tsz talajviszonyai nem éppen a legjobbak. Nincs nyolc aranykoronánál többre érté­kelt földje egy hektárnyi sem. Szőleje viszont 60 hektár. Szü­ret után azonnal eladják a fürtöket az Állami Pincegaz­daságnak. Ezt tették az idei rekordterméssel is, amely a tervezett mennyiségnek 247 százaléka lett, és kétmillió 830 ezer forint bevételt hozott. Van ugyan 200 szarvasmar­hája a Kossuth Tsz-nek, de ÚJABB ELŐNYŐS AJÁNLATUNK A MAGÁNÉPÍTTETŐKNEK, A KÖZÉLETEKNEK A most megvásáiolt téglát díjtalanul tároljuk a téglagyárban, és t. vásárlóinknak majd tavasszal kell elszállíttatniuk. Most vásárolják mg a jövőre szükséges téglát! Még ebben az évben, gyári áron kifizethető 1000 db kis méretű, tömör tégla ára 1000 db ikersejt-tégla ára 1000 db B 30-as blokktégla ára 914 Ft 2000 Ft 4060 Ft A tégla befizethető a Pest, a Fejér és a Komárom megyei állami és ÁFÉSZ TCJZÉP-telepeken, ezenkívül vállalatunk központjában: Budapest Vili., Práter u. 22. Telefon: 340—580. A befizetés végső határideje: december 31 -e. Kérjük, vegyék igénybe szaktanácsainkat! Szolgálatkészen várjuk t. vásárlóinkat telepeinken, vagy központunkban. BE UAPESTKÍ»RNYÉKI TLZÉP VÁLLALAT Budapest Vili., Práter u. 22. állattenyésztésének gerince mégis a pecsenyecsibe-nevelés. Minden évben többet nevel, ezidén már majdnem egymil­lió darabot, és jövőre megint legalább 60 ezerrel növelik az állományt. Ötvenkét-ötven- négy naponként két és fél­millió és 2 millió 800 ezer fo­rint közötti összeg folyt beér­tük a hernádi Március 15. Tsz-től. Mert a Kossuth vele együttműködve folytatja a csibenevelést. Még egy pillantás a tsz köz­gyűlésén hallottakra: mint­egy négymillió forintos idei beruházásuknak csaknem a fele a termelés gépesítésének fejlesztését szolgálta. A többi gazdasági és szociális építke­zésekre ment el. Semmihez sem vettek igénybe bankhitelt. Ez már a harmadik gazdasági év hitel nélkül, és ez idő alatt csak kamatköltségben 600— 700 ezer forint volt a megta­karítás. Aratás télen A Kossuth Tsz-ben külön­ben télen is ajkad aratnivaló. Ott a zsombókos, mocsaras Erekköz meg a Hajta 260 hol­das nádasa, azt vágják, ha rá lehet menni a befagyott vize- nyők jegére. Jelenleg 18 tsz- tag aratja a nádat, de várják, talán már úton is van a tél­ről télre visszatérő 25 horto­bágyi nádvágó, akiket az ot­tani állami gazdaság küld se­gítségül. Ugyanis a válogatott, szép szál nád értékesítését tsz és állami gazdaság közösen végzi. A nagykátai nád java így jut el az NSZK-ba meg Hollandiába. Persze az export­minőséget el nem érőt sem hajítják el. Nádaratás után. 15—20 asszony, férfi azt is fel­dolgozza, nádpadlónak, nád­szövetnek. így azután a nádas is fizet évente legalább egymilliót, ..és abból vagy kétszázezer forim a tsz tiszta haszna. Természe­tesen az idei nádvágás hozo- ma már a jövő esztendei be­vételt gyarapítja. Sz. E. Munkában a jégvágók A Balatonon, ahol az utób­bi napokban megszilárdult a jégmező, munkához láttak a jégvágók. Bár egyelőre csak a korábban befagyott öblök partmenti sávjában találni vastagabb jeget, a jegesek nem várnak. A halászok, ter­melőszövetkezeti tagok és al­kalmi munkások vágják a je­get, hogy a Balaton „ébredé­séig” megtöltsék a vermeket. Remény az alkohol rabjainak Munka, receptre Egy különleges intézet Pomázon Az előző napi részegségé­ből amikor felébredt, olyan értelem nélküli csodálkozás­sal tekintett mindig a család­jára, mint a Vidám Parkban elveszett gyerek. Az ilyen ré- szegeakedések után mindig az a kínzó tudat ébresztette, hogy nem képes mit kezdeni magával, teljesein céltalanul él. Segítségnek mindig ott volt a pohár és benne a kellemesen zsib’oasató alkohol. Lassan mindenki elfordult tőle: a család, a barátok, a kollégák. Pedig csak huszonkilenc éves. Talán egyetlen lehetőség van még a számára: A gyógyító munka Az idült alkoholizmust ma már klinikai gyűjtőfogalom­nak tekintjük. Értékes embe­rek vesznek el, züllanek le. A társadalom mindent megtesz megmentésükért, de a siker soha nem szavatolt. Az elvonókúráknak külön­böző változataival próbálkoz­nak sikeresen, sikertelenül. Bentlakásos, munkaterápiás intézet is van, igaz csak egy, Pomáz mellett: Dolinán. Egy, részben felszámolt ál­lami gazdaságot vett át 1957- ban az Egészségügyi Minisz­térium. Először elmebetegek kerülték az intézetbe, majd 1966-ban reménytelen, több­szörösen visszaeső alkoholis­ták is. Amíg az SZTK elvonókúráin csak gyógyszeres kezelés van, itt pszichológusok segítségével a személyiségzavart is igye­keznek rendezni. A tapaszta­latok azt mutatják, ha a be­tegek minél több, egymástól eltérő rendeltetésű, összetéte­lű munkában vesznek részt, könnyebben gyógyulnak. A gyógyszeres kezelések és a munkafeladatok összefügge­nek, kiegészítik egymást. Az intézet gyümölcsöskert- jében vagy bádogosműhelyé­ben egymás mellett dolgozik a tanár, a lakatos, az egyetemis­ta, az artista. Mindannyian önként jelentkeztek. A bent­lakás hosszú időtartamú, há­romtól hat hónap. Az orvosi javaslat alapján mégis vállal­ták. — Mindegy, hogy mit dol­goznak itt bent — mondta Borhi Piroska pszichológusnő — ássanak árkot, vagy farag­janak oszlopot, a lényeg az, hogy látni lehessen rajtuk a munka adta örömöt. Az orvosok tudatosan alkal­mazzák gyógymódként a mun­ka személyiségformáló erejét. A munka azonban nem tölti ki az itt lévők egész napját. Szabad óráikban mindenki hajlamának legjobban megfe­lelő elfoglaltságot kereshet magának. Találkoztam keramikussal, festővel. Egyiknek sem ez a foglalkozása. Itt fedezték fel magukban az alkotmivágyás eddig ismeretlen vágyát. Rá- l Jövőre elkészül a zánkai úttörőváros A Zala megyei Állami -Épí­tőipari Vállalat szakemberei megkezdték a zánkai úttörő­város telepítésének befejező szakaszát jelentő utolsó léte­sítmények építését. Terv sze­rint a jövő évben teljes lesz az úttörőváros. Hozzáláttak az 500 négyzetméter alapterületű tornaterem építéséhez. Ez mé­reteiben alkalmas lesz külön­böző teremsportok lebonyolítá­sára is. A jövő évi nyári tábo­rozás idejére elkészül a 8 nyá­ri szálló, az úttörőváros sport­telepe, valamint a város par­kosítása. Befejezésig még több mint 100 millió forintot költe­nek a zánkai úttörőváros épí­tésére. jöttek arra, hogy számukra az alkotó munka olyan örömet okoz, ha valamiért, „Ezért nem isznak" A napi „kötelező” munka utam töoben színdarabot tanul­tak. Választásuk Villonra esett és ez nem véletlen. Rokonlé- lekneik érezték a csavargó köl­tőt, kinek sorsában, gondolat- és érzelem világában sajátjuk­hoz hasonló vonásokat fedez­tek fel. A színjátszás is csoportterá­pia. Azok a betegek, akik az osztályon ingerülten utasíta­nak vissiza minden kritikát, a csoportban akár munka, akár szórakozás közben már elfo­gadják és ennek megfelelően magatartásukat is igyekeznek módosítani. A pszichológusoknak, orvo­soknak ujjaikkai lehetetten lenne kitapogatni, hogy kinek milyen mértékben sérült a „lelke”. Amikor a betegek ide­kerülnek, mindegyikükkel többször is beszélgetnek az ott­honi problémákról. És főleg arról, hogy miért lettek alkoholisták? „Az alkoholisták szinte soha­sem tudják igazán megokolni tetteiket. Sodródnak csupán.” F. A. 29 éves fiatalember, többszörösen visszaeső alko­holista első válasza: — Unat­koztam ... Az unatkozó emberekből azonban nem mindig lesz al­koholista, de az egyedüllét, az „én központúság” általában a pohárhoz vezet. A fiatalem­ber kicsit akadozó elbeszélé­séből azonban teljesebb képet adhatunk a valódi okról. — Az első feleségem elvált tőlem. Munka után semmi el­foglaltságot nem kerestem, egyedül éreztem magam. Em­beri kapcsolatokra vágytam, elkezdtem kocsmába járni. Lassan közéjük tartozónak éreztem magam, illetve azt szerettem volna érezni, hogy tartozom végre valahová ... akárhová. Lehajtja a fejét és idegesen rágyújt. — Azután annyira rászok­tam, hogy állandóan ittam, pedig jó munkásként tartottak számon. Amikor kezdtek eifor- dulnd tőlem a munkatársak, megpróbáltam nem inni de rengeteg szabad időm volt. Kértem a főnököm, hogy en­gedjen túlórázni, mert arra gondoltam, ha fáradtra dolgo­zom magam, nem lesz kedvem inni. Nem engedték. Azt mond­ták „— Hogyne, hogy még több jusson az italra”. Én nem adtam fel. önként jöttem ide és harmadik hónapja vagyok itt. Kétszer voltam eltávozá­son. de egyszer sem ittam. Reggel öttől dolgozom késő estig, pedig nem kötelező. Rám nem fogja mondani még egyszer senki, hogy „az a részeges”. Az én — központúságtól... Lekötni magukat, munkával lekötni. A „jó” és a „rossz” végletei között csak így lehet megtalálni a visszafelé vezető utat. A napi „kötelező” munka után is találjanak valami el­foglaltságot, legyen az Szóra­kozás, hobby, játék. A lényeg az, hogy minden esetben cél­tudatos legyen. Csak a munkával szerzett sikerélmények, közös tevé­kenységek vállalásával juthat­nak el ezek az emberek az „én — központúságtól” a „mi — tudatig”. Ezután lesz majd az ő éle­tük is olyan, amilyennek való­jában szeretnék. Hajnal László Gábor * / POHARGARXITURAK, KELYHEK, DÍSZES ÜVEGÁRUK, DIVATOS KERÁMIA DÍSZ1ÁRGYAK várnak Önre a szakiízlerekben, az áruházakban és az ajándékboltokban KÖZÜL ÜK VÁLASSZON KARÁCSONYI AJÁNDÉKOKAT! k L

Next

/
Oldalképek
Tartalom