Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-13 / 291. szám

Mesterek az osztályfőnöki órán A szakma szépségéről, szereidéről beszélnek Cegléden 67 szakmában há­romszáznegyvenöt kisiparos tevékenykedik a lakosság szolgálatában. A tanév kez­dete előtt közülük sokan vállalták, hogy tanulókat fog­lalkoztatnak, a szakmunkás- képző intézet segítségével ne­velik a szakmai utánpótlást; Hetvennégy fiatalt tudtak vol­na foglalkoztatni, de csak hu­szonegy jelentkezett műhe­lyeikbe. Jövőre, mivel ismét több mint hetven fiatal je­lentkezésére számítanának, a szakmák megismertetésében segítséget nyújtanak az ál­talános iskolák végzős osztá­lyainak. Egy-egy szakmáról, annak fortélyáról, szépségé­ről a helyi KIOSZ vezetőségi tagjai, jól képzett kisiparosok tartanak majd előadásokat az osztályfőnöki órákon, s remé­lik, hogy így többen kedvet kapnak szakmatanulásra a pályaválasztás alkalmával. PEST MEGYEI HÍdLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁPÁS É3 CE6U1 XVII. ÉVFOLYAM, 291. SZÁM 1973. DECEMBER 13., CSÜTÖRTÖK ijfajta aimaoltványokat nevelne! CSEMETÉKKEL, CSERJÉKKEL LÁTJÁK EL A KÖRNYÉKET az idős emberekre is Az abonyi ÁFÉSZ nőbizott­sága teadélutánt rendezett az öregek napközi otthonában. A hangulatos összejövetelen Fa­bula Andrásné az ÁFÉSZ, Pető Istvánná pedig a tanács részéről köszöntötte az otthon lakóit, majd a Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola úttö­rői adtak műsort. Az idős embereket ajándé­kokkal lepték meg az össze­jövetel és a közelgő karácsony alkalmából. ŰJ IDŐPONTBAN. Vasár­nap, a vendégművész televí­ziós felvétele miatt, elmaradt Ceglédbercelen, a művelődési házban a Hofi-est. Az igazga­tóság értesíti a közönséget, hogy az előadásra december 30-án este kerül sor. A meg­váltott jegyek érvényesek. Hófoltok tartatják a határt, befagytak az út menti pocso­lyák, az idén korán jött a fagy, hamar beállt a tél. - A faiskolákban nem örültek az „ember” végű hónapok visel­kedésének. A dánszentmMósi Micsurin Termelőszövetkezet faiskolájának kertészmérnöke, Bagoly László az. időjárás kedvezőtlen alakulására pa-' naszkodott. Ebben a faiskolában mind­össze két-három hét állt ren­delkezésre a nagy mennyiségű cserjék és csemeték kiterme­lésére, osztályozására és szál­lítására. Száraz volt az ősz, későn jött a csapadék, száraz földbe pedig kockázatos ültet­ni: félő, hogy nem ered meg a gyenge növény. Ezért csak október végén bonthatták meg a csemetakert szabályos sorait, és már november húszadika körül beköszöntött a fagy: biztonságba kellett helyezni a még el nem szállított anya­got, és befejezni a munkát. Erre az évre másfél millió forint volt a faiskola ár­bevételi terve Dánszent- miklóson: ezt a tervet va­lamelyest túlteljesítették, amiből arra követik ezte theitü n.k, hogy van igény a dísznövé­nyek iránt. Elsősorban az örökzöldeket keresik: a be­folyt pénz felét azokért fizet­ték ki a vásárlók. Ebből azit a tapasztalatot vonták le, hogy a jövőben megfelelő fajták ki­választásával és ismer at ter­jesztő munkával szolgálhatják vevőiket. Sok díszfa, cserje talált gaz­dára, nagy mennyiségű endei csemetét értékesítettek erdé­szeti célra. A gyümolcsfaolt- ványok nagyon keresettek vol­tak. Sajnos, országos gond mutatkozik választék, fajta és mennyiség tekintetében. A nagyüzemi gyümölcsösökben, a törpe alanyon lévő almaoltvá­nyok iránt nőtt meg a keres­let. Újabban a gyönge növésű, generatív jellegű, (fiatalon bő­séges termést adó) fajtákat ke­resik: jövőre az azok iránti érdeklődést szeretnék kielégí­teni. Az idei év volt az első a faiskola rövid történeté­ben, amikor egy nagyobb kereskedelmi vállalatot választottak partnerül az áru értékesítésére. A dísznövényeket az Ültet­vénytervező és Szaporítóanyag Termeltető Vállalat (ÜTV) jut­tatta el a vásárlókhoz. Meg­felelő kapcsolat alakult ki, amely mind a fogyasztóknak, mind a termelőknek kedvez. A vállalat piaca jó, és megfele­lő árat fizet a termelőszövet­kezetnek. Az ÜTV-n kívül más part­nerekkel is kapcsolatba kerül­tek. örvendetes, hogy több nagyüzem magáévá tette a kormányprogram ama részét is, amely a munkahelyi kör­RADJO, TV A TÖRTELI UTÓN Huszonöt kisdiák iskolája Hét végén hazaviszik Böbikét — A szülők nem mentek el Ceglédtől két kilométer­nyire, a Kossuth Termelőszö­vetkezet I-as üzemegységének központjában egy régi, kas­télyszerű — sokan talán nem is tudják, milyen nagymúltú — épület áll. 1846-ban Hild József tervei alapján épült. Ugyanebben az évben kezd­te meg itt működését a Sző­kehalmi Gazdaképző Intézet, az ország első ilyen jellegű in­tézménye — Széchenyi egyik legjobb barátjának — Török Jánosnak a vezetésével. A gazdaképző 1852-ig állt fenn. Érdekességként meg kell em­líteni, hogy tagja volt Szend- rey Ignác, Szendrey Júlia édesapja is. Az. épület később magán- tulajdonba került, s a Har- tyányi földbirtokos család lakhelye lett. Ma a legkülön­bözőbb célokat szolgálja. Van benne néhány lakás, tsz-iro- da, kultúrterem, klubszoba, raktár, sőt itt kapott otthont a Törteit úti általános iskola is, amely két tanteremből áll és négy osztály tanul benne Két tanítónő foglalkozik han­gos és önálló órákon az ide­járó 25 gyerekkel. Dr. Vámosi Nándorné — a gyerekek egyik tanító nénije — örömmel mesélte, hogy a tsz-től sok támogatást kap­nak. A tantermekben kisebb javításokat végeztek, elkerí­tették az iskola udvarát, és további segítséget is ígértek. Ebben az eldugott kis isko­lában a gyerekek rendszere­sen hallgatják az iskolarádiót, nézik az iskola-tv adásait. A tantermek falain színes szem­léltető táblázatok és képek függnek, melyeket nagyrészt a tanító néni készített. Nagyon kedves ötlet, hogy a tábla te­tején ott ül a gyerekek ked­venc babája, Böbike — akit a tanító néni varrt. A baba „szemmeltartja” a kis nebu­lókat, figyeli, hogy viselked­nek, megtanulták-e a leckét, hány piros és fekete pontot gyűjtenek a falra akasztott táblázatra. Hét végén, akinek a neve mellett a legtöbb pi­ros pont díszeleg, hazaviheti Böbikét. Csoda-e, hogy ezek a kis tanyasi gyerekek szorgal­masabban tanulnak Böbe ba­ba kedvéért? A két tanteremhez tartozik egy harmadik helyiség is, amely régen tanári szobául Késői péksütemények Több elfogyna — ha időben hoznák A városi tanács épületében levő kenyérbolt nagy forgal­mat bonyolít le nap mint nap. Főleg reggel fél 8-tól 8 óráig alig férni be a kis üzletbe. So­kan itt vásárolják meg a reg­gelihez, tízóraihoz való pék­süteményt. Az utóbbi napok­ban azonban máshová kény­szerülnek a vevők, ugyanis a péksüteményt szállító gépko­csi rendszeresen késik, jó, ha nyolc óra tájban megérkezik. Az árut az eladóknak át kell számolni, így csak fél kilenc felé vásárolhat belőle a vevő. Az eladók bosszankodnak, amellett, hogy üres kézzel tá­voznak a vásárlók, sok kima­radt árut kell visszaküldeni a kenyérgyárnak. A boltosok reggelenként mérgelődve áll­nak az ajtóban, azon morfon­dírozva: mi lehet az oka a ké­sésnek? Két kilométernyi tá­volság, ha van a kenyérgyár és az üzlet között. szolgált. A terembe belépve az első, amit észrevettem, egy tornatermekben használatos szőnyeg volt. Számomra új­donság, hiszen régen ebben az iskolában azt sem tudták, mi az a tornaóra. Ma — a le­hetőségekhez mérten, az énekórával együtt — éppúgy megtartják, mint a többit. Az udvaron egy fára szerelt gyű­rűhinta és mászókötél egészí­ti ki a felszerelést. Ebben a teremben van a televízió, ezért a gyerekek tv-szobának nevezik. A tv mellett egy dia­vetítő is helyet kapott, amely szintén segít a tanításban. A tanító néni büszkeséggel mutatta meg kis tanítványai gyurmából készült alkotásait, melyek a gyerekek kedvenc mesealakjait — Hófehérkét a hét törpével, Piroskát és a gonosz farkast, Jancsit és Ju­liskát ábrázolják. A legsike­rültebb művekből házi kiállí­tást rendeztek. Itt láthatók a gyerekek által készített kis albumok, melyekbe a tanító nénitől kapott képeslapok ke­rültek. A szekrény másik pol­cán játékok sorakoznak, va­lamennyit a gyerekek hozták otthonról. Kis könyvtára is van az iskolának, örömmel hallottam, hogy a gyerekek sokat olvasnak, szeretik a könyveket. Ennyi szép után mindenki azt hinné, hogy Ide csupa jól tanuló, okos gyerek jár. Hi­szen egy-egy osztály 7—8 gye­rekből áll, ami azt jelenti, hogy mindennap minden kis­diákkal tudnak a tanítónők foglalkozni. A valóság természetesen nem ez. Épp ezért a tanító­nők megpróbáltak szülői ér­tekezlet keretében tanácsokat adni a gyerekek neveléséhez. A szülői értekezletre azonban senki sem ment el... Illés Judit nyazet fásítására, parkosításá­ra vonatkozik, s mind esztéti­kai, mind környezetvédelmi szempontból lényeges a gyá­rak környékén. Egy-egy válla­lat ötven-százezer forint ér­tékben vásárolt, például a PENOMAH pilisi hizlaldája, a selypi cukorgyár. Előzetes megállapodásra jutottak az Állatifehérje Feldolgozó Vál­lalattal. Jelentkeztek a kör­nyező települések, a többi kö­zött Albertirsa és Örkény, de Ceglédről is felkeresték őket vállalatok és magánosok. Cél­juk egyébként is az, hogy a környék ellátását segítsék. . Évek óta rendszeresen visszatérő vevőik vannak, akik elégedettek a faisko­la termékeivel, ezáltal Jó hírük terjed. A jövő évben 15—20 hektá­ron neveinek dísznövényeket, köztük örökzöldeket is. Bőví­tik a gyümölcsoltvány-terme- lést. Akikor még csak ötven­ezer darabot tudnak értékesí­teni, de az 1974-es telepítésből 1975-re már 300—500 ezer olt­ványra számítanak. Az alma- alany-anyatielep fejlesztését fontos programjuknak tekin­tik: országos igényt elégíte­nek ki és saját termelőszövet­kezetük is felhasználja a tele­pet. 1974-ben két-két és fél miiillió forint bevételre szeret­nének szert tenni. Ezekben a napokban is nagy a forgalom a faiskolában: a karácsonyfákat viszik. Saját nevelésű és vágott fe­nyőiket árulják. Fokozódik a kereslet, különösen a földlab­dás tűlevelűek iránt. hiszen azok az ünnep elmúltával ki- ültethetők és — megfelelő gon­dozással — szénen fejlődnek. Tamasi Tamás ABONYI KRÓNIKA Az év mérlege Gazdagodott a nagyközség Javult a tanácsi munka Az abonyi nagyközségi ta­nács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén az állami munka továbbfejlesztésevei összefüggő feladatok teljesíté­séről tárgyaltak. Az előadó Szűcs László tanácselnök volt. A témáról készített és előter­jesztett jelentés mintegy mér­legelte az egész éves munkát. A szocialista demokrácia fon­tos részének tartották és tart­ják a jövőben is. a közvéle­mény formálását. Az eredmé­nyes építőmunkában, jelentős az a törekvés, hogy még job­ban bontakozzék ki a község dolgozóinak alkotóereje, kerül­jenek felszínre azok a tartalé­kok, amelyek további sikere­ket eredményezhetnek a gaz­dasági, kulturális és politikai fejlődésben. Ehhez a közéleti tevékenység fokozására van szükség. A tavaszi választások után, április végén megalakult ta­nács, valamint a bizottságok az éves munkaterv szerint vé­gezték feladatukat. A tanács­ülések látogatottsága 79 száza­lékos, és aktivitásuk is jó volt. A megtartott tanácsülése­ken csaknem félszáz fel­szólalás, nyolc bejelentés, kilenc interpelláció hang­zott el, és több lényeges határozat született. A végrehajtó bizottság tevé­kenysége ugyancsak jó volt, számos felszólalás, bejelentés hangzott el az üléseken, és több mint száz határozatot fo­galmaztak meg. A tanácsi munka népképviseleti jellegét kiemelte az, hogy a különféle bizottságokba nemcsak tanács­tagok kerültek. A tanácstagi beszámolókat a tanácstagok többsége megtartotta, de a lá­togatottság lehetett volna jobb is. A jövőben hatékonyabb szervezést kezdeményeznek. A tanács ebben az évben is élt rendeletalkotási jogával: 1. számú rendeletével például módosította szervezeti és mű­ködési szabályzatát, a 2. számú rendelettel megalkotta a köz- tisztaságról szóló tanácsrende­letet. Hasonlóan módosította a lakásbérletről szóló korábbi rendelkezést. Két alkalommal gyakorolta a tanács kinevezési Ötvenegy mérkőzésből negyvenet megnyertek SZERETNÉK A TORNATERMET IS HASZNÁLNI Az abonyi Kinizsi Pál gim­názium sportkörében igen népszerű a női kézilabda. A csapat évről évre javul: 1973-ban már a megyei első osztályban játszott, s a tizen­négy csapat között a -negye­dik helyen végzett. Jó formá­ját és kiegyensúlyozott tel­jesítményét igazolja az is, hogy sikerült az időközben bajnokká lett PENOMAH csapatát megvernie, valamint az MNK küzdelmeiben is jól szerepelt, és bejutottak az or­szágos döntőbe, amire jövőre kerül sor. Az országos ifjú­sági kupában ezüstérmet szerzett és ugyancsak máso­dik helyezést ért el a megyei középiskolai versenyeken. Nagymaroson tavasszal fel- szabadulási kupát nyert. Az év során lejátszott 51 mér­kőzés közül negyvenet győz­tesként fejezett be. Eredményesen szerepeltek az iskola atlétái, elsősorban a futók is, akik a megyei me­zei futóversenyen ezüst- és bronzérmet nyertek. A csapat utánpótlásáról a Szelei úti iskola gondoskodik, ahol Nagy Gábomé tesne- velő tanárnő lelkesen és hozzáértéssel készíti fel a fiatalokat. A sportkör jó kapcsolatot alakított ki a községi sport­körrel. A helyi Ságvári End­re Tsz, valamint a tanács anyagi támogatást nyújt ne­ki. A község egyetlen kö­zépiskolájának sportolói a jobb eredmények érdekében időnként szeretnének lehető­séget kapni az új tornate­rem használatára. jogkörét, awnűvelődési ház és a kisegítő iskola igazgatójának kinevezésével. Tovább bővül­tek és erősödtek az együttmű­ködési megállapodások, első ízben, intézkedtek más közsé­gekkel való kooperációra. Jövő év január elsejétől Jászkarajenő, Törtei és Abony tanácsa, abonyi székhellyel, családi esemé­nyeket szervező irodát lé­tesít. A fejlesztési alap terhére ter­vezett beruházások közül meg­valósult a vízmű, elkészült a tornaterem, a kis égi tő iskola, új úttest épült a Vörösmarty, Bolyai és Bethlen Gábor utcá­ban, valamint két kilométer hosszú járda is. Folyamatban van két csökkentett értékű la­kás építése, de nem valósult meg, illetve nem kezdték meg a Kossuth térre tervezett, több rendeltetésű emeletes ház épí­tését, valamint nem sikerült az óvodai helyeket számot­tevően bővíteni. A nagyközség fejlődését jelenti a sercéskombinát üzembe helyezése, a 4. számú út korszerűsítése, a téglagyár rekonstrukciójá­nak megkezdése, a Cipő­ipari Vállalat helyi üzemé­nek új telepe. Könyvesbolt nyílt, korszerűsí­tették a sportpályát, Kazinczy Ferenc emlékére szobrot avat­tak, valamint korszerűsítették a község közvilágítását. A tavaly megtartott általá­nos felügyeleti ellenőrzés óta tovább javult a tanácsi appa­rátus, a szakigazgatási szerv munkája. Az. év során mintegy 60 ezer ember kereste fel a szakigazgatási szervet, hatéko­nyabbá és rendszeresebbé vált a tanácsi intézmények ellen­őrzése, viszont az állami fel­ügyelet gyakorlásában még sok a javítanivaló. A pártirányítás a községi pártbizottság és a helyi párt- alapszervezet feladata volt. Mindkét szervezettel jól sike­rült koordinálni mind a szak­mai, mind a politikai munkát. Sok segítséget nyújtott a ta­nácsi munkában a helyi KISZ- szervezet és a szakszervezeti bizottság. Gazdagodott a község, javulj a tanácsi munka. Gy. F. Könyvtár a tsz ben Az abonyi József Attila ter­melőszövetkezetben a közeljö­vőben könyvtár nyílik. Meg­nyitásakor 5000 forint értékű könyv várja az érdeklődőket, Kelendő könyvek A Művelt Nép Könyvkiadó abonyi könyvesboltja igen népszerű: megnyitása óta rendszeresen látogatják a hely­beliek. A megnyitás hónap­jában, novemberben, a terve­zett 20 ezer forinttal szem­ben, 43 ezer forintos forgalmat bonyolított le, s az érdeklődés változatlanul nagy. Naponta Gyuráki Ferenc felvétele 60—100 könyv talál gazdára. Sokan vásárolnak hanglemeze­ket. A választék annyira gaz­dag, hogy a szomszédos Szol­nokról is sokan felkeresik a boltot, különösen a komoly­zene iránt érdeklődők. A té­li, ajándékozó ünnepek csak növelik a könyvesbolt forgal­mát. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom