Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-02 / 282. szám

1973. DECEMBER 2., VASÁRNAP rtsi M££ KJCíviap KOST jubileumi ülés Budapesten! Tervek jövőre ISjJliesl VVlütVh i:. Bondor József miniszter és Gyöngyösi István főtitkár, va­lamint az Építésügyi- és Vá­rosfejlesztési Minisztérium .és az Építő-, Fa- és Építőipari Dolgozók Szakszervezete több más vezetője megbeszélést tartott szombaton az Építők székházában. Megállapodtak többek között a vállalati ellenőrzés és a be­számolási rendszer hatékony­ságának fokozásában és az ötödik ötéves terv előkészíté­sének közös tennivalóiban. Bölcsőjét Pomázon ringatták Pessdül az élei a kertbarátklu hókban A Pest megyei szövetség tervei Három év 23 ezer parcella Ez az óhaj öltött formát, amiitor — az országban első­ként — megalakult a Porpa- czy Aladár Kertbarátok Klub­ja, melyhez hasonlók egymás után alakultak például Duna­keszin, Pilisvörösváron, Szent­endrén, Százhalombattán, Nagykátán, Leányfalun. Ösz- szesen 19 klub van immár a megyében, s közülük néhány több száz tagot számlál. Ezek a klubok alapították meg az elmúlt hónapban a kertbarát­mozgalom Pest megyei szö­vetségét. Az eseményről — az alakuló ülésről — lapunk­ban is beszámoltunk, az új szervezet terveiről, teendőiről még nem esett, nem is eshe­tett szó, hiszen jövendőjüket most igyekeznek megalapoz­ni. Ami azonban már most napnál világosabb: van mire alapozni. A legutóbbi mezőgazdasági összeírás adataiból kitűnik, hogy az országban 1 millió1 600 ezer kisgazdaság — ház­táji, illetve legalább 200 négy­szögöles kert, szőlő, hétvégi telek — lelhető fel. A gyü­mölcs- és szőlőtermő terüle­tek 59 százaléka — Pest me­gyében a fele — ebbe a ka­tegóriába sorolódik. A tanácsok az utóbbi há­rom-négy esztendőben csak­nem 23 ezer parcellát értéke­sítettek a megyében, összesen majd kétezer hektárt. A nagy­üzemi művelésre alkalmatlan földeken körülbelül 100 ezer ember teremthetett magának hétvégi üdülésre, kertészke­désre lehetőséget. Nem túlzás azt állítani, hogy milliárdos nagyságrendű beruházás bon­takozik ki a szemünk láttára ezeken a parcellákon, mégpe­dig minden állami támogatás nélkül, a tulajdonosok megta­karított pénzéből. Amire a nagy gazdaság nem képes Világos, hogy a 'kiskertek­ben is csak a korszerű gazdál­kodás hozhat eredményt, s ez által örömöt a gazdának, aki meglehet, soha azelőtt ásót, kapát még kézbe nem vett. Az igazsághoz tartozik: legtöbb vidéken a parasztem­ber sem sokat konyított a kertészkedéshez, éppen elég­gé lekötötték szántóföldi teen­dői. Sok helyütt találhatni ma is jókora semmit nem termő kopár udvarokat. Nos, a már említett indítékok mellett, a kertkultúra fellendítésének szándéka mozdította elő a klubok és szakkörök létrejöt­tét. Mint a Pest megyei szö­vetség titkára, Kővári Ferenc említette az alakuló ülést kö­vető beszélgetésünk során: a kertbarátmozgalomnak máris számottevő szerep jut a közsé­gek, mi több a főváros ellátá­sában. S hogy ennek jelentő­ségét aláhúzzuk, hadd idéz­zük a- ráckevei járás egyik ter­melőszövetkezetének elnökét: A közelmúltban, ipari munká­sok, tsz-parasztok és állami gazdasági alkalmazottak rész­vételével rendezett délutáni eszmecserén szólt arról, hogy „azok a zöldségnövények, ame­lyek termesztését nem lehet gépesíteni, óhatatlanul kivesz­nek a nagyüzemi gazdaságból, hiszen sem megmunkálásuk­hoz. sem betakarításukhoz ele­gendő ember nincsen”. A meg­oldás? Talán a háztáji, a kis­kert. A gyümölcs kínálta lehető­ségre ezúttal nem térhetünk ki, a gyümölcs- és zöldség- termesztő szakcsoportok tevé­kenységét sem ismertethetjük szűkös terjedelmű írásunkban. Annyit mindenesetre jegyez­zünk ide: a kertbarátmozga­lom kedvező hatással lehet — van — eme gazdaságok, tár­sulások fejlődésére, ami ter­melésszerkezet megválasztá­sát, a szakszerűséget illeti. Előadás, film, kertkultúra S ha már visszakanyarod­tunk a hozzáértés témájához, vázoljuk föl a kertbarát- klubok néhány programját is. — Rendezvényeinken általá­ban a „műfaj” legkivalóbbjai, egyetemi profeszorok, kutatók, nagygazdaságok főkertészei, a szakma gyakorlati fogásainak legjobb' ismerői tartanak elő­adást a primőrzöldség-ter- mesztés rejtelmeiről, a gyü­mölcsöskert gondozásáról, a szőlő metszéséről, agrokémiai kérdésekről, filmet, diaképet vetítenek, élménybeszámolót tartanak külország! tapaszta­latokról és így tovább... — mondja a szövetségi titkár. A Hazafias Népfront Pest me­gyei szervezetének — a szö­vetség életrehívójának s pat- rónusának — munkatársa, Varjú Ákos ehhez hozzáteszi: — Egy-egy kertbarát klub tagjai mindent megtesznek, hogy életképes, jó szervezetet hozzanak létre. A szerény tagdíjakból teremtenek ala­pot az országjáró tanulmányi ki ránd ulásokaoz, közösen szer­zik be a vetőmagot, perme- tezőszert, műtrágyát — Duna­keszin közös méregraktárt építettek, a fótiak egy tétel­ben rendelték meg a vető­burgonyát Szabolcsból —, de mindenképpen óvakodnak at­tól, hogy „hivatalt” hozzanak létre, száműznek a klubélet­ből minden bürokratikus for­maságot. E gyakorlatot akarja foly­tatni az újonnan alakított szövetség is. Segíteni! Ennyi a vezérelv. A klub megkímél­heti tagjait például a vető­mag utáni futkosástól, sor­ban állástól. A szövetség na­gyobb hatókörében fölméri a kertészkedők igényeit, s kap­csolatot teremtve a kutatóin­tézetekkel, szaporítóanyag-ter­mesztő gazdaságokkal, gon­doskodhat arról, hogy ne csak a nagyüzemi termeszésre al­kalmas néhány gyümölcsfajta csemetéi, kevés szőlő, zöldség­féle sorakozzék a választék­listán. A reménybeli birtokosokért! A szövetségi tervek között szerepel: kipuhatolni a piaci keresietet, s prognózist adni a termelőknek: a kertészeti kár­tevők várható támadásáról előrejelzést kérni a növény­védő állomástól, hogy mind kevesebb hétvégi telek legyen fertőző góca a növényi és rovarkártevőknek, gombabe- tegségefcnek. A szövetség az említett intézményeken kívül összeköttetésbe lép az AGRO- TRÖSZT-te! — megfelelő kisgépek előteremtése ügyében —, a MESZÖV-vel, amely számos hitelakcióval, szakta­nácsadással s egyéb módon tá­mogatta eziSáig is a kiskert­tulajdonosok egyre növekvő táborát. Apropó, kertbaráttábor! A klubokban egyre több az olyan tag, akinek egyelőre talpalat­nyi földje nincs, csupán re­ménybeli birtokos. S egy tény: Pest megyébén idén három és fél ezer hektár maradt parla­gon. A parlag nemcsak ott van, ahol szívesen vásárolná­nak apró kertecskének való hétvégi telket, de ilyen helye­ken is akad. E téren is lejjne mit tenni! Apor Zoltán Lányok, asszonyok a szakmaválasztás útján CSAK ELISMERÉSSEL szólhatunk azokról a vállala­tokról, amelyek már évek óta segítik a nők szakképzését. Például a Nagykőrösi Kon­zervgyár, a PEVDI, a FORTE, az Izzó, vagy a Ganz Áram­mérő. Kívánatos, hogy egyre több vállalatnál, tsz-nél le­gyen ez állandó feladat. Elő­feltételek is szükségesek eh­Huszonöt éves az állam és az egyházak közötti egyezmény Ünnepi megemlékezések az évforduló alkalmából Huszonöt évvel ezelőtt, 1948. október 7. és december 14. kö­zött a Magyar Népköztársaság kormánya és a református, az unitárius, az izraelita és az evangélikus egyházak képvi­selői egyezményeket írtak alá az állam és az egyházak vi­szonyának rendezéséről. A napokban az egyházak ünne­pélyesen emlékeznek meg az egyezmények megkötésének 25. évfordulójáról. A magyarországi reformá­tus egyház zsinata november 30-án megtartotta ünnepi ülé­sét, amelyen részt vett és fel­szólalt Miklós Imre államtit­kár, az Állami Egyházügyi Hi­vatal elnöke. Ugyancsak ünnepi ülésen emlékezett meg az unitárius egyház az egyezmény megkö­tésének jubileumáról. Az ün­nepségen részt vett és felszó­lalt Balló István, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhe­lyettese. tás. Munkájukat meghatároz­za, hogy nem régen működ­nek, valamint sok előítélettel is meg kell küzdeniük. Első­sorban a szülők szemléletével. Változást kell ezért elérni, hogy a lányaik jövőjét ne csak az íróasztal mellett lás­sák a szülők biztosítva, ha­nem egy-egy jól választott szakmát is jövőjük alapjául tekintsenek. Nagyobb segítség szükséges azoknak a pedagó­gusoknak is, akik a fiatalok pályaválasztását tanácsadással és a pályák megszerettetésé­vel hivatottak előmozdítani. Ennek fokozásában meghatá­rozó szerepe van a pedagó­gus-szakszervezetnek. A SZAKMUNKÁSKÉPZÉS kiemelt feladat, folyamatos felvilágosító és nevelőmunká­val kell ©lérni,, hogy becsü­lete legyen a szakmáknak a fiatalok körében. A még több üzemi látogatás hozzá­járul ahhoz, hogy a fiatalok személyes ismeret alapján is közelebb kerülhessenek egy- egy szakma megismeréséhez. Ehhez az üzemek is hozzá­segíthetnek, ha szívesen fo­gadják őket s a szakma szép­ségét igyekeznek megmutatni nekik. így az egyéni és tár­sadalmi érdek is egyre kö­zelebb kerül egymáshoz, és talán az is elkerülhető lesz, hogy a véletlen folytán szer­zett szakmát a fiatalok ott hagyják s más területen he­lyezkednek el. Állami fel­adatként jelentkezik, hogy a. szakmunkás-intézetekben nö­veljék a személyi és tárgyi feltételeket, s nem utolsósor­ban a kollégiumok számát. A megyében levő 20 szakmun­kásképző intézetből csak hét­nek van kollégiuma és csak 32 százalékban biztosítja a lányok részére a bentlakást. A KÖZÉPISKOLÁKBAN egészen másképpen alakul a helyzet a lányok arányát il­letően. A megyében levő 30 középiskolában a lányok ará­nya 60 százalék. A gimnáziu­mokban sok esetben még en­nél is magasabb. Itt az a probléma, hogy érettségi után nagyon sok lány nem tud to­vábbtanulni (soknak nem is volt célja, hanem csak az ál­talános műveltség megszerzé­se), és képzettség hiánya miatt betanított munkás lesz. Való­jában velük is tovább emelke­dik a szakképzetlen nők szá­ma. Az oktatáspolitikai célok megoldására a Pest megyei Ta­nács művelődésügyi osztálya hosszú távú intézkedési tervet dolgozott ki, figyelembe véve megyénk sajátos helyzetét (Gyakorlatilag nincs megye- székhely, és Budapesten sok fiatal tanul.) Szakosított gim­náziumokat hoznak létre, ahol a végzettek az érettségivel égy időben szakmát is szerez­nek. (Pl. gyors- és gépíró, műszaki rajzoló, tanácsi ügy­intéző.) A kísérletképpen megszervezett gimnáziumok­nál nagyon előnyös a tapasz­talat, és nágy az érdeklődés is iránta. Ezzel párhuzamosan a szakközépiskolák túljelent­kezése is megoldódott. az Állami oktatás helyzetéről és fejlesztésének feladatairól hozott, 1970. jú­niusi párt KB határozat meg­jelölte a tennivalókat, majd ezt követően megjelent a munkaügyi és művelődésügyi minisztérium rendelete. A me­gyei tanácsok jogköre meg­nőtt: csak élni kell vele! Kez­deti eredmények tapasztalha­tók is, de a. folyamatos meg­valósításhoz nagyobb erőfeszí­tés szükséges. Ennek útja az, amit a megyei párt-végrehaj­tóbizottság a szétforgácsolt erők koordinálásában jelölt meg, s a végrehajtás folyama- tos ellenőrzésében. Ezek az erőfeszítések, amelyek a nők szakképzését és a lányok pá­lyaválasztását igyekeznek meg­oldani, feltétlen eredménnyel biztatnak a nők érdekében hozott párthatározat és kor­mányrendelet megvalósítása révén. Nagy J. Tiborné az MSZMP Pest megyei Bizottságának nőreferense £ 4 I A 25. jubilami ülés nápi- ; rendjén két sokoldalú gyárt- ! mányszakosítási és kooperá- ' dós szerződés tervezetét vitat­ják meg. A KGST rádiótechnikai és elektronikai ipari állandó bi­zottságának tízéves fennállása alkalmából a kohó- és gép­ipari technika házában szombaton kiállítás is nyílt, amely bemutatja többek kö­zött a vezetékes híradástech­nikában, a rádióberendezési iparban, a vákuumtechnikai iparban, a félvezető eszközök és integrált áramkörök terü­letén elért közös eredménye­ket. Szombaton a Gellert Szálló gobelintermében ünepélyesen megnyílt a KGST rádiótech­nikai és elektronikai ipari ál­landó bizottságának jubileumi ülése. A bizottság tíz évvel ez­előtt alakult, s ezúttal tartja 25. tanácskozását. Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, a bizottság elnöke nyitotta meg az ülést, majd a kormány nevében Huszár István, a Miniszter- tanács elnökhelyettese üdvö­zölte a megjelenteket. Ezután Ralf Görbing, a KGST titkár­helyettese külön köszönötte a t a n á hez, s ezt részben a vállala­toknak, részben a családnak kell biztosítania. Ahhoz, hogy valaki szakmunkás lehessen, 8 általános iskolai végzettség szükséges. A felmérések ered­ménye nagyon szomorú: van­nak vállalatok, tsz-ek, ahol a nők 30—iO százaléka nem fejezte be az általános iskolát. Köztük sok a fiatal is, annak ellenére, hogy kötelező az ál­talános iskola elvégzése. Az állam, a vállalatok pedig na­gyon sokat segítenek a nagy- családok gyerekeinek tanítta­tásánál. Legtöbb helyein nem is anyagiak miatt maradt Ki a gyerek az általános iskolá­ból. Végül is azonban a vállala­tokra hárul az általános isko­la elvégeztetése is. Ehhez nagv felvilágosító munkára van szükség a lányok. asz- szonyok körében, hogy meg­értsék: szükséges a tanulás. Igen sokat tettek és tesznek jelenleg is a szakszervezet me­gyei szerveitől kezdve egészen a műhelybizottságokig, sőt, egyre több nőbizottság tűzi feladatául az általános isko­lát el nem végzett nők felku­tatását, majd beiskolázásra való javaslatát. Igen nehéz a munka melletti tanulás, kü­lönösen a családos nőknek, fő­leg, ha három műszakba jár­nak, vagy Pest megye sajá­tos helyzetéből adódóan Bu­dapestre utaznak dolgozni. Azt is tudjuk, hogy a tanulás vállalása nem elhatározás kérdése csupán, hanem csalá­di és vállalati segítség is kell éhhez a dolgozó nőknek. A családon belül munkamegosz­tás, a vállalatoknál időked­vezmény. pótszabadság bizto­sítása szükséges. A felsorolt nehézségek ellenére azonban egyre több nő vállalja a tanu­lást és szerez szakképzettsé­get. TÖBB ESETBEN felvető­dött: szükség van-e több női szakmunkásra a vállalatoknál E kérdés nagyon bonyolult és összetett, éppen ezért a véle­mények is különböznek. Az egyik vélemény, hogy feltét­lenül több szakmunkásra fen­ne szükség. A technika fejlő­dése, . a korszerű áru minősé­gi előállítása egyaránt ezt kívánja. A másik vélemény, hogy szinte minden iparágban kialakul a szalagszerű áru­termelés, és ezeken a helye­ken a betanított munkások tö­kéletesen el tudják sajátíta­ni az ahhoz szükséges gyakor­latot. Tapasztalat az is, hogy a vállalatok a betanulás segí­tésére szívesebben szerveznek rövid tanfolyamokat, amelye­ken a nők általában egy-egy munkaműveletet sajátítanak el. Ezekre a tanfolyamokra a dolgozó nők is szívesebben vállalkoznak, mert rövid ideig tart (sokszor munkaidő­ben rendezik), és olyan gya­korlatot tudnak szerezni, amellyel selejtmentes teljesít­ményt érhetnek el. Sok eset­ben még a keresetük sem ke­vesebb a vállalatnál dolgozó szakmunkásokénál. Érdemes megkeresni azokat az ösztön­zőket, amelyek a nőket a szakma felé vonzza. Ennek el­ső felelős megnyilvánulása a párt Központi Bizottságának tavaly novemberi határozata után volt tapasztalható, ami­kor a szakképzett munkások a márciusi béremeléskor na­gyobb összeget kaptak, mint a betanított munkások. Mindezek csak átmeneti le­hetőségek, végleges megoldást hosszabb távon a lányok szak­képzésének növelésével érhe­tünk el. A fiatalkorú lányok képzésével Pest megyében nem lehetünk elégedettek, mert a szakmunkástanulók között a lányok aránya csak 19 száza­lék. A Pest megyében működő Pályaválasztási Intézet a ren­deletnek megfelelően tevé­kenykedik. A kevés létszám miatt igyekszik kiadványokkal segíteni a fiatalok pályavá­lasztását, és a lehetőségekhez mérten évenként háromszáz fiatallal személyesen is fog­lalkozni. Minden munka elle­nére még mindig nem jut el a tanulófiatalság széles réte­geihez a megfelelő tájékozta­AZ MSZMP Központi Bi­zottságának 1970. februári nő­politikái határozata és a kor­mány 1013-as rendeletének megjelenése óta Pest megyé­ben is minden szinten folya­matosan napirenden van a nők poiitiKai, gazdasági, tár­sadalmi és szociális helyzete. Három év óta nagyon követ­kezeteken jelennek meg kor­mányrendeletek, amelyek köz­vetlenül, vagy közvetve a munkásnő'k helyzetét, illetve a páriihatátozat folyamatos végrehajtását kívánják előse­gíteni. így a többi között az állami oktatás fejlesztésére hozott intézkedés, a fizikai és szakmunkások béremelése, _a szakmunkásképzés korszerű­sítése, a textilipar rekonst­rukciója, vagy más oldalról a családos nők anyagi helyzeté­nek javítására az anyasági és szülési segély felemelése, a kétgyermekesek családi pót­lékának rendezése. A Pest megyei párt-végre- hajtobizottság is folyamato­san ellenőrzi a végrehajtást. Legutóbb a lányok pályavá­lasztását. a nők szakképzésé­ben elért eredményeket és a gátló tényezőket vizsgálta meg. Megállapította, hogy a párt, a tanács művelődési, munkaügyi osztályai, a pálya- választási intézet . és szakszer­vezet feladatuknak megfele­lően tettek erőfeszítéseket — mindenki külön-külön —, mégsem értünk el megfelelő eredményt. A párhuzamos munka következtében ugyan­is az erők jórészt szétforgá- csolódtak. A végrehajtó bi­zottság állásfoglalása szerint ezért koordinációs bizottsá­got kell létrehozni, azokból az állami és társadalmi szer­vekből, amelyeknek felada­tuk — a párt és a kormány, döntése alapján — a lányok pályaválasztásával és nők szakképzésével kiemelten fog­lalkozni. Figyelembe veendő, hogy adatszerűén ugyan ki­mutatható a női szakmunká­sok számának emelkedése az évenként végzettek között, de, ha a férfi szakmunkásarány­hoz viszonyítjuk, akkor nincs elő'obrelépés. Mindezek objektív és szub­jektív okokra vezethetők visz- sza. Feltétlenül befolyásolja a Pest megye iparában bekö­vetkezett fejlődés és éppen a nők érdekében létrehozott vi­déki ipartelepítés. Ezekbe az ipari üzemekbe főleg szak­képzetlen nők kerültek, s ez tovább rontotta a szakmun­kásarányt. Az aktív keresők közül Pest megyében 46 szá­zalék a nő, ezzel szemben a szakmunkás 13—14 százalék, a betanított 60—65 százalék, és a segédmunkás 20 százalék. Iparáganként nagyon változó, de meglepő, hogy a gépipar­ban jobb az arány, mint a kimondottan nőket foglalkoz­tató iparágakban. Ez megha­tározza, hol kell fokoznj az erőfeszítéseket. Korán takaródét fújt a tél a körieknek. A hivatásos és i amatőr kertésznek így azütán j a szokásosnál előbb jut ideje eltervezni, a jövő esztendőt, szakfolyóiratot, könyvet bön­gészni. társasági életet élni. Mert pezsdül az élet ilyenkor a virággal, veteményessel ve­sződök, gyümölcsnemesítők köreiben, zajosak a kertbará­tok klubjai. Találkozót adnak egymásnak egy-egy estén a legkülönbözőbb foglalkozású emberek, hogy meghányja- nak-vessenek némely dolgo­kat Hogy milyen metszéssel serkenthető bő termésre a szőlőkig as ban a sárga szemű Csiri-csuri, Pannónia kincse, lila Cardinal. Hová, célszerű ül­fntn! n 9 T\/T 1 f p őrződik be rendesen a Pándi í meggy? Kapható-e faiskolá- j ban téli esperes körte? Mint kell vetni a padlizsánt, a bim- bós kelt, a tűzbdbot, a rebar­barát? És így tovább ... Akik a köznapi munka egyoldalú megterhelésétől, - a fizikai, avagy szellemi igénybevétel okozta fáradtságtól szabadul­ni kertjeikbe húzódnak, azért még nem maguknak való, zár­kózott lelkek. Az apró birtok gondját, örömét megosztani, egy darabka föld növényvi­lágában tett fölfedezéseinket elújságolni, s egyáltalán, bi­zonyos tekintetben hasonsző­rű ismerősökkel összejönni — mindez igazán. természetes igény.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom