Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-12 / 290. szám
2 POLGÁRI VEDELEM JÁRVÁNY - BIOLÓGIAI FEGYVER' Ismerni a védekezés módjait Augusztus közepén közölte bővülő egészségügyi hálózat, a az Egészségügyi Világszerve- kiváló gyógyszerek ellenére — zet, hogy Nápolyban és még tehát még napjainkban is sze- néhány olasz városban — a di áldozatait ez a rettegett valószínűleg Afrikából behur- ragályos kór. A középkorban colt kolerabaktérium járványt országokat, földrészeket tize- okozott. delt meg a pestissel és más A modern orvostudomány, a hasonló betegséggel együtt. Mes'erséges fertőzés Megdöbbentő, hogy az ilyen — már majdnem elfelejtett középkori betegség még ma is pusztíthat. De még megdöbbentőbb, hogy a modern tömegpusztító fegyverek sorában ott szerepel a BIOLÓGIAI FEGYVER is — ami egyértelműen azt jelenti, hogy vannak, akik készültek, vagy készülnek ezek tudatos alkalmazására. Amíg a tudósok, orvosok, vegyészek túlnyomó többsége azon fáradozik, hogy megszabadítsák az emberiséget az ilyen pusztító betegségektől — addig egy maroknyi csoport (sajnos ezek is tudósok, orvosok és vegyészek) azon dolgozik, hogy megbízóik utasítására — adott esetben — minél több embert tudjanak fertőző betegségekkel elpusztítani. Tudjuk — alig másfél éve egyezmény született e fegyverek eltiltásáról. De igazat kell adni annak a tudósnak is, aki azt mondta: az egyezmény — mint a történelem folyamán egyetlen egyezmény sem — ezek ellen, az emberiség létét fenyegető fegyverek ellen nem nyújt elegendő biztosítékot”. Biztosítékot csak a megfelelő felkészülés és a tudatos, szervezett védekezés nyújt! A polgári védelem sem hagyhatja tehát figyelmen kívül ezt a legalattomosabb és talán a legveszélyesebb fegyvert. A biológiai veszély korunkig csak spontán jelentkezett. Az ókor, a középkor kétes higiéniája, a kezdetleges orvosi tudomány, a háborúk, a csatatereken maradt temetetlen holttestek, állati tetemek — kiinduló gócai voltak országokon, földrészeken átsöprő járványoknak — sok tíz és százezres áldozatokkal! Ma viszont ott tartunk, hogy ezt mesterségesen is — és valószínűleg nagyobb mértékben elő tudják idézni. Így lett fegyver a baktériumokból, a vírusokból. Messzemenő kövstkezményeJt A biológiai fegyver lényege egyetlen szó: JÁRVÁNY! A fertőző, járványt okozó betegségek baktériumait, vírusait nagy mennyiségben, mesterségesen előállítják, és a kiszemelt ország területére eljuttatják, hogy ott fejtse ki a hatását. Ez a hatás pedig borzalmas lehet. Emberek ezrei pusztulnak el, betegednek meg. Leáll a termelés, akadozik a közlekedés és az ellátás — félelem és pánik lesz az úr. Ha még megtámadják az állatállományt és a kultúrnö- vényzetet is, azok pusztulásával nyilvánvalóan éhínség lép fel — meg méginkább fokozza a katasztrófát. Minden úgynevezett fertőző betegségnek úgynevezett lap- pangási ideje van. Vagyis: a fertőzés és a betegség kitörése között néhány nap vagy hét telik el. Ezért a biológiai fegyver nem lehet elsősorban a frontok fegyvere — hiszen ott az azonnali hatás a kívánatos. Viszont „kiválóan alkalmas” a hátország bénítására, az élőerő pusztítására — ami természetesen kihat a háború kimenetelére is. Így elsősorban a lakosságnak kell felkészülnie a hathatós védekezésre. Felkészületlenség, a szervezett védekezés hiányában a biológiai fegyver rövid idő alatt hatalmas területen pusztíthat. Gondoljunk csak a szinte minden évben jelentkező influenzajárványra, vagy az állatállományt sújtó száj- és körömfájásra. Hiszen ezek is járványok, de kevés kivétellel enyhe lefolyásnak, néhány napig tartanak. A háború esetén alkalmazható biológiai anyagok viszont veszélyes, halálos kimenetelű betegségek mikrobái lehetnek. Sajnos, ezeket a mikrobákat igen olcsón, nagy mennyiségben lehet élőállítani, tárolásuk nem gond, vannak olyan fertőző anyagok, melyek mélyhűtéssel évekig megtartják fertőzőképességüket. Előállításuk tehát rendkívül olcsó, ugyanakkor az atombomba, vagy a hagyományos robbanóanyagok mindent elpusztítanak, addig a biológiai fegyver csak az élőlényt — a gyárak, üzemek, gépek, utak, közlekedési eszközök stb. sértetlenül és felhasználható állapotban maradnak. Ez sem közömbös az ellenségnek. Higiénia és karantén A védekezés sokrétű és alapos lehet. Először is ismerni kell a veszélyt és az ellene való védekezés módjait és eszközeit. Alapvető kérdés az általános testi, munkahelyi, környezeti, lakás- és étkezési higiénia — amely nemcsak háborúban, hanem napjainkban is fontos —, egészségünk megóvása érdekében. Az orvostudomány a megfelelő védőoltásokkal, fertőtlenítéssel, szükség esetén karanténok felállításával nyújt védelmet és segítséget. Hajóssy János POMAZI HELYZETKÉP Kiállítás, előadássorozattal Boross István tanácselnököt, Pomáz nagyközség polgári védelmi parancsnokát a kiképzési időszak hajrájában kerestem fel. — Pomázon évek óta rendszeresen folyik a lakosság polgári védelmi felkészítése. Ennek a kitartó munkának hatékonyabbá tételéhez szinte minden fórumot igyekszünk felhasználni. Ma már elméleti és gyakorlati téren is ezért jelentős eredményei vannak. Meglepő érdeklődés — Tavaly itt, a tanácsháza nagytermében képanyagban gazdag kiállítást rendeztünk, amelyet jóformán a község apraja-nagyja megtekintett. Az idén újabb előrelépésről adhatok számot: parancsnokságunk kifejezetten a lakosság tájékoztatására tizenöt előadásból álló sorozatot szervezett. Az akció sikere mind- annyiunkat meglepett, hiszen az előadásokra nem kevesebben, mint négyezerötszázan voltak kíváncsiak. Több parancsnokkal váltottam szót Pomázon, valósággal egy emberként vallották: — Az a célunk, hogy megkedvel tessük az emberekkel a polgári védelmet. Ennek érdekében az orvosi rendelők várótermében, az iskolákban és a könyvtárban mindenki számára hozzáférhetőek a legújabb szakkönyvek, amelyekben megtalálhatók a közhasznú elméleti és gyakorlati tudnivalók. Megfelelő körülmények Rátérve a szakszolgálati kiképzésre: a vegyvédelmi szak- szolgálati alegység (állományának többsége a Háziipari Szövetkezet dolgozója), ■valamint az egészségügyi alegyA napalm és társai Gyújtóanyagok és védekezés ellenük nálják. A hatás növelése érdekében az égés sebességét csökkentő anyagokat, pl.: kátrány, olaj és az égés hőmérsékletét növelő anyagok, pl.: ként kevernek a foszforos oldatokhoz. A leghatásosabb foszforos gyújtóanyag az első Ízben angolok által használt 2 százalék foszfor, 88 százalék benzin és 10 százalék nyersgumi keveréket tartalmazó gyújtóbomba, amelyet a robbanótöltet szétvet, az anyag minden tárgyra rátapad és meggyulladva igen veszélyes tüzeket, égési sérüléseket okoz. Termitbomba A foszfornál kevésbé ismert, de ennél lényegesen, hatásosabb gyújtóanyag a vosoxid és fém-alumínium keverékből készült, a Goldschmitt-féle reakció alapján működő termitbomba. A vasoxid és fémalumínium között végbemenő termitreakció igen heves és nagy hőfejlődéssel jár. 1 kg begyújtott termit 1 perc alatt 3000 Celsius-fokon fehéren izzó folyékony fémtömeggé alakul, amelytől minden éghető tárgy meggyullad és a különböző fémek megolvadnak. És a napalm- keverék A napalm elnevezésű gyújtóanyagot az USA katonai szakemberei állították elő, még a második világháború elején. Elődjének az angolok által már használt foszforbenzin, nyersgumi keveréket tekinthetjük. Azonban a nyersgumi más irányú fel- használása miatt egyéb, a benzint jól kocsonyásító anyagokat alkalmaznak. Ilyen anyagok a zsírsavak alumínium sói, a naftensav és pal- metinsav. Ebből származik a gyújtóanyag neve is (Na-ften- sav + palm-étinsav = Napalm). Ma már minden olyan anyagot, amely a benzint vagy más gyújtóanyagot képes kocsonyásítani, napalmnak nevezünk. A leggyakrabban használt napalmkeverék 6 százalék alumíniumszappan és 94 százalék benzin. Mivel a keverék önmagától nem gyullad be, indítóanyagként öngyulladó anyagokat, magnéziumot, nátriumot, s rőleg foszfort használnak. Üjabban hidrogénperoxid- dal, úgynevezett gyújtóerő keveréket állítanak elő pereidről néven, mely önmagától begyullad. Ezt repülőgépről a céltárgyra permetezve alkalmazzák. A napalm tökéletesítése napjainkban is folyik. A kísérletek a keverék jelenlegi 2—3 hónapos stabilitásnak növelésére és égési hőmérsékletének fokozására irányulnak. Kovács Ferenc ségparancsnokok kiképzése már tavaly befejeződött. Az idén először a műszaki mentőszolgálat és az óvóhely-alegy- ségparancsnokok, majd állományuk és az egészségügyi szakszolgálat beosztottaira került sor. De erről már dr. Bódi Imre, a nagyközségi polgári védelmi törzsparancsnok-he- lyettes, a kiképzések szervezője tájékoztat. — A kiképzési időszak az idén november 23-tól december 7-ig tartott. Mielőtt azonban a tényleges kiképzéshez hozzáláttunk volna, megbeszéltük a parancsnokkal a feladatokat. Elsősorban azt, hogy vizsgálják felül a beosztottak pillanatnyi helyzetét, egészségügyi s egyéb szempontok figyelembevételével. Hogy ez mennyire jó módszernek bizonyult, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a különböző szakszolgálatok foglalkozásain lényegesen magasabb volt a megjelenési arány, mint korábban. — Kik voltak az előadók? — Természetesen a járási hivatalnál előzetesen alapos kiképzésben részesült parancsnokok. Velük együtt kell megemlíteni a nagyközség három körzeti orvosának áldo- zatkésiz, szakértő, a kiképzés eredményességét biztosító közreműködését. Dr. Tarcsay Imre, dr. Régiusz Ferenc és dr. Brezanóczky János hat színvonalas foglalkozást tartottak az egészségügyi alegységek számára. A kiképzés szervezője a továbbiakban elmondta, hogy a tárgyi feltételekben sem szenvedtek hiányt. A tanács, mint a múltban annyiszor, ezúttal is készséggel rendelkezésükre bocsátotta a nagytermét, • a kellő mennyiségű tankönyvről pedig a járás polgári védelmi törzsparancsnoka gondoskoA katonai gyújtogatás története egyidős a háború történetével, hiszen a kezdetleges gyújtóeszközöket, az ellenség elfoglalt lakóterületeinek felgyújtását a legrégibb hadseregek is alkalmazták. A gyújtóanyagok intenzív felhasználása katonai célra azonban a tüzérség és a légierő fejlődésének közvetett hatásaként az első világháborúban kezdődött meg, majd a két világháború között és a második világháború során fejlesztették tovább. A második világháború és az említett időszak helyi háborúinak tapasztalatai alapján leszögezhetjük, hogy a tömegpusztító fegyverek megjelenésével a gyújtóanyagok felhasználása nem csökkent. Statisztikai adatok szerint a gyújtóbombák hatása az élő erő és az épületek ellen ötször nagyobb volt a rombolóbombáknál. Mivel ezeknek az eszközöknek a pusztító hatása elsősorban a hátországban, a lakosság, a városok, ipari létesítmények, és a mezőgazdasági területek ellen érvényesül legjobban, alkalmazásukkal feltétlenül számolnunk kell. Célszerű ezeket az eszközöket és az ellenük való védekezés lehetőségét is megismerni. A sárga foszfor A legegyszerűbb és legismertebb gyújtcanyag: sárga (fehér) foszfor. Sötétben világit, szabad levegőn a levegő oxigénjének hatására hőfejlődés közben fehér foszfor- pentoxid köddé alakul. Ha hőmérséklete eléri a gyulladási hőmérsékletet (plusz 60 C-fok) Szénhidrogén energiahordozók térhódítása, a vegyipar fejlődése napjainkban nagy felés mfm túlságosan magas hő- adatok elé állítja a megelőző és mentő tűzvédelmet. Emellett fel kell készülniük, hogy adott mér-Skletű ezért a foszfort esetben, a korszerű támadó fegyverek, gyújtóanyagok okozta tüzek megelozescre, megfekeze- erők ellen és gyúlékony sére is. Ezt segíti a gödöllői tűzoltóversenyen is bemutatott (képünkön) modern eszkozok: a anyagok begyújtására hasz- lángvédő ruha és a nagyhatású oltóhab. Gárdos Katalin felvétele dott. Nem volt hiány szemlél-, tetőeszközökben sem, sőt, a műszaki mentőszolgálat beosztott állománya részére kiképzésűik utolsó napján, december hetedikén oktató filmet is vetítettek. — Számonkérés volt a kiképzés végén? — Nálunk ez nem szokás. A parancsnokok szavatolják, hogy az állományukba tartozó emberek becsületesen elsajátítják az anyagot. Ki menthető fel? A polgári védelmi feladatok teljesítését, az elmúlt hónap derekán ellenőrizte Pomázon Daróczi Lajos őrnagy, a szentendrei járás polgári védelmi törzsparancsnoka. A tapasztalatait összegező feljegyzésben megállapította, hogy „a község polgári védelmi nyilvántartása a korábban kiadott utasításoknak megfelelően rendben van”. A tárgyilagos feljegyzés a továbbiakban nem huny szemet afölött, hogy az utóbbi időben feltűnően sok Pomázon a köízeti orvosok által kiadott felmentési javaslat. Ezek többségénél nem veszik figyelembe az orvosok, hogy végleges felmentési javaslatot a fennálló törvényes rendelkezések értelmében csak a munkaképességük hetvenöt százalékát elveszítetteknek lehet kiállítani, s más esetekben is csak ideiglenes felmentésre tehetnek javaslatot. A járási törzsparancsnok megállapította, hogy a járási szakszolgálat parancsnokságtól a kiképzésre vagy más polgári védelmi feladatos: megoldására általában túl későn, szinte a huszonnegyedik órában érkeznek meg a községbe az utasítások. Ez megnehezíti a felkészülést s veszélyezteti a kiképzések eredményességét. K. P. PV — Kislexikon RADIOAKTÍV BOMLÁS = Atomfizikai jelenség, e jelenség során egyes rádióaktív elemek külső beavatkozás nélkül szétesnek. Ezen elemek atommagjai alfa-, béta-, gammasugarakat bocsátanak ki magukból, s eközben más maggá alakulnak át. RADIOAKTÍV FELHŐ = A földi vagy földfelszíni atomrobbanás következtében kialakuló gombaalakú felhő, mely nagy mennyiségű portömeget tartalmaz. A szél irányába és sebességével halad és nagy mennyiségű sugárzóanyagot hordoz. Ezek a sugárzó anyagok a robbanás centrumától néhány száz kilométerig kihullnak és ezen a területen több napig is eltartható veszélyes sugárszennyezettséget okoznak. RADIOAKTÍV FELHÖNYOM = Az atomrobbanáskor keletkező és a szél irányába továbbterjedő rádióaktiv felhőből kiszóródó sugárzó anyagokkal szennyezett terület. Veszélyes sugárszintek főleg a földi atomrobbanás következtében alaRÉSZLEGES MENTESÍTÉS = A sugárzó vagy vegyi harcanyagok testről, ruházatról, védőeszközökről és technikai felszerelésekről, felületéről történő eltávolításából, illetve hatástalanításából áll. — A részleges mentesítésit a szennyezett terület határán kell végrehajtani, majd a sugárellenőrzéstől függően el kell végezni a teljes mentesítést is. ROBBANÓ ANYAG = Olyan vegyület, amelyben a gyorsan végbemenő reakció során a kémiai energia hőenergiává és mechanikai munkává alakul. RUHÁZAT- ÉS FELSZERELÉS-MENTESÍTÖ ÁLLOMÁS. = A ruházat, az egyéni felszerelés és a vegyivédelmi eszközök forró levegővel, illetve gőzzel való vegyi mentesítésének és fertőtlenítés eszköze. Lehet helyhez kötött, vagy telepíthető. SÉRtlLTGYŰJTÖ HELY = A polgári védelem rendszerében ínűködő, az egészségügyi alakulatok által a kárterületen telepített, a sérültek összegyűjtésére, osztályozására, átmeneti ellátására, gondozására berendezett hely. SUGÁRADAG = A különféle anyagokban, illetve az emberi testben elnyelődött és ionizációt okozó sugárzás mennyisége. Mértékegysége a röntgen (r). Az élő szervezet által elszenvedhető legnagyobb sugáradag, amely még káros biológiai hatást nem vált ki, az úgynevezett megengedett sugáradag. SUGÁRADAGMÉRÖ (dózismérő) — Az élő szervezet sugárszennyezettségének meghatározására szolgáló készülék. SUGÁRBETEGSÉG. = Az emberi szerevezetet ért rádióaktív sugárzás hatására bekövetkező biológiai elváltozások összessége: Tünetei: hőemelkedés, hányinger, gyomor- és béi- működési zavarok, étvágytalanság, hajhullás, bőr- és nyálkahártya-érzékenység. SUGÁRFELDERÍTÉS = A tömegpusztító fegyverek elleni védelem egyik fontos feladata. A sugárfelderítő alegységek sajátos tevékenysége, amely a sugárzó anyag jelenlétének, a szennyezett terület nagyságának, valamint a szennyeződés kezdetének megállapítását szolgálja. SUGÁRSZENNYEZETTSÉG = Rádióaktív sugárzást kibocsátó anyagok jelenléte valamely felületen vagy közegben. Mértékét az atomrobbanás hatóereje, a robbanás módja, az időjárási viszonyok, a szennyezett tárgy elhelyezkedése és jellege határozza meg. ! ’ /
